Ha minden napot jól akarunk megkezdeni, akkor ébredéskor gondoljunk arra, hogy aznap legalább egy embernek tudunk-e örömet szerezni. Ha ez pótolhatná az imádság vallási szokását, akkor e változásból embertársainknak csak előnye származna.
Az öröm pillanatainak megélését egyre inkább feledtetni igyekeznek a mai élet gyötrelmes és fájdalmas történései. Amit tehetünk, nem más, mint az IMA, a meditáció, egy kis befelé fordulás, és töltekezzünk fel MAGunkból, a Forrásból és adjunk Embertestvérinknek is, ne fukarkodjunk vele!
Akik nem foglalkoznak spiritualitással, meditálással, talán ritkán vagy csak időlegesnek élik meg a CSODÁT. Minden Embertestvérünkbe bele van kódolva. Mert ez is mindenkiben ott van, csak szunnyad. Az elme nem engedi, csak ritkán megnyilvánulni, holott örömteli pillanatink nem időlegesek, hanem végtelenek lehetnek, ha bármikor a forrásra kapcsolódunk, MAGunkra, amely révén ott találjuk MAGunkat, ahol a helyünk van.
Meditációkor számtalanszor megéltem ezt, azonban, sajnos ritkábban a hívságos világ foglyaként, de Barátaim mindig mellettem állnak, és emlékeztetnek a csodára.
Annyira jó tudni, hogy léteznek kedves Barátaim, akikkel árasztjuk egymás felé a békét, a nyugalmat, a szeretetet, az öröm édes pillanatait, még ha végesnek is tűnnek.
Jó ideje már imáimba foglalom naponta azokat, akik eltávolodtak MAG(j)uktól, de mindenkiért szívvel teszem!
Olyan jó látni, felfedezni, Édesanyám, Családtagjaim, legszeretettebb Testvérem, Benikém, Roli, Anyuskám, Jenkám, de minden Embertestvérem ARCÁN a felhőtlen mosolyt, a szemekben a FÉNYT! Ebben a fényességben én magam látom bennük, Ők bennem látják, MAGukat (talán!), de egy idő után eltűnhet az ÉN, a MI, a Te, a Ti, az Ő, az Ők, csak az Egy lesz, az EGY(s)Ég… Minden vérem felpezsdül ekkor, az öröm, a gyermeki ragyogás villan fel kitörően és elsöprően.
Azt kívánom, Drága Látogató, Testvérem, Édesanyám, Családtagjaim, Édes Benikém, Drága Anyuskám, Rolikám, Jenkám, Barátaim, hogy olykor forduljatok MAGotokba, befelé, és ott keressétek és találjátok meg a LÉTEZÉS LEGSZENTEBB PILLANATAIT, és árasszátok kifelé, ami bennetek van, a LEGGYÖNYÖRŰSÉGESEBBET!
BARATAIMMAL már megélhettem számtalanszor a legszépségesebb Csodát, ilyenkor mindig EGYÉ VÁLTUNK, legyen ez MA is így!
Tegyük együtt szebbé a másik EMBER létezését!
Ma is teszem a dolgomat: imámba foglallak, miközben egy VALAKINEK adok MAGamból, megosztom vele örömömet, amely BELÜLRŐL, A FORRÁSBÓL eredeztethető…
Kérlek, Te is hangolódj rá MAGodra, és adakozz Embertestvérednek, hiszen minden Benned Van, ami kell!
Szeretettel és Fénnyel ölellek!
Mihály István fotója
visó
