Tudomány-orvostudomány-innováció – Mesterséges intelligencia segíti a szívelégtelenségben szenvedő betegek kockázatbecslését

Mesterséges intelligencia segíti a szívelégtelenségben szenvedő betegek kockázatbecslését, a rizikóbecslő rendszer a betegek klinikai adatai alapján nyújt segítséget a kezelőorvosnak a magasabb halálozási kockázattal bíró szívelégtelen betegek azonosításában – olvasható a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika keddi közleményében.

A képhez tartozó alt jellemző üres; sziv2.kult_.jpg a fájlnévFotó: British Heart Foundation/ Dr Jana Koth, University of Oxford

A redszert az elmúlt húsz év során speciális eszközös terápián (szív működését újraszinkronizáló terápia – CRT) átesett szívelégtelen betegek adatai alapján fejlesztették ki. A Klinika igazgatója, Merkely Béla rektor vezetésével megvalósult projekt eredményeiről a világ első számú kardiológiai folyóiratában, az Európai Szívgyógyászati Társaság hivatalos tudományos lapjában jelent meg publikáció – olvasható az összegzésben.

Mint írják, a szív csökkent pumpafunkciója miatt kialakult keringési elégtelenség a súlyos onkológiai betegségekhez mérhető halálozással jár. A szívelégtelenségben szenvedő betegek mintegy harmadánál a szív kamráin belüli, ingerületvezetési zavar, vezetési blokk jelenik meg, mely tovább rontja a szív pumpafunkcióját. Ennek a kezelését célozza egy speciális, három szívüreget ingerlő pacemaker beültetése, az ún. cardiális reszinkronizációs terápia (CRT). Ez az eszközös terápia, melyet Magyarországon korábban Merkely Béla honosított meg a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán, enyhíti a szívelégtelenség tüneteit, javítja a betegek életminőségét és jelentősen javítva a túlélés esélyét.

A betegség természete miatt kiemelt jelentőséggel bír a magas halálozási kockázattal rendelkező betegek azonosítása, vagyis a személyre szabott rizikóbecslés, melynek segítségével kiválaszthatók azok a betegek, akik a beavatkozás után szorosabb utánkövetést igényelnek – magyarázta Tokodi Márton, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika PhD hallgatója és a publikált cikk egyik első szerzője.

Ezekre a betegekre különös figyelmet kell fordítani az utánkövetés során, mivel még komplexebb gyógyszeres és eszközös terápia, esetlegesen szívtranszplantáció is szükségessé válhat – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ez adott esetben a várható élettartam további növekedését jelentheti e betegek számára. Ebben nyújt segítséget a kutatócsoport által kifejlesztett döntéstámogató rendszer.

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Európa egyik legnagyobb centruma, ahol a szívelégtelenség kezelésének valamennyi modern gyógyszeres és eszközös lehetősége elérhető.

A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával elindult Nemzeti Szívprogram, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium Tématerületi Kiválósági Programja keretében részesült anyagi támogatásban.

MTI


Vélemény, hozzászólás?

© 2020: Kultkocsma fejlesztés alatt | Travel Theme by: D5 Creation | Powered by: WordPress