A Somogyi-könyvtár első emeletén az újságok, CD-k, DVD-k és kották mellett művészeti témájú könyvek is találhatók. A polcok övezte közösségi terekben gyakorta művészeti tárgyú és témájú kiállításokkal találkozhatnak a bibliotéka látogatói. 2011. december 11-ig a Jancsó 100 című kamaratárlat hívja fel a figyelmet a magyar filmtörténet ikonikus alakjának életművére.
Jancsó Miklós (1921–2014) kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész születésének 100. évfordulójára kapcsán szerveztek kamaratárlatot a Somogyi-könyvtár munkatársai. A kiállításon a könyvtár állományában lévő könyvekből (pl. technikai forgatókönyvek), valamint folyóiratokból és filmekből tekinthet meg a közönség egy válogatást felidézve így a világhírű, filmnyelvújító alkotó legendásan szókimondó és játékos személyiséggel rendelkező, gazdag munkásságáról híres filmrendező életpályáját és munkásságát.
Az erdélyi gyökerekkel rendelkező filmrendező román, Nicolae nevű nagybátyja után a Miklós keresztnevet kapta. Édesapja 1916-tól az erdélyi kormánybiztos titkáraként tevékenykedett. A Monarchia összeomlása után apját távollétében az új hatalom halálra ítélte, ezért családjával együtt Magyarországon telepedett le. A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban érettségizett. Majd jogi diplomát szerzett Kolozsvárott, ám nem dolgozott a szakmájában. 1946-ban Budapestre költözött, és beiratkozott a Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben rendezői diplomát szerzett. Diplomafilmet nem készített, mert nem volt rá pénz. 1949-ben házasságot kötött Wowesznyi Katalinnal. A házasságból két gyermek született: 1952-ben Jancsó Nyika (ifj. Jancsó Miklós) és 1955-ben Jancsó Babus (Katalin).
Kezdetben rövidfilmeket készített, majd 1958-ban, 37 évesen elkészítette első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek címen. A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel 1969-ig dolgozott együtt, legutolsó közös munkájuk a Fényes szelek című film volt. Somló Tamást Kende János operatőr váltotta fel. A Szegénylegények című filmje volt az első, amire felfigyeltek a külföldi kritikusok. Wowesznyi Katalintól elvált, majd 1958-ban feleségül vette Mészáros Mártát, a később Kossuth-díjas filmrendezőnőt, akinek adoptálta előző házasságában született fiát, Zoltánt. Együtt nevelték három gyermeküket, de közös gyerekük nem született.
1959-ben Nemeskürty István közreműködésével megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki attól kezdve állandó alkotótársa lett egészen annak 2005-ben bekövetkezett haláláig. 1968-ban ismét elvált, mert Budapesten megismerkedett Giovanna Gagliardo olasz újságíró-forgatókönyvíróval, akivel Rómába költözött közel tíz évre, kisebb-nagyobb budapesti megszakításokkal. Ebben az időben készítette A pacifista, a Technika és rítus és a Róma visszaköveteli Cézárt című alkotásait. 1970-ben színházi rendezőként is debütált a 25. Színházban a Fényes szelek című darabjával.
Szakított Gagliardóval, és 1981-ben feleségül vette Csákány Zsuzsa filmvágónőt. A házasságból 1982-ben született meg fiuk, Jancsó Dávid, aki olyan magyar filmek vágójaként dolgozott többek között, mint a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv, a Fehér isten vagy éppen a Jupiter holdja.
Jancsó Miklós 1988 óta címzetes egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1990 és 1992 között a Harvardon tanított.
Utolsó filmje a Magyarország 2011 (2012) szkeccsfilm volt, amelyben társrendezőként működött közre.
Jancsó művészetének fontos jellemzője az igen szokatlan hosszú snitt, amely vágás nélküli, folyamatos felvételt jelent. A szereplők mozgatása – akár percekig – adja a filmszerűséget, ami nagy összpontosítást igényel minden résztvevőtől. (Forrás: Wikiwand)
A Jancsó 100 című kamaratárlat 2021. november 11-től egészen december 11-ig megtekinthető a Somogyi-könyvtár 1.emeletén.
2021. november 5-től a Somogyi-könyvtár központi épületében és fiókkönyvtáraiban kötelező a maszk használata.
