A betegségekről
Egy kedves ismerősöm megtudta, hogy halálos betegségben szenved az egyik munkatársa. Annyira átérezte a kollegája fájdalmát, hogy alig tudta abbahagyni a sírást! Lelkileg teljesen összetört! Eszébe jutott a gyógyíthatatlan gyermeke is, aki a körülményekhez képest jól van! A fia elfogadta a betegségét, és azzal éli az életét! Mi nem tudjuk megváltoztatni a dolgokat, de tudunk imádkozni és kérni Isten segítségét a gyógyulásra!
Nehezen tudjuk elfogadni, beletörődni saját, illetve mások betegségeibe! Főleg, ha azokat gyógyíthatatlannak tartják! Az érzékeny embereket mélyen megrázza nem csak a családon belüli betegségek tudata, hanem az ismerősöké is. De vigyáznunk kell arra, hogy bármennyire is fáj, mi ne emésszük magunkat annyira, hogy mi is belebetegedjünk! Hiszen ha fizikailag segíteni nem tudunk, vigyáznunk kell a saját lelki egészségünkre is!
Bízd az Úrra minden dolgodat! Életedet és mások életét! Ha közvetlen kapcsolat már kialakult Isten és közted, akkor el tudod fogadni a rossz dolgokat is!
Mivel a mi gondolataink mások, mint Istené, így nem mindig tudjuk megérteni, hogy mi, miért következik be?
Amikor azt hisszük, hogy tragédia történik velünk, vagy ismerősünkkel, lehet, hogy Isten szempontjából épp egy embert akar megmenti a még nagyobb bajtól!
Nem véletlenül leszünk betegek! Mindennek oka van!
A betegség alatt van időnk arra, hogy elgondolkozzunk az életünk értelmén, rendbe hozzuk az elrontott, elvesztegetett életünket, megtaláljuk Jézust, és általa Istent. De az is lehet, hogy csak ennyi időt kaptunk, és nem többet! Jobb, ha nyugodtan elfogadjuk a megváltoztathatatlant, mint harcolni ellene!
Minden azért van, hogy Isten felhívja magára a figyelmet! Vegyük észre Őt, és vállaljunk közösséget Vele!
Soha nem késő megbánni az elkövetett bűnöket és megvallani az Úrnak!
