Kezdőlap Film- és színházművészet „A magyarokra lehet számítani”

„A magyarokra lehet számítani”

214
0
„1939 és 1944 között ez volt az egyetlen hely a németek uralta Európában, ahol hivatalosan lehetett énekelni a lengyel himnuszt” – emelte ki a budapesti Lengyel Intézet egyik történelmi jelentőségét az intézmény igazgatója. A 8 évtized alatt nemcsak a két nép legendás kapcsolatát erősítette, de kultikusnak számító kiállításoknak, filmvetítéseknek is helyt adott. Budapest legrégebbi kulturális intézetéről Joanna Urbanskával, a Lengyel Intézet igazgatójával beszélgettünk.
Lengyel_Intezet
A Lengyel Intézet épülete
Fotó forrása: Lengyel Intézet

A sokat emlegetett lengyel–magyar barátság hatására alakult úgy, hogy 80 éve, az elsők között Budapesten alapították meg a Lengyel Intézetet?

Büszke vagyok arra, hogy ez az első olyan intézmény, melyet a második Lengyel Köztársaság külföldön alapított a lengyel kultúra népszerűsítésére. Biztos vagyok benne, hogy ebben a döntésben nagy szerepe volt a nagymúltú, és mindkét népnek fontos lengyel–magyar barátságnak. Az első lépésre Varsóban került sor, egy kormányközi megállapodásban határoztak erről a kulturális kapcsolatról.

Azonban az újjászületett Lengyelországnak még kellett némi idő ahhoz, hogy valóban létrejöjjön a vágyott intézmény. Végül 1939. május 24-én alakult meg, öt hónappal később pedig kitört a II. világháború. Szerintem nem véletlen, hogy éppen ekkor Magyarországon jött létre ez az intézmény: látszólag politikailag ellenséges táborhoz tartozott ugyan a két ország, de a lengyel kormány tudta, hogy a magyarokra még a legnehezebb helyzetekben is lehet számítani.

 

A_visszavett_varos
 A visszavett város. Fotóriport Varsóról 1918-1939 című kiállítás egy képe
Fotó forrása: Lengyel Intézet

Ez a bizalom megalapozott volt, hiszen a háború alatt egészen a német megszállásig, 1944-ig működhetett az intézet, sőt, segítette a menekülteket is.

Nem győzöm eleget hangoztatni, hogy a magyar kormány milyen nagyvonalúan nyitotta meg a határt a menekültek előtt, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy képtelenség megbirkózni a német, illetve szovjet támadókkal. A szövetségesek által cserbenhagyott Lengyelországból tömegével menekültek ide. Nagyon fontos, hogy Magyarország átengedte az országon a katonáinkat, mert csakis ennek köszönhettük, hogy később, Franciaországban, majd Angliában hadsereget formálhattak. Ezek között a katonák között vannak a leghíresebb hőseink, akik szeretetteljes támogatást tapasztaltak itt nemcsak a kormány, de a civil lakosság részéről is.

1967_Szovet_es_porcelan_kiallitasa
Szovjet porcelán- és textilkiállítás 1967-ben
Fotó forrása: Lengyel Intézet

A lengyelek minden helyzetben igyekeztek megtalálni a módját, hogyan folytassák a szabadságharcot. A menekültek magyarul tanulhattak, hogy ha nem mennek tovább, akkor be tudjanak illeszkedni, tanulni vagy munkát vállalni. A magyar kormány a német nyomás ellenére sem szüntette meg az intézményt, amely egy nem létező állam diplomáciai intézeteként nem maradhatott volna fenn. Azonban az első igazgató egy nyelvi lektor volt a Pázmány Péter Egyetemen, így azt lehetett mondani a németeknek, hogy ez a lengyel szakhoz tartozó kis egység, ahol nyelvtanulással foglalkoznak. Szinte hihetetlen, de 1939 és 1944 között ez volt az egyetlen hely a németek uralta Európában, ahol hivatalosan lehetett lengyel himnuszt énekelni. A háborús körülmények ellenére pezsgő kulturális élet folyt a Lengyel Intézetben.

csatarekonstrukcio
Csatarekonstrukció: Emlékezés a varsói felkelésre
Fotó forrása: Lengyel Intézet

 

Az 1950-es években indulhatott újra a munka az intézetben, először Lengyel Olvasóterem, majd Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ néven. Milyen jelentősége volt az intézmények a hidegháborús időszakban?

Kezdetben nyelvtanítással foglalkoztak. Egy karizmatikus tanár, Varsányi István működése alatt 16 ezer tanuló kezdett bele a lengyel nyelvleckékbe. Még nem foglalkoztunk eleget ezzel az időszakkal, melyből a lengyel–magyar kapcsolatok más dimenziójára is fény derülhetne. Hivatalosan ugyan kulturális események színhelye volt az intézmény: kiállításokra, koncertekre, filmvetítésekre jártak ide a magyarok, de érdemes lenne megnézni, mennyire keltette fel a kommunista hatóságok figyelmét mindaz, ami itt történt.

Balti_Tenger_Hete_22-29_VI_64
Rendezvény anno: A Balti-tenfer hete az intézetben
Fotó forrása: Lengyel Intézet

Hiszen nem kizárható, hogy amikor híres lengyel filmrendezők, írók, művészek ide jöttek előadást tartani, az eszmecsere inspirálóan hatott nemcsak a magyar közönségre, de magukra a lengyelekre is. A közös gondolkodás elhozhatta a szabadságról való elmélkedést is, és az ilyesmi érdekelte a hatalom képviselőit. Talán megfigyelhették az itt vendégszereplőket és a közönséget. Ez a rendszer ugyanúgy elnyomta az embereket Lengyelországban, mint Magyarországon. Szerintem érdemes lenne a történelmünknek ezt a szeletét is kutatni, ezért szeretnénk kiadni egy kötetet a Lengyel Intézet szerepéről a hidegháború idején. Különösen most, hogy a rendszerváltozás 30. évfordulóját ünnepeljük.

Lengyel_Intezet_2
Az intézet ma
Fotó forrása: Lengyel Intézet

 

A 21. században milyen célja lehet egy kulturális intézménynek, hogyan érnek el az emberekhez?

A célok nem változnak, csak a megvalósulási formák. Most már szabadon terjeszthetjük a lengyel kultúrát. Továbbra is különös gondot fordítunk a lengyel–magyar barátság erősítésére. Minden programunkban a lengyel témáknak van magyar vonatkozása, és fordítva. Nem nehéz, hiszen a lengyel–magyar barátság érték- és sorsközösségre épül.

 

A nemzetközi könyvfesztiválra történelmi témájú kötetekkel készülnek. Martyna Bunda női generációs családtörténetét, illetve Sergius Piasecki önéletrajzi csempészregényét mutatják be. A hölgy kortárs író, újságíró, a férfi szerző viszont már klasszikusnak számít Lengyelországban. Miért pont rájuk esett a választás?

Martyna_Bunda
Martyna Bunda
Fotó forrása: Dwa Brzegi

Martyna Bunda az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján szerepel. Törekszünk arra, hogy a fiatal szerzők külföldön is be tudjanak mutatkozni. Ridegség című könyvét a partnerünkkel, a Lengyel Könyvintézettel együtt értékesnek találtuk, és gondoltuk, hogy a magyar közönségnek is tetszeni fog. Egyelőre nem jelent meg magyarul, csak egy töredéket fordítottunk le. Reméljük, lesz olyan műfordító, aki folytatja ezt a munkát.

Sergius Piasecki pedig kultikus író nálunk. Magyarországon még nem ismert, de 16 nyelvre már lefordították A nagy medve szerelmese című könyvét. Az élete ugyanolyan vadregényes volt, mint a történetei. Nagyon fontos szerepet játszott a 2. világháború alatt, aminek szintén idén van a 80., szomorú évfordulója. Sergius Piasecki Kelet-Lengyelországban élt, és már a háború előtt tudta, hogy mi várható a Szovjetuniótól. Tapasztalatait több könyvben megírta. De a könyvbemutatókon kívül műhelyfoglalkozás is lesz gyerekeknek, amit egy híres gyerekkönyv-illusztrátor, Marianna Okeljak tart.

marianna_oklejak_cuda_wianki_3
Marianna Okeljak gyerekkönyv-illusztrációja
Forrás: Lengyel Intézet

Májusban ünnepelnek – nemcsak a kerek születésnapot, hanem a 25. Lengyel Filmtavaszt is.

Május 9–15. között nagyon sok érdekes filmmel készülünk. Lesznek magyar vonatkozású filmek is, mint például Zanussi legújabb műve, amely részben magyar produkció, és magyar színészek is játszanak benne. Ezenkívül egy Lengyelországban kultikusnak számító jazz zenészről, Krzysztof Komedáról is megemlékezünk. A hatvanas években több film komponistája volt, főleg Roman Polanskival működött együtt. A filmfesztiválon olyan filmeket is bemutatunk, ahol az ő hangulatos muzsikáját lehet hallani. A jubileumi eseménysorozatunk pedig május 31-én kezdődik a Lengyel Intézet előtti szabadtéri színpadon, amire mindenkit nagy szeretettel várunk.

Pál Amanda

A cikk eredetileg a kultúra.hu oldalon jelent meg.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét