- november 25. (péntek) 16.30 Helyszín: Somogyi-könyvtár, első emeleti közösségi tér
Apró Ferenc legutóbbi kötetét Írók és költők a régi Szegeden címmel idén áprilisban mutatták be a Somogyi-könyvtárban. A Magyar Kultúra Napján Szeged Kultúrájáért díjjal kitüntetett Apró Ferenc helytörténész novemberben újabb művel jelentkezik, amelyről Csizmadia Edit helyismereti könyvtáros kérdezi a szerzőt.
Apró Ferenc várostörténész 1941. október 29-én született Szegeden. Itt végezte tanulmányait: jogi diplomát szerzett (1966), majd bírói-ügyészi szakvizsgát tett (1968). Már gimnazista korában vonzódott az irodalomhoz: Vergiliust és Horatiust fordított kedvtelésből és iskolai feladatok apropóján. Első írása 1970-ben jelent meg.
Más területről érkezett, előzetes ismeretek nélkül kezdett foglalkozni szülővárosa múltjával, így hát szívesen és máig tartó hálával fogadta Péter László és Ilia Mihály filológiai segítségét.
Két kedves érdeklődési területe a művészet- és az irodalomtörténet, de írásaiban nem kevés új adatot hozott fölszínre a Város vendéglátásának a múltjából, tudott tájszókat gyűjteni még Bálint Sándor után is, és zenei tárgyú cikkeiből is kitelne egy kötet. Készített bibliográfiákat: összekazlazta Giday Kálmán, Laczó Katalin, Péter László munkásságát, három festőművészünkről (Pataki Ferencről, Szőri Józsefről, Zoltánfy Istvánról) és Gergely Sándor aktivista szobrászról megjelent cikkeket. Persze a Szeged tudománynak még más területei is érdeklik: nyomdáinktól kezdve képeslap kiadásunkon át temetőink történetéig.
Az Új Magyar Irodalmi Lexikon művelődés-történészként tartja számon. Adataiban a támadhatatlan pontosságra, írásaiban a szabatos és könnyen érthető fogalmazásra törekszik. Munkáját segíti a házi bibliográfiának nevezett adatgyűjtése, tekintélyes könyvtára, melynek egy-egy része (a képzőművészeti, az Ady-, a Babits-, a Móra- és a Tömörkény gyűjtemény) országosan is a jelentősebbek közé tartozik. (Forrás: Apró Ferenc irodalmi munkássága, Vukovné Sprok Ildikó)
A frissen megjelent, Néprajz és vidéke című kötetének keletkezéséről a szerző gondolata:
„A bibliográfiám böngészgetve láttam, hogy az ólomszérűkön heverő néprajzi tárgyú dolgaimból akár kötet is kikerekedne.”
A kötet megszületett. Az olvasó újabb történeteket ismerhet meg a korabeli szegedi életről és szokásokról, személyekről többek között Bálint Sándorról, Ortutay Gyuláról vagy éppen a neves városi huszárról, Gyurián Lajosról.
szegedi Somogyi-könyvtár
