Tüdő kontra létezés…
Jól olvastad! Létezés!
Nem! Nem légzés vagy holmi lélegzés!
Kötődünk-e az oxigénhez, a szervezetben lévő sejtekhez vagy az univerzumhoz nélküle? Mármint tüdő nélkül. Van -e valós, őszinte, tiszta létezés? A tüdő lehet-e fontosabb, mint a szív? Játszhatja-e egyik a másik szerepét?
Mi van akkor, amikor valaki a kezedbe teszi a tüdejét?
Mennyire vagy neki fontos? Néző vagy élete eposzában vagy talán főszereplő? Ja, és mit szól majd a falu?
Lehetsz te helységed Petőfije?
Csend és nyugalom lesz-e szívben is oxigén nélkül?
Fontos -e a nyelv, vagy akár a nyelvezet abban az utolsó pillanatban?
Anyanyelveden, angolul, oroszul vagy magyarul álmodod-e a nappalok riadásait? Alkotsz-e maradandót két lélegzetnyi villanás között?
Háború!
A háború belül lüktet oxigéntől hajtva
Amikor odakint békésnek látszol, mert a háború belül lüktet oxigéntől hajtva a szívben… a lélek hol járhat közben? Kell hozzá tüdő? Eltemetve erdőn vagy kiskertben, netalán egy cserép is elég?
Kérjük, kövess minket ezeken a felületeinken is:
youtube.com/@kultkocsmamumag2597
Gyökér
Lehet, hogy nem is lábaink vannak, hanem gyökereink. Ha igen, miért nem használjuk ki a fotoszintézis gyönyörét? Anyánk, apánk, tanítónk vagy legyen inkább saját döntésünk, ha lépünk?
Ó, Ősök szelleme, mondd!
Hogyan tudunk kimászni a szívfélelem földjéből és tenni azt, ami jó? Jó vajon lépni? Amikor biztos az összeesés tovább visz -e valaki vagy saját tudásunk kell hozzá?
Oxigén
Szív! Háború?
Ezen gondolatokkal telt az elmúlt néhány estém
A Föld Fia, A Helység Kalapácsa és lehet, hogy kicsit az Oxigén is tehet róla. A három társulat lendületes előadásából kettő a Zsinagóga falai között került színre.
Kocsma, harangtorony, cinegék és hóvihar
A Helység kocsmája és harangtornya éppúgy befért, mint a nehéz sorsú szülői pár madárdalos erdeje a cinegékkel és hóviharral. Vihar volt a Várszínház és Művészetek Háza színpadán is.