Az anyává válás talán az egyik legcsodálatosabb dolgok egyike a világon. Életet adni egy másik embernek, ez aztán az igazi öröm, nemcsak az Anyának, Apának, az egész családnak, hanem a nemzetnek, de az Úrnak is.
Az anya feladata a boldog felnőtté nevelés ősi, rituális “eszközeivel”: a szeretet, a gyengédség, a gondoskodás elemi ösztönével, aki odaadja magát teljes valójával, szívével, lelkével, egy megismételhetetlen, egyedi Lénynek.
Talán nem mindig olyan könnyű, egyszerű az anyaság, sőt lehetnek olyan pillanatok is, amelyek nehézzé teszik a mindennapokat.
A gyerek nem biztos, hogy szófogadó kislány, kisfiú. Még az is előfordulhat, hogy leállnak vitatkozni, rosszalkodni, azonban, amikor az anyák látják, hogy gyermekeik felcseperedtek, megállnak… megpihennek… elmélyednek gondolataikban… és emlékeznek… minden bizonnyal édes tehernek vesznek mindent, még akkor is, ha mázsákat raktak vállaikra gyermekeik.
Azt gondolom, hogy az anyaság a legszentebb dolog e földi élet béklyóiban.
Május első vasárnapján, anyák napján, ezekkel a gondolatokkal és alább, egy kis vers-, kép- és zenei összeállítással köszöntjük az Édesanyákat.
Szeretettel ölelek minden kedves Édesanyát ezen a napon is!
Visnyei Ferenc/Visó/kultkocsma
Ágh István: Virágosat álmodtam pixabay.com
Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.
Egy jó anya bármi is történt
egyformán szereti minden gyermekét,
mindegyik oly kedves néki,
akár a legszebb, legdrágább nyakék.
Egy jó anya szeretné mindig
jóra nevelni minden gyermekét,
s ha néha-néha elgyengül mégis,
Ő is csak ember,mindenféleképp.
Megtenne mindent, hogy megőrizzen
minden bánattól amíg csak lehet,
S ha mindennap talán nem is érzed,
hidd el:Ő akkor is,örökké szeret!
Nagyon szerette a költő az Édesanyját, annyira, hogy halála után is élőként beszél róla, élőnek gondolja. Elkezd hinni Istenben, azért mert akkor van mennyország és akkor fog még tudni találkozni Édesanyjával.
Édesanyám, egyetlen, drága…
Édesanyám, egyetlen, drága,
te szűzesség kinyilt virága
önnön fájdalmad boldogsága.
Istent alkotok (szivem szenved)
hogy élhess, hogy teremtsen mennyet,
hogy jó legyek s utánad menjek!
