Kezdőlap Hitélet Verók Tünde rovata – A csata

Verók Tünde rovata – A csata

261
0

A képhez tartozó alt jellemző üres; csata.jpg a fájlnév

A csata

  „Mert mindaz, ami Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” /1János 5,4./

  „Az Úr pedig „Lélek; és ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.” /2Kor. 3,17./

Vannak olyan csaták, harcok, amiket   Isten előtt önmagunkkal  kell megvívnunk .

Ahhoz, hogy valósággá váljon bennünk az Úr közelsége, újjá kell születnünk.

Ugyanúgy, mint annak idején Nikodémusz, mi se tudjuk igazán, hogyan lehetséges ez?

Megpróbálom megvilágosítani, mit is jelent a csata, és az utána következő újjászületés.

  Isten előtti harc: Tegyük fel, hogy felajánlottuk Jézusnak az akaratunkat, és őszintén akarjuk, hogy tegyen velünk azt, amit akar! Eddig ez csak elhatározás!

  Azonban a megvalósítás sokkal nehezebb, mert igazán még sem akarunk lemondani önmagunkról. Szeretjük mi irányítani az életünket, hiszen eddig is ezt tettük. Döntéseket hoztunk a legjobb tudásunk szerint.

  Ám ennek most vége! A felajánlásunk után az Úr nem engedi meg, hogy megtegyünk olyan dolgokat, amiket eddig megtehettünk. Ezután nem mondhatunk, és nem csinálhatunk azt, amit akarunk, hanem csak azt, amit az Úr megenged! Tele vagyunk tiltásokkal, gátakkal. Ezt nehéz elfogadni és megélni!

  De nemcsak nekünk nehéz ez a helyzet, hanem sértő, bántó érzés lehet a környezetünk számára is. Értetlenül néznek bennünket, hogy mi történt velünk, mitől változtunk meg ennyire?

  Ha megpróbáljuk megmagyarázni nekik, mitől állt be a változás, egyszerűen nem hisznek nekünk. Még a hívők sem! Akik eddig szerető családtagok, barátok voltak, ellenséggé válnak! Nagyon nehéz elfogadni ezt a helyzetet! Senki nem hisz nekünk! Kételkednek bennünk!

  Az is lehet, hogy megvádolnak bennünket. Ebben a nehéz helyzetben, nemhogy megértenének, együtt éreznének velünk, még ellenünk is fordulnak.

  Lehet, hogy egy időre eltávolodnak tőlünk, vagy elhagynak minket azok az emberek, akik fontosak a számunkra, ám ez az a belső harc, amely eldönti, hogy valóban Istennel akarunk-e együtt élni, vagy visszatérünk a régi életünkhöz!

  Bizony nagyon nehéz helyzetben találjuk magunkat, mert ha az embereknek akarunk megfelelni, akkor Istent hagyjuk el, ha Istennek akarunk megfelelni, akkor az emberek hagynak el bennünket.

  Azonban ez az állapot addig tart, amíg valóban be nem következik az akaratunk átadása. Amikor mindez megtörténik, akkor az Úr rendezni fogja a kapcsolatainkat.  Számunkra pedig bekövetkezik majd a lelki nyugalom.

  Azonban ezt a nagyon nehéz helyzetet mindenféleképpen át kell élnünk! Meg kell értenünk, hogy az akaratunk, a gőgünk, az önzésünk a tét, amelyekről önként le kell mondanunk Isten javára!

  Ha nem sikerül önként lemondanunk az akaratunkról, akkor Jézusnak olyan helyzetet kell teremtenie, ahol szenvedés, bánat, betegség, csalódás állapotába kerülünk, és ekkor valóban magához vonz bennünket. Ellenkezni nincs erőnk, elkezdünk engedelmeskedni.

Verók Tünde

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét