Kezdőlap Képzőművészet Rippl-Rónai kiállítás Kecskeméten

Rippl-Rónai kiállítás Kecskeméten

8
0
Az Antal-Lusztig-gyűjteményből válogatott Rippl-Rónai-festményekből rendezett kiállítás nyílt Kecskeméten, a Bozsó Gyűjteményben. A modern magyar festészet egyik vezéralakját és művészetét bemutató tárlat érdekessége, hogy az életművet egy gyűjtő szemszögéből mutatja be.

Rippl-Ronai_Kecskemeten_5

Bozsó János, a kiállítás kurátora elmondta: a több mint 4500 darabból álló Antal-Lusztig-gyűjtemény számtalan olyan művet rejt magában, amely megkerülhetetlen egy-egy fontos alkotói pálya bemutatásakor. A Bozsó Gyűjteményben látható 49 mű alkalmas arra, hogy keresztmetszetét adja a művész munkásságának, a festő minden korszakából és változatos anyaghasználatából – olaj, pasztell, tus, diópác, ceruza – találhatunk reprezentatív alkotásokat.

Antal Péter debreceni ügyvéd grandiózus kollekcióját anyai nagyapja, Lusztig Sámuel gyűjtése alapozta meg az 1920-as években. A gyűjtemény a 20. század elejétől egészen napjainkig több mint 300 magyar művész kiemelkedő alkotásait őrzi.

Rippl-Ronai_Kecskemeten_3

A kecskeméti tárlaton látható Rippl-Rónai József fekete korszakának egyik főműve az 1892-ben született, Bánat című festmény. Ugyancsak a párizsi időszak egyalakos képsorozatának megragadó példája a Lazarine a kandalló előtt című mű. A művész enteriőr korszakából valók a Piacsek bácsi poharazgat, a Képek között és a Reggeli után című értékes darabok. A festő szeretett családtagjait láthatjuk az Apám, az Édesanyám betegen, valamint a Rónai Ödön, a műgyűjtő című képeken.

A „kukoricás” korszak kiemelkedő műve a közeli festőbarát, Kunffy Lajos feleségét megörökítő, élénk színvilágú, Kunffy Lajosné napernyővel című festmény vagy a Hegyoldal piros tetejű házzalcímű olajkép. A banyuls-i hónapokat reprezentálja a Táj fával című kompozíció, és az első világháború megpróbáltatásait idézik az 1914-ben született Ágyúállás, Páris és a Madame Ricard című művek.

Rippl_Hillside_with_a_Red-Roofed_House
Hegyoldal piros tetejű házzal (1906)
Forrás: wikimedia.org

A Rippl-Rónai által oly kedvelt pasztell technikával készült női portrék közül pedig a Párizsi nő fátyolos kalapban, az Idős nő arcképe csipkegallérral, a Zwickeres öregasszonyvalamint Lőwy Ernőné portréja látható.

A magyar képzőművészetben Rippl-Rónai József azon kevesek közé tartozott, akik szervesen kapcsolódtak a korszerű európai mozgalmakhoz. Egyéni hangvételű képei naprakész festői problémák és friss impulzusok nyomán formálódtak.

Rippl-Ronai_Kecskemeten_2
A Kunffyné napernyővel című festmény előtt
Rippl-Rónai József néhány éves müncheni akadémiai képzést követően 1887-ben érkezett a francia fővárosba. Kezdetben Munkácsy segédjeként akadémikus szellemben dolgozott. Két évvel később, mesterével szakítva saját útjára lépett, és a francia posztimpresszionisták, az úgynevezett Nabis-csoport tagjaként a kor legmodernebb festői törekvéseit formálta saját képére.
Akkori „fekete” korszakára a sötét tónusok és a dekoratív kontúrok alkalmazása, valamint a harmadik dimenzió szerepének visszaszorítása volt jellemző.
1024px-Kaposvar_Interior_of_Museum_House_Rippl_Ronai
Műterme a kaposvári, Róma-hegyi Rippl-Rónai-villában

1902-ben szülővárosában, Kaposvárott telepedett le, és ekkor munkásságában egy új festői periódus kezdődött. Lírai hangulatú táblaképein otthonába, családja hétköznapjaiba engedett bepillantást.

1908-ban megvásárolta a Róma-villát, amely emlékházaként napjainkban is őrzi az eredeti enteriőröket. Ez idő tájt induló úgynevezett „kukoricás” korszakában a tiszta színekből alakított, nagypettyekkel való festés vált jellemzővé művészetére.

cultura-japan-kvhaz-kicsi
Szinyei Merse Pál és Rippl-Rónai József a Japán Kávéházban
Fotó forrása: IMM

Az 1910-es évek közepétől Rippl-Rónai egyre kevesebb olajképet festett, 1919-től pedig kizárólag a virtuóz könnyedséggel kezelt pasztellnek szentelte művészetét. Színes krétával kisvárosi jeleneteket, enteriőröket, tájképeket, finom női portrékat vetett papírra.

Az 1920-as évek elején elkészítette a Nyugat folyóirat alkotóinak – többek között Babits Mihálynak, Szabó Lőrincnek, Karinthy Frigyesnek, Osváth Ernőnek és Schöpflin Aladárnak – karakterisztikus arcképeit is.

kultura.hu

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét