Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Erdélyi kultúra
Seregi Zoltán színházigazgató az olvasópróbán elmondta, kiemelten fontosnak tartja az erdélyi kultúra, az erdélyi szerzők, a határon túli magyarságról szóló darabok bemutatását.
Kérjük, kövess minket ezeken a felületeinken is:
youtube.com/@kultkocsmamumag2597
Gyerekeknek
Idén a gyerekek számára szeretett volna egy ilyen művet hozni, ezért megkérte az erdélyi származású Csurulya Csongort és a Marosvásárhelyen végzett Falusi Balázs Áront, hogy “találjanak valami nagyon erdélyit, és abból csináljanak egy darabot“.
Szépművészeti Múzeum – A Munkácsy-kiállítást meghosszabbították
Csurulya Csongor
A rendező Csurulya Csongor elmondta, Erdélyben megszámlálhatatlanul sok a mese és a legenda, de ő valami olyat keresett, ami ismerős a Békés vármegyei gyerekek számára is.
Dimash elérhetőségei
Linkek:
www.kultkocsma.hu
Alapítók:
CSALA SÁNDOR BENJÁMIN/BENI
Visnyei Ferenc/Visó
Testvérpárbaj
Így esett a választás a Szent Anna-tó legendájára, amely egy testvérpárbaj története.
Szerelmi szál is van
Azonban hogy színpadiasabbá és lágyabbá tegyék, hozzátették a közeli bálványosi vár legendáját, amelyben szerelmi szál is van.
Emberség
A mese a szerelemről, kitartásról, hűségről, tisztességről, emberségről és empátiáról szól – közölte.
“OLTSD VELÜNK SZOMJADAT!”
Magazinunk anyagainak elkészítéséhez, oldalaink fejlesztéséhez támogatókat keresünk!
“Kortyolj belénk!”
Szeretettel
A fő üzenete az, hogy a viszály nem szül semmi jót, szeretettel többre lehet menni.
“be is zárta volna”
Hangsúlyozta, nem szerette volna nagyon “skanzenszerűvé” tenni a történetet, mert véleménye szerint azzal “be is zárta volna”.
Evilági
Így a zene – amelyet Orbán Ferenc, az Evilági zenekar vezetője szerzett – sem autentikus népzene, hanem mai hangszerekkel játszott dallamok, amelyeknek dramaturgiai funkciójuk van a történetmesélésben.
Felső-háromszéki
A jelmezeken – amelyek Petrovszki Árpád munkái – megjelennek ugyan az erdélyi, felső-háromszéki népi hímzések motívumai, de leegyszerűsítve, nem túldíszítve használják azokat.
Univerzális tartalmak
Falusi Áron Balázs szerzőtárs és rendezőasszisztens elmondta, a történetben olyan univerzális tartalmak jelennek meg mint a szerelem és a családi konfliktusok, így azok “kisebb kulturális eltérésekkel ugyanúgy értelmezhetők a világ bármely pontján”.
Kocka
A darabban hat helyszín van, mindenhol 40, különbözőképp elhelyezett kocka adja a térelemeket (például egy várat), amelyek változásait játék közben a szereplők alakítják ki.
Látvány
“Ha a látvány megfogja a gyerekeket, könnyebben figyelnek a tartalomra” – vélekedett Csurulya Csongor.
Föbb szerepek
A főbb szerepeket Sziveri Emese, Szász Borisz, Puskás Dániel, Kintner Nikolett, Nagy Róbert, Hodu József és Horváth Bence, valamint a Színitanház első-, másod- és harmadéves hallgatói játsszák.
Békéscsabai Jókai Színház/Fotó: Dobi Attila
