Kezdőlap Egyebek Békéscsabai Jókai Színház – Lezsák: Nyolcvan vödör levegő

Békéscsabai Jókai Színház – Lezsák: Nyolcvan vödör levegő

367
0

November 17-én Lezsák Sándor Nyolcvan vödör levegő című drámáját mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház Stúdiószínháza, Merő Béla rendezésében, Bartus Gyula és Tarsoly Krisztina főszereplésével.

 

 

Lezsák Sándor József Attila-díjas költő, a békéscsabai olvasópróbán elmondta: véletlenül került 19 évesen Lakitelekre, ahol egy tanyasi iskolában, képesítés nélkül tanított. Ott olyan sorsokat ismert meg, hogy ráébredt: az emberek - akiket akkoriban kényszerítettek be a téeszekbe - "gyakorolják a túlélés technikáját".
Merő Béla rendező szerint a darab a “magyar bezárkózottság sorstragédiája”. /Fotó: Békéscsabai Jókai Színház

 

#november #wednesday #today #theater #LezsákSándor #BékéscsabaiJókaiSzínházStúdiószínháza #light #Facebook #Instagram #TikTok #YouTube #amazing #hashtag #man #women #MTI #life #Budapest #love #mindenki #Látogató #követők

 

“OLTSD VELÜNK SZOMJADAT!”

Magazinunk anyagainak elkészítéséhez, oldalaink fejlesztéséhez támogatókat keresünk!

“KORTYOLJ BELÉNK!”

 

A “magyar bezárkózottság sorstragédiája”

Merő Béla rendező szerint a darab a “magyar bezárkózottság sorstragédiája”. Ma is szerte a világban háborús helyzet van, “így borzasztóan aktuális a darab egyik fele” – fogalmazott.

 

www.kultkocsma.hu

 

Alapítók:

CSALA SÁNDOR BENJÁMIN/BENI

Visnyei Ferenc/Visó

 

Félelem

Hozzátette, félelem hatja át a színpadi művet, a mindenféle változásól való félelem, amihez hozzájön az élettől való kiábrándultság érzése. “Az ember ebben a darabban nem akar mást, mint az emberek többsége ma: túlélni” – mondta.

 

 

“gyakorolják a túlélés technikáját”

Lezsák Sándor József Attila-díjas költő, a békéscsabai olvasópróbán elmondta: véletlenül került 19 évesen Lakitelekre, ahol egy tanyasi iskolában, képesítés nélkül tanított. Ott olyan sorsokat ismert meg, hogy ráébredt: az emberek – akiket akkoriban kényszerítettek be a téeszekbe – “gyakorolják a túlélés technikáját”.

 

 

 A darab két beszűkült tudatú ember drámája

Közép-kelet-európai életérzés

A jellegzetesen közép-kelet-európai életérzést, a félelmet és az ösztöneinkben megbúvó túlélésvágyat ültette át a műbe – mondta az író. A főszereplők, a házaspár Öregember és az Öregasszony egy alföldi tanyán élnek, a néző feltételezheti, hogy történet a mű megírása idején, a Kádár-korszak második felében játszódik. Az idős férfi emlékképeinek sorában fel-feltűnnek a második világháború, a Rákosi-korszak és az 1956-os forradalom nyomasztó eseménytöredékei, de nem logikus rendben, hanem egy kaotikus, szürreális forgatagban. Az Öregember a traumák hatására mindent megtesz azért, hogy felkészülten fogadja az általa előre jelzett atomtámadást.

 

 

Élelmiszer- és levegőtartalék

Háza kerekes kútjának oldalfalába bunkert épít, ahol túlélést biztosító, nagyobb mennyiségű élelmiszer- és levegőtartalékot halmoz fel, és ahol – felesége bevonásával – rendszeresen légiriadó-gyakorlatokat tart. Az asszony egyszer egy csőbe gabalyodik, amiről kiderül, hogy egy gázcső, amit férje azért épített ki, hogy ha elbújnak a rejtekhelyükre, akkor a felettük lévő területet fel tudják robbantani.

 

 

Egy felvonás sok kellékkel

Merő Béla elmondta, a darabot egy felvonásban játsszák, sok kellékkel: lesz sok polc a bunker falán, egy világtérkép, naptár, periszkóp és sok konzerv. Hozzátette: a ruhák egyszerű paraszti öltözékek lesznek, de motoros bukósisakban fognak ülni a szereplők, “mert az lesz a védőfelszerelés”.

 

 

Kérjük, kövess minket ezeken a felületeinken is:

youtube.com/@kultkocsmamumag2597

                                                                                                                                      Békéscsabai Jókai Színház

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét