Kezdőlap Interjúk Íz(lés)ek – Interjú – Csányi Sándor, a gulyáskirály

Íz(lés)ek – Interjú – Csányi Sándor, a gulyáskirály

84
0

A képhez tartozó alt jellemző üres; CsanyiSandorkult.jpg a fájlnévCsányi Sándor munkásságának elismerései

Szolnok és Abony között „ingázik” egy nyugdíjas férfi, aki ahelyett, hogy lelassulna és élvezné a semmittevés nyugdíjas napjait, intenzíven vetette bele magát mindabba, ami fiatal korában csak egy szép álom volt számára. Talán elérhetetlen álom, ami mára megvalósult. És nem csak beteljesedtek az álmai, hanem sikert, sikerre halmoz. Nem is értem, hogy tud ennyi mindent csinálni egy ember! Hogy tud mindennek eleget tenni? De kezdjük az elején;

  Lassan elfeledjük a jó magyaros ízeket, mert az előre gyártott félkész, agyon tartósított, gyorséttermi élelmiszerek egyre népszerűbbek lettek, főleg a fiatalok körében.

  Ez inspirálta a szolnoki Csányi Sándort, hogy népszerűsíteni kellene a magyaros ételeket is. Nem szabad, hogy elfelejtődjenek a hazai ízek. Úgy gondolta, hogy fel kell hívni a figyelmet a magyar konyha változatos ízvilágára. Terjeszteni kell a magyar ételeket. Gondolt egy nagyot, és meghirdette a gulyás-főző versenyt Szolnokon.

A képhez tartozó alt jellemző üres; csanyi.Fellepes-a-gulyás-fesztivalon.kult-1-1024x768.jpg a fájlnévFellépés a gulyásfesztiválon – az ország népdala

Az eltelt évek során olyan népszerűek lettek a hagyományos főzőversenyek, amelyek túlnőttek Szolnokon, és nem csak Magyarországon belül, hanem határokon túl élő magyarok is szervezik és meghívják zsűrizni Csányi Sándort, aki így vált Gulyáskirállyá!

  Azonban nem csak jól főz, nem csak szervez, hanem rendszeresen zenél, föllépnek a gyermekeivel, Simon Évikével, vezetője az Abonyi Kéknefelejcs népdalkörnek és tagja a Nagyabonyi színjátszó körnek is. Emellett zenét szerez, színdarabot ír.

   A hetvenes években ismertem meg Sanyit. Jóképű, szerény és nagyon tehetséges fiatalember volt. Sajnos csak rövid ideig, de tagja volt a szolnoki Kőtövis irodalmi színpadnak, /melynek vezetője Trömböczky Péter volt/, ahol együtt énekeltük a melodikus, általa megzenésített József Attila és Weöres Sándor verseket. Nagyon tehetséges volt, és sajnáltuk, hogy elment, de nem győzött mindennek eleget tenni. Reggeltől estig dolgozott, emellett otthon várta a családja. Azonban a tehetség előbb-utóbb kiutat keres, és végre, nyugdíjas korára kiteljesedett! A gyermekei is örökölték édesapjuk tehetségét, a nagylánya színésznő, míg a fia zenész lett.

  Életéről, pályafutásáról faggatom ezt a nem mindennapi férfit.

Verók Tünde: Mióta veszel részt főzős versenyeken?

Csányi Sándor:  Talán kevesen tudják, hogy a magyarországi szabadtéri főzőverseny és főzőfesztiválok „atyja” vagyok. Az első szolnoki Gulyásfesztivált 1999-ben rendeztem meg. Ekkor már létezett a bajai halászlé főzőverseny, a békéscsabai kolbászfesztivál, a kalocsai paprika napok stb. Ez a tevékenységem már 21 éve tart és szinte kitölti az életemet. Természetesen a gulyásfesztivál mindig a szívügyem és a lehetőségeim szerint, nem is akarom elengedni! Nagyon sok mindenben megváltoztatta a gondolkodásomat. A magyarságot először az ételek formájában ismertem meg, a gasztro-kultúrális értékek következtek.

Úgy emlékszem, hogy annak idején, Szolnokon felszolgálóként kezdted a pályafutásod, majd később lettél a patinás Tisza Szálló éttermének a vezetője. Hogyan alakult a szakmai pályafutásod?

Sajnos a Tisza Szálló sorsát a rendszerváltás megpecsételte. Ma már árnyéka a régi önmagának. A privatizáció után el is jöttem. Volt sikeres és sikertelen vállalkozásom. Megjártam a poklot és a mennyországot. Szakoktatóként jöttem nyugdíjba, és ma is ebben az „állapotban” vagyok. Bár Szolnok városa megtisztelt azzal, hogy nyugdíj mellett rendezvényszervezőként dolgozhatok.

A képhez tartozó alt jellemző üres; Balazs-Mester-Díj-nyertese.kult_.jpg a fájlnév

Különböző főzőversenyekre meghívnak nem csak főzni, hanem zsűrizni is. Ezt hogyan érted el, hogy ennyire ismert és népszerű lettél nem csak Magyarországon, hanem a környező országokban is?

Eszembe jutott, hogy ezeket a hagyományos szabadtéri főzőversenyeket, lehetne turisztikai termékké, nemzeti jelképpé alakítani. Megalakítottam a Magyar Gasztronómiai Fesztiválok Egyesületét, hatalmas média érdeklődés mellett. Megfogalmaztam a gasztro-turizmus fogalmát. Városok, régiók csatlakoztak hozzám. Volt, amikor száz magyarországi város volt a tagja. Hatalmas volt az érdeklődés, hiszen kitörési lehetőség képét vázoltam fel. Többek között azt hangoztattam, hogy a szabadtéri főzés hagyományai a vidékhez kötődnek, tehát maradjon a központja a mozgalomnak Szolnok. El kezdtem ezt a munkát határon túli magyarság körében is terjeszteni. Az első rendezvény Vajdaságban valósult meg, majd ott is egyesületet alakítva népszerűsítettük a hamisítatlan Magyar értékeket. Az első időszakban kissé meggyűlt a bajom a szerb hatóságokkal, de később minden probléma megoldódott. Én voltam az atyja Szlovákia legnagyobb, ma is a legnagyobb gasztrofesztiváljának, a kamocsai főzőversenynek. Erdéllyel és Kárpátaljával már nem sok dolgom akadt, mert ott már elindult a folyamat. Erdély „szárnyal” sok helyen jelen vagyok. A legmesszebb a Gyimesi csángóknál, de Nagyszeben, Meggyes és Érmellék, Szatmárnémeti stb. Kárpátalja sajnos kissé megtorpant. Mára a fesztiválok megerősödtek. A kezdő tíz város közül a nagyobbak megmaradtak, a többinél megszűntek a főzős rendezvények. Sajnos nem tartották be azt a kérésemet, hogy a mozgalom maradjon vidéki. A pénz és a politika erősebb volt, az elvtelenség teret nyert. Olyan szervezetek alakultak, amelyek válogatás nélkül, mindenféle szakmai koncepció nélkül közreműködtek rendezvényeken, és gerjesztették a gasztro-rendezvények számát. Én megmaradtam az elveim mellett, és csak tiszta értéket teremtő, és hagyományokat megtartó rendezvényeken vagyok hajlandó részt venni.

A képhez tartozó alt jellemző üres; csanyi.19-evesen-mint-beat-zenesz-1.jpg a fájlnév19 évesen, mint beatzenész

A gulyásfőző versenyeken túl, elég sok mindennel foglalkozol. Felléptek Simon Évikével, akivel népdalokat énekeltek.

Magyar dalokat énekelek, mert nagyon megszerettem a népdalokat. Ugyanis a „sors rám hagyott” egy népdalkört is. Nyolc éve vagyok vezetője az abonyi Kéknefelejcs Népdalkörnek. Nagyon sok népdalt megismertem, és elmondhatom, hogy ma már jól citerázok. Évikével egy éve találkoztam, már akkor tudtam róla, hogy kitűnő énekes, nagy tehetség. Arany Páva díj, meg még sok elismerés tulajdonosa. Elhatároztuk, hogy kipróbáljuk, hogyan szólunk együtt. Nagyon sok meghívásunk van. Jó vele zenélni.

Emlékszem, hogy valamikor zenét is szereztél, nem is akármilyen dallamosakat. Több verset is megzenésítettél. Most is vannak ilyen ambícióid?

A Kőtövises /70-es évekbeli irodalmi színpad/ dalaimat a fiam dolgozta fel, a lányom pedig énekli. A gyerekeimmel is elkezdtünk valami nagyon jót, hiszen Csaba fiam nagyon jó zenéket ír, Erika lányom pedig kitűnő előadó.

Úgy tudom, hogy az abonyi Színjátszó Kör tagjai is vagy.

Egy véletlen folytán kezdtem el játszani. A Nagyabonyi Színkör tagja vagyok, és már több, mint húsz színdarabban szerepeltem. Nagyon szeretem. Már színdarabot is írtam, és most várom, hogy valaki bemutassa. Címe: Borvacsora. Vígjáték. A lányom szerint, aki színésznő, jól sikerült mű.

Eddig még nem találkoztam olyan nyugdíjas emberrel, aki ennyi mindenhez ért, és sikert, sikerre halmoz.

Kívánom minden nyugdíjasnak, hogy teljes legyen az élete, úgy, mint az enyém.

A képhez tartozó alt jellemző üres; TÜNDI-KÉP.jpg a fájlnév   Verók Tünde

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét