Kezdőlap Egyebek A Szent István-teremből vitték a Szent Koronát az utolsó magyarországi királykoronázásra

A Szent István-teremből vitték a Szent Koronát az utolsó magyarországi királykoronázásra

373
0

A Budavári Palota Szent István-terméből indult útjára a Szent Korona a Mátyás-templomba az utolsó magyar királykoronázáskor 1916 decemberében – idézte fel az augusztus 20-án eredeti pompájában újranyíló terem múltjából az M1 aktuális csatorna csütörtöki adásában Rostás Péter, a Kiscelli Múzeum igazgatója.

 

 

    A Szent István-terem rekonstrukciójának művészeti szakértőjeként dolgozó művészettörténész elmondta, hogy a Várkapitányság által, a Nemzeti Hauszmann Programban felújított, díszes történelmi szoba a Budavári Palota elsőként rekonstruált termeként nyílik meg fél év múlva.

Mint hozzátette, számos ok volt, hogy ezt a termet választották elsőként. Egyrészt a Budapesti Történeti Múzeum területén helyezkedik el, így a kiállítás részét képezi majd, de hasonlóan fontos érv volt, hogy ez a palota legjobban dokumentált szobája.

Nemcsak tervek, számlák, szállítólevelek és egyéb dokumentumok, hanem textil- és kerámielemek, a Zsolnay-gyár egykori próbaégetései, valamint nagyon jó minőségű fényképek is fennmaradtak róla, ezért lehet ezt a termet 95 százaléknál is nagyobb biztonsággal helyreállítani – számolt be a szakember.

Rostás Péter hangsúlyozta továbbá, hogy a Szent István-terem az akkori magyar iparművészet egyik csúcsa volt technikai és művészeti értelemben is, nem véletlen, hogy mesterei az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyertek.

Kőrösi Gábor, a Várkapitányság kommunikációs és marketing igazgatója hozzátette: hét szakma több száz kiválósága dolgozik azon országszerte több mint 20 műhelyben, hogy “ez a századfordulós csoda újjászülessen”.

“Nagy öröm volt az látni, hogy több mint száz év után a magyar iparművészek képesek újraalkotni ennek a teremnek minden elemét” – fogalmazott.

Rostás Péter beszámolója szerint nemrég készültek el a Szent István-terem falai, de az iparművészeti munkák tervezése már 2014 végén megkezdődött, majd 2016 tavaszán indult meg a Zsolnay-kerámiaelemek gyártása és többi iparművészeti munka.

A rekonstrukciót segítette az is, hogy 1906-ban egy fakereskedő Lendvay utcai villájába elkészíttette a terem egyszerűsített változatát, de a parketta pontos másolatként valósult meg ott, ami nagy segítséget nyújtott a mostani rekonstrukción – jegyezte meg.

Kőrösi Gábor kitért arra is, hogy eközben zajlik a Budavári Palotanegyed újjászületése: a lovarda és a Főőrségi épület rekonstrukciója már tavaly elkészült, teljes körűen felújították a Mátyás-kutat, megkezdődött a Habsburg-kapu felújítása, az év nagy “szenzációja” pedig a Szent István-terem megnyitása lesz. Utóbbi egy “próbafeladat” is, hiszen nagyon sok tanulságot nyújt a Budavári palota teljes külső és belső felújításához – fűzte hozzá.

Idén három újabb, egykor a palota közelében állt, majd ideológiai okokból lebontott épület: a József főhercegi palota, a Vöröskereszt Székház és az egykori Honvéd Főparancsnokság rekonstrukciója is megkezdődik – mondta el a Várkapitányság munkatársa.

MTI/wikipédia

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét