2021 június 18 és június 26 között Kisvárda városa ad otthont egy rangos színházi fesztiválnak. Idén 33. alkalommal telik meg kultúrára éhes ‘mackókkal’, helyesbítek: emberekkel a város. A Magyar Színházak Nemzetközi Fesztiváljára ugyanis nemcsak a város lakossága kíváncsi. Lásd jómedveségem és bocsom. És mivel nem először veszek részt ezen a fesztiválon, már tudom, jönnek Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és nemcsak a színészek.
Az idei mégis más. A világ lakossága nehéz éven van túl. A pandémia sokban változtatott a mindennapi rutinunkon. A kultúrát, a színházi előadásokat háttérbe szorítva sokan a híreket figyelték. Az adatok fontosabbá váltak, mint a darabok Mindenki bebújt a barlangjába és ki rettegve, ki reménnyel telin várt. Talán… talán túl vagyunk a nehezén. Bár az oltások valódi antigéntesztje szerintem az ősz lesz, és főleg az elkövetkező tél…..
Ám most végre ” Meghatározatlan időre ” minden medve kibújhatott a barlangjából, és így tettek a társulatok is.
Vajdasági tanyaszínház, Csíkszeredai Csíki Játékszín, Kolozsvári Állami Magyar Színház, Aradi Kamaraszínház, Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, Szabadkai Népszínház Magyar Társulata, Kassai Thália Színház, Zentai Magyar Kamaraszínház, Marosvásárhelyi Specírum Színház, Beregszászi Kárpátaljai Magyar Dráma Színház, Komáromi Jókai Színház, Nagyváradi Szigligeti Színház.
A fesztivál ideje alatt délután, este a Bagolyvár, a Zsinagóga, a Művészetek háza színpadain és a város kirakataiban stúdió-előadások, versenydarabok, és személyes történetek inspirálta ‘hétpercesek’ málnásában szemezgethet a nagyérdemű. Ám a délelőttök sem barlangba visszabújós időszakok.
Szakmai klub, és a szakírók kurzusa mellett workshopok is kapcsolódnak a fesztiválhoz.
Középiskolás diákok tekinthetnek, tapsolhatnak és “békázhatnak” be a kulisszák mögé, segítőjük Móczár Bence, a Salgótarjáni Zenthe Ferenc színház művésze által a koncentráció, kreativitás, kooperáció K3-as workshopján.
Sardar Tagirovsky színész-rendező Kollektív szerepépítés workshopján a színész és szerep közti kapcsolat, a karakterek közti hasonlóság a téma.
A VW (villám workshop) kritikusi mesterkurzusán a szakmai ráhangolódást koordinálja: Kovács Dezső az ART7 internetes folyóirat szerkesztője, Gyürki Katalin PhD irodalomtörténész, Szabó Attila, a PIM- OSZMI igazgató- helyettese és Szabó Réka dramaturg.
A legkisebbeket Vitéz László élőszereplős bábalakja és az elátkozott malom lényei vonják be a színházi varázslat bűvkörébe. Ahonnan persze nem hiányozhat a piros sipka, a palacsinta sütő, bocsánat “a csárdás kisasszony báli legyezője”, végül pedig, az előadás után kialakuló ‘AHA’ pillanat annak a néhány csemetének a szemében, akik rájönnek egy-két turpisságra, mivel nem azonnal a vastaps után hagyják el a nézőteret.
Technikusok láthatatlan csapata, akik a varázslat belsejében élnek, de csak a néhány röpke óra alatt összeálló díszletben, a tűpontos fényekben, a hangzásban érezhetjük a kezük munkáját, ott, annak a néhány gyermeknek a szemében megelevenednek. Szétszedik és összerakják az egész előadást. Harcolnak csavarokkal, rendezőkkel, színészpalánták alakuló hangszínéhez igazított potméterekkel.
– “Tudtam hogy nem legyező! Palacsinta sütő! “
-“Odanézz! Hisz ez nem is kong! Sőt! Még csak nem is fáj, amikor fejbecsap! Mégis milyen jól elkupálta vele a halált is!
-“Halállét főzött belőle! Szögedit! “
Hát bíz ilyenek a bocsok. Ki könyvből, más mancstól vagy ‘báli legyezőtől’, de akad, aki saját tapasztalatból tanul igazán.
A fesztivál pedig sok-sok tapasztalati és tanulási lehetőséget hordoz magában. Tiszta málnáskert a kultúrára kiéhezett mackónépnek. Jól megfér ilyenkor a jeges a grizzly, a panda, a fekete, a barna, akár erdei vagy állatkerti tenyésztett. Mancsot mancsba öltve van, hogy tereken, van hogy erkélyekre szorulva hajnalig elemzik és emésztik az előző napot. Főként azt: ” Miért van az ufós body a babán félrepatentolva” vagy hogy miért vagyunk emigránsok Európán belül és kívül is, hogy a sötét felfed vagy eltakar, és hogy ki a szabad ember, és szabad-e teljesen.
Szabad? Szabad! Szabad.
Szabad-e élni, és amit élünk az -e a valóságunk, vagy éppen a leukémia, a kóma, vagy a gyász rabsága által mások felé mutatott valóság. Komoly és elmélkedésre ösztönző művek málnásában szinte elvész a medve. Még jó, hogy a fesztivál kísérőrendezvényei között éppen a Coffe Tea Area szabadtéri színpadáról a főtérre hullámzik a zongoraszó.
Ismerős dallamok varázsolnak mosolyt az elmélkedők arcára, és újra teljes a szabadság.
Teljes! Teljes? Teljes.
A következő katarzisig. Most engedett a ‘babaház’. Kint vagyunk. Elcsitult a járvány. Nyár van. Vakáció…. vagy ez is csak egy újabb rövidzárlat? Egy következő idegen tengerpart allegóriája? Ki tudja. Hisz mind csak kikukucskáló mackók vagyunk ebben a valóságerdőben.
Jegyszedők, jelmeztervezők, sofőrök… Takarítók és portások egy messzi-messzi kollégiumban pótkulcsot keresve egy fesztiválozóknak, aki nem szobatársaival tért vissza. Szervezők, kik olykor – hogy is mondta a Família Kft-beni Cecília? “Eddig, eddig, eddig vagyok!!!”-ig jutva is mosolyogva segítenek.
Nem is! Gyári munkások, akik azt sem értik, mi itt ez a nagy felhajtás, hisz ugyanolyan kedd van, mint bármikor.
Ugyanolyan. Ugyanolyan! Ugyanolyan?
Elkezdődött már az előadás? Színházban vagyunk vagy úton? Barlangból kukucskáló medvék?… vagy önmagukat is alakító egók performanszában vergődő színészek? Balogh Tibor művészeti tanácsadó idén olyan darabokat válogatott össze, amik felszabadítják a bezártság ideje alatt felgyülemlett energiákat úgy a világot jelentő deszkákon, mint a nézőtéren. Ez a felszabadító csodavilág 2021 június 26.-áig még fülön csíphető. Igen. Számodra is kedves mackó…. elnézést olvasó, hisz a napi 3-4 előadás mindegyike egy-egy mézes csupor. Válogass hát étvágyad és kíváncsiságod szerint. Hogy hol? Hát a Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ oldalán:
http://www.kisvarda.szinhaz.hu/
https://www.facebook.com/KisvardaiFesztival
Fotók: Szakál Magdolna és Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ
