Ritka lelet az a 4500 éves bárka, amelyre cseh régészek egy Kairó melletti ásatáson bukkantak. A szakértők szerint a lelet alapvető új ismeretekkel szolgál a piramisok korának csónaképítéséről.
Az ásatás helyszíne Forrás: Simthsonian Magazine |
A 4500 éves, 18 méter hosszú, homokba temetett bárkára véletlenül bukkantak rá a cseh régészek négy éve egy ókori síremlék feltárásán az egykori nekropolisznál, Abu-Szírnál. A leletet a cseh kutatók a Texasi Egyetem szakértőivel együtt vizsgálták meg.
A bárkát Kr. e. 2550 körül építették. Ebből a korszakból ez az első teljesen épen fennmaradt és alaposan megvizsgált ókori egyiptomi csónak. Hufu híres bárkája Gízában csak ez után készült.
A cseh felfedezés rávilágít egy közbülső fázisra az ősi bárkaépítés és a Hufu-korában már új módszerrel készült bárka építése között. A 4500 éves csónak szerkezete olyan elemeket tartalmaz, amelyet máshol nem lehet megtalálni. Ez az első nyitott ókori egyiptomi bárka, amelynek fa részeit rögzítő kötözőanyaga épen fennmaradt.
Hufu fáraó bárkája Forrás: maritimehistorypodcast.com |
A cseh régészek merő véletlen folytán akadtak rá a ritka leletre: az ásatások végeztével rendbe rakták maguk után a feltárás helyszínét, és közben a homok alól korhadt fadarabok bukkantak elő. A kiásott csónakot konzerválták, hogy megelőzzék pusztulását, és ezt követően kezdődött meg részletes vizsgálata, amely még mindig folyik. A kutatók azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy kit temettek a sírba a bárkával, és hogyan engedhette meg magának ez a nem királyi személy a bárkát, amely abban a korszakban csak a királyok kiváltsága volt. A régészek arról is meg akarnak bizonyosodni, hogy a bárka működőképes volt-e, mivel nyilvánvalóan vallási célból készült a 3. dinasztia idején. Valószínűleg azért temették a halott mellé, hogy a túlvilágon utazzon vele.
Forrás: MTI