Nemzetközi Színház Fesztivál- Hallgatói Minifesztivál
A makrancos hölgy, avagy a hárpia megzabolázása alapján Nádasdy Ádám fordításában készült studiódarabbal a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és az Újvidéki Művészeti Akadémia végzősei készültek vizsga darabként. William Shakespeare friss olvasata új köntöst adott a már majd 500 éves műre.
A Zsinagóga karzatára lépcsőire és színpadára, olykor a széksorok közé helyezve a szereplőket, töltötte be a rendelkezésre álló teljes teret LokodiAletta. Nagyot alkotott a szememben. Épp úgy, mint már nyitóképével döbbenetet keltő Deli Szofia rendező . A nemiségüktől megfosztott vagy épp szinte csak azzal felruházott szereplők a néző szeme láttára váltak valódi ‘szerepükké.’ Ezzel rávilágítva arra, hogy férfi és nő világban való szerepének fontossága milyen egyszerűen és gyorsan megváltozhat.
Nyári Ákos, mint Kata mimikáival, lágy mozdulataival és konok dacával ékes példája volt, hogy férfilélekben is lakik makrancos nő. Sőt. Búbos Dávid Bianca-jában az affektáló mégis céltudatos nő alakja is megelevenedett.
A lányok kegyeiért harcoló Verebes Andrea, Dienes Blanka és Hajdú Sára trió harsány, sokszor jóbaráttal is összecsapó férfiassága, törtetése szinte sütött a színpadról.
Éééés a számomra csúcsot alakító Kőműves Noémi, aki úgy vált döjfös apafigurává, hogy közben meghagyta a vekni kenyérkének, mit hóna alatt hordott, a saját szerepkörét. Mai rohanó, szerep -, én- és testképzavaros világunkban a Marosvásárhelyi rendező és az Újvidéki művészpalánták teljes egységet alkotva mutatták be miként zabolázható meg egy lélek. Igen. Lélek. Legyen az nő vagy férfi, idős vagy fiatal, színész vagy néző.
