Jó arcok – Válogatás a Hansági Múzeum portrégyűjteményéből

Székely Zoltán

A jelenkori képhasználatban az egyik leggyakoribb műfaj a portré: a legkülönbözőbb helyzetekben kattintjuk el a fényképezőgépet vagy a mobiltelefont arcképet készítve magunkról, családunkról vagy barátainkról. A műfaj aktualitása adta az ötletet, hogy áttekintsük a múzeum gyűjteményeit, amelynek első eredményeként a fotó előtti portrékat vettük sorba.

A római és bizánci pénzektől eltekintve a kiállítás a XVII-XX. századi képző- és iparművészeti alkotásokból válogat: festmények, metszetek, márványszobrok és gipszmodellek, érmek és kitüntetések, könyvek és bélyegek. A médiumoknak ez a sokféleség teszi lehetővé, hogy a tematikus elrendezés révén bemutassuk azt a sokféle funkciót, amit a portré magára vehetett az elmúlt századokban.

A bevezető kiállításegység a portréjában ábrázolt személy identifikálására szolgáló képi és nem-képi eszközöket veszi sorra: feliratok, címer, attribútumok és tárgyi környezet, allegorikus apparátus. A soron következő tematikus egységek a magán/családi használatra, hatalmi-uralkodói reprezentációban, dinasztikus propagandában illetve hivatali térben funkcionáló portrékat vonultat fel. A képanyagban természetesen az ősgaléria típusú festmények dominálnak, amelyekkel szemben fel tudjuk villantani a nyugati arcképfestészet néhány típusát is. A Moson megyei nemesi családok (a piaristákat Óvárott letelepítő Zsidanics, Modrovich, Sőtér) arcképei mellett ritkaságszámba mennek a Habsburg-dinasztia tagjait ábrázoló márványbüsztök, amelyek közül I. Ferenc császár-királynak a neves német klasszicista szobrász, J. H. von Dannecker (1758-1841) által 1797-ben faragott képmása tűnik ki kvalitásával.

Az elsősorban a sokszorosított műfajokban megjelenő történelmi portrék mind a nemzeti, mind a lokális identitás ápolásában – ez utóbbiban már inkább a XX. században – fontos szerepet játszanak: ábrázoltjaik között pedig egyre nagyobb számban tűnnek fel a politikusok-katonák mellett a szellem emberei. Ez utóbbiakhoz kapcsolódva egy szenzációs darab is előkerült a raktárakból: Stróbl Aljosnak (1856-1926) az Operaház mára már elpusztult homlokzati szobraihoz készült, Cherubinit ábrázoló gipszmodellje. (1881). A kiállítást néhány olyan portré zárja, amelyeknél a műalkotás jelleg kiszorítja az emlékmegőrzési funkciót: akadémiai tanulmányrajzok, Kaszás Miklós (1907-1931) mosoni szobrász műkő büszje, vagy éppen egy Rembrandt-portréról készült 1769-es mezzotintó.

Jó arcok – Válogatás a Hansági Múzeum portrégyűjteményéből

Mosonvármegyei Múzeum, Pusztai-terem (Mosonmagyaróvár, Szent István király u. 1.)

látogatható: 2018. június 23. – szeptember 16. hétfő kivételével naponta 10-18 óra között.

Forrás: magyarmuzeumok.hu

Huszonhárom magyar művész munkái láthatók a passaui Modern Művészetek Múzeumában

Huszonhárom magyar művésznek az 1989-es eseményeket és a nyugati határnyitás évét felidéző munkái láthatók a passaui Modern Művészetek Múzeumában – hangzott el az M1 aktuális csatorna keddi adásában.

Orosz István Kossuth-, Munkácsy-, Balázs Béla-díjas grafikusművész a 30 évvel ezelőtt készült, a rendszerváltozás emblémájává vált „Tovarisi konyec” feliratú plakátjával
Fotó: Oláh Tibor / MTVA

   A Verstrichene Zeit – Elfolyó idő cím egy harminc évvel ezelőtti történeti eseményre utal, amikor megnyílt a magyar-osztrák határ – mondta el Stefanovits Péter, a tárlat egyik kurátora az adásban.

Hozzátette: a szeptember 29-ig látható tárlatot Magyarország müncheni főkonzulja, Tordai-Lejkó Gábor szervezte a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) képzőművészeti tagozata számára. A válogatás egyik ikonikus munkája például Orosz István Továrisi konyec feliratú plakátja, valamint kifejezetten erre a kiállításra készült alkotások, képek, szobrok, plasztikák, plakátok is láthatók.

A Stefanovits Péter és Alapfy László kurátorok által rendezett kiállításon a német közönség még Aknay János, Árendás József, Bakos István, Barabás Márton, Baráth Ferenc, Csáji Attila, Elekes Károly, Farkas Ádám, Gaál József, Jovián György, Kovács Péter, Kulinyi István, Lajta Gábor, M. Novák András, Prutkay Péter, Stefanovits Péter, Szabó Menyhért, Szabó Tamás, Szemadám György, Szőcs Miklós TUI, Szurcsik József és Véssey Gábor alkotásait tekintheti meg.

MTI

ArtScience – Tudomány és művészet a szentendrei MANK Galériában

A művészet eszközeivel hívja tudományos kalandozásra a közönséget a szentendrei MANK Galéria ArtScience címmel szerdán nyíló kiállítása.

A képen a következők lehetnek: ház, fa, égbolt, túra/szabadtéri és természet

    Az ArtScience kiállított alkotásai arra világítanak rá, hogyan inspirálhatják a tudomány, a technika vívmányai az alkotás folyamatát, a művészi produktum létrejöttét és kifejezési formáját – közölte az MTI-vel a MANK Galéria.

A képen a következők lehetnek: növény
A Cserhalmi Luca és Roskó Mária által rendezett tárlat Ádám Zsófia, Bolla Szilvia, Csáji Attila, Erdély Dániel, Martinkó Márk, Mengyán András, Neuzer Zsófia, Rajnai Ákos, Vadászi Zoltán, Varga Dóra és Vass Csenge munkáit felvonultatva kívánja bizonyítani: a tudomány és a művészet nem egymással szemben álló, egymást kizáró kategóriák, hanem egymásra ható erők folytonos játéktere.

A MANK Galéria tájékoztatása szerint az ArtScience kiállítás azokat a kísérletező és újító tendenciákat mutatja be, amelyek nemcsak a tudományos újításokat fordítják le és alkalmazzák a művészet nyelvére, hanem eleve a művészetet látták meg a különböző vívmányokban. A fények, a mozgás, a tér és az optikai hatások játékával, valamint a valóság egyes elemeinek dekódolásával így egy interaktív, emberközeli kiállítási közeg jött létre.

A tizenegy kiállító művész a tudomány és a művészet találkozásának egyéni metszéspontjait kutatja fel. Az ArtScience olyan érzékeny és különleges műalkotások gyűjteménye, amely a tapasztalás és az érzékelés más-más részeit aktivizálják, miközben átfogó képet nyújt a kortárs képzőművészet jelenlegi kísérleteiről és eszközeiről – áll az augusztus 25-ig látogatható kiállítás ajánlójában.

MTI/zentendrei Régi Művésztelep és Galéria /MANK Galéria

Nemes ügyek / Fine Matters – Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

Forrás: Parallel Művészeti Alapítvány / Parallel Art Foundation

A képen a következők lehetnek: csíkok és belső tér

▪️ Tegnap 18 órakor nyílt a Nemes ügyek című kiállítás a Magyar Ispitában!

▪️ A tárlat a közelgő 51. Győri Művésztelep keretében valósul meg!

▪️ Kiállító művészek: Atsuo Hukuda (JP), Linda Carrara (IT), Körösi Viktória (HU)

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum – Magyar Ispita
9022 Győr, Nefelejcs köz 3., Hungary

A kiállítás megtekinthető: 2019. szeptember 1-ig.

A Parallel Művészeti Alapítvány és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum együttműködésében megvalósuló kiállítás szervesen illeszkedik a múzeum kortárs képzőművészeti kurátori koncepciójába, melynek célja a geometrikus, minimalista és konkrét irányzatok képviselőinek bemutatása, valamint a magyar művészek nemzetközi kontextusba helyezése.

A kiállító művészek, minimalista és kifinomult munkáikkal, a tradicionális technikák kortárs interpretációs lehetőségeit kutatják. Atsuo Hukuda, ezüst és arany papír művei, Linda Carrara festett, márvány mintázatú munkái, valamint Körösi Viktória formázott vásznai az anyagok klasszikus felhasználását helyezik szembe azok kortárs, személyes megközelítésével. A kiállítás a három kivételes alkotó közti kulturális különbségekre és eltérő nézőpontokra is ráirányítja a látógató figyelmét a Magyar Ispita reneszánsz épületének tereiben.

Az 51. Győri Művésztelep programja.

Kurátor: Pintér Gábor
Szervezés: Parallel Művészeti Alapítvány, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
Támogatók: Budapesti Olasz Kultúrintézet, Japán Alapítvány

Kossuthból Konfucius: különleges homokszobrok Tinnye határában

40 tonna homok, jó adag kreativitás, szobrászművészeti tanulmányok és egy megszállott művész. Csak ennyi kell, hogy az ország egyik legkülönlegesebb szoborkiállítása elkészüljön a Pest megyei Tinnyén.

Ady_homokszobra

Monostori Ferenc nagy játékos, összehomokozta már hazánk legnagyobb Jézus-szobrát, Kossuth, Konfucius és a spártai királyt játszó Gerard Butler alakját isFORRÁS: MONOSTORI FERENC HOMOKSZOBRÁSZ / FACEBOOK

Van még fotó, kattintson! FORRÁS: MONOSTORI FERENC HOMOKSZOBRÁSZ / FACEBOOK

Forrás: www.travelo.huTMonostori Ferenc facebook

A három Sass – A Brunner művészcsalád alkotásaiból nyílik kiállítás Nagykanizsán

Képtalálat a következőre: „Magyar Plakát Ház”A három Sass címmel Sass Brunner Ferenc, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet munkáiból nyílik kiállítás kedden Nagykanizsán, a Magyar Plakát Házban.

    A tárlat különlegessége, hogy a művészcsalád tagjainak alkotásai első alkalommal szerepelnek közös tárlaton, az eredeti dokumentumokon, családi leveleken, korabeli fényképeken keresztül pedig a művészek életútját is bemutatják – mondta el az MTI-nek Tugya Beáta, a kiállítás kurátora.

Brunner Ferenc 1908-ban nyitotta meg festőiskoláját Nagykanizsán, egy évvel később feleségül vette első tanítványát, Farkas Erzsébetet. Közös gyermekük, Brunner Erzsébet (1910-2001) Kisfaludi Strobl Zsigmondnál tanult szobrászatot, majd 1929-ben édesanyjával, Sass Brunner Erzsébettel ((1889-1950) útnak indult Indiába. Kalandos utazásuk során szinte az egész világot bejárták. Brunner Erzsébet édesanyja halála után felvette az indiai állampolgárságot és Delhiben telepedett le – idézte fel a család történetét Tugya Beáta.

Sass Brunner Ferenc (1882-1963) családja távozása után Sümegen élt és alkotott, festményei 2001-ben kerültek a nagykanizsai Thúry György Múzeumba. Indiából több mint 900 Brunner-kép érkezett a dél-zalai városba, a képzőművészeti gyűjtemény így a művészcsalád csaknem ezer munkáját őrzi – tette hozzá a kurátor, megjegyezve, hogy a művek restaurálása már elkezdődött, de a képek jelentős része sérült, repedezett.

A tárlaton a művészcsalád 65 festményét mutatják be, köztük Sass Brunner Ferenc olyan műveit, amelyeket még soha nem állítottak ki. Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet munkái közül számos csendélet, portré, keresztény és Buddha-ábrázolás lesz látható. A vitrinekben az Indiából írt leveleket, papírlapokra skiccelt rajzokat, a Brunner-képekkel illusztrált, 1935-ben japán nyelven kiadott, Petőfi Sándor verseit tartalmazó kötetet és a fotóalbumokat helyezik el. Anya és leánya kalandos utazását amatőr fotókon is megörökítették, a korabeli fotók egy részét retusálták és felnagyították.

A kiállításon lesz olyan fénykép is, amely Indira Gandhi 1972-es magyarországi látogatásán készült, amikor átadta azokat a képeket, amelyeket Brunner Erzsébet küldött szülővárosába.

A “három Sass” sokoldalú művész volt – fogalmazott a kiállítás kurátora. Brunner Ferenc szívesen játszott hegedűn, emlékére a kiállításmegnyitón brácsa- és hegedűjáték is elhangzik majd. A kiállítást Lázár Imre, a Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ egykori igazgatója nyitja meg, aki személyesen is találkozott Brunner Erzsébettel – fűzte hozzá.

A tárlat szeptember 28-ig tekinthető meg a Nagykanizsán, a Magyar Plakát Házban.

MTI

Így látjuk mi… Öntárgyiasítás, női pozíciók című kiállítás Budán

Forrás: Ybl Budai Kreatív Ház

A képen a következők lehetnek: 2 ember, belső tér

Muladi Brigitta művészettörténész, a tárlat kurátora kalauzolja az érdeklődőket az Így látjuk mi… Öntárgyiasítás, női pozíciók című kiállításon az Ybl Budai Kreatív Házban. Látogatóik bepillantást kapnak hat művésznő különleges, szellemi-lelki munkán alapuló alkotótevékenységébe.

Tárlatuk Fabricius Anna, Lovas Ilona, Moizer Zsuzsa, Rabóczky Judit, Szabó Klára Petra és Tranker Kata az öntárgyiasítás témájához kapcsolódó alkotásait mutatja be.

A képen a következők lehetnek: 7 ember, , mosolygó emberek, álló emberek és túra/szabadtéri

A kiállítás többféle nézőpontot mutat meg, mind generációk, mind eltérő kulturális orientációk tekintetében.

Olyan többrétegű anyagról van szó, amely a nő nézőpontját az élet minél szélesebb területén ragadja meg. Mindehhez most meghallgathatják Muladi Brigitta művészettörténész színes magyarázatát és kiegészítéseit is.

A képen a következők lehetnek: 3 ember, álló emberek, esküvő és belső tér

Az Így látjuk mi… Öntárgyiasítás, női pozíciók című kiállítás augusztus 7-ig várja a látogatókat az Ybl Budai Kreatív Házban.

A képen a következők lehetnek: 2 ember, , mosolygó emberek

A belépés díjtalan.

Művészek pihenőgubói is helyet kapnak a szentendrei Duna-parton

Szentendrei kötődésű művészek pihenőgubói is helyet kapnak a megújuló szentendrei Postás strandon.

Képtalálat a következőre: „szentendrei Postás strand”

    Mint Verseghi-Nagy Miklós polgármester az MTI-nek felidézte, a legendás szentendrei Postás strand a 60-70-es években élte fénykorát. Később romlani kezdett az állapota, a hely is hanyatlani kezdett, és csak 2016-ban lett ismét hivatalos szabadstrand a 300 méter hosszú, homokos partszakasz, amely a belvárossal párhuzamosan fut.

Képtalálat a következőre: „szentendrei Postás strand”
A mögötte található park is felújításra szorult, az időközben végzett “korrekciók” nem tudták visszaadni ligetes jellegét, és nem tudtak közösségi funkciót adni neki.

A(z) Művészek pihenőgubói is helyet kapnak a szentendrei Duna-parton témájának képe a következőből: Híradó
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) csak-nem 100 millió forintos támogatásával most fel-újítják a játszóteret, új játszóeszközöket telepí-tenek és fitneszparkot is létrehoznak. A strand-röplabda-pálya lelátót kap, járdákat építenek, kerékpáros pihenőt alakítanak ki, a tűzrakó helyeket közelebb helyezik a parthoz, és egy új lejárót is megnyitnak a strand megközelítésére. A part közelében öltözők, tusolók épülnek és baba-mama kuckót alakítanak ki.

A parton szentendrei képzőművészek jóvoltából 3, naptól védő, félgömb formájú gubó is helyet kap.

Az újjászületett szabadstrandot és a mellette lévő területet a július 20-21-i Ister Napokon adják át.

MTI/Strand.hu/Postáslidó Sportcentrum Szentendre

Könnyű Attila képzőművész munkáival ismerkedhet meg a kínai közönség Csungkingban

Könnyű Attila képzőművész munkáival ismerkedhet a kínai közönség az ország délnyugati részén található Csungkingban pénteken megnyíló kiállításon.

Képtalálat a következőre: „Könnyű Attila képzőművész képek”

    A tárlaton, amely Magyarország Pekingi Nagykövetsége, a Pekingi Magyar Kulturális Intézet, Magyarország Csunkingi Főkonzulátusa, valamint a hongkongi VA Galéria közös szervezésében valósult meg, az érdeklődök a magyar művész mintegy harminc, vibráló színekkel kápráztató, nagyméretű olajfestményét tekinthetik meg.

Képtalálat a következőre: „Csungking”
Könnyű Attila Absztrakt világ című önálló kiállításának egyes darabjait múlt hétvégén Pekingben is bemutatták a magyar kulturális intézetben, szombaton pedig a sokoldalú művész Awakening (Ébredés) című filmjét vetítették le a kínai fővárosban található Parkview Múzeumban.

Képtalálat a következőre: „Könnyű Attila képzőművész képek”
Könnyű Attila műveiben a világ jelenlegi helyzetéről alkotott elképzeléseit összegzi a festészet egyedülálló eszközeinek segítségével – írta Erdész László, a tárlat kurátora ismertetőjében.

A 2013 óta az Egyesült Államokban élő művész filmes pályájának kezdetén a Magyar Televíziónak is dolgozott, később pedig rendezőként és íróként tevékenykedett, az absztrakt expresszionizmus műfajába sorolható festményeit a világ számos országában kiállították már, emellett bronz- és agyagszobrászattal, valamint zenével is foglalkozik.

A kiállítást Dióssi Loránd csungkingi főkonzul nyitja meg, az ünnepi fogadáson pedig beszédet mond Sen Tie-mej, a Kínai Irodalmi és Művészeti Szövetség (CFLAC) csungkingi bizottságának elnöke, a szecsuáni opera kiemelkedő előadója, aki Könnyű Attilával közös fellépéssel is megörvendezteti a közönséget.

A tárlatnak a több mint 30 millió lakosú Csungking város központjában található VA Galéria ad helyet.

MTI

Kass János-relikviákkal gazdagodott a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum

Kass János-relikviákkal, levelekkel, bélyegekkel, fotókkal gazdagodott a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum, a tárgyakat Sárközi Mátyás író adományozta a közgyűjteménynek – tájékoztatta Arany-Tóth Attila sajtóreferens az MTI-t.

    A hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában július 21-ig látogatható Kass János gyűjteményes kiállítása, amelyet néhány hete Sárközi Mátyás nyitott meg. Az író gyermekként ismerkedett meg a szegedi születésű grafikusművésszel, akit később londoni otthonában is többször vendégül látott, galériájában képeit rendszeresen bemutatta, sőt a Londoni Magyar Kulturális Intézetben rendezett kiállítását is ő nyitotta meg.

Kass Londonban ismerkedett meg az akkor már híres filmanimátorral, John Halas-szal, akivel együtt készítették el a világ első digitális animációs filmjét, a Dilemmát, melyet a vásárhelyi tárlat látogatói is megismerhetnek a kiállításon.

Kapcsolódó kép

Sárközi Mátyás tizenhárom relikviát adományozott a múzeumnak, közöttük Kass kézzel írott levelét, négy, Kass János által tervezett bélyeget elsőnapos bélyegzéssel ellátott borítékkal, egy lektori véleményt a művész Fejek című sorozatáról, egy karácsonyi képeslapot, amelyet Kass és John Halas közösen készített, valamint két fényképet és Kass gyászjelentését.

A Kass János műveiből rendezett, Parallel folyamatok című gyűjteményes kiállítás az alkotó életművének komplexitását igyekszik bemutatni.

Képtalálat a következőre: „Kass János: Parallel folyamatok képek”

Az Alföldi Galériában láthatók a többi közt a Kékszakállú herceg várához 1970-ben készült szitanyomatai, a Fejek című konceptuális sorozata, számos Kass János tervezte bélyeg és ex libris, valamint az idős művész által a Mozaik kiadó ábécés könyveihez készült illusztrációk nagyméretű, színes reprodukciói is.

MTI/infohodmezovasarhely.hu/Antik Porta