Kezdőlap Egyebek A székely írás emlékeit bemutató kötet jelent meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában

A székely írás emlékeit bemutató kötet jelent meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában

106
0

A székely írás emlékeit bemutató kötet jelent meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában; a több mint 900 oldalas, A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum című kötet magába foglalja a székely írásról szóló történeti tudósításokat, a székely írás feliratos, kéziratos és nyomtatott emlékeit és a hamisítványokat is.

 

 

    “A kötet olyan referenciaműnek készült, amely hosszabb időre a székely írás további kutatásának mérvadó kiindulópontja és nélkülözhetetlen forrása lesz” – olvasható a Bölcsészettudományi Kutatóközpont összegzésében.      

 

   Mint fogalmaznak, a székely írás – a közbeszédben ismertebb nevén “székely-magyar rovásírás” – a magyar őstörténet és a korai székely történelem régi talánya, amely a humanizmus kora óta újra meg újra fölkelti a történettudósok és nyelvészek figyelmét.

 

   “Eredetének kérdése lezáratlan, kevés fennmaradt emléke csak lassan, hosszas rejtőzködés után vált ismertté. A 18. század második feléig még a nyoma sem került elő olyan emléknek, amely hitelt érdemlően igazolta volna azokat a híradásokat, amelyek krónikákban, tudományos munkákban arról szóltak, hogy a székelyeknek egykor +valamiféle saját betűik” voltak+ – írják.

 

    Az összegzés szerint az elsőként lejegyzett, a 18. században lemásolt csíkszéki templomfelirat eredetije is elveszett és 1864-ig kellett várni, hogy Orbán Balázs író, néprajzi gyűjtő megtalálja Énlakán az első, eredeti helyén fennmaradt székely betűs feliratot.

 

    Fél évszázaddal később jelent meg Sebestyén Gyula munkája, A magyar rovásírás hiteles emlékei címmel, amely az összegzés szerint mérföldkő a székely írás kutatásának történetében. “A szerző a másolatban fennmaradt írások számát jelentősen gazdagította és mindent összegyűjtött, amit kora tudományossága erről a titokzatos írásról tudhatott, és anyagközlését illusztrálta is” – idézik fel.

 

 Ennek hatására a következő évtizedekben egyre-másra kerültek elő új székelyföldi feliratok és fontos kéziratos emlékek. “Ezek lassú, de folyamatos gyarapodása már hosszabb ideje újabb, korszerű összefoglalást kívánt” – írják a könyv születéséről. A kötet megírásának terve 2012 júniusában, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Magyar Őstörténeti Témacsoportja tudományos ülésén vetődött föl.

 

 Az akkori tervek szerint az új kötet Sebestyén Gyula monográfiájának századik évfordulójára, 2015-re jelent volna meg, azonban a filológiai előkészítés és a helyszíni ellenőrzés hosszadalmas munkája miatt a kézirat elkészítése a vártnál lassabban haladt.

 

    A most megjelent kötet Benkő Elek, Sándor Klára és Vásáry István munkája.

 

A kötetben a székelyföldi, jellemzően templomokban fennmaradt feliratok és a székely írás kéziratos emlékeinek részletes bemutatása mellett helyet kaptak – eredeti nyelven és magyar fordításban – a székelyek betűit említő történeti források és a 18-19. század tudománytörténeti értékű fejtegetései is.

MTI/kronikaonline.ro

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét