Szabó Magda költőként kezdte pályafutását, majd prózaíróként olyan remekművek szerzőjeként lett világhírű, mint Az ajtó vagy Az őz című regények. Ám mindezek mellett a magyar drámairodalomba is új világlátást, ábrázolásmódot hozott, modernizálva a történelmi dráma műfaját.

Az 1975-ös Az a szép, fényes nap, Szabó Magda első nagy sikerű „történelmi játéka”, az államalapítás korát idézi.

994 őszén, Géza fejedelem udvarában összegyűlnek Európa keresztény királyságainak követei, hogy tanúi legyenek a fejedelem fia, Vajk megkeresztelésének. Géza reálpolitikus, tudja, hogy a túlélést, népe megmaradását csak a nyugati világba, a keresztény közösségbe való beilleszkedés biztosíthatja. Így azonban óhatatlanul szembekerül nemcsak hű embereivel, hanem saját legmélyebb érzéseivel is. És Vajkkal, a majdani Istvánnal is, akiben pedig szövetségest remélt.

Összecsapásukban két nemzedék, a régi és az új, múlt és jövő ütközik.

Az egyetlen sorsfordító napba sűrített, véres, egyszerre tragikus és groteszk, olykor abszurdba hajló történésekben Szabó Magda „egy robbanásszerű ideológiai változás anatómiáját” mutatja be.

Szabó Magda történelmi példázataiban, ezekben a nyelvi és dramaturgiai leleményeket felsorakoztató, modern drámákban a magyarság tanulni és felejteni való eseményeit értékeli újra korunk emberének szemszögéből.