16 évesen láttam, hallottam, ahogyan előadta a Korál együttes a Homok a szélben című dalt. Bizony, az 1981-es Tánc -és popdalfesztivált éppen szülővárosomban, Pécsett, Édesanyám testvérénél, Keresztanyámnál követtem végig.
Az első a Hungária lett, a második Soltész Rezső, míg a harmadik díjat a dallamos, szimfonikus elemekkel gazdagított romantikus rockot játszó Korál együttes vihette haza.
A szívemben azért akkor is megszólalt valami, annak ellenére, hogy eszeveszettül, mindenhol csak a “Limbó hintó”, meg a “Szóljon hangosan az ének” dübörgött. Igen, méghozzá a szívem felismerte, hogy ez a zene nekem ad valamit majd a későbbiekben is, még többet, mint kamaszként.
Eddigi életemet is végigkísérte Fecó zenei munkássága és persze szerzőtársának, Horváth Attilának a dalszövegei is.
Nálam ők voltak az elsők, ez tagadhatatlanul így volt, és most is az, hiszen igaz, lélekhez szóló dalaikkal ma is megállítanak egy pillanatra, hogy egy kicsit elrántsanak a földi dolgoktól.
Nem tudom, hogy ki, miképpen vélekedik, de az biztos, hogy a Homok a szélben című dal ma is hatalmas értékkel ajándékoz meg minket. Olyan mély mondanivalóval bír, és szívhez szólóan érint meg minden embert (így vagy úgy!), hogy nem véletlenül nyúltak Ivánék is ehhez az örök, klasszikus, lírai rocknótához.
Vitáris Iván együttesével képes arra, hogy elbűvölje, felrázza, felébressze a közönséget és szerintem ez most is így van.
3 nappal ezelőtt volt a premierje a Homok szélben című dalnak.
Ivánék ezt írták e dalról:
“Ez szinte minden érzésünk, amit az elmúlt évről mondhatunk.”
Igazából nem vagyok oda a feldolgozásokért, de el kell ismernem olykor – így most is -, hogy még Fecó is megirigyelhetné, hiszen minden a helyén volt.
Hatalmas dög, vitalitás van ebben a feldolgozásban: a szédületes gitárszóló, az őrületes basszus, az elképesztő ének és vokál, a ritmus fülön csípett engem is: az igazi hidegrázás, libabőrözés sem maradt el.
Vitathatatlanul és bitangul odapakoltak a fiúk.
Egyetlen egy szépséghibája van az egésznek: de tuti, hogy csak én vagyok így. Iván rágózása engem rendkívül zavart.
“Én is úgy vagyok, hogy először remegve hallgatom meg a feldolgozásokat, mert tízből kilenc és félszer (minimum) roppant csalódott vagyok. Ezt most hallgattam meg először. És meg fogom hallgatni még sokszor. Mert most nem vagyok csalódott. Bravó srácok! Szép munka! Nagyon jól szól. Szerintem Fecónak is bejön…” – írja egy közösségi oldalon Ivánék egyik rajongója.
Egy rendhagyó beszélgetésem Ivánnal:
Forrás: youtube.com/Ivan & The Parazol
Visó
