#café #contemporary #kávéház #irodalom #foryuo #flyp #dráma #színház #TikTok #reklám #hastag #Instagram #Facabook #kortárs
Kávéház, színház, telt ház
Egy jó kávé a testet és az elmét is felébreszti, új lendületet adva az emberiséggel egyidős problémák megoldásához – de legalábbis a róluk való diskurzushoz. Ha társaságban fogyasztjuk, annál hatásosabb! Ez az alapja a XX. századi kávéházi irodalmi kultúrát modern keretek közé emelő kezdeményezésnek, amivel a Fiatal Drámaírók Háza idén év elején berobbant Budapest életébe.
A Trafótól a Hadikig
A Fiatal Drámaírók Háza nevű szervezet közel sem új, kétéves fennállásuk kezdete óta szerveznek rendszeres felolvasószínházi esteket. Ezekre nyílt, névtelen pályázat útján kerülhetnek be drámaszövegeikkel a szerzőként még fiatal, azaz pályakezdő drámaírók.
Állandó helyszíneik Budapesten a Trafó és a Manyi, világszerte pedig még 18 másik kulturális intézmény vagy közösség. A főváros legnépszerűbb kávézói felé történő nyitás azonban a vártnál is jobban sikerült, múlt hónapban egy telt házas esemény koronázta a Hadik Kávéház lazább nagytestvéreként ismert Szatyor Bárban.
A sikeres együttműködésnek folytatása is lesz április 2-án, ezzel párhuzamosan pedig a Madách tér jogosan felkapott kultúrkocsmájával, a Központtal is zajlik egy program szervezése. Így már nem csak a színházba járók, de a Bartók Béla út törzsvendégei és a pesti oldal szórakozni vágyó fiataljai számára sem kell bemutatni az alulról szerveződő kezdeményezést.
„A Szatyor életében mindig fontos szerepet töltött be a kortárs művészetek befogadása, sőt, maga a Szatyor is egyfajta kortárs művészeti alkotás. Az, hogy a falai között ekkora sikere lehetett a fiatal drámaíróknak, örömmel tölt el mindannyiunkat, és nagyon reméljük, hogy a műveknek méltó közvetítő közege tudtunk lenni és lehetünk is még a jövőben!” – mondta Nagy Richárd, a Hadik és a Szatyor üzletvezetője az együttműködésről.
Mi fán terem a felolvasószínház?
A felolvasásról sokaknak jogosan jut eszébe egy bensőséges, kis létszámú program, vagy akár egy frontálisabb, szárazabb előadás. A Fiatal Drámaírók Háza ezek ellenkezőjére ad nagyszerű példát felolvasószínházi eseménysorozataival.
És hogy a felolvasószínház végül is felolvasás vagy színház? Mindkettő! A szervezők rendezőkkel együttműködve igazítják az adott helyszín tereihez a szövegeket, majd ezek dramatizált előadása történik, szövegkönyvvel a kézben, hol kellékekkel, hol anélkül.
A Két Lámpás Blogot vezető színikritikus páros ezt legutóbbi beszámolójában „félszínháznak”, a hagyományos színházi élménytől csak néhány izgalmas különbségnyire elhelyezkedő előadásformának nevezte, ami talán eddig a legtalálóbb megfogalmazás.
Megnézni, érezni, megosztani
Az előadások egyik lényegi eleme pedig nem csak a kritikusok számára teszi lehetővé a visszajelzést. Minden előadást egy interaktív foglalkozás követ, amiben az aktuálisan alkalmazott formanyelvről, és minden más aspektusról is elmondhatják gondolataikat a nézők. Ez mind a szervezőknek, mind az egész sorozatot lehetővé tévő íróknak értékes visszajelzés, és folyamatosan zajlik is ez alapján a projekt fejlesztése. A vendéglátóegységek pedig sorban állnak, legutóbb a Madách tér szívében található Központ kereste meg a szervezetet egy együttműködés miatt, aminek központjában (sic!) a hanghatások előadásban való alkalmazása fog állni.
A Fiatal Drámaírók Háza programjairól közösségi média oldalaikon lehet bővebben tájékozódni, személyesen pedig április 2-án a Szatyor Bárban, 12-én a Trafóban, és május 7-én a Központban lehet legközelebb találkozni a csapattal.
Fiatal Drámaírók Háza
