- április 13. (csütörtök) 17.00 – helyszín: Somogyi-könyvtár, 1. emeleti közösségi tér
Kaiser László költő, író – Gyerekszoba
és
Jóna Dávid író – Dééévid, Aranyapám!
című könyvének költészetnapi bemutatója
Dupla kötetbemutatóra invitálja az irodalom iránt érdeklődőket a szegedi Somogyi-könyvtár.
Moderátor:
Veszelka Attila, a SZAB Szépírói Csoportja elnöke.
Közreműködik:
Antal Anikó és Fabulya Andrea versmondók
Jóna Dávid költő, lapszerkesztő, médiatanár. A zsámbéki Főiskola egykori tanára, stúdióvezetője; az Art’húr kulturális művészeti lap alapítója (1994), főszerkesztője, a Facebookon az Art’húr Irodalmi Kávéház vezetője. Az Országos Mozgóképoktatási Egyesület alapításában aktívan részt vett, a Pest megyei Regionális Médiaoktatási Központ egyik vezetőjeként a NAT Mozgóképkultúra, Médiaismeret tantárgy blokkjának közoktatási integrációját irányította.
Jóna Dávid író
Jóna Dávid író – Dééévid, Aranyapám!
„Jóna Dávid verseiben folyamatos párbeszédet folytat a költő elődökkel, Pilinszky Jánossal, Dsida Jenővel, József Attilával, Ady Endrével, Szabó Lőrinccel, a kortárs költők műveit is rendre játékba hozza. Mer komoly, sőt, végtelenül szomorú is lenni, és nem riad vissza a regiszterek frivol keverésétől sem. De a humor sem áll tőle távol: úgy fogalmaz meg társadalomkritikát, hogy közben teli szájjal nevetünk. Az Ostromnapló-ciklusban mindnyájunk számára ismerős helyzeteket ragad meg az utóbbi évek karanténnal, halállal, és képtelen, abszurd helyzetekkel teli világából”.
Kaiser László költő, író, szerkesztő, dramaturg. Dolgozott könyvtárosként, szinkronlektorként, szerkesztőként (Szinkronika szakmai lap, PoLíSz irodalmi folyóirat, Műemléklap, későbbi nevén Örökségvédelem főszerkesztője).
https://www.youtube.com/watch?v=9NvU_-Erl5M
A Magyar Írószövetség, a Berzsenyi Dániel Irodalmi Társaság és a Vörösmarty Társaság tagja.
Versei megjelentek lengyel, orosz, román és olasz nyelven, sok versét megzenésítették.
Kaiser László költő, író – Gyerekszoba
„Kaiser László új kötete, bár a gyermekkort idézi meg, idősebbekhez, fiatalabbakhoz egyaránt szól. A mindenkori gyerekszoba a csodák világa és a könyörtelenül közeledő felnőttkor tere is. Az egyszeri és örök, egyben a bennünk rejtőző gyermeket is megőrző és faggató sorok, versek és maga a kötet a vallomásos, személyes érzelmeken túl gondolati líra, amely a kötődés, vállalás, időmúlás és elmúlás metafizikai kérdéseit feszegeti. Teszi mindezt, ha kell, csengő-bongó rímekkel, ha kell, a költőre jellemző olvasmányos versbeszédben” – írja a kötet fülszövege.
Szeged, Somogyi-könyvtár/wikipédia