Kezdőlap Irodalom Tudósítás Újbudáról – Radnai István: Gutenberg meghal és feltámad című novelláskötetének bemutatója

Tudósítás Újbudáról – Radnai István: Gutenberg meghal és feltámad című novelláskötetének bemutatója

59
0

Radnai István: Gutenberg meghal és feltámad című novelláskötetének bemutatója

A képhez tartozó alt jellemző üres; Könyvborító-G-20190223-1024x636.jpg a fájlnévA címlapkép és borítóterv a szegedi Bakacsi Lajos festőművész és tanár keze munkáját dicséri

Február 23-án Radnai István barátom könyvbemutatóján jártunk, amelyre az Összefogás Újbudáért Egyesület szervezésében a Malom Közösségi Térben került sor.

A képhez tartozó alt jellemző üres; R.JPGadnaiportré-1024x768.jpg a fájlnév

A bemutatót Ujfalvy Szabó Zsolt, az Egyesület elnöke nyitotta meg. Az oldott hangulatról Szöllösi Dávid mandolinnal kísért dalaival gondoskodott.

A képhez tartozó alt jellemző üres; radnaimandol-1024x768.jpg a fájlnévSzepesi Zsuzsanna költő, tanár, Radnai István író, költő és Szöllösi Dávid (mandolin)

Maga a kötet bemutatója három részre tagozódott. Szepesi Zsuzsanna költő, tanár ezúttal beszélgetőtársi és felolvasói szerepkört vállalt. Elsőként egy új Radnai verset, az Éjféli adagio-t olvasta fel a hallgatóságnak. Ezzel utalt a szerző költő mivoltára, ugyanis a Gutenberg meghal és feltámad című kötet nem verseket, hanem novellákat tartalmaz. Ez immár a harmadik novelláskötete Radnai Istvánnak. Emellett hat verseskötete is megjelent az utóbbi évtizedben.

A vers felolvasása után Szepesi Zsuzsanna a kötet megjelenési formáját bemutatva elmondta: ebben az új kötetben 42 novella található, előszavát Madár János, a kötet kiadója, utószavát pedig Lukáts János és Gyimesi László írták. Bárány László ajánló sorait küldte a könyvhöz. Elmondta, mind az előszóban, mind az utószóban foglaltak kiemelik a szerző törekvését: bemutatni a magyarság és a globális világ gondjait, plasztikusan ábrázolni a mai kor jelenségeit megmentve minden arra érdemes jót az elmúlástól. Gyimesi László még külön kiemelte, mennyire törekszik a könyv szerzője a szabadság és a szerelem, az életszeretet és a fenntartó emlékezés egyensúlyára.

Szepesi Zsuzsanna a könyvből az első, az Emlékszem? Nem emlékszem? és az utolsó, a Régi kenyér novellát választotta figyelemfelhívó és beszélgetésindító alapnak, mely írások okán faggatta Radnait: mi késztette arra, hogy a novellaírás felé forduljon?

A beszélgetés során az író kifejtette, hogy a líráról nem tért át a prózára, hanem párhuzamosan ír verset és  elbeszélést.

Úgy érzi, hogy prózája és lírája szerves egységet képez.

Ezt jól példázza a Régi kenyér című írás – látszólag a régi paraszti életet legfontosabb eseményét idézi, de az államalapító Szent István napjára is figyelmezteti az olvasót. Az írás líraisága nem feledteti az akkori kémény, életet, amelyben a kenyér a biztonságot jelentette. (Az írás – nem véletlenül – az Aracs folyóirat augusztus huszadikai ünnepi számában is megjelent).

Beszélt a szerző a címválasztásról is. Elmondta, szerinte ma, amikor divat a Gutenberg galaxis megsemmisüléséről beszélni, örömmel tapasztalja, hogy igen is, olvasnak az emberek. A könyvolvasás élményét, szertartását semmi sem válthatja ki.

A műsorban a már említett rövidebb írások mellett, további jellemző részletek is elhangzottak példázandó a második részben, hogy mennyire jellemző a költő Radnai stílusa a novellákra is. Ezek a novellák épp úgy szaggatott előadásúak, tömörség és érzékenység jellemző rájuk. Rövid mondatokkal, néhol az alany elhagyásával, az idősíkok, a képek egymásra vetítésével operál a szerző. Nem véletlenül jegyezte meg csak prózával foglalkozó neves pályatársa, Bárány László: ilyen kevés szóval ennyire sokat nem tudott volna elmondani.

A harmadik részben a témaválasztás kérdésével foglalkozott a beszélgetőtárs. Radnai István olyan témákat is feszeget, melyekhez más nem igen mer nyúlni. A hétköznapi kapcsolatot, a család, a háború borzalmai, a zsarnokoskodás, a gyermekkor mind-mind izgalmas és tanulságos vetületei az emberi létnek.

Történelmi témái is a mának szólnak. A huszadik század  tanulságait és a mai ember közönyösségét egyaránt felfedezhetjük novelláiban, elbeszéléseiben, amelyek gyakran zárulnak tragikus fordulattal. Hitelesek. Ahogyan a jellegzetes humorú társadalomkritika is megszólal, vagy éppen egymásnak feszülnek a lírai és vizuális képek és az olykor kegyetlenül éles tartalom.

Radnai, aki immár életének nyolcvanadik esztendejébe lépett, utalt rá, hogy ebben a kötetben mintegy 150 évnyi időtartamot ölel át: nagyszülei korától és a tőlük hallott anekdotáktól és visszaemlékezésektől egészen napjainkig. A hétköznapok eseményeit, történéseit alapul véve dolgozza fel novelláiban ezt a tetemes időszakot, ahol a valóság és a fikció sajátos „radnais” megközelítéssel jelenik meg.

Felbukkan a kötetben egy, a 19-20. század fordulóján játszódó novellafüzér, amely a gyorsan változó világnak megmutatja az akkori ember életét, gondolkodását, a problémái medrében  is lassan hömpölygő történéseket.

Habár a szerző élettapasztalata – a családi legendákat is ideértve  – minden történet mögött felfedezhető, mégis ritkán ír saját magáról, akár első személyben mesél, akár a kívülálló szemével enged láttatni az olvasóval. Képei, leírásai plasztikusak, a párbeszédek pörgősek. A mai kort leginkább a pergő párbeszédekkel szemlélteti Radnai. Párbeszédeiben csak akkor áll meg egy-egy magyarázó félmondat erejéig, ha nem nyilvánvaló a válaszoló személye illetve új szereplő lép a színre.

Egyénisége mégis átsüt a betűkön, nem tudná letagadni, hogy az írások hátterében személyes élményei is rejtőzhetnek.

Úgy tűnik, mintha – akarva-akaratlanul – hallgatózna.

A mi emberünk című elbeszélés, ami ugyancsak felolvasásra került, a mai kor piszkos üzelmeit és azok hátterét mutatja be, utalva arra, hogy néhány esetben a bíróság elé is kerülnek korrupciós ügyek! Erről a novelláról a „Disznófejű nagyúrra” asszociálhat az olvasó.

Figyelmét semmi sem kerüli el, ami körülötte történik. A jelent kritikával illeti, a jövőre aggodalommal teli optimizmussal figyel.

Maga is elmondta, hogy írásaival az olvasó figyelmét kívánja felkelteni – egyfelől a mai világ szinte kijavíthatatlan tévelygéseit megmutatva, másfelől korunk felfedezésre váró szépségeire és emberséges szereplőire felhívva a figyelmet –, ezekkel a példákkal hatni akar a jó szándékú emberekre.

Konok és harcias, miközben alakjaihoz empátiával, emóciókkal, de mindig pszichológiai megalapozottsággal közelít. Ezek vezérlik  – szavai szerint – a történetek logikája vezeti a végkifejlet felé, még akkor is, ha témaválasztása tudatos.

A Katonadolog című írás egy lírai leírása szemléltette az író stílusát. A lírai részletektől vezet el a tragédiáig!

Írásai nagy figyelmet igényelnek az olvasótól, mivel nem kenyere a szájbarágás.

Feltétlenül meg kell említeni a könyv borítóját, amelyet mindenki dicsér. A címlapkép és borítóterv a szegedi Bakacsi Lajos festőművész és tanár keze munkáját dicséri!

A könyvet – a már említett ajánló sorokhoz hasonlóan – az Egyesület jogász végzettségű elnöke, aki már olvasta korábban a kötetet, a huszadik század olvasmányos történelemkönyvének nevezte. Ez a kötet történelem első kézből.

A képhez tartozó alt jellemző üres; radnaik.bemutató-1024x768.jpg a fájlnév

Nagy öröm, hogy a pályatársak mellett, a környék civil lakói is felfigyeltek a programra. Festőművésztől történészig számos illusztris vendéget fedezhettünk fel a közönség soraiban.

A képhez tartozó alt jellemző üres; Sima.jpg a fájlnév

Sima Istvánnal Radnai István

Az estét baráti beszélgetés, dedikálás és pogácsa kóstolással egybekötött teázás zárta.

Sima István – Szepesi Zsuzsa tudósítása

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét