![]() |
Fotó forrása: Magyar Nemzeti Múzeum |
![]() |
Így vásároltunk belföldön anno Fotó forrása: Fortepan |
Felmerül a kérdés: miért épp a Gorenje hűtőláda lett az időszak szimbóluma? Bár nem ez volt a legnagyobb mennyiségben behozott áru, de mindenképp ez volt a leglátványosabb termék. A walkmanek, videólejátszók, illetve a Donald rágó szintén nagyon keresettnek bizonyultak, és miután átlépték a magyar határt, bekerültek a belföldi kereskedelmi forgalomba.
![]() |
A családokban presztízskérdéssé vált, hogy kinek lesz először videója, ki milyen kocsival jár. Fotó forrása: Fortepan |
Bár a bevásárlóturizmus az 1980-as évek közepén indult, vannak előzményei az 1960-as, 70-es években, amikor Szlovákia, Délvidék és Románia is érintett volt benne. Kárpátalján nagyon népszerű volt például a Magyarországról bevitt Trapper farmer. A 80-as években a jászberényi Lehel hűtőgépgyár orosz termékeket gyártott. A befőzés helyett a családok körében egyre jobban kezdett elterjedni a fagyasztás, sokan ezt a módszert választották az élelmiszer tartósítására. Ehhez nyugatról olcsón lehetett beszerezni a hűtőgépeket, és még üzletelni is lehetett velük itthon.
![]() |
Fotó: Prohászka Imre |
![]() |
Fotó forrása: Fortepan |
1991-92-ben virágzott a dobozossör- és üdítőforgalom, ezek is mind Ausztriából érkeztek, előtte egyáltalán nem voltak kaphatóak nálunk. A családokban gyűjtötték az üres dobozokat, és sok helyen a lakások díszévé váltak.
A turista útlevélhez ebben az időben egy fő 70 dollárt válthatott ki, és a korlátozott valutakeret miatt érdemes volt minél több személynek együtt útra kelnie. A feketekereskedelemben megjelent a valutaforgalom. Népszerűvé váltak a Bécsbe induló, egynapos autóbuszos kirándulások, de aki városnézésre vágyott, annak csalódnia kellett, mert a buszok csak Bécs külvárosáig, a bevásárlónegyedig vitték az utazókat. Általában nyolc órát töltöttek kint az emberek. 1989. április 4. a bevásárló turizmus egyik csúcsdátumának tekinthető, ezen a napon ugyanis félmillió magyar állampolgár lépte át az osztrák határt. Nagyon időigényes program volt a bécsi kirándulás, mert a határátkelőkön általában óriási tömeg várakozott.
![]() |
A turista útlevélhez ebben az időben személyenként 70 dollárt lehetett kiváltani. |
A folyamat eredményeképpen sajátos fogyasztói társadalom alakult ki Magyarországon. Majdnem minden árucikk hozzáférhetővé vált, ha itthon nem lehetett valamit kapni, azt behozták Bécsből. Azért lehetett ennyire virágzó ez a jelenség, mert a magyar társadalomban megvolt az ehhez szükséges gazdasági racionalitás és a vállalkozókészség is.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közös időnk – 1989 programsorozat a Múzeumok majálisán folytatódik.
Rácz Anna
A cikk eredetileg a kultúra.hu oldalon jelent meg.