 |
| Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum |
Czóbel Béla az első olyan magyar festőművész, akinek még életében külön múzeumot szenteltek. A Templomdombon immár több mint negyven éve működő intézmény a híres festő életművét hivatott bemutatni.
Néhány éve ebben a csupán néhány teremből álló múzeumban Barki Gergely kurátor munkájának köszönhetően a művészettörténész szakma legizgalmasabb tevékenysége, a műtárgyvizsgálatok eredménye is teret nyer a Czóbel-festmények kutatása során.
 |
| Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum |
Újragondolt Czóbel 4.0. címmel nyitották meg április végén a kiállítóhely állandó tárlatát, mely két hangsúlyos részből tevődik össze. A Fókuszban a kutatás alcím a jól ismert életmű művészettörténeti vizsgálatainak legújabb eredményeit mutatja be, melyek döbbenetes jelentőségű újdonságokat mutatnak. A gyakran képvadászként aposztrofált kurátor ismét egy kivételes műre és egy ritka jelenségre bukkant. A Czóbel-életmű egyik legalaposabb ismerőjeként számos olyan festményt talált az alkotótól, melynek mindkét oldalát megfestette.
Ezzel a gyakorlattal sok művész élt, ám olyan ritkaságra kevés példát találunk, hogy egyetlen vászon front- és hátoldala más festő kéznyomát is viseli. Jelen kiállítás kuriózuma egy ilyen kétarcú – kétszerzőiségű mű. Méghozzá a másik festmény szintén egy világhírű alkotó, Huszár Vilmos kompozíciója.
 |
| Barki Gergely a kétarcú festménnyel Kép forrása: szentendre.hu/Deim Balázs |
Számos kérdés vetődik fel ezzel a szokatlan műtárggyal kapcsolatban: miért most bukkant fel, mikor készülhetett pontosan, mi köze volt a két művésznek egymáshoz?
Barki Gergely a kétoldalas művek vizsgálatakor felfigyelt a Bergeni szélmalom című Czóbel-festmény hátoldalára, amelyet vastag rétegben fehér színnel mázoltak át ugyan, mégis átsejlettek rajta egy absztrakt kompozíció körvonalai.
 |
| Czóbel Béla: Bergeni szélmalom (1917) Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum |
Hosszantartó és alapos restaurátori munka során milliméterről milliméterre tárták fel a színes kompozíciót, melyről a kutatás során bebizonyították, hogy Huszár Vilmos alkotása. A datálás meghatározása pedig azt bizonyította, hogy ez a legkorábbi nonfiguratív festmény, melyet magyar múzeumban őriznek.
 |
| A restaurálás Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum |
A kutatás és az hipotézisek alátámasztásának részletes bemutatását az Artmagazin legfrissebb számában olvashatjuk, melynek címlapján is ez a kivételes hátoldal szerepel.
A most látható, újrarendezett kiállítás csúcspontja lett tehát ez a kivételes Czóbel–Huszár festmény, melyet több hasonló kétoldalas művel együtt ablakszárnyszerű, kihajtható módon l installáltak. Ennek a módszernek köszönhetően szinte körbejárhatóak a festmények, és mindkét nézet alaposan szemügyre vehető.
 |
| Huszár Vilmos: Festmény/ólomüveg-ablakterv 1915-1916 körül Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum |
A tárlat másik blokkja, a Rejtélyek a múzeumban egy külön épületszárnyban kapott helyet – melyre azonban célszerű lenne jobban felhívni a látogatók figyelmét. Itt fekete-fehér reprodukciókon, illetve archív fotókon keresztül az elveszettnek hitt vagy eddig ismeretlen helyen lévő Czóbel-festményeket láthatjuk.
Érdemes ezeket a képeket is átfürkészni. A rendezés célja, hogy bárki bekapcsolódhasson a kutatásba, aki felismeri ezeket a műveket, vagy nyomra tudja vezetni a fáradhatatlan keresőmunkát végző művészettörténészeket.
A tárlathoz és a felfedezett festmény bemutatásához különleges eseményeket párosítanak:
 |
| Czóbelnek ez a Fekvő női akt című festménye lappang |
2019. május 8-án Fókuszban a kutatás – érvek és ellenérvek címmel kerekasztal-beszélgetést folytatnak, melynek résztvevői: Barki Gergely, Forgács Éva, Gergely Mariann és Molnos Péter művészettörténészek, a moderátor pedig Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője.
2019. május 10-én pedig kurátori tárlatvezetésre várják az érdeklődőket, melyet maga Barki Gergely tart majd, aki első kézből osztja meg a kutatás izgalmas háttértörténeteit.
A szentendrei Czóbel Béla Múzeum nagyszerű mintája annak, hogy egy állandó kiállítással rendelkező intézmény miként tud folyamatosan megújulni és akár egyetlen festő életműve vizsgálatainak bemutatásán keresztól fenntartani a látogatók figyelmét.
A kiállítás 2020.0412-ig tekinthető meg.
Sipos Tünde
A cikk a kultúra.hu oldalon jelent meg.
