Kezdőlap Irodalom 18 éven felülieknek! – Makói tanár írt regényt arról, milyen az élet...

18 éven felülieknek! – Makói tanár írt regényt arról, milyen az élet a normál testi kapcsolat határain túl

227
0

Ez a szex nem tartozik Istenre

Sokáig elítéltem azokat a férfiakat, akik maguknál jóval fiatalabb barátnőt tartottak. Talán még a lelkészi pulpitusról is ágáltam ellene, mikor az egyik fiatal lányról kikotyogták, sokkal idősebb barátja van. Aztán egy nap az élet fintoraként olyan szerelmes lettem egy tőlem jóval fiatalabb, jóllehet nagykorú lányba, mint előtte talán soha” – így indul Németh Ervin Te meg Én című regénye, amely pornográfia, krimi és lélekboncolás, a végletekig, miközben mégis elég sokat bíz az olvasó képzeletére.

A főszereplő, akinek monológját halljuk, elvált férfi, felnőtt gyerekekkel, akik külföldön élnek. Nem is nagyon tartja velük a kapcsolatot, de azért igyekszik nagyon tudatosan szervezni az életét egyedül is. Vállalkozó nyelvtanár, rengeteget dolgozik, a külvilághoz a közösségi oldalon kívül csak a hozzá érkező diákok fűzik. Ők általában nem szeretnek tanulni, de azért akad üdítő kivétel, akit egyéb szempontból is érdemes lehet megismerni.

Igazán érdekesek a középkorú tanárember belső vívódásai, ahogy elvégzi magában, hogy kivel, mikortól lehet összegabalyodni, és kivel nem – legalábbis nem lenne szabad. Megható, amikor az első együttlét után ez a férfi megvizsgálja magát, apróra. Úgy érzi, visszafiatalodott, mégis az öregedés jeleit keresi. Fölismeri, megéli az érzelmeit, eldönti, hogy a boldogsága érdekében mire van szüksége, kiszámítja, mit hogyan ér el. Egyvalamit nem vesz észre: azt, ahogy az ösztönei átveszik az uralmat az élete fölött. Sodródik, rettenetes bűnöket követ el, és épp a rá váró legnagyobb baj előtt ér nyugvópontra az élete.

A legdurvább mégis az, hogy bár mindennap imádkozik, ezeket a szörnyűségeket nem tárgyalja meg az Istennel. Az a meggyőződése, hogy a szexualitása az érintett embereken túl csak rá tartozik, Istenre nem. Igazi segítség sehol – egy idő után az olvasó szimpátiájára se nagyon számíthat, mert mindaz, amit ez a lélek bevall, leír, leltárba vesz, úgy avatja be a kívülállót egy szexuális szubkultúrába, hogy az ott idegen marad végig. Csodálkozik, mint egy modern múzeumban, vagy iszonyodik, mert el tudja képzelni a helyenként töredékes vallomás alapján a teljes látványt.

Az olvasót a szókimondás is mellbe vághatja – érezni, hogy az angolszász irodalmat is ismerő szerző hozzászokott egy régóta nagykorúsított nyelvhez. A magyar irodalom ehhez képest még kamaszkorú. Izgalmas kérdés, készen áll-e a magyar olvasó arra, hogy mindent a nevén neveznek előtte. Egyelőre, azt hiszem, megborzong a bőr, és ráncot vet a szöveg szövete ott, ahol lélekről és punciról esik szó ugyanabban a bekezdésben.

A könyv jóval több, mint regény, abból a szempontból is, hogy számtalan támpontot ad az olvasónak egy izgalmas játékhoz. Ha kedve tartja, eltűnődhet azon, mi a közös a szerzőben és az elbeszélő énben.

A történet elején ott a figyelmeztetés:

Az apró betűs rész: A történetem alapvetően fikció. A személyek egyike sem valós. Bármi hasonlóság bárkivel a puszta véletlen és az égiek műve.”

Az olvasót innentől ez az „alapvetően” is foglalkoztatja, egy ideig.

Mi az, ami nem fikció, hanem saját élmény?

Dr. Németh Ervin makói – a regényben előforduló Süti Sarok ismerős lehet a makóiaknak –, és nyelvtanár, aki nagyon szereti a munkáját, angol nyelvkönyveket is írt. Csak közvetetten tartozik ide, mégis érdekes szóba hozni, hogy Makó nem csak József Attila indulása, Juhász Gyula, Tömörkény István, Móra Ferenc kötődése révén kerül be az irodalomtörténetbe, hanem olyan szempontból is, hogy Ervin előtt egy másik ismert helyi tanárember, Szentpéteri János, a szakközépiskola nyugalmazott igazgatója is írt erotikus regényt, Megkötözve címmel.

Ervin nevéhez 1996 óta huszonnyolc mű kiadása fűződik, ezek többsége angolkönyv, köztük ott a 2008-as, hiánypótló Unofficial English, amely a nem hivatalos, trágár kifejezések helyes használatában igazítja el a diákot. Erre a munkára az országos sajtó is felfigyelt. Emellett két verses könyv, és 2020-ban a Te meg Én mellett A lehetetlen című mű is megjelenik tőle. Nyilvánvaló, hogy az írói munkát nagyon tudatosan műveli: a Te meg Énnek volt felelős szerkesztője, grafikai szerkesztője. A köszönetnyilvánításból kiderül, hogy a városban működik olyan kör, amelynek tagjai megmutatják egymásnak az írásaikat. A szerző tájékozódott, hogy a munkája hiteles legyen egészségügyi szempontból is, mi több, a gyerekeinek is megmutatta, min dolgozik. Voltak tesztolvasók:

Köszönöm a béta olvasóknak, hogy időt szakítottak az első vázlat elolvasására és véleményezésére! Ugyan nem mindegyikőtök jelzett vissza időben, és aki megtette, nem talált változtatni valót (az elképesztően rossz helyesírásom és némi stilisztika kivételével), de mégis nagy hasznomra voltatok, mert igazoltátok, hogy van értelme és aktualitása ennek a könyvnek!”

Ide tartozik, hogy – miként a búcsúcsók, a búcsúlevél, a búcsúpillantás – minden bizonnyal a „búcsú baszás” is egy szóban írandó. Igaz, ez egyelőre nem szerepel a Magyar helyesírási szótárban.

(Németh Ervin: Te meg Én. Angolsuli Könyvkiadó Kft., 2020.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét