Ismét egy megdöbbentő és abszurd filmmel állt elő Pálfi György. A Mindörökké című alkotása egy falubeli disztópikus világot mutat be a nézőknek. A film bemutatójára 2022. február 24-én került sor Szegeden, a Belvárosi Moziban.
A vetítés után pedig közönségtalálkozóval készültek az érdeklődőknek.
A legújabb Pálfi György filmet még tavaly bemutatták a Tallinn Black Nights Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol remek visszajelzéseket kapott. Idén a nagyobb közönség is megcsodálhatta az alkotást, amit egy beszélgetés követett a Belvárosi Mozi Balázs Béla termében.
A közönségtalálkozón jelen volt Pálfi György, a film rendezője és írója, és Ruttkay Zsófia, aki szintén a forgatókönyvön dolgozott.
Az alkotókkal Sághy Miklós, a Szegedi Tudományegyetem oktatója beszélgetett.
Szürreális, vizuálisan nagyon erőteljes alkotás, ami garantáltan meghökkenti a nézőket, talán így lehetne a legjobban leírni a Mindörökkét. Szomorú aktualitása is van a történetnek, mivel pont most támadta meg Oroszország Ukrajnát, így a film még inkább nyomot hagyhat a nézők lelkében.
A film Tar Sándor El valahová című novellájának az átdolgozása.
“Olyan novellát próbáltam megfilmesíteni, amelyik fontos nekem, kevés szereplője van és egy helyszínen játszódik. Ezek fontos alapfeltételek egy film létrehozásánál. Az a szociális érzékenység, amihez Tar Sándor hozzányúlt, azt adaptáltuk” – mondta el Pálfi György.
Hosszú utat járt be a film a bemutatóig.
A stáb már 2015-ben elkezdte a forgatást, de a rendező, amikor meglátta mi lett ebből az egészből, nagyon megijedt. Minden kilátástalannak tűnt, szomorú és abszurd. Elmondása szerint annyira megijedt, hogy elzárta a fiók mélyére. Az is közrejátszott, hogy időközben pénzhez jutott, hogy megcsináljon egy nagyjátékfilmet és az elsőbbséget élvezett. Ez volt Az Úr hangja című alkotás és csak ezután foglalkoztak újra a Mindörökkével, hogy befejezzék.
A megfelelő főszereplő megtalálása sem volt egyszerű feladat.
“A filmet Czene Csabával kezdtük el, aki a Taxidermiában már látható volt katona szerepben, de a forgatás előtt másfél hónappal eltűnt. Vele teljesen más lett volna a film, akkor hagytuk volna a háborús disztópiát. Valahogy pótolni kellett a hiányát, így eszembe jutott Polgár Tamás, akit láttam Mundruczó Kornél filmekben, valamint kellékesként dolgozik a filmiparban. Mindig, amikor összefutottunk lenyűgözött az energiája. Megkértük, hogy legyen ő a főszereplő és elvállalta. Átírtuk a forgatókönyvet, mert ha fiatalemberről szól, akkor nem elég a mélyszegénység, a háború is kell. A forgatás előtti három hetet azzal töltöttük, hogy minden motívumot ebbe a jövőbeli háborúba emeltünk” – mondta el a rendező.
Végül minden megoldódott, de szörnyű közelségbe került mindaz, amit a vásznon láthattak a nézők, ellenben talán pont ettől lett még jobban húsbavágó a bemutató.
A háborús helyzet ellenére, nem a háborúról akar szólni, csak megmutatja a külsőségeit, illetve a kapcsolatrendszereinket, hogy mennyire vannak megsérülve, szétzúzva.
Pálfi György elmondta, hogy jobb lett volna erről az egészről a békeidőben beszélni, de ez semmiképp nem a film hibája, hogy időközben ilyen körülmények lettek.
Fotó és szöveg: Mátó Gábor
