Kezdőlap Egyebek Cannes – Az első helyen: The Zone of Interest

Cannes – Az első helyen: The Zone of Interest

634
0

Kérjük, kövess minket ezeken a felületeinken is:

youtube.com/@kultkocsmamumag2597

Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti:

Az auschwitzi haláltábor parancsnokának, Rudolf Hössnek és családjának mindennapjairól szóló The Zone of Interest (Érdekvédelmi terület) című film, a brit Jonathan Glazer rendezése győzte meg leginkább a 76. cannes-i fesztiválon a hivatalos program versenyében eddig bemutatott alkotások közül a Le Film Francais című szaklap által megkérdezett kritikusokat.

 

The Zone of Interest

 A Screen szerint

Az amerikai-brit-lengyel koprodukcióban készült filmet a Screen brit kiadású nemzetközi szaklapnak értékelő külföldi filmes újságírók is élre helyezték, a török Nuri Bilge Ceylan legújabb drámájával (Kuru Otlar Üstüne) és az amerikai Todd Haynes alkotásával (May December) együtt.

 

    Érdekvédelmi terület 

Az Érdekvédelmi terület című kétórás dráma – amelyet több külföldi kritika is Nemes Jeles Lászlónak a 2015-ben forgatott, cannes-i nagydíjas és Oscar-díjas Saul fia című filmjével állít párhuzamba –  a pénteken elhunyt Martin Amis brit író azonos című, 2014-ben megjelent regénye alapján készült.

 

Auschwitzi komplexum

    A film címe annak a 40 négyzetkilométeres területnek a német megnevezése volt, amely az auschwitzi komplexumot körülzáró kerítés és őrtornyok mellett húzódott. Ebben az elzárt övezetben éltek a haláltábort irányító náci tisztek családjaikkal.

Ők a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasai

Nácik a fal túloldalán

Míg a Saul fia szubjektív szemszögből, a gázkamrákban dolgozó egyik sonderkommandós szemszögéből láttatja a koncentrációs tábort, addig Jonathan Glazer a fal túloldalán élő nácikat filmezi, mégpedig saját szavai szerint “nem szörnyekként, hanem átlagos emberekként”.

 

“Auschwitz királynője”

A 2013-as A felszín alatt című sci-fi 58 éves brit rendezőjének negyedik filmje egy egyszerű történet a táborparancsnok, Rudolf Höss (Christian Friedel) és felesége, a magát “Auschwitz királynőjének” is nevező Hedvig (Sandra Hüller), valamint négy gyerekük boldog mindennapjaira koncentrálva egy uszodás, kertes házban, amely közvetlenül a haláltábor szomszédságában található.

 

Hátborzongató zajok 

A család természetközeli idilli életének távolságtartó bemutatását a fal másik oldaláról folyamatosan átszűrődő zajok teszik hátborzongatóvá: a halálkonvojok érkezése, a foglyok kiáltásai, a lövések zajai. A film semmit nem mutat a holokausztból, kivéve a krematóriumok kéményeiből kiáramló füstöt, miközben a gyerekek a megölt zsidók aranyfogaival játszanak, az alkalmazottak pedig az elvett ruháikból válogathatnak maguknak.

Szörnyűséges gépezet

    “Minden nagyon pontosan ki van számítva azért, hogy minden pillanatban érezzük a szörnyűséges gépezetet” – mondta a rendező Cannes-ban, aki “az érthetetlen megértése” céljából folytatott kétévi kutatómunkát követően arra a következtetésre jutott, hogy a népírtás mögött álló emberek “nagyravágyó, provinciális kispolgári figurák voltak”.

Életet adunk a falaknak, mennyezeteknek és tereknek 

Átlagos emberek? 

    “Szép házra és kertre, egészséges gyerekekre és friss levegőre vágytak. Az a borzalmas, hogy ezek az emberek nem szörnyek, hanem átlagos emberek. Hogyan lehetséges, hogy átlagos emberek ilyet tegyenek?” – mondta a filmje alapkérdésről a rendező.

 

Gyors és üzemszerű kiirtás

A család, de mindenekelőtt a házat és a kertet gondozó katonatiszt-feleség életében az igazi drámát az okozza, hogy Rudolf Hösst 1943-ban áthelyezik. Miután utóda nem bizonyul elég hatékonynak, 1944 májusában Hösst bízzák meg a több százezres magyar zsidóság gyors és üzemszerű kiirtásának végrehajtásával, és így a család megelégedésére az apa visszatérhet az auschwitzi táborparancsnoki pozícióba.

 

Folyamatos borzongás

A gondosan megtervezett kispolgári élet és a családi ház kertfala mögötti halálgyárban folyó mészárlás közötti áthidalhatatlan szakadék megértetése a film lényege, ez kelt folyamatosan borzongást a nézőben. Az emberség egyetlen jelét egy lengyel ellenállónőnek a figurája adja, aki éjszakánként ételt dug el a kerítés mentén a táborlakóknak.

Téli Álom és a May December 

Az eddig bemutatott versenyfilmek közül az Érdekvédelmi terület mellett a Téli Álom című filmjéért 2014-ben Arany Pálmát nyerő 64 éves török Nuri Bilge Ceylan Anatóliában játszódó alkotását (Kuru Otlar Üstüne) és a Julianne Moore és Natalie Portman főszereplésével készült May December című amerikai filmet kedvelték leginkább a külföldi kritikusok.

 

Ez utóbbi középpontjában egy ötvenes éveiben járó nő, Gracie áll, aki 24 évvel korábban elcsábított egy 13 éves fiút.

 

A pár együtt maradt, családot alapított, de a nőt továbbra is sokan szexuális bűnözőként kezelik. A család néhány napra vendégül lát egy színésznőt (Natalie Portman), aki a pár egykori találkozásáról kíván játékfilmet forgatni, amelyben Gracie-t alakítja, azzal a céllal, hogy a közönség jobban megértse a szerelmes nő álláspontját. A pár közelébe kerülve azonban a színésznő arra jön rá, hogy a családnak nem sikerült feldolgozni a problémás múltat.

 

    A cannes-i fesztivál május 27-ig tart, a díjakat a Ruben Östlund kétszeres Arany Pálma-díjas svéd rendező által vezetett zsűri az aznap esti záróünnepségen adja át.

 

MTI/https://www.worldofreel.com/

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét