Kezdőlap Interjúk Rékasi Zsigmond, Ziggy többnyire szolid őrültséget csinált

Rékasi Zsigmond, Ziggy többnyire szolid őrültséget csinált

192
0

Rékasi Zsigmond, Ziggy többnyire szolid őrültséget csinált

„A lelkem legmélyebb rejtekéhez kevesen férnek hozzá, ők is csak nagyon ritkán” – vallja Ziggy

Dmitry Glukhovsky trilógiája, a Metró széria inspirálta regényírásra a fiatal költőt 

A képhez tartozó alt jellemző üres; Ziggykép2.jpg a fájlnév

 

Egy olyan srácot mutatunk be, akiben megannyi magasság, megannyi mélység váltakozik, akiben annyi minden, annyi tehetség zsúfolódik össze. A szavak, a tettek, az igazság, a szépség egyaránt belőle fakadnak. Odaadja magát másoknak, nekünk úgy, ahogy van, pőrén, nem játssza meg magát, nem színészkedik, pedig könnyű dolga lenne, hiszen szülei a színészet mesterei. Minek? Ő egy olyan srác, aki már 1-2 évvel ezelőtt beírta magát a politikai eseménytárba. Annyira nem meglepő számomra az, hogy Ziggy, Rékasi Zsigmond sürög-forog, mindenütt jelen van, ahol csak kell, ahol csak úgy érzi, hogy hallatni kell a hangját. Politikában, slam poétry rendezvényeken, de költészeti eseményeken is fellelhető, sőt saját kötettel is előrukkolt tavaly karácsonykor. Az érző, szívvel-lélekkel alkotó srác egy magániskola tanulója, jövőre érettségizik, de az informatika és a művészetek világa is tanulásra sarkalja, nem áll távol tőle a filozófia, a spiritualitás, amelyek egyre csak írásra késztetik. A lázadás nem szunnyad benne.

 

Visnyei Ferenc Visó: Ziggy vagy Zsebi? Kitől erednek ezek a nevek?

Rékasi Zsigmond Ziggy: Leginkább akinek ahogy jól esik. A Zsebit még ’baba koromban’ kaptam édesanyámtól, a Ziggy-t pedig először egy nemzetközi táborban használtam. Be kellett látnom, annak az esélye, hogy egy külföldi kimondja a zs betűt, százalékosan egyjegyű szám.

 

V.F: Milyen emlékek törnek fel belőled gyermekkorod különböző korszakaiból? Valami azt sejteti, hogy eleven, izgő-mozgó, pörgős voltál kicsiként is.

Ziggy: Ritkán volt olyan pillanat, amikor nem csináltam volna valamit, többnyire szolid őrültséget, viszont a szüleim rengeteget foglalkoztak velem, általában volt mellettem valaki, ezért nagyon hálás vagyok nekik.

 

V.F: Tudvalévő, hogy jelentős a politikai szerepvállalásod. Ért valamilyen hátrány emiatt?

Ziggy: Rabosítottak hamis vádak miatt, kitiltottak, majd ellehetetlenítettek az iskolámban. Lassan egy éve folyik ellenem bűnügyi eljárás, nem vesznek fel állami középiskolák, családsegítőhöz kellett járnom, kijárt hozzánk a gyámügy… ’cetera, ’cetera. Ó, igen, akadt némi hátránya.

 

V.F: Hiszel abban, hogy lehet valaha egy olyan országunk, ahol szabadságban, szeretetben élhetünk egymás mellett, politikai csatározások nélkül?

Ziggy: Ez egy idealizált utópia. Hinni hiszek benne, de ennél nem megyek tovább, mert nettó lázálom. Azt gondolom, hogy nem a tökéletest kell megalkotnunk, hanem az élhetőt. Küzdhetünk egy ilyen világért, de ismernünk kell a realitás határait.

 

V.F: Gondolom, hogy előszeretettel ostromolnak a lányok.. Volt/van komoly kapcsolatod?

A képhez tartozó alt jellemző üres; Ziggykép.jpg a fájlnév

 

Ziggy: Előfordult, időnként meglepően sok vegyes-tüzelésű fiatalember is megkeres az azonos nemből, de mindhiába, hiszen egy jó ideje párkapcsolatban élek.

 

V.F: Azt tudom, hogy nagyon jó színészi képességekkel is felvértezted már magad. A tánc, a zene is hozzátartozik kifejezésmódodhoz, hogy fontos dolgot, üzenetet adjál át a közönségnek?

Ziggy: Ahhoz, hogy táncoljak, jelentősen intoxikált állapotba kell kerülnöm, de a zene, annak felhasználása, vagy csak inspirálása meghatározó az életemben. Sajnos az egyetlen hangszer amit ’ismerek’, az egy hordozható konga (afrikai dob), de szeretnék idővel nagybőgőn játszani.

 

V.F: Lázadások éjszakája címmel tavaly karácsonykor megjelent első verses köteted. Úgy tudom, hogy nemcsak a barátaid, hanem „szakmabeliek” is kedvezően fogadták. Egy verssel megajándékozol bennünket?

Ziggy: Az a benyomásom, hogy akik hallottak felőlem, ők jól fogadták. A ’szakmából’ csak pár ember felől hallottam, és az ő visszajelzéseik határozottan a fejlődés útjára tereltek.

 

V.F: Bemutattad már valahol könyvedet? Kivel járod az országot?

Ziggy: Kiadóval adandó malőrök és szabadidőm hiányában nem tartottam könyvbemutatót, de reményeim szerint tavasszal már el fogok jutni pár vidéki városba. Mindeközben édesapámmal van egy közös irodalmi estünk, ott is hallhatóak a verseim.

 

V.F: A slam poétry úgy tudom nagyon közel áll hozzád. Megtisztelnéd a kultkocsma.hu Olvasóit azzal, hogy videó-formátumban megmutatod ezt az oldaladat is?

Ziggy: Közel állt hozzám. A slam poetry egy körülhatárolatlan, nem értelmezhető dolog. A hazai úttörői a műfajnak jelentős pilléreket helyeztek le, de ami most van, azt nem tudom hova rakni. Nem igazán értem már, hogy mi is ez a műfaj, de költészet biztosan nem, mert a ’szakmai zsűrik’ olyan embereket díjaznak, akik monoton hangon olvasnak fel novellákat. Jó dolog az irodalomnak azon ágazata, de akkor ne állítsuk, hogy ennek van bármi köze is a versekhez, hiszen (elvileg) a poetry a verset jelentené.

 

V.F: Mondanál esetleg valakit, aki belopta magát szívedbe személyiségével, műveivel? Lehet zenész, költő, író vagy az előadó költészeti verseny mestere is.

Ziggy: Dmitry Glukhovsky, a poszt-apokaliptikus regényeivel. Az írásai határtalanul filozofikusak egy közeli sci-fi világban elhelyezve, és számtalanszor meglepnek kiszámíthatatlan fordulataival. Az ő trilógiája, a Metro széria inspirált egy regényt, amin jelenleg dolgozom. Hamarosan a tisztelt közönség láthatja első morzsáit.

 

V.F: Nem tudom elképzelni, hogy lenne bármilyen hobbid. Biztos vagyok abban, hogy amit művelsz, azt valójában szeretettel teszed és rakod elénk. Ebből pedig az fakad, hogy mindent, amit odaadsz nekünk, az a hobbid is.

Ziggy: Azt gondolom, hogy hobbim az, amiben nem vagyok kiforrott, de izgatottan vetem bele magam. Számomra ilyen a filmezés, a filozófia, spiritualitás, de az írás számos formája is, hiszen csak a költészetben jelentkezem valamelyest érdemleges tapasztalattal.

 

V.F: Hiszel Isten mindenhatóságában?

Ziggy: Senkit nem kívánok megsérteni, de spiritualitásomból eredően klasszikus értelemben vett pogány vagyok. Érdekelnek a különböző vallások, de leginkább az elgondolásaik miatt, nem pedig az útmutatásuk.

 

V.F: Azt gondolom, hogy képes vagy maradandót alkotni a költészet és más művészeti területen is, hiszen hatalmas ajándékot hordozol MAGodban, s nem csúsztathatod a fiókod mélyére, nem hagyhatod meg ismeretlenül, nem zárhatod el a nagyközönség elől. Mi az, ami hajt előre, amely arra késztet, hogy kiadjad magadból lelked legmélyebb rejtekéből is azt, ami Te vagy?

Ziggy: A lelkem legmélyebb rejtekéhez kevesen férnek hozzá, ők is csak nagyon ritkán. Vannak versek, amik nem publikusak, mégis aki látta őket, azt mondta, azok a leggyönyörűbbek. Nem tartom magam kultúr-celebnek, ezért meghagyok némi misztikumot a közönségnek, és magamnak is. Amit megosztok, az többnyire egy jól kiforrott elképzelés, nem csak egy futó gondolat. Igyekszem következesen csak olyat megosztani, ami mögé be tudok állni kérdés nélkül. Ezt fontosnak tartom.

 

Visnyei Ferenc/Visó

 

 

 

Rékasi Zsigmond: Koegzisztenciális krízis

A vallásoknak van helye,
Pont mind az ideáknak.
Mégsem kéne előtérbe,
Bárhányan idejárnak.

Hitnél talán nincs is szentebb,
Az sérteni nem való
Ámbár sokan megrengenek,
Ha jön értük a hajó.

Összemosódott a határ
már rég kettejük között,
Ezért dőlt be oly könnyedén
Az, ki beleütközött.

Zsidó, pogány, arab-magyar
Abban hisz, mi jól esik,
De egyházát tartsa távol,
Mert az nem kerestetik.

Jó ha mind sokfélék vagyunk,
Higgyétek már el nekem!
De ki másra erőszakol,
Annak ám fejét veszem.

2019. Tél – Budakeszi

 

 

 

 

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét