November 27-én mutatta be a pécsi Cedar Knoll zenekar Fringes című első nagylemezét.
A lemez Pécsen a ZAJZAJZAJ stúdiójában, Ligeti Gyuri produceri munkájával és az NKA Hangfoglaló Program induló előadói támogatásával született meg. A zenekar részéről Studi Norbert mesél a megjelenésről:
“A kezdeti szárnybontogatás időszakának fontos összefoglalása ez a lemez. Sok szegmense az életünknek gyökeresen megváltozott, zeneileg is sokat fejlődtünk, úgyhogy nagyon izgalmas lenyomata ez annak, hogy hol tartunk most. Ezek a dalok azok, amik a legjobban mutatják azt, hogy mi hogyan képzeltük el a Cedar Knollt. Úgy gondoljuk, hogy a legfontosabb ismérve a lemeznek, hogy őszintén
minket tükröz.”
A zenekar tavaly a 30y előzenekaraként zárhatta a 2019-es évet az A38 Hajón és a Pécsi Estben is. Motiváltan indultatok neki 2020-nak, március 15-én a Cold című dal klipjét mutattátok be. Hasonló hangulatra lehet számítani a lemezt hallgatóknak?
A Cold volt az ‘ahogy magunkról gondolkodunk’ kérdésre adott válaszoknak az egyik mérföldköve. Szövegvilágában, hangulatában és hangzásában ez a dal képviseli azt, amire a lemeztől lehet számítani. A bemutatkozó Lighten My Burden EP-hez képest sokat formálódtunk, de ami a legfontosabb talán, hogy már nem abban a kezdő zenekarok által ismerős ‘mindegy, csak adjunk ki valamit, hogy ránk lehessen találni youtube-on’ attitűdben vágtunk neki a felvételeknek. Megengedhettük magunknak például azt a “luxust”, hogy ne minden, az utóbbi időben felbukkanó zenei témát erőltessünk rá a lemezre. Mivel egy nagyobb időszak merítése ez az album, sokat tudtunk szortírozni, válogatni. Ez alatt volt időnk önreflexióra és kritikára magunkkal szemben.
Ez az év nem kedvez sok téren, a zeneipar is számos nehézséggel szembesül, mégis sikerült kiadni az első nagylemezt.
Ebben nagy segítségünkre volt az NKA Hangfoglaló Program támogatása, így kezdtünk el együtt dolgozni a mentorunkkal, Koncz Balázzsal, illetve így ismertük meg Ligeti Gyurit, aki az album producere is lett. Nélküle teljesen más végeredmény lenne hallható a felvétel után. Mind emberileg, mind zeneileg sokat tanultunk tőle az utóbbi egy évben. A program kapcsán olyan lehetőségekhez jutottunk, illetve olyan embereket ismerhettünk meg, akiktől rengeteg támogatást kaptunk. Egyáltalán nem tudtuk, hogy hogyan kell elkészíteni egy lemezt. A vírushelyzet pedig inkább a koncertezésbe szólt bele, azt törölte el. Természetesen mint mindenki más, iszonyatosan szomorúak vagyunk, hogy a tervek amiket szőttünk a lemezpremier kapcsán mind mehetett a levesbe, de azt gondoljuk, hogy mindennek megvan a maga ideje és miértje, fontos türelmesnek és kitartónak lenni, ha valaki a zenének szenteli az életét.
Mesélnél kicsit a lemez borítójának háttérsztorijáról?
Nagyon inspiráló és szép szerintünk, ha egy zenekar azon felül, hogy jó dalokat játszik, a társadalmi ügyek mentén is próbál aktívkodni és kifejezni a véleményét. Hárman is hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozunk a hétköznapjainkban, így nyilvánvaló volt, hogy egy ilyen szervezetet szeretnénk támogatni az albummal. Azt a döntést hoztuk, hogy rábízzuk a pécsi Élménytár Tanoda gyerkőceire a a lemez borítójának, szövegkönyvének és logójának megtervezését, ami egyébként is régi álmunk volt. Úgyhogy elmentünk hozzájuk, cserébe pedig nagyon sok szuper menő rajzzal lettünk gazdagabbak, amiket igyekeztünk mind felhasználni az albumhoz. A lemez első 50 példányának összege pedig a srácokhoz fog kerülni, ezzel is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy megkönnyítsük a mindennapjaikat.
Lehet, hogy vannak olyan, számunkra teljesen magától értetődő és adott dolgok, amik a gyerekek számára egyáltalán nem ilyen evidensek. Van esetleg olyan érdekes történet, ami a lemezhez köthető?
Már korán rájöttünk, hogy érdemes hangfelvételként rögzíteni a próbákat, mivel rettentően idegesítő volt, amikor egy szuper jammelés után semmire nem emlékeztünk abból, hogy mit játszottunk. Így készült egy ‘master_jam.mp3’ című 8 és fél perces káosz, ami a lemez He Drove Away című dalának kezdeti verziójára utal. Mivel éreztük, hogy kell valamit kezdenünk a dallal, elküldtük Gyurinak, hátha lát benne fantáziát. Belül féltünk, hogy le fogja szólni mennyire bénán játszunk – elég intim felvételek ezek, nincsenek benne kiválogatva a király sávok, a legjobb take-ek, benne van csupaszon minden bakink. Meg egy majdnem 9 perces felvételről beszélünk, attól tartottunk végig sem hallgatja. Gyuri aztán csak annyit írt vissza, hogy “fasza a dal, alig várja, hogy felvegyük :)”. Fontos visszajelzés volt ez nekünk, hogy valaki, aki tényleg ért a zenéhez ilyeneket mond arról, amit csinálunk.
A zenekar több streaming szolgáltatón elérhetővé tette a lemezt, amit itt tudtok meghallgatni:
https://backl.ink/143584851
Fotó: Kovács Zoltán