2022. február 21., hétfő, 17 óra
Somogyi-könyvtár,
1. emeleti olvasóterme
A MAGYAR SZÉPPRÓZA NAPJA alkalmából „Sok vitéz embereknek holló gyomra volt koporsója…” címmel a hódoltság kori Szegedről hallgathatnak meg egy beszélgetést az érdeklődők Bene Zoltán Hollók gyomra, valamint Farkascseresznye című regényei kapcsán. A témát a szerzővel együtt Kiss Norbert egyháztörténész járja körül.
A Magyar Széppróza Napját a Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünneplik országszerte, február 18-án, Jókai Mór születésének napján. Jókai volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte. E mellett születésnapja azért is alkalmas a próza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez.
De hogyan is kell elképzelni Szeged városszerkezetét a török hódoltság korában?
A 150 éves török hódoltság nyomai máig láthatók az Alföldön és Szegeden. A város struktúrája Sopron és Kőszeg településszerkezetéhez hasonló volt: a vár, a suburbium – vagyis a város alatti városrész, amiből kettő is volt, Alszeged és Fölszeged –, valamint mellé jöttek még a Vorstadtok, azaz elővárosok, a későbbi Alsóváros és a Középváros. Az utóbbi eltűnt a török időkben. Ez volt az árkon és sáncon kívüli terület –, a ma Zrínyi és Kelemen utcán kívüli rész. Ennek nyomát már csak a később Palánk elnevezést kapott terület őrzi, amit 1552-ben elfoglaltak a törökök, kizavarva onnan a magyarokat, akik ezután Alsóvároson és Fölszeged megmaradt részén laktak. Alsóvároson jelentős volt a népmozgás. Míg a XVII. században már épültek a barokk paloták Sopronban és Kőszegen, addig Szegeden az emberek jó része még félig földbe vájt kunyhókban élt, mert mindig jöttek a seregek, amelyek romboltak és fosztogattak. Így pusztult le egész Alszeged is, mert a törökök nem javítottak meg semmit, nagyon sok téglaház ment tönkre. (részlet Blazovich László középkorkutatóval készített interjúból)
„Bene Zoltán történelmi regénye sajátos szerelmi háromszögre épül. A viszonyrendszer férfi tagjai olyan ikertestvérek, akik nem tudnak egymásról, ugyanakkor a korabeli tudás két változatát választják: Tar (Dudás) Bálint az »engedélyezettet«, amely összefonódik a hatalommal (egyház, inkvizíció), Hideg (Dudás) Ferenc a tilosat (boszorkányság, pogányság), a renitenst (eretnek, protestáns, humanista) – s a kétféle tudás egyaránt felőrli őket. Bene részletezve festi meg Tar karrierjét, s hogy Hidegről kevesebb szó esik, azt védje a dokumentációk hiányossága! A harmadik furcsa teremtés: művelt és érző nő, aki vonzódik Bálinthoz, titkoltan Ferenchez is, mégis idegen ember, Tolnai Nagy András kálvinista cserzővarga felesége lesz. Ugyanakkor összeköti őket a születés titka és az inkvizíciós eljárás, amelynek mindhárman áldozatai lesznek. Három olyan jellem bontakozik ki előttünk, amelyek egyszerre mutatják a régi világ eltűnését és az új világnézetek buktatóit. Tragikus sorsuk a világnézetek drámai összeütközéséből fakad.” (Árpás Károly a Hollók gyomráról)
„…csak korban kell néhány évszázadot visszamennünk az időben, de megy ez, mihelyt belemerülök a szövegfolyam fodraiba, a jó ritmusú szövegbe, amely tényleg olyan, mint Szegednél a Tisza, hömpölyög méltósággal, se nem futva, se nem elidőzve, hanem komótosan és határozottan, mint aminek célja van a kezdetétől fogva egészen a végéig. Bene Zoltán szeret és tud történeteket mesélni, s a zamatos szöveg biztonsággal és odaadással engedi át magát az olvasónak. Valós történelmi körülmények közé helyezi a misztikus tartalmat, egy reális, azaz evilági, és egy álombeli, a lírai szürrealizmus valóságába illeszkedő szövegtestet illesztve össze, forrasztva egybe (történetek a történetben), ahol nemcsak a szövegnek, de a gondolatoknak is ritmusa van, s szófordulatai révén becsempész a műbe egy csipetnyi archaizmust is.” (Láng Eszter a Farkascseresznyéről)
2021. november 5-től a Somogyi-könyvtár központi épületében és fiókkönyvtáraiban kötelező a maszk használata.
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Somogyi-könyvtár
