2022. augusztus 18-tól október 26-ig – Somogyi-könyvtár, földszinti kiállító tere
Megnyitó: 2022. augusztus 18. 16. 30 – Somogyi-könyvtár földszinti közösségi tere
A Somogyi-könyvtár nyári kiállítása az idén 100 éves szegedi Füvészkert előtt tiszteleg. A tárlat a könyvtár régikönyves gyűjteményének botanikai munkáin, herbáriumain keresztül mutatja be a növénytan kialakulásának, fejlődésének történetét: a 16. századi könyvektől a 20. századi botanikai könyvritkaságokig számos értékes és látványos növénytani munka látható lesz.
Somogyi Károlynak, a könyvtár alapítójának köszönhetően a gyűjteményben megtalálhatóak a tudományág legfontosabb s alapvető kötetei, amelyek nemcsak az aktuális kutatási eredményeket tartalmazzák, hanem külső kivitelezésükben is szemet gyönyörködtetően szépek.
Az egyik legszebb közülük Leonhard Fuchs német orvos és botanikus mintegy 500 leheletfinomsággal megmunkált fametszetű ábráival illusztrált munkája, amely először 1546-ban jelent meg latin nyelven – a Somogyi-könyvtár darabja 1549-es párizsi megjelenésű. Ez az egyik első, népnyelven megjelent, illusztrációkkal gazdagon ellátott, szemléltető tudományos szakkönyv. A későbbi századok során nagy sikerrel fejlesztve tovább a tanítva gyönyörködtetést, kiemelhető még a világ egyik leghíresebb, a pápai rezidenciához tartozó kertjéről szóló műve, a Hortus Romanus című kötet is, amelyet Giorgio Bonelli és Liberato Sabbati nevével jelzett. A teljes botanikai sorozat 1772 és 1793 között került kiadásra és 8 fólió méretű kötetből áll. Különlegességéhez hozzátartozik, hogy csak 300 példány látott belőle napvilágot, s ezekből csak néhány kézzel színezett, köztük a könyvtár tulajdonában lévő mű is.
De már az ókorban is több, botanikai témájú írás született, úgy mint Theophrasztosz jelentős munkái, amelyek A növények természetrajza, s a Növények okairól címmel jelentek meg; de említhetjük még Plinius Naturalis Historia című munkáját, vagy Dioszkoridész füveskönyvét is. A tárlat olyan híres botanikusok munkáival is foglalkozik, mint Hieronymus Bock, aki a középkori botanikát új, tudományos távlatokba emelte. Ő volt az egyik úttörő a szakemberek közül, akik igyekeztek rendszerezni a növényeket. A tudomány másik, jelentős atyja, Jabobus Theodorus (Jacob Diether) Tabernaemontanus, aki Bock tanítványa volt. A kiállításon David (Nathan Fridrich) Dietrich, valamint Nicholas Joseph Jacquin munkássága is megelevenedik. Dietrich német botanikus nevéhez fűződik a Flora universalis című mű, amely 4760 darab kézzel színezett illusztrációt tartalmaz. Jacquin a Bécsi Egyetem Kémiai és Botanikai Tanszékének professzora, később rektora volt. Folyamatos szakirodalmi tevékenységet fejtett ki a kémia, de főként a botanika terén. A Bécsi Egyetem botanikus kertje – amely a világ 15 leghíresebb botanikus kertje között szerepel – mintegy 8 hektárnyi területen található. 1754-ben alapította Mária Terézia, Jaquin-t pedig a kert első igazgatójaként tartják számon.
A 18. században Kolbány Pál természetrajzi kutatásai, valamint Csapó Józsefnek az Új füves és virágos magyar kert című munkája jelentősek. A 20. századból pedig Csapody Verát emeli ki a tárlat, aki Európa-szerte ismert növényrajzoló volt, a magyar flóra festőjeként is emlegetik, csodálatosan szép növényakvarelljeire utalva.
A kiállításon az idén 100 éves Füvészkert múltja is megelevenedik a helyismereti gyűjteményben található fotók, képeslapok, újságcikkek segítségével. A tárlatot az évforduló alkalmából Németh Anikó, az SZTE Füvészkert igazgatója nyitja meg 2022. augusztus 18-án.
Kiemelt kép:
Giorgio Bonelli: Hortus Romanus, juxta Tournefortianum… Róma, 1772–1793
