Emlékezés Szeretteimre
8:46
Tömör, gyönyörű, fájdalmasan szép és hihetetlen, velőt-lelket rázó opusza a rocktörténetnek: 8 perc 46 másodpercben “elmesélve”.
#Március02 #Saturday #Today #music #zene #KingCrimson #rock #Epitaph #sírfelirat #gyász #emlékezés #lélek #soul #memory #grief #death #man #woman #advertising #Facebook #Instagram #YouTube #song #dal #kultkocsma #Beni #Visó
Legszebb alkotás
4 éves voltam, amikor ez a mű született…
1969-ben megszületett a rocktörténelem egyik legszebb alkotása.
“OLTSD VELÜNK SZOMJADAT!”
Magazinunk anyagainak elkészítéséhez, oldalaink fejlesztéséhez támogatókat keresünk!
“KORTYOLJ BELÉNK!”
Ezerszer egymás után…
25 éves koromban hallgattam meg először és azon a napon, 34 évvel ezelőtt, június 16-án, Nevelőapám halálakor ezerszer egymás után, majd egy év múlva szintén és azóta is, amikor elveszítek egy kedves, szeretett Barátot, Testvért…
www.kultkocsma.hu
Alapítók:
CSALA SÁNDOR BENJÁMIN/BENI
Visnyei Ferenc/Visó
Zűrzavar
Nem tudom, hogy mit szeretnék látni a síromon feliratként, de nem a “Zűrzavart”…
Hatalmas érték
Bizony ez a nagy opusz akkor vált szívem, lelkem számára hatalmas értékké, amikor két kedves embert: Nevelőapámat, Pócsik Györgyöt és Lányi Lajost, karnagyomat elveszítettem…
Megtartom őket
Nem tagadom: szívemben, létezésem minden rezdülésében ott vannak velem… és megtartottam őket… hordozom minden kedves emlékképüket róluk!
Kérjük, kövess minket ezeken a felületeinken is:
youtube.com/@kultkocsmamumag2597
Mindent...
Mosolyokat, fájdalmakat, bánatokat, örömöket, mindent, ami rájuk emlékeztet…
“Találkozás” öröme…
… és így is lesz ez addig, amíg én is elindulok majd egyszer… s nagy lesz a “Találkozás” öröme velük…
… egyszer még…
… és persze Mindenkivel, akik e föld béklyóit már ledobták MAG(j)ukról… mert ez a remény ugye ott van bennem és biztos vagyok abban, hogy mindegyikünkben, hogy egyszer még…
… és a végtelenségig ölelhetjük egymást..
/ pietarion
Facebook: 
/ pietarion
Szeretettel gondolok rájuk ezzel a dallal is.
Sírfelirat
A próféták rótta falon
roppannak a hézagok.
A halálnak szerszámain
a nap oly fényesen csillog.
Ha férfi majd, mind széthasad
álmokra, s rémálmokra,
babérral senkise’ koszorúz,
ha a sikolyt csend fojtja.
„Zűrzavar” , ez áll majd síromon,
mint bolyongok ódon ösvényen,
ha készen vagy, dőlj hátra, mosolyogj,
de én félek, könnyekké lesz a holnap,
igen, félek, a könnyeké a holnap,
igen, félek, a könnyeké a holnap.
Vaskapui közé a sorsnak
az idő magvai (el)szórva,
és öntözik azoknak tettei,
kik ismertek, s (akik) tudnak.
Az ismeret halálos társ,
ha senki sem állít szabályt,
látom én, az emberek sorsát,
kezükben, bolondok tartják.
„Zűrzavar,” ez áll majd síromon,
mint bolyongok ódon ösvényen-,
ha készen vagy, dőlj hátra, mosolyogj,
de én félek, könnyekké lesz a holnap,
igen, félek, a könnyeké a holnap,
igen, félek, a könnyeké a holnap,
(a )könnyeké, (a )könnyeké,
félek, a könnyeké lesz a holnap.
(Fordította: Katalin Nagy)
Visó
Fotó: Mihály István
