Kezdőlap Egyebek Angol nyelvű könyvsorozattal népszerűsíti az Árpád-kori Magyarországot a Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Angol nyelvű könyvsorozattal népszerűsíti az Árpád-kori Magyarországot a Bölcsészettudományi Kutatóközpont

95
0

Az Árpád-ház program támogatásában Arpadiana címmel angol nyelvű könyvsorozatot indított az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont az Árpád-kori Magyarországról Fodor Pál és Zsoldos Attila szerkesztésében.

    A könyvsorozat célja, hogy nemzetközi szinten is megismertethesse az olvasóközönséggel az egyik legizgalmasabb történelmi korszakot, és benne az ősi Árpád-házat – olvasható az ELKH szerdai közleményében.

A sorozat első része, Weisz Boglárka Markets and Staples in the Medieval Hungarian Kingdom (Arpadiana 1.) című kötete a középkori magyar kereskedelem színterei közül a vásárokat és a lerakatokat vizsgálja, beleértve azok fejlődését és változását, valamint a közöttük lévő kölcsönhatásokat.

 

A kötet a szerző Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban című könyvének bővített és átdolgozott változata.

A második kötet, Bagi Dániel Divisio Regni (Arpadiana 2.) című munkája, az Árpád-kori dinasztikus vetélkedésekről mesél izgalmas formában.

Az összegzés szerint a könyv főcímét adó “divisio regni” széles körben elterjedt kifejezés volt a középkorban, amely a Bibliából származik, és a középkor folyamán kétféle értelmezése volt.

Egyszerre jelentette az ország megosztását és a trónviszályokat, valamint az országon belüli széthúzást, azaz azoknak a vitáit, akik a trónért folytatott harcokban részt vettek.

E könyv is ebből a két szempontból elemzi a 11. századi dinasztikus konfliktusokat, részletesen tárgyalva az országmegosztások eredetét, kezdetét, a területi külön kormányzatok összehasonlíthatóságának kérdését, illetve azokat a társadalomtörténeti viszonyrendszereket, amelyeknek keretében a források a trónharcokat értelmezték.

A disszertáció magyarul a Divisio regni – Országmegosztás, trónviszály és dinasztikus történetírás az Árpádok, Piastok és Premyslidák birodalmában a 11. és a korai 12. században címmel olvasható.

Gál Judit Dalmatia and the Exercise of Royal Authority in the Árpád-Era Kingdom of Hungary (Arpadiana 3.) című értekezése a dalmáciai városokkal foglalkozik, és magyar nyelven Dalmácia helye az Árpád-kori Magyar Királyságban – A magyar királyi hatalomgyakorlás dalmáciai jellemzői címmel jelent meg.

A kötet a magyar-horvát államközösség kezdeteire koncentrálva az Árpád-kor uralkodóinak hatalomgyakorlásán keresztül mutatja be Dalmácia helyét a magyar államban.

A városok és a királyi udvar kapcsolatainak számos aspektusán keresztül kalauzolja az olvasót, megvizsgálva az egyház-szervezeti változások jelentőségét, a magyar főpapok és az egyházi adományok szerepét a magyar uralom fenntartásában, a magyar hatalom dalmáciai képviselőit, valamint az uralkodói reprezentáció elemeit is.

A sorozat negyedik kötete, Zsoldos Attila The Árpáds and Their People (Arpadiana 4.) című könyve, az Árpád-kor történetének bemutatására vállalkozik az események időrendjét követő hagyományos feldolgozásoktól jelentősen eltérő módszerrel.

Mint írják, a módszertani különbség lényege abban áll, hogy a korszak történetét az események egyetlen szálon futó előadása helyett az Árpád-kor társadalmának tükrében ismerheti meg az olvasó.

A korszak forrásait, az Árpád-kori magyar történelem színterét és az eseménytörténetet áttekintő bevezető jellegű fejezetet követően a többi a kor szereplőinek egy-egy típusát rajzolja meg a királytól a szolgán át a szabad parasztig.

Az Árpád-ház program és kapcsolódó fejlesztési alprogramjainak kidolgozására a kormány operatív testületet hozott létre, amelynek vezetésére az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatóját, Fodor Pált kérte fel.

A testület a korszak vezető kutatóinak bevonásával dolgozta ki a 25 éves (2013-2038) Árpád-ház programot, amelynek a megvalósítása 2018-ban indult el.

A program középpontjában a székesfehérvári nemzeti emlékhely ápolása, bemutatása és fejlesztése áll, de emellett komoly támogatást nyújt olyan történeti, filológiai, régészeti, archeogenetikai  kutatásoknak is, amelyek az Árpád-háznak – és tágabb értelemben az Árpád-kornak – az eddigieknél alaposabb megismerését és bemutatását teszik lehetővé – írják.

MTI/elkh.org

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét