Kultúra-zene-egyház-katolikus – Kezdődik a Szent Gellért Fesztivál Szegeden

Szimfonikus zenekari koncerttel és kiállításmegnyitóval kezdődik el szombaton a Szeged-Csanádi Egyházmegye első püspöke, Szent Gellért nevét viselő komolyzenei fesztivál a Tisza-parti városban – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Szent Gellért Fesztivál 2019

    A vértanú Szent Gellért ünnepéhez kapcsolódva immár tizenkettedik alkalommal megszervezett fesztivál idén Magyarország és a Koreai Köztársaság sokszínű barátságának jegyében zajlik.

A hangversenyeken a koreai és magyar művészek együtt lépnek fel, mások mellett Mozart két zongorára és zenekarra írt versenyművét a fiatal magyar zenész, Boros Misi mellett egy koreai tehetség, Szu Jon Kim adja elő.

A zenei események mellett a fesztivál egyik kiemelkedő programja Jong-Csul Dzsang koreai festőművész kiállítása, aki a modern festészeti trendek ellenére is a több mint kétezer éves tradicionális koreai művészeti hagyományok elkötelezett követője. Festészetének fő témája az ember és a hegy közötti elválaszthatatlan kapcsolat, amely a művész szerint a keleti kultúra egyik meghatározó eleme már a kezdetektől fogva. A Jong-Csul Dzsang festészetét reprezentáló harminc alkotást a Szegedi Dóm Látogatóközpontjában láthatja a művészetkedvelő közönség.

Évek óta a fesztivál “vendégkoncertjeivel” Szegeden kívül is találkozhatnak a komolyzene kedvelői. Szeptember 25-én Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen ad hangversenyt a fesztivál zenekara magyar és koreai szólisták közreműködésével.

A fesztivál része hagyományosan egy jótékonysági rendezvény is. Szeptember 29-én a székesegyházban a Korábban Érkeztem Alapítvány javára ad hangversenyt a Szegedi Szimfonikus Zenekar.

MTI

Kultúra-kiállítás – Ma nyílik a XII. Ötvösművészeti Biennále Budapesten

Ma este nyílik a XII. Ötvösművészeti Biennále, amely negyvennyolc kortárs ötvösművész ékszereit, plasztikáit, érméit és használatai tárgyait vonultatja fel Budapesten, a Klebesberg Kultúrkúriában.

    A XII. Ötvösművészeti Biennále egyben tisztelgés Ady Endre munkássága előtt, témája pedig a szakralitás, a szakrális gondolatok megjelentetése az ötvösművészetben. A tárlaton csaknem félszáz alkotó háromszáz műve látható október 11-ig.

A kiállítást Keppel Márton művészettörténész nyitja meg. A tárlat az Ars Sacra rendezvénysorozat eseménye.

A biennálét idén két rendezvény kíséri: Molnár Éva ötvösművész október 5-ig látható kamarakiállítása, valamint a Borsos Miklós életművéről szóló konferencia, amelyet október 3-án tartanak.

A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének Ötvösművészeti Szakosztálya által szervezett biennálét hetedik alkalommal rendezik a Kultúrkúriában.

MTI

Kultúra-örökség – Kulturális örökség napjai – Könyvtárlátogatás, világörökségi programok Pécsen

Pécsen a világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra várják a látogatókat a kulturális örökség napjain, szeptember 21-én és 22-én.

    A Zsolnay Örökségkezelő NKft. tájékoztatása szerint a Cella Septichora Látogatóközpontban az érdeklődők zenével és színjátékkal kísért temetési menet résztvevőiként követhetik végig egy gazdag római kori polgár ünnepélyes búcsúztatását. A rendhagyó idegenvezetés során megelevenednek a római temetési szertartás fontosabb részei, a lakóháztól a forumon át egészen a sírkamráig. Az Ave pia anima! – Isten veled, drága lélek! című program szeptember 21-én több időpontban, 13, 15 és 17 órakor látható.

A különleges délutáni séta után este igazi közösségi élmény várja az érdeklődőket: a világörökségi flashmobon több száz apró lámpa segítségével közösen rajzolhatják ki Pécs és a világörökség jelképeit a résztvevők. Szeptember 21-én este fél hétkor a Szent István térről küldhető fel az UNESCO világörökség és a krisztogram fénye a magasba. A látványos megmozdulást drónfelvétel örökíti meg.

Pécs napjainkban is látható török kori épületeit, valamint rejtett emlékeit ismerhetik meg a Séta a török korban című program résztvevői. A vezetett séta szeptember 22-én 16 órakor indul a Középkori Egyetemtől. Az eseményen az adott helyszínre érvényes jegy megvásárlásával lehet részt venni, a tárlatvezetés ezúttal ingyenes.

A Pécsi Tudományegyetem az MTI érdeklődésére azt közölte, hogy a kezelésében lévő Klimo Könyvtárban szeptember 21-én ingyenes épületlátogató napon várják vendégeiket, emellett az egyetemtörténeti állandó kiállítást is megnézhetik a látogatók. Ezen a napon ingyenesen tekinthető meg az Öttorony – A pécsi irodalmi műveltség a kezdetektől a huszadik századig című tárlat és a Somogyi Ferenc-emlékkiállítás.

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára szeptember 21-én, szombaton sétára hívja a látogatókat, akik a családtörténet-kutatással ismerkedhetnek meg, emellett az érdeklődők az úttörőmozgalom baranyai vonatkozásairól is átfogó képet kaphatnak, valamint a polgári kori pécsi szórakozás színhelyeit is megismerhetik korhű dokumentumok segítségével.

A kulturális örökség napjainak baranyai programjairól bővebb tájékoztatás olvasható az oroksegnapok.hu, a lib.pte.hu és a zsn.hu honlapokon.

MTI/www.pecsinapilap.hu

Kultúra-képzőművészet-kiállítás – Bobály Attila életművéből rendeznek kiállítást Salgótarjánban

Bobály Attila szobrászművész életművéből nyílik kiállítás pénteken a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumban születése 71. évfordulóján; a kiállítóteremben láthatók lesznek a művész fiainak munkái is – közölték a szervezők az MTI-vel.

Képtalálat a következőre: „Bobály Attila életművéből rendeznek kiállítást Salgótarjánban”

    Salgótarján Pro Arte díjas szobrászművésze 2017-ben hunyt el. Somoskőn alkotott, egyaránt dolgozott fával, márvánnyal, bazalttal, bronzzal, rézlemezzel és homokkővel.

Számtalan egyéni és csoportos kiállításon szerepelt Magyarországon és külföldön egyaránt. Köztéri szobrai állnak Nógrád megye- és országszerte, valamint Nagy-Britanniában is. Luxemburgi Zsigmondról készült szobra helyet kapott az ópusztaszeri szoborparkban.

Békásmegyeren Csontvárynak állított emléket, Soroksár Niké szobrát kapta Bobály Attilától. Szécsénybe Szent Erzsébet szobra került a somoskői öntőműhelyből, Salgótarjánban sok más portré és emlékmű mellett Szent Istvánt és Széchenyit ábrázoló alkotása látható. Művei megtalálhatóak a Salgótarjáni Pantheonban is.

Bobály Attila 1948-ban a Nógrád megyei Varsányban született. Az egri tanárképző főiskolát 1976-ban végezte el. Szobrászatot Laborcz Ferenc és Kovács Ferenc szobrászművészek irányítása mellett tanult.

1984-ben felvételt nyert a Művészeti Alapba és tagja volt a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének is. 1991 óta volt tagja a Képző- és Iparművészek Szövetségének és a Szobrász Társaságnak. Az elmúlt három évtizedben több díjat is elnyert műveivel. Résztvevője, segítője volt a Salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállításoknak.

Salgótarján közgyűlése a több évtizeden át folytatott, kiemelkedő szobrászművészeti tevékenységért 2016-ban Pro Arte művészeti díjban részesítette Bobály Attilát.

Két fia szintén a szobrászművészetet választott. Dávid épp csak megkezdte pályáját, amikor édesapja halálának évében közlekedési baleset áldozata lett. A restaurátor-szobrász Ádám társrendezője édesapja életmű-kiállításának, amely október 30-ig tekinthető meg.

MTI

Történelem-holokauszt-kultúra-képzőművészet-irodalom – Botlatókövet kapott Rejtő Jenő a Bimbó úton

Botlatókövet kapott Rejtő Jenő a főváros II. kerületében, a Bimbó úton. A munkaszolgálatban 1943-ban elhunyt népszerű magyar íróra emlékező alkotás Günter Demnig műve: a német szobrász huszonöt éve helyez el Európa-szerte botlatóköveket a nácizmus áldozatainak emlékére.

Botlatókövet kapott Rejtő Jenő – fotók

    “Rejtő Jenő egyik utolsó lakhelye volt a Bimbó út 3-ban található ház, ahol boldog időket töltött, itt vált elismert szerzővé, ekkor születtek első légiós regényei. Miután 1942 őszén egy szélsőjobboldali, nyilasbarát lap egy cikkben kifogásolta, hogy zsidó származása ellenére álnéven továbbra is dolgozhat, megkapta munkaszolgálati behívóját, és alig két hónappal később már halott volt” – idézte fel Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere a botlatókő pénteki elhelyezésén.

Az ünnepségen Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára a külföldi állampolgároknak adható legmagasabb kitüntetést, a Magyar Arany Érdemkeresztet adta át Günter Demnignek.

Günter Demnig belső indíttatásból 1994 óta állít fel Európa szerte botlatóköveket. Ezek a 10-szer 10 centiméteres, a járdába süllyesztett bronztáblák elsősorban a nácizmus zsidó áldozatai előtt tisztelegnek, de az ellenállási mozgalmak tagjai, valamint  roma,  homoszexuális,  keresztény ellenzéki és fogyatékkal élő áldozatokra is emlékeznek.

A kezdeményezés nyomán az elmúlt negyedszázadban civilek, helyi önkormányzatok és zsidó szervezetek közreműködésével több mint 74 ezer botlatókövet helyeztek el 26 európai országban. Magyarországon mintegy 50 településen több mint 500 botlatókő található; Günter Demnig vasárnap Pápán újabb tizenkilencet helyez el. A botlatóköveken az egyes áldozatok neve, valamint születési dátuma, halálozásának ideje és helye van feltüntetve. A bronztáblákat az elhunyt utolsó, még szabad akaratából választott lakhelye előtt helyezik el.

“Amikor hajdan elterveztem, hogy emléket akarok állítani a nácizmus áldozatainak, nem gondoltam bele, le lehet-e rakni egymillió követ. De egy kölni evangélikus pap azt mondta, kicsiben kell elkezdeni, így aztán lassan haladok előre. Most már nagyon sokan segítenek nekem, köszönet mindenkinek ezért” – fogalmazott a 71 éves német képzőművész.

Láng Zsolt hangsúlyozta: napjainkban különösen a közéleti szereplőknek hatalmas felelőssége van abban, hogy az emlékek ápolása mellett továbbra is zéró toleranciát tanúsítsunk az antiszemitizmus minden formája ellen. Hozzáfűzte: a származás, a vallás nem lehet alapja semmilyen különbségtételnek.

Kirschner Péter, a pénteki ünnepséget szervező Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a tervek szerint idén a nácizmus minden ezredik magyar áldozatának lesz botlatóköve.

Az eseményen Balázsovits Lajos színművész részleteket olvasott fel Rejtő-művekből, köztük A tizennégy karátos autóból.

MTI/hvg.hu

Kultúra-kiállítás-képzőművészet – Péntektől látogatható Lesznai Anna és Zoób Kati közös tárlata Kecskeméten

Péntektől látogatható a Lesznai Anna életművéből és Zoób Kati divattervező száz évvel későbbi, az egykori író, költő és iparművész által is inspirált kollekciójából nyíló tárlat a kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén – közölte az intézmény kommunikációs menedzsere az MTI-vel.

Képtalálat a következőre: „Péntektől látogatható Lesznai Anna és Zoób Kati közös tárlata Kecskeméten”

    Török Katalin emlékeztetett arra, hogy Zoób Kati 2018 tavaszán mutatta be haute couture kollekcióját, amelyben a Szamárbőr királyfi című mese szimbólumai jelennek meg. A gyűjtemény megalkotásában a divattervezőt Lesznai Anna életműve is inspirálta, így a bemutatott ruhák reflektálnak a Lesznai-életmű nagyobb tematikus egységeire.

Kapcsolódó kép
A múzeum munkatársa kiemelte, hogy a Cifrapalotában megrendezett kiállításon Lesznai Anna életművének különböző műfajai egymásba szövődnek: mesék és versek az illusztrációkkal és az iparművészeti tervekkel. A tárlat installációjában szavakkal, szövegekkel, textilekkel, szövetekkel, óriásnyomatokkal, tapétákkal és vetítéssel “játszanak”, így teremtve izgalmas és inspiráló látványt.

A modern technika engedi összeolvadni a két különböző korban létrejött életművet, akár a textiltervek ruhákra vagy egymásra vetítésével is – tette hozzá.

Zoób Kati és Lesznai Anna munkásságának megismertetésén túl a kiállítás két történelmi kor és két család múltjába is bepillantást enged. Fotókkal és szövegrészletekkel idézik fel Lesznai Anna életútját, elsőként a felvidéki Alsókörtvélyest, azt a közeget, amely természeti világszemléletének alapját, írásainak és képzőművészeti munkáinak kimeríthetetlen ihlető forrását jelentette.

Zoób Kati pedig a nagymamája történetén keresztül mutatkozik be és tárja fel azt a világot, amely tervezői munkásságának gyökereit jelenti: azt a jövőbe mutató hagyományt, amely számára a harmóniát jeleníti meg – fogalmazott Török Katalin.

Az év végéig látogatható kecskeméti tárlaton bemutatott műtárgyak a Petőfi Irodalmi Múzeumból, a hatvani Hatvany Lajos Múzeumból, valamint köz- és magángyűjteményekből származnak.

MTI

Kultúra-múzeumok-képzőművészet-kiállítás – A Bosch+Bosch csoport és a vajdasági neoavantgárd mozgalom – Kiállítás a Ludwig Múzeumban

Az ötven éve megalakult szabadkai Bosch+Bosch csoportról és a hatvanas-hetvenes évek vajdasági neoavantgárd képzőművészeti mozgalmáról ad átfogó képet csaknem 500 műtárgyon keresztül a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum péntektől látható kiállítása.

    A Bosch+Bosch csoport (1969-1976) egyike volt azoknak a művészeti kollektíváknak, amelyek a hatvanas években Európa-szerte, de a világ más pontjain is sorra jöttek létre a fiatalok körében – emlékeztet a Ludwig Múzeum által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény.

Mint a szervezők kiemelik, a kor magyar művészeti progressziójának meghatározott sejtjeivel is kapcsolatokat ápoló művészcsoport arculatára jelentős mértékben rányomta bélyegét a határváros kettős kulturális identitásának és nyelvhasználatának tudata. A Bosch+Bosch tolmácsolta a korai magyar avantgárd nemzetközi értékeit a délszláv térség felé, miközben ez utóbbi kortárs törekvéseiről a magyarországi művészeti társadalom felé tudósított. Közvetítő szerepét 1976-ig tartó fennállásának folyamán mindvégig küldetésként értelmezte.

Az ajánló szerint a Ludwig Múzeum közönsége egy nyelvi és műfaji szempontból érdekfeszítően gazdag történeti anyagot ismerhet meg, amelynek elágazásaiban ott találni a városi és a természeti környezetben végbevitt művészi beavatkozásokat, a tájművészetet (land art), a szegényes művészetet (arte povera), a projektművészetet (project art), az írott és a grafovizuális költészetet, a szöveges és fogalmi típusú konceptuális művészetet, a vizuális jeltant, a művészi képregényt, a hangköltészetet, a magatartásművészetet (behavioural art), az akcióművészetet, a művészi performanszot, a küldeményművészetet (mail art) és a művészkönyv műfaját.

A kiállítás a Bosch+Bosch csoport (Csernik Attila, Kerekes László, Ladik Katalin, Slavko Matkovic, Szalma László Szombathy Bálint és Ante Vukov), a Kod csoport (Slavko Bogdanovic, Mirko Radojicic, Slobodan Tisma és Peda Vranesevic), valamint Ács József, Vladimir Kopicl, Petrik Pál, Bogdanka Poznanovic és a Verbumprogram munkáiból válogat.

A Dorotea Fotivec és Szombathy Bálint által rendezett tárlat a zágrábi Avantgárd Múzeum – Marinko Sudac Gyűjtemény jóvoltából és egyéb forrásokból kerül közönség elé, első ízben mutatva be a Bosch+Bosch csoport teljes ívű munkásságát.

A válogatás november 17-ig látható a Ludwig Múzeumban, majd horvátországi, szerbiai és csehországi helyszíneken is bemutatkozik.

A kiállításhoz kapcsolódóan a Ludwig Múzeum a Vajdasági Baráti Egyesülettel közösen Busszal a múzeumba címmel oktatási projektet is szervez, amelynek keretében több száz vajdasági középiskolás és egyetemista budapesti látogatását teszi lehetővé – közölte a Ludwig Múzeum.

MTI

Színes-gasztronómia-fesztivál – Mézfesztivált tartanak Kaposváron

Kaposvári programok, események 2019. Online jegyvásárlás

Félszáz méhész kínálja termékeit a Kaposvári Mézfesztiválon, amelyet pénteken és szombaton rendeznek a somogyi megyeszékhelyen.

Kaposvári Mézfesztivál - Regionális Méhész Konferencia és Szakvásár 2019

    Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke az eseményt beharangozó csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta: a somogyi, zalai, erdélyi és felvidéki termelők 8-10 fajta mézzel, köztük igazi különlegességekkel, szelídgesztenye- és mézharmatmézzel is várják az érdeklődőket.

Az egyesület és a Zselici Méz Lovagrend által tizenharmadik alkalommal szervezett, várhatóan több ezer embert vonzó kétnapos fesztivál, valamint a hozzá kapcsolódó Zselici regionális méhész konferencia és szakvásár keretében a belvárosban felvonulnak a méz lovagrendek képviselői. Lesz mézszentelés, mézfajta-bemutató, az érdeklődők előadásokat hallhatnak a méhészet új irányairól, a méhészeti termékek előállításáról, a kártevők elleni védelemről.

Mészáros János szólt arról, hogy az idei hárs és napraforgó méz kiváló lett, az akác virágzásakor azonban esős volt az idő, a méhek alig tudtak gyűjteni, a méhészeknek ebből a szempontból “katasztrofális” évük van.

Magyarázata szerint a magyar termelőknek az akácméz jelenti az igazán eladható mézet Európában, a többi fajtát vegyes méz, virágméz kategóriába sorolják az exportpiacokon.

Az egyesületi elnök kitért arra, hogy az Európai Bizottság a Venezuelából, Argentínából és Brazíliából érkező méz vámjának eltörlését tervezi. Ha ez bekövetkezik, a magyar vegyes méz kiszorulhat az európai piacról. “Ez ellen kézzel-lábbal tiltakozni fogunk, a méhészeti képviselőink minden követ megmozgatnak, hogy ez a terv ne valósuljon meg” – hangoztatta.

Mészáros János elmondta az is, hogy Magyarországon 80 dekagramm az egy főre jutó átlagos mézfogyasztás, amely lassan, de folyamatosan nő.

A cél, hogy elérjük az 1-1,2 kilogrammot, az a termelők kitettségét is csökkentené a nemzetközi piacon.

MTI

Kultúra-képzőművészet-kiállítás- Franciaország – Hantai-kiállítást rendez a Gagosian Gallery

A világ egyik legjelentősebb kortárs galériája, a Gagosian rendez kiállítást Hantai Simon magyar származású francia festő életművéből október 13-tól Párizsban.

Képtalálat a következőre: „Hantai-kiállítást rendez a Gagosian Gallery”

    Les noirs du blanc, les blancs du noir című kiállítás az 1949-ben Párizsba emigrált, 2008-ban elhunyt absztrakt művész 1969 és 1997 közötti fekete-fehér festményeiből és nyomataiból válogat. A Gagosian honlapja emlékeztet: Hantai az általa kifejlesztett pliage technikával lett világhírű. A pliage során a festő a meggyűrt, összecsomózott vásznat festette le, így azt kihajtogatva egyfajta absztrakt mátrixot kapott.

Mint a Kálmán Makláry Fine Arts az MTI-vel közölte, a Gagosian Le Bourget tárlatán látható lesz a budapesti galériától kölcsönzött több jelentős Hantai-alkotás is. A Kálmán Makláry Fine Arts emlékeztetetett arra is, hogy szeptembertől az amerikai központú Gagosian Gallery látja el Hantai Simon képviseletét.

A Gagosian a legnagyobb modern művészek, – mások mellett Georg Baselitz, Andreas Gursky, Anselm Kiefer, Jeff Koons, Takashi Murakami, Ed Ruscha, Richard Serra – képviselője, és számtalan fontos műkereskedelmi központban: New Yorkban, Los Angelesben, San Franciscóban, Londonban, Párizsban, Genfben, Bázelban, Rómában, Athénban és Hong Kongban tart fenn kiállítótermeket. Piaci pozíciója és több évtizedes nemzetközi tekintélye garancia arra, hogy Hantai ázsiója pár éven belül világszerte felértékelődik, noha a magyar származású festő 4,4 millió eurós (1,46 milliárd forintos) rekord leütési árával már most is a nemzetközi élmezőnyhöz tartozik – hangsúlyozta a Kálmán Makláry Fine Arts.

A Gagosian Le Bourget tárlata 2020. március 14-ig lesz látogatható, szeptember 26-án pedig a Falk Miksa utcai Kálmán Makláry Fine Arts galériában is nyílik egy Reigl Judittal, a másik meghatározó magyar származású párizsi absztrakt művésszel közös Hantai Simon-kiállítás.

MTI

Kultúra-képzőművészet-Kína – Kortárs művészek munkái mutatják be Magyarországot Sanghajban

Kortárs művészek alkotásain keresztül a mai Magyarországgal ismerkedhet a kínai közönség Sanghajban a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából.

Képtalálat a következőre: „Kortárs művészek munkái mutatják be Magyarországot Sanghajban”

A Sanghaji Főkonzulátus szervezésében megvalósult kiállítás október 10-ig tekinthető meg a sanghaji Duolun Modern Művészeti Múzeumban.

Barakonyi Zsombor festőművész, Borsi Flóra fotográfus és vizuális alkotó, Bán Sarolta fotóművész-vizuális művész, valamint a 25 éve Budapesten élő Marcus Goldson brit származású festőművész munkái a múzeum három emeletét foglalják el, vagyis a teljes múzeumot magyar alkotások töltik meg egy hónapon át.

Szentmártoni Lívia, a Sanghaji Főkonzulátus oktatási és kulturális szakdiplomatája az MTI-nek telefonon úgy nyilatkozott: a kiállítás különlegessége, hogy a falakon megjelenő képeket speciális hanghatásokkal és animációkkal keltik életre.

A képeit fatáblákra készítő, mágikus realista festő Barakonyi Zsombor műveinek megtekintésekor a látogatók a Zagar együttes zenéjét hallhatják. Borsi Flóra fotómanipulációit Havasi Balázs zongoraművész játéka kíséri, Bán Sarolta szürreális képeihez pedig Liszt Ferenc Krisztus oratóriuma szól.

A kiállításon a szórakoztató műfajt képviselő Marcus Goldson egyes műveihez Magyarországon készült háttérzajokat játszanak le, amelyeket a képek készítésének helyszínén vettek fel. A zenék és hangok mellett pedig az alkotások közül néhány animációkon keresztül lendül mozgásba és kap hangot.

A kiállítást Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya nyitotta meg kedden. A megnyitót követően Barakonyi Zsombor és Borsi Flóra tárlatvezetést tartott.

Mátrai Márta az MTI-nek telefonon elmondta: miután 2010-ben a magyar kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját, rendkívül intenzív kapcsolat jött létre Magyarország és Kína között. Az Országgyűlés háznagya kiemelte, hogy 2017-ben a kínai kormány az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelte a magyar-kínai kétoldalú együttműködést. Tavaly Magyarország a közép és kelet-európai országok közül egyedüliként díszvendégként vehetett részt a Sanghajban megrendezett Kínai Nemzetközi Import Expón, a légi közlekedésben is bővültek a lehetőségek, hiszen Budapestről már Pekinget és Sanghajt is el lehet érni közvetlen járattal, a palettát pedig tovább szeretnék bővíteni. Hangsúlyozta: Magyarország közvetítő szerepet kíván betölteni Európa és Kína között, ami Európa szempontjából is fontos.

A kiállításról, amely a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének évfordulója mellett a Kínai Népköztársaság megalapításának 70. évfordulójával is egybeesik, Mátrai Márta úgy vélekedett: a kortárs művészek a legalkalmasabbak arra, hogy közvetítsék a kínai közönség felé Magyarország fiatalos lendületét, a kiállítás élményét és egyúttal Magyarország hírét pedig továbbadják.

MTI