Kultúra-zene – Juan Diego Flórez tenor az Erkel Színházban ad koncertet

A legnépszerűbb operaáriák és operettek szólalnak meg Juan Diego Flórez perui tenor koncertjén október 22-én – a korábban meghirdetett helyszíntől eltérően – a budapesti Erkel Színházban.

Juan Diego Flórez – forrás: juandiegoflorez.com

    Az esten közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara Jader Bignamini vezényletével – közölték a szervezők az MTI-vel.

A perui operaénekes műsorát kezdetben Bellini-, Donizetti- és Rossini-szerepek alkották, majd amint hangja érettebbé és előadásmódja erőteljesebbé vált, ez a repertoár Mozart-, Verdi- és Puccini-áriákkal is bővült.

Első komoly fellépését egy beugró szerepnek köszönheti, amikor 1996-ban, 23 éves korában helyettesítette a megbetegedett tenort a Rossini Fesztiválon. Juan Diego Flórez még ugyanabban az évben a milánói Scala közönségének is bemutatkozhatott, amit a londoni Covent Garden, majd a New York-i Metropolitan és a bécsi opera követett.

Juan Diego Flórez hangja a bel canto tenorok között is ritka kincs, New Yorktól Japánig jelenleg a legkeresettebb és legtöbbet foglalkoztatott tenorok egyike. Hazájában, Peruban a legmagasabb kitüntetések tulajdonosa, de bélyeget is bocsátottak ki az arcképével.

MTI

FILM – Új román filmekkel virraszthatunk Kolozsváron

Román Filmek Fehér Éjszakája lesz a kolozsvári Győzelem moziban szeptember 20-án, pénteken. A maratoni vetítéssorozaton három új alkotást ismerhet meg a közönség.

Az első filmnek ez lesz a hazai mozibemutatója. 19:30-tól Andrei Cohn Arest című filmjét vetítik, amely díjat nyert a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), és Karlovy Varyban is műsorra tűzték. A cím az abszurd alaphelyzetre utal, amelyben egy építész egy volt szekus kínzótiszttel kerül egy cellába.

Monștri, Marius Olteanu többszörösen díjazott filmje 21:45-től kezdődik. A hivatalos mozibemutató előtt vetített alkotás a párkapcsolatok mögött álló kompromisszumok és végleges döntések vizsgálata. A Monștri nagydíjat nyert Szófiában és debütdíjat a kolozsvári TIFF-en.

A fehér éjszaka utolsó programpontja az éjfélkor kezdődő Parking, Tudor Giurgiu új filmje, amely egy Spanyolországba emigrált, parkoló-őrként dolgozó román költő intenzív szerelmi történetét mutatja be.

(közlemény)

FILMKRITIKA – Nem vérzik el – Adrian Grunberg: Rambo: Last Blood / Rambo V – Utolsó vér

Írta: Tóth Menyhért

1982-ben az Első vér forgatásakor talán maga Sylvester Stallone sem gondolta volna, hogy veterán hőse, John Rambo még huszonhat évvel később, húsz évnyi kihagyás után is a nagyvásznon fogja halomra nyilazni az ellent. A 2008-as John Rambóban viszont pontosan ez történt, hogy aztán újabb tizenegy év teljen el az idei búcsúig, ahol kőkeményen kiontatik az a bizonyos utolsó vér…

Rambo-filmeket legtöbben nem az elmésen felépített forgatókönyv, a rétegzett, többdimenziós karakterek vagy a kiemelkedő színészi alakítások miatt szeretjük (holott például a David Morrell regénye alapján készült első részt ezekért is kedvelhetnénk). A sztori látszólag egyszerű: az Amerika országútjain céltalanul bolyongó főhőst koszos, zűrös csavargónak nézik, ezért rászáll a helyi rendőrőrs, hogy aztán hősünk ezt ne hagyja annyiban, és önvédelemből háborús övezetté formálja az addig békés és unalmas kisváros mindennapjait. Az akcióval beborított felszín mögött azonban mély, emberi dráma rejtőzött. Főszereplőnk nem csavargó volt, hanem egy Vietnám legtüzesebb poklát is megjárt exkatona, akiről a legendás zárójelenetben kiderül, hogy a lelke már véletlenül sem annyira ép és erős, mint a teste. Rambót nemcsak a háború borzalmai nyomorították meg, hanem az a tény is, hogy a hazája, amiért harcolt, nem fogadta őt vissza, és csak a lélektelen gyilkológépet látta benne, amit a fiatal Sly egyszerre kőkemény és érzékeny alakítása kiválóan jelenített meg. Kis túlzással ehhez a vonalhoz nyúlik vissza John Rambo ötödik és egyben utolsó bevetése is.

Azért csak kis túlzással, mert a Rambo V jócskán merít a második, harmadik és negyedik felvonások véráztatta, üres akciópornójából is, és a társadalmi üzenete sem olyan fajsúlyos már, mint 82-ben az Első véré volt. Idős veteránunk immár minden vad dologtól visszavonultan éldegél néhai édesapja arizonai farmján, ahol alagútásással, lovaglással, pengefabrikálással és nyomkereséssel vezeti le a génjeibe kitörölhetetlenül beleivódott háborús energiát, amikor éppen nem erős nyugtatókkal tartja magától távol a démonjait. Az idilli hétköznapok azonban csak addig tartanak Rambo számára, amíg szeretett unokahúgát el nem rabolja egy mexikói emberkereskedő-hálózat, hogy prostituáltként értékesítse. Erre a hírre ugyanis Rambo újra háborúba indul, és a harctéren már cseppet sem veszi nyugdíjasra a tempót.

Olyannyira nem, hogy a Rambo V bátran nevezhető a széria legbrutálisabb darabjának. Korosodó hősünk megmutatja, hogy továbbra is képes koponyákat átnyilazni, puszta kézzel kitépni egy ember ádámcsutkáját, de ha úgy adódik, egy laza lefejezéstől vagy egy még dobogó szív kinyesésétől sem riad vissza. A fináléra pedig az alkotók egy olyan, változatos halálnemeket rendesen tartogató csapdarendszert álmodtak meg a bűnszindikátus embertelen tagjainak veszteként, hogy azt alighanem még a Fűrész-filmek főgonosza is megirigyelné. A rengeteg belezés és akció mellett azonban a Rambo V fontos erénye, hogy a hidegvérű bosszúálló mögött – az Első vérhez hasonlóan – végre ismét felfedezhetjük a sebezhető embert a címszereplő karakterében. Rambo ezúttal igazi „Toldi estéje”-üzemmódban nyomja: számot vet az életével, emlékezik a múltra, rengeteget monologizál, fizikuma pedig korántsem olyan golyóálló, mint a 80-as évek közepén és a 2008-as rebootban volt.

A hetvenhárom éves Sylvester Stallone tehát méltó módon vesz búcsút ikonikus szerepétől. Egyszerre szolgálja ki az újabb durvulásra éhes és az első rész utáni nosztalgia lázában égő rajongóit, érzékenyebb pillanatai, valamint a film végén elhelyezett, a szériát egyszersmind összegző és lezáró montázs pedig szépen elfeledteti velünk a sokszor bántóan gagyi CGI-t – meg azt a tényt, hogy közelebbről nézve a Rambo V sem több egy teljesen felesleges folytatásnál.

filmtett.ro

A csermely halkan zúg majd Tapolcán

Labancz Andrea​

A Pisztráng & Borfesztivál immáron kilencedik alkalommal várja a látogatókat szeptember utolsó hétvégéjén Tapolcán, a Malom-tó partján. Szeptember 27-29. között lesz minden, mi szemnek, szájnak és fülnek ingere! 😉

Pisztráng & Borfesztivál Tapolca

Pisztráng & Borfesztivál Tapolca

Egy laza esti borozgatás alkalmával született meg a gondolat két barát fejében, miszerint ideje lenne Tapolcán egy gasztrofesztivál megrendezésének. Az ötletet tett követte, és mára hagyománnyá vált az őszi őrület a városban. Idén tizenöt borospavilon, a tapolcai haltelepről frissen szervírozott és többféle változatban elkészített pisztrángok, valamint 30 koncert gondoskodik arról, hogy csak aludni menjünk haza este.

A gyönyörű helyszínen koncertet ad többek közt a hazai rockabilly legkedveltebb képviselője az Ed Phillips and The Memphis Patrol, a tehetségkutatóban bemutatkozó, azóta több slágert is jegyző Heincz Gábor Biga, a bomaformában lévő Tóth Vera saját csapatával, A Dal című műsorban megismert Acoustic Planet, a Nagyboldogasszony Római katolikus templomban pedig Gion Zsuzsanna mezzoszoprán és Virágh András orgonaművész tölti meg a teret zenével.

Ezen kívül lesz még napindító jóga, fényfestés, és bemutatkoznak a helyi fiatalok is három különböző helyszínen.

A programok ingyenesek, további részletek ide kattintva: Pisztráng és Borfesztivál

 Pisztráng & BorfesztiválTapolcafesztiválkoncertgasztronómiapisztránghalEd Phillips and The Memphis PatrolFonográf EmlékzenekarTóth Vera QuartetAcoustic PlanetBiga

koncert.hu

13 év után ismét magyar zenekar esélyes a rangos nemzetközi díjra

Pénteken este a Reeperbahn Festivalon az ESNS (Eurosonic Festival Noorderslag) stábja nyilvánosságra hozta a 2020-as Music Moves Europe Talent Awards jelöltjeit. A díjat minden évben a holland showcase fesztiválon adják át a kortárs európai zenei életet meghatározó, friss produkcióknak.

 13 év után ismét magyar zenekar esélyes a rangos nemzetközi díjra

13 év után ismét magyar zenekar esélyes a rangos nemzetközi díjra

Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program a zenekar első európai-, és magyarországi, az Apey & The Pea-vel és SONYA-val közös turnéját is segítette. Ennek köszönhetően a Harmed az elmúlt másfél évben 18 európai országban léphetett fel klubkoncerteken és fesztiválokon, ők lettek az első magyar zenekar, amelyik lehetőséget kapott bemutatkozni a brit Tech-Festen, emellett pedig olyan előadókkal koncertezhettek együtt, mint a Meshuggah, a Whitechapel, az Adept, a Bury Tomorrow vagy a Caliban.
A zenekar bemutatkozó nagylemeze 2020-ra várható, és jövő tavasszal is többhetes Európa-turnéra indulnak majd.

A bejelentés értelmében a Harmed Music Moves Europe Talent Awards Loud kategóriájának jelöltje a Beast In Black nevű finn formáció mellett – amelynek szintén magyar a basszusgitárosa.

Legutóbb magyar zenekarok közül a Heaven Street Seven kapott hasonló figyelmet, amikor 2006-ban a MIDEM és az MTV Europe, Border Breakers Award díjának European Breakthrough Award nevű különdíját nyerték el. Ennek a programnak jogutódja a Music Moves Europe Talent Awards, amelyet idén adtak át először az Eurosonicon.

A díj célja, hogy olyan produkciókat ismerjen el, akik kurrens és aktív szereplői az európai könnyűzenei életnek, munkásságuk színvonala pedig méltó Európa kulturális örökségéhez (bármit is jelentsen ez – aszerk.).

Harmed a megalakulásától kezdődően jelen van a nemzetközi színtéren, miután 2017 júniusában debütált a ‘605′ című daluk az amerikai New Noise felületén.

A hirtelen fókuszba kerülő zenekart gyakorlatilag azonnal leigazolta az amerikai Victory Records (A Day To Remember, Emmure) sublabel kiadója, a Famined Records, a zenekar terjesztője így a Sony lett. Az eddigi egyetlen, From Day One címet viselő kislemez is erős indítást tudhat maga mögött, hiszen megjelenésekor az amerikai iTunes #72, a brit iTunes #9, a magyar iTunes #1 helyén nyitott a rock chartokon. A lemez nemzetközi, online premierje a Metal Injection-ön történt, ahol az idei Eurosonic-fellépő Apey & the Pea is bemutathatta a Black November videóját.

Harmed sikerének titka az erőteljes streaming jelenlét, amit jól példáz, hogy 2018-ban 72 000 hallgatótól összesen 193 000 egyéni Spotify lejátszást tudhatnak magukénak. Mindez többek között annak is köszönhető, hogy a zenekar dalai – első magyar zenekarként – bekerültek az oldal kurátorok által összeállított olyan playlistekbe, mint a New Blood vagy az Extreme Metal Workout. A Harmed Jester című kislemeze pedig a Deezer Metal: New Releases listáján debütált.

ITT LEHET SZAVAZNI RÁJUK

 Music Moves Europe Talent AwardsdíjHarmedstreaming

koncert.hu

Kultúra-film – Skandináv filmtörténeti kurzus indul a budapesti Art+Cinemában

Skandináv filmtörténeti kurzust indít a budapesti Art+Cinemában a Skandináv Ház – közölték a szervezők az MTI-vel.

    A sorozat havonta egyszer olyan klasszikusokkal, markáns rendezőkkel és filmművészeti ritkaságokkal ismerteti meg a nézőit, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk a skandináv nemzetek sajátos világképéhez. A kurzus házigazdája Zalán Márk filmkritikus, filmtörténész lesz – olvasható a közleményben.

A sorozat leső alkalma szeptember 23-án lesz, az érdeklődők Carl Theodor Dreyer, a dán filmművészet első kiemelkedő rendezőjének Vámpír című alkotását nézhetik meg eredeti nyelven, angol felirattal.


Az 1932-es alkotás borongós hangulata és sejtelmes álomjelenetei ugyan nem arattak különösebb sikert a korabeli nézők körében, ám később, többek között bravúros technikai megoldásait és a vámpírmítosz sajátos, konvencióktól mentes megközelítését mind a szakma, mind a közönség elismerte. Bár Dreyer műve csupán a filmtörténet harmadik vámpírfilmje, ma már a műfaj jelentős és megkerülhetetlen darabjának tekinthető.

Október 16-án Ingmar Bergmantól, az egyetemes filmművészet megkerülhetetlen alkotójától A nap vége című alkotást vetíti a Skandináv Ház. Bergman legtöbb munkáját gyakran azonosítják lehangoló atmoszférával, klausztrofób terekkel és az emberi lélektan rejtett mélységeinek feltárásával. A nap vége azonban, borzongató álomjelenetei és nyugtalanító vizualitása ellenére talán az életmű legoptimistább darabja. A díszdoktoriját átvenni készülő Isak Borg drámája sajátos bergmani road movie, amelyben a hosszú utazás önvizsgálatra, múltjával való szembenézésre, valamint élete értelmének megválaszolására készteti az idős, csökönyös professzort – írja a közlemény.

November 13-án Erik Skjoldbjaerg debütáló alkotását, az évek óta kimagasló népszerűségnek örvendő skandináv bűnfilmek egyik korai darabját, az Álmatlanságot láthatja a közönség.

A film története szerint az idillinek tűnő norvég kisváros lakosságát brutális gyilkosság sokkolja, a helyszínre érkező rendőrök hétköznapinak induló nyomozása azonban hamar meghökkentő fordulatot vesz.

Az Álmatlanság lenyűgöző eleganciával vonultatja fel mindazokat a sajátságokat, amelyek miatt nézők milliói rajonganak az északi krimikért – olvasható a közleményben.

MTI/markamonitor.hu

Kultúra-film – Több alkotóval is találkozhat a közönség a Szemrevaló Filmfesztiválon

Több alkotóval is találkozhat a magyar közönség a Szemrevaló Filmfesztiválon szeptember 26. és október 6. között a budapesti Művész moziban. A fesztivál vendége lesz Lisa Hagmeister, a Kontroll nélkül egyik főszereplője, valamint Nikolaus Leytner, A trafikos és Stefan Haupt, a Zwingli című film rendezője is – közölték a szervezők az MTI-vel.

    A német nyelvterület filmkultúrájából ízelítőt nyújtó fesztivál nyitófilmje szeptember 26-án a Kontroll nélkül című, Ezüst Medve-díjas német dráma lesz. Németország idei Oscar-nevezett filmjének hőse a kilencéves Benni. A szeretetéhes, nehezen kezelhető kislány agresszív kitöréseivel folyamatosan veszélyezteti környezetét és saját magát. Pedig csak egyetlen dolgot szeretne: visszakapni az édesanyját, aki azonban lemondott róla.

A vetítés után a közönség találkozhat az édesanyát alakító Lisa Hagmeisterrel, az október 5-i vetítés után pedig kerekasztal-beszélgetés lesz a téma magyar szakértőivel.

Jelen lesz Svájcból a Zwingli rendezője, Stefan Haupt is és Ausztriából Bruno Ganz egyik utolsó munkája, A trafikos rendezője, Nikolaus Leytner.

A Zwingli című svájci alkotás 1519-ben játszódik. A reformátor, Huldrych Zwingli néhány év alatt a feje tetejére állította egész Zürichet és a régóta rögzült értékeket. Metsző okossággal elemezte a vallási és társadalmi rendszert, ostorozta a visszásságokat, és nem félt ujjat húzni a hatalmasokkal sem. A háborúk ellenzője végül egy olyan háborúban halt meg, amelyet maga is támogatott. Az ő életét bemutató film rendezője, Stefan Haupt szeptember 30-án a 19 órai vetítés után lesz a fesztivál vendége.

A trafikos című osztrák film Robert Seethaler nemzetközi bestsellere alapján készült: megrázó történet egy fiatalemberről, aki Bécs náci megszállása idején köt barátságot Sigmund Freuddal. A híres pszichiátert az idén elhunyt Bruno Ganz alakítja. A film rendezőjével, Nikolaus Leytnerrel október 4-én, a 19 órakor kezdődő vetítés után találkozhat a közönség.

A közlemény szerint a Mások élete című film rendezője, Florian Henckel von Donnersmarck új munkája, a Mű szerző nélkül után György Péter esztétával beszélgethet a közönség.

A német festőművész, Kurt Barnert a fasiszta Németországban született, majd az NDK-ban kezdett alkotni, később Nyugat-Németországba szökött. Új stílusú képeiben a németek történelmi traumáira reflektál. A művészi útkeresés, a meghasonlás, a siker visszásságait bemutató film az egyik legnevesebb kortárs festő, Gerhard Richter életrajzának elemeiből építkezik.  A filmet szeptember 28-án 19 órakor vetítik a Művész Moziban.

A Szemrevaló Filmfesztivál keretében 11 nap alatt 5 tematikus blokkban adnak ízelítőt a német nyelvterület filmkultúrájából. Az alkotásokból egy szűkebb válogatást láthat a szegedi, a debreceni és a pécsi közönség is.

A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet által nyolcadik alkalommal megrendezendő fesztiválon a filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik.

MTI

Kultúra-film – CineFest – Vanessa Redgrave és Franco Nero kapta az Európai Mozi Nagykövete díjat Miskolcon

Vanessa Redgrave és Franco Nero kapta az idei CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon az Európai Mozi Nagykövete díjat. A világsztár angol-olasz művészházaspár személyesen vette át az elismerést az eseményen.

    “Amikor egy ilyen díjat kap az ember, az azt jelenti, hogy jó munkát végeztünk” – mondta Franco Nero az elismerés kapcsán az M5 kulturális csatorna Kult30 című műsorában pénteken sugárzott interjúban.

A Golden Globe-díjas színész, aki több magyar filmben szerepelt, kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy tapasztalatai szerint az egész világon, így Amerikában, Angliában és Olaszországban is mások a rendezők, minden országban másként készítik a filmeket. Magyarországi tapasztalatairól Franco Nero azt mondta, amikor a Honfoglalást, Árpád történetét forgatták, “sajátos időbeosztás” szerint kellett dolgozni. Szünet nélkül folyt a munka délutánig. Ez eleinte meglepő volt számára, de elfogadta. A színész azt mondta, szerette, ahogy a magyar rendezők dolgoznak, nagyon profin végzik a munkájukat.

Vanessa Redgrave, aki pályáját egy Shakespeare vígjátékkal kezdte, az interjúban azt mondta, mindenki számára fontos, hogy klasszikusokkal dolgozzon. Azt vette észre, hogy a fiatalok mostanában elkezdtek klasszikusokkal dolgozni, és ezt szerinte kifejezetten jól csinálják.

“Nagyon meg vagyok lepve, hogy ennyire jól megy nekik, hiszen sok gyakorlás kell hozzá, például beszéd- és légzéstechnika, és persze fegyelem” – vélekedett a színésznő, aki szerint mindenkinek meg kell ismernie saját klasszikus íróit. Mint hozzátette, nagyon szerencsésnek tartja magát, hogy egy kicsit az olasz klasszikusokat is megismerhette férjének köszönhetően. Példaként említette Eduardo de Philippo írót, színészt, akivel személyesen is találkozhatott.

Az Oscar-díjas színésznő kérdésre válaszolva úgy vélte, a színészethez nem elég csupán tehetségesnek lenni, minden szakmában kell a képzés, a gyakorlás. Mint fogalmazott, mindegy, hogy egy intézményben tanulsz, vagy egy filmben szerzed meg a tapasztalatokat, vagy hogy először iskolába jársz és csak aztán lépsz a pályára, a fontos, hogy képezd magad.

Franco Nero az interjúban a klasszikus művek kapcsán azt hangsúlyozta: azok soha nem múlnak el, mindig velünk maradnak, egy egész életen át elkísérnek. Példaként említette a Camelot című musicalt, amely klasszikussá vált. Mint mondta, J. F. Kennedynek például ez volt a kedvence, minden este, lefekvéskor a Camelot zenéjét hallgatta. Felidézte azt is, hogy pályáját egy García Lorca-darabbal kezdte, abban játszott először.

Franco Nero kérdésre válaszolva elárulta, hogy otthon soha nem beszélnek a feleségével munkáról, inkább megpróbálja rávenni, hogy együtt nézzenek sportot a tévében.

A CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál az Európai Mozi Nagykövete díjat 2016-ban alapította, első díjazottja Juliette Binoche volt.

A fesztiválon csütörtökön a díjátadót követően levetítették a Franco Nero főszereplésével 1966-ban bemutatott Django című filmet, majd a Júlia című alkotást, amely 1977-ben az Oscar-díjat hozta meg Vanessa Redgrave számára.

MTI

Kultúra-film – CineFest – Miskolcon debütált a Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című dokumentumfilm

Három magyar film is szerepelt a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál CineDocs nevű új szekciójában, Lerner János dokumentumfilmjét, a Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című alkotást pénteken mutatták be Miskolcon.

    Lerner János dokumentumfilmje a Kilimandzsáró vidékére kalauzolja el a nézőt és mozaikszerűen eleveníti fel Széchenyi Zsigmond vadász, író életének legjelentősebb, sorsdöntő epizódjait.

A rendező a filmbemutató előtt az M5 kulturális csatorna Kult30 című műsorában kiemelte, hogy amióta Széchenyi Zsigmond 1963-64-ben utoljára Afrikában járt, nagyon sok minden megváltozott a kontinensen, bár a nagy utazó legelső, 1928-29-as utazását követően, 1933-ban is már azt írta, hogy pár év alatt nagyon átalakult Afrika.

Lerner János, aki 30 évvel ezelőtt is több alkalommal járt Afrikában, a változás érzékeltetésére példaként említette, hogy Kenya népessége Széchenyi korához képest hétszeresére duzzadt, felhőkarcolók épültek Nairobiban, vadállatokat pedig ma már jószerivel csak nemzeti parkokban lehet látni.

Vida József producer szerint az alkotás visszaadja azt, ami Afrikában történt az elmúlt száz év alatt. A film érzelmekről, vadászatról, irodalomról is szól, emellett aktuálpolitikai kérdésekre is keresi a választ – tette hozzá.

A vetítésen részt vett gróf Széchenyi Zsigmond özvegye, Hertelendy Margit is.

Idén először versenyeznek egészestés kreatív dokumentumfilmek a CineFesten. A fesztivál a nemzetközi trendekre reagálva hozta létre a CineDocs nevű új szekciót, amelyben 11 magyar és nemzetközi alkotás szerepelt. Versenybe szállt két világhírű Oscar-díjas rendező filmje is: Ron Howard Pavarotti című életrajzi dokumentumfilmje és Asif Kapadia Diego Maradona című munkája. A CineFesten volt először látható Magyarországon Anja Kofmel Cannes-ban díjazott Chris, a svájci című kreatív dokumentumfilmje.

A CineDocs szekcióban három magyar film szerepelt. A Vadonvilág mellett a fesztiválon mutatkozott be az HBO Magyarország új, saját gyártású dokumentumfilmje, Bársony Katalin Csillagfény távolság című alkotása, valamint Almási Tamás Folyékony arany című egészestés dokumentumfilmje is.

MTI

Kultúra-program-színes – A hétvégén tartják Vecsésen a káposztafesztivált

A hétvégén tartják a tizenkilencedik Vecsési Káposztafesztet, amelyen minden a messze földön híres káposztáról fog szólni.

Slider_05

    A szervezők közlése szerint az eseményen az érdeklődők megtekinthetik az ország legnagyobb káposztáját, részt vehetnek káposztaemelő-versenyen, kipróbálhatják a káposztagyalulást és a töltött almapaprika készítését, ellátogathatnak egy családi savanyítóüzembe, szavazhatnak a savanyúságversenyre benevezett ínyencségekre, és ehetnek-vihetnek azokból a káposztás ételekből, amelyek helyben készülnek.

A rendezvényen minden látogató megkóstolhatja a HÍR-es, azaz a Hagyományok Ízek Régiók védjeggyel ellátott savanyított káposztát.

A fesztiválon koncertet ad többek között a Heimattöne Kapelle, a Musikverein Wetschesch, a Szomorer Jung és a Blechkraft. A művészeti csoportok műsorai mellett fellép majd a Kaláka Együttes, Korda György és Balázs Klári, valamint az Animal Cannibals is. Vasárnap Döbrentey Ildikó, Gryllus Vilmos és Levente Péter várja a gyermekeket, majd este a Magna Cum Laude zenekar koncertezik.

Mint írják, a Káposztafeszt egyik fő eseménye a vasárnapi szentmise és a terményáldás, valamint a Szent Kereszt templomtól induló látványos felvonulás, továbbá a főzőverseny az Epresben.

A fesztivál egyik fontos küldetése a Vecsésen élő német nemzetiség hagyományainak bemutatása. Idén az ősök táncait őrző helyi csoportok műsorát tekinthetik meg az érdeklődők, a Tájházban pedig a múltszázadbeli életbe pillanthatnak be a látogatók.
Bálint Ágnes írónő Emlékháza udvarán színdarabok és gyermekprogramok várják a családokat szeptember 21-22-én.

A XIX. Vecsési Káposztafeszt részletes programja a www.vecsesikaposztafeszt.hu weboldalon olvasható.

MTI