Ezen a pont 50 évvel ezelőtti napon jelent meg az a bizonyos interjú Paul McCartney-val, amelynek még a kérdéseit is a zenész írta. McCartney így jelentette be első szólóalbumát és azt, hogy kilépett a Beatlesből.
A bejelentés nehezen érhette volna váratlanul a közönséget, mert John Lennon akkor már nyolc hónapja otthagyta társait, hogy szólókarrierjére koncentráljon, és így tett George Harrison és Ringo Starr is. Mégis, ha azt a lérdést teszik fel majd a kocsmakvízben – bár már ott tartanánk –, hogy mikor oszlott fel a legendás banda, húzzátok be az 1970. április 10-et.
Már 1967-ben elindult a folyamat Brian Epstein halálával: megszűnt a zenekart összetartó kohézió: a népszerűséggel jöttek a viták is, a banda tagjai külön utakon akartak járni, azon stílusoknak akartak hódolni, melyekkel korábban közös számaikat színesítették. Természetesen személyes ellentétek is akadtak szép számmal, ezekért az együttes rajongói elsősorban John Lennon szerelmét, a japán Yoko Onót hibáztatták.
DE.
Más vélekedések szerint kevés lett volna ehhez Yoko. A Beatlesnek nem volt frontembere, aki mögött nyugodtan lehet tagokat cserélni, anélkül, hogy azt a zenekar megsínylené. Két dudás nem fér meg egy csárdában, márpedig a Beatlesben legalább kettő, hanem legalább három dudás volt… Ráadásul a Beatles a hatvanas évek jelképe volt, és – legalábbis jó pár év távlatából úgy tűnik – éppen akkor oszlott fel, amikor az a korszak nem csak az évek számozását tekintve, hanem mindenféle más módon is véget ért.
1969-ben vették fel a Beatles utolsó két albumát, a Let It Be, illetve az Abbey Road címeket viselő lemezeket, ezalatt a zenekar tagjai számos szólóalbumot megjelentettek.
1970. április 10-én aztán Paul McCartney, a Beatles gitárosa és dalszövegírója, McCartney című szólólemezének bemutatása kapcsán egy ál-interjút jelentetett meg a sajtóban, ahol kérdezőként és válaszadóként az együttes feloszlásáról beszélt. Bár egyértelműen nem állította, hogy kilép a Beatlesből és John Lennon is cáfolta a közös munka befejezését, a gyakorlatban ez a nyilatkozat valóban a befejezést jelentette az együttes számára.
Nem volt ez megegyezésen alapuló, békés elválás. A feloszlás után elszabadultak az indulatok. Lennon, ahol csak lehetett, cinkelte McCartneyt. Dalokban is gúnyolta volt zenésztársát, ezek közül a legendás Imagine című albumon megjelent How Do You Sleep? a leghírhedtebb.
Amikor Lennont 1980-ban lelőtték, Harrison azt mondta, hogy addig szó sem lehet a reunionról, amíg Lennon halott…
Aztán végül 1995-ben ugyan kiadtak egy két számot tartalmazó Beatles antológiát, de a közös munka nyolc év után, 1970-ben véget ért. Az együttes a becslések szerint napjainkig több mint egymilliárd lemezt adott el, zenéjük majdnem fél évszázad után is világszerte ismert és kedvelt, végeredményben a Beatles tekinthető minden idők legsikeresebb együttesének.
A hetvenes évek egésze és a nyolcvanas évek első fele azzal telt, hogy a tagok szabadulni akartak mindentől, ami Beatles. Később rájöttek, hogy bármit csinálnak, a világ mindig is Beatle-ként fog tekinteni rájuk. A legendát mostanában Paul McCartney gondozza: míg Lennon a rajongók újabb generációja számára megsárgult fénykép csupán, McCartney gigaturnéinak műsora javarészt Beatles-dalokból áll. (Az év fellépése lett volna számára a Glastonbury.)
Egy találó megállapítás szerint a Beatles-sztori olyan, mint egy Shakespeare-dráma. Miközben egy nagyon is valós történet, hús-vér emberekkel, felkorbácsolódó érzelmekkel, hibákkal, vitákkal és rengeteg világraszóló és befolyásoló zenével.
1970. áprilisában már ott volt egy komplett életmű az asztalon, míg a négyes legidősebb tagja, John Lennon még 30 sem volt.
Lehet utánuk csinálni.
Források:
Ferentzi András: Nem Yoko Ono miatt oszlott fel a Beatles – Ez volt az oka (BLIKK)
Tarján M. Tamás: Paul McCartney bejelenti a Beatles feloszlását (RUBICON)
Benedek Szabolcs: 10 apokrif a feloszlás utáni Beatlesről
