Kedveseim!
Nem tudom, hogy ti jártatok hasonlóképpen, de mi igen!
Rendszeresen járok fel kollégámmal Budapestre, hogy különböző klubokban interjúkat, tudósításokat készítsünk a MŰMAG számára. Tavaly novemberben 22-én is felutaztunk Budapestre, amikor (visszafelé igyekezvén szeretett városunkba) a Nyugati pályaudvaron lévő egyik automatából nem sikerült jegyeket venni, azonban vettünk valamit:500 Ft-ért. IDEGET.
Hajnal 3 óra 45 körül történt, hogy a pályaudvaron lévő jegykiadó automata egyike felmondta a szolgálatot.
A helyzet pikantériája, hogy CSAK SZŰKSZAVÚ válasz érkezett a MÁV részéről, csak a szokásos, sablonos, automata szöveg.
Kérték továbbá, hogy pontosítsam le, hogy mi az automata cikkszáma, “anyja neve”, meg mit tudom én, miket követeltek.
Na most: amikor történt az eset, leírtam mindent a pályaudvar ügyeleti helyiségében egy nagykönyvbe. Úgy tűnik, hogy hiába!
Honnan vegyem a cikkszámot, meg egyéb adatokat, amikor fogalmam sincs, hogy hol található a gépen?
Nincs ezeken a gépeken kamera?
Feketedoboz?
Talán hitelesen meg lehetett volna nézni a nem létező tranzakciót.
Attól tartok, hogy nemcsak az 500 Ft-nak látom a kárát, hanem az idegeimnek is, mivel a halasztás, az időhúzás művészete számomra a “halált” jelenti.
Itt az világlik meg számomra, hogy nem fontos az utas panasza, igénye, jogos követelése, miközben, megkérik az utazás árát, színvonal meg sehol!
Nem beszélve – tisztelet a kivételnek -, a MÁV dolgozók képbemászó stílusáról.
Tehát: a mi vagyunk őértük szemlélet él, nem fordítva.
Sablonos, üres válaszok, kiégett, mélabús tekintetek szegeződnek ránk, amikor ártatlan kérdésekkel bombáztuk őket, hogy mit kell ilyenkor tenni.
Ja, kérdezhetnétek: miért nem vetten meg előre a jegyeket, akkor talán ez megelőzhető lett volna.
Vagy: online is meg lehetett volna venni, meg: vásároljuk meg később, amikor nyitva van a pénztár.
Ugyanezeket mondták a mávosok is.
De: akkor sem működik egy szolgáltatásuk, amit akarva-akaratlanul nekik kellene biztosítani, ha már kihelyezik azokat az utasok számára, és nem magyarázkodni kellene, vagy érdemi válasz, illetve kárpótlás nélkül hagyni az utasokat.
Milyen üzletág ez?
Megfenyegettem őket, hogy megírom ezt a kis történetet, mert nem az első eset volt ez, amikor benyelte a pénzemet, meg egyéb atrocitások tették kellemetlené már az utazásaimat, és semmi nem történt.
Ha most belegondolok, akkor ez a történet alkalmas lehet arra, hogy a cég, amelyik üzemelteti az automatákat, adócsalást követett el, amelynek asszisztenciája a MÁV.
Tehát akkor ők is büntetőjogi felelősséggel tartoznak a törvény előtt, ahogyan én, de bárki, magánszemély, de cég is, még ha az állami is..
Ja, az állam üzemelteti a MÁV-ot?
Igen, ez tény, azonban a bűncselekmény akkor is bűncselekmény, nem lehet vitás, sőt ez még a lopás vétségét is kimeríti, bár az összeg kicsinysége miatt talán nem az, viszont ha folytatólagosan követik el, akkor az már más kérdés. Nem?
Az idegevés művészete számomra sajnos fennáll, hiszen ha egy szolgáltatást igénybe veszek, fizetek érte, akkor legyen az korrekt, hiteles, megfelelő, ne csak a szolgáltató számára.
Automatának áll a világ?
Én azonban (még!) nem vagyok (automata) robot.
Visnyei Ferenc(Visó
