Kultúra-pályázat-egyházak-evangélikus – Képző- és iparművészeti pályázatot hirdet a Magyarországi Evangélikus Egyház

eogy1

Képző- és iparművészeti pályázatot hirdet a Magyarországi Evangélikus Egyház. A kiírók az úrvacsora témában várják az alkotásokat, amelyekből a 2020-ra meghirdetett Úrvacsora évében kiállítást is rendeznek.

úrvacsora

    A pályázatot lebonyolító Evangélikus Országos Gyűjtemény MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a pályázat tematikája elsősorban kiemelten az úrvacsorához, eucharisztiához kapcsolódik, ugyanakkor lehetőség nyílik Jézus kenyércsodáit és példázatait feldolgozó tágabb értelmezésre is.

“A lakoma mint metafora, az önfeláldozó, önátadó táplálás, a mások jóllakatása – a teológiai olvasat mellett – társadalmi, nemzeti, közösségi és személyes megközelítésre is alkalmat ad.  Ezeket az értelmezési, megközelítési módokat keressük a kortárs művészet eszközeivel” – fogalmaztak.

Pályázni képzőművészet kategóriában festészeti, grafikai, szobrászati művekkel vagy installációval lehet. Iparművészet kategóriában az evangélikus liturgiában használatos tárgyakat vagy azok terveit várják.

A pályázatra regisztrálni 2020. január 15. és március 31. között lehet az eogy.lutheran.hu oldalon az online jelentkezési lap kitöltésével. Ez az alkotások beadásának feltétele. A művek leadási határideje: 2020. április 14-17.

A pályázati kiírás megtalálható az eogy.lutheran.hu/node/1201 oldalon.

A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata 2020-ra hirdette meg az Úrvacsora évét.  “Az úrvacsora az egész kereszténység olyan titka, lehetősége és alkalma, ahol a hívők a kenyérben és borban megélhetik a közösséget Jézus Krisztussal és egymással is” – írták a tematikus évet meghirdető közleményben a zsinat vezetői.

MTI/https://eogy.lutheran.hu/

Kultúra-kiállítás – Makó építészeti emlékeit megörökítő grafikákból nyílik kiállítás a Tornyai-múzeumban

Karsai Ildikó grafikusművész Makó egykor állt és ma is látható épületeit bemutató alkotásaiból nyílik Mentés Másként címmel kiállítás a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban kedden – tájékoztatta a közgyűjtemény sajtóreferense az MTI-t.

A képen a következők lehetnek: 1 személy

    Arany-Tóth Attila felidézte, háromszázhúsz éve, hogy a tatár és a török dúlása után újratelepült Makó, ez alkalomból látott napvilágot a grafikusművész kötete, amelyben a már lebontott és a még ma is álló, jellegzetes makói épületeket színes ceruzarajzokon megörökítő, az elmúlt két évtizedben készült műveit láthatják az olvasók.

A képen a következők lehetnek: 1 személy, állás és belső tér
A vásárhelyi múzeum három emeleti termében rendezett tárlaton most félszáz grafikai alkotást ismerhet meg a közönség eredeti formájában.

Nem érhető el leírás a fényképhez.
Karsai Ildikó közölte, hogy az idő süllyesztőjébe eltűnt értékek mentésével húsz éve foglalkozik. A ma már nem látható, korábban lebontott épületekről igyekezett minden fellelhető fényképet és tervrajzot összegyűjteni. Mindezt a makóiaktól, közöttük az egykori múzeumigazgató Tóth Ferenctől kapott információkkal kiegészítve készítette el képeit.

A képen a következők lehetnek: 1 személy, állás és belső tér
A Marosmenti Natura Művésztelepet vezető alkotói grafikái olyan, ma már nem látható makói épületeket is bemutatnak, mint az 1941-ben lebontott, Hollósy Kornélia nevét viselő faszínház vagy a hatvanas években pusztulásra ítélt neológ zsinagóga, a romantikus stílusban épült Szent János kápolna, illetve Makó első emeletes polgári épülete, a Nasitz-ház.

MTI/Tornyai János Múzeum

Kultúra-múzeumok-művészet-kiállítás – A realizmus változásait járja körül a Nemzeti Galéria megújult állandó kiállítása

  A realizmus változásait járja körül a megújult állandó Munkácsy-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).

Munkácsy Mihály: Párizsi enteriőr – Fotó: Magyar Nemzeti Galéria

A Változatok realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című kiállítás pénteki sajtóbemutatóján Szücs György, az MNG tudományos főigazgató-helyettese kiemelte: a hagyományosan Munkácsy Mihály (1844-1900) életművét központba állító tárlat az utolsó egység a 19. század egészét bemutató állandó kiállítótermek sorában, amelyet új koncepció alapján rendeztek át.

    Az új koncepció tükrözi a művészettörténet szemlélet- és hangsúlyváltozásait – tette hozzá Szücs György, aki szerint bár Munkácsy kultusza ma is töretlen, a háttérben szakmai részről zajlik egy nagyon aprólékos, árnyalatokra törekvő művészettörténeti munka.

A Munkácsy-teremsort elfoglaló megújult kiállítás hat tematikus blokkra tagolódik, nem különálló, zárt életműveket, “kiemelkedő csúcsokat” mutat be a 19. század művészetéből, hanem igyekszik rekonstruálni a kor kontextusát, a társadalmi körülményeket, mentalitást – hangsúlyozta a főigazgató-helyettes. A tárlat az 1850-es évektől a századfordulóig követi a realizmus és naturalizmus kibontakozását, virágázását, majd meghaladását is.

A kiállítás anyagában számos eddig ritkán látott, raktárban őrzött alkotás is helyet kapott, valamint egy nemzetközi válogatás – többek között Narcisse Virgilio Diaz de la Pena, Albert von Keller és Louis-Ernest Barrias egy-egy műve – is látható.

Az újrarendezett kiállítás két kurátora Krasznai Réka és Zwickl András. Krasznai Réka elmondta: Munkácsyt nem lehetett megkerülni a koncepció kidolgozásakor, továbbra is a fő helyen láthatóak a festő legfontosabb remekművei, például a Siralomház vagy a Rőzsehordó nő. Ugyanakkor igyekeztek új szempontok alapján, tágabb összefüggések mentén is megközelíteni az életművet. Ezt a célt szolgálják mások mellett Mednyánszky László, Bihari Sándor, Paál László, Fényes Adolf, Koszta József, Mészöly Géza vagy Deák-Ébner Lajos kiállított festményei is.

A 19. századi festészet nagy fordulata volt, amikor elkezdték ábrázolni a kor társadalmi valóságát, a szegénységet, a névtelen szenvedőket. Ez a törekvés tetten érhető Munkácsy korai korszakának képein is – hangsúlyozta Krasznai Réka. A nagyvárosi szegénység mellett hangsúlyt kaptak a kiállításon Munkácsy és kortársai az elegáns életet bemutató képei, valamint a vidéki mindennapok, a természet ábrázolása is.

A sajtóbejáráson Zwickl András elmondta: nagyon fontosnak tartották, hogy Mednyánszky László (1852-1919) is megkapja végre a méltó helyét a kiállításban, tájkép festészetét a lehető legsokoldalúbban igyekszik megmutatni a tárlat anyaga. Nem csupán a jellegzetes párás, ködös vízpartokat ábrázoló tájképeit láthatja a látogató, hanem több, technikailag nagyon előremutató, de kevésbé ismert művet is.

A kiállítás november 16-tól látogatható a Magyar Nemzeti Galéria első emeletén.

MTI

Kultúra-képzőművészet – Hétfőnként is látogatható a Szépművészeti Múzeum Rubens- és Van Dyck-kiállítása

A nagy érdeklődésre való tekintettel a hét minden napján, így hétfőn is látogatható a Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban – tájékoztatta a közgyűjtemény pénteken az MTI-t.

    A közlemény szerint a csaknem 120 művet bemutató tárlatot október végi megnyitása óta eddig csaknem húszezren tekintették meg.

Peter Paul Rubens: Ölelkező pár

A február közepéig látogatható kiállításra mintegy negyven nagy közgyűjteményből, a többi között a párizsi Louvre-ból, a szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeztek műtárgyak – részletezték.

Képtalálatok a következőre: Van Dyck"Van Dyck

A tárlaton Rubens mintegy harminc és Van Dyck több mint egy tucat remekműve mellett más flamand mesterek kiváló alkotásait is megtekinthetik a látogatók. A tárlaton helyet kapott Van Dyck alkotása, Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja is, amelyet 2018 végén vásárolt meg a Szépművészeti Múzeum – írták.

MTI

Kultúra-kiállítás – Megnyitotta kapuit a felújított Borsos Ház Budapesten

Borsos Miklós (1906-1990) grafikus-és szobrászművész életművét bemutató állandó kiállítással nyitotta meg kapuit a művész egykori lakásában a felújított lakásmúzeum csütörtökön a Várnegyedben, Budapesten.

A képen a következők lehetnek: ülő emberek, asztal és belső tér

Egy év alatt készült el az Úri utca 6. szám alatt lévő Borsos Miklós Lakásmúzeum teljes körű felújítása. A Borsos Házban az alkotó csaknem félszáz művét felvonultató állandó kiállításon túl a tervek szerint beszélgetések, irodalmi események, klasszikus zenei koncertek és más, kulturális események is helyet kapnak.

Fertőszögi Péter, a Kogart kuratóriumának tagja, a BÁV művészeti igazgatója a csütörtöki megnyitón hangsúlyozta: a hely szelleme több mint egy lakásmúzeum. E falak között élt a téli időszakokban Borsos Miklós szobrász- és grafikusművész feleségével, Kéry Ilonával az 1980-as évektől. A művész 1990-ben bekövetkezett halála után felesége lakott ott 2002-ig, majd utána alakították ki a lakásmúzeumot.

“A hely őrzi azt a szellemiséget, amelyben ők a vendégeket fogadták, azt a világot, amelyet teremtettek. Még a falak is eredeti állapotban maradtak meg” – hangsúlyozta.

Az első terem volt Borsos Miklós szobája, ott kapott helyet a könyvtár és a szobrász legfontosabb alkotásai, a másik terem felesége szobája volt, amelynek teljes berendezése ma a győri Borsos Miklós Múzeumban látható.

Borsos Miklós a 20. század egyik legjelentősebb magyar szobrásza és grafikus művésze volt, akinek egész életművét áthatja a korai reneszánsz művészet szellemisége. 1906-ben született Nagyszebenben, ott nőtt fel és szívta magába a mesterséget és művészetet. “Igazi reneszánsz ember volt, aki a mesterséget és a művészetet egynek tekintette” – hangsúlyozta.

Az első világháború után a család Győrben telepedett le.
Kezdetben festőnek készült, az 1920-as évek végén Firenzébe utazott, ahol hónapokat töltött. A képzőművészeti főiskolát fél év után hagyta ott, és Pohárnok Zoltán barátjával együtt inkább végigjárta Itáliát és Dél-Franciaországot.

Európa jelentős múzeumaiban, Firenze képtáraiban és templomaiban az ókori egyiptomi és görög szobrászok mellett olyan nagy mesterek műveiből tanult, mint többek között Masaccio, Michelangelo, Dürer, Rembrandt vagy Rodin.

Ezzel párhuzamosan megismerte korának jelentős festészeti és szobrászati áramlatait is a magyarok közül sok más mellett Mednyánszky László, Gulácsy Lajos, Egry József, Derkovits Gyula és Barcsay Jenő alkotásai voltak rá hatással.

A képzőművészeken kívül más művészeti ágak képviselőivel, írókkal, költőkkel, zeneszerzőkkel is személyes kapcsolatba, barátságba került, akiknek írásai, zenéje, gondolatai szervesen beépültek művészi világába. 1934-től már csak a szobrászatnak élt és kialakított egy olyan sajátos új technikát, amely rézdomborításaival, később a fafaragványaival, valamint a márványból, bazaltból, gránitból készült műveivel önálló szobrászi világot teremtett. 1941-ben robbant be a magyar művészeti életbe a Tamás Galériában rendezett nagy kiállításával. 1943-ban Tihanyban villát vásárolt, ahol ma állandó kiállítása tekinthető meg.

A II. világháború után települtek át a fővárosba az Úri utca 6. szám alatt található épület második emeletére, ahol a téli időszakban tartózkodtak, míg a nyarakat a Balaton partján töltötték. 1970 után szívbetegsége miatt már csak kisplasztikákat készítethet, ekkor fordult a grafika felé.

“Munkássága a 20. századi magyar képzőművészet egészét átfogó, rendkívül gazdag, gondolatgazdag és szép életmű” – emelte ki Fertőszögi Péter.

A felújított Borsos Házban a művész alkotásai mellett régi bútorok, pár használati tárgy, köztük a művész Firenzében vásárolt reneszánsz székei és a házaspár hangszerei is megtekinthetők.

MTI

Kultúra-művészet-híresség-Nagy-Britannia – Másolatnak vélt Botticelli-festményt azonosítottak eredetiként Cardiffban

Egy korábban másolatnak vélt négyszáz éves festményről derült ki, hogy valójában eredeti Botticelli. A firenzei mester Madonna-portréját a wales-i Nemzeti Múzeum gyűjteményében sikerült azonosítania a szakértőknek.

Képtalálatok a következőre: Másolatnak vélt Botticelli-festményt azonosítottak eredetiként Cardiffban"

    A Madonna gyermekével című festmény eredetiségét a BBC Four csatornán futó Nagy-Britannia elveszett mesterművei című művészeti program stábjával dolgozó szakértők igazolták.

A négyszáz éves festmény a jótékonyságáról ismert néhai Gwendoline Davies műpártoló gyűjteményének darabja volt. A Madonnát ábrázoló képet sokáig rossz Botticelli-másolatnak vélték.

A műsor egyik házigazdája, Bendor Grosvenor elmondta: már akkor megragadta a nőalak arcának különleges szépsége, amikor először meglátta a képet a múzeum raktárában. A mű egyes részei Botticelli híres alkotására, a Vénusz születésére emlékeztették – idézte fel.

“Most már meg vagyok győződve arról, hogy Botticelli fontos szerepet játszott a festmény születésében, és nagyon örülök, hogy ezt a képet a közönség is megtekintheti egy kiállításon” – fűzte hozzá.

A festményt Davis adományozta a cardiffi Nemzeti Múzeumnak. Bár a műgyűjtő mindig is hitt benne, hogy eredeti Botticelli, eddig úgy vélték, hogy tévedett.

A szakértők elemzése, egyebek mellett a mű alsó rétegeit feltáró infravörös technikával készült fotók viszont kimutatták a firenzei mester műtermének jellemzőit, és kiderült, hogy szinte bizonyosan Botticelli dolgozott a képen.

“A festmény már galériánkban látható, és reméljük, csapatostul jönnek a rajongók,hogy gyönyörködjenek a mesterműben” – fogalmazott Adam Webster, a múzeum vezető restaurátora.

MTI

Kultúra-kiállítás-képzőművészet – Ötvenéves a szentendrei Új Művésztelep

Kiállítással ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a szentendrei Új Művésztelep. A tárlat péntektől látható a szentendrei Ferenczy Múzeumban.

    Rappai Zsuzsa művészettörténész, a kiállítás ötletadója és létrehozója az MTI-nek elmondta, hogy az 1969 őszén átadott Kálvária úti művészkolónia méltatlan módon kevésbé ismert, mint az 1929-ben alapított Régi Művésztelep. Ez indította arra, hogy a fél évszázados jubileum alkalmából megmutassa, mekkora értéket képvisel a modern kori Szentendre művészkolóniája.

Az Új Művésztelep létrejöttét annak köszönhette – folytatta a kurátor -, hogy az 1960-as évekre a Régi Művésztelep nyomán “a festők városának” tartott Szentendre vonzereje megkopott, és ennek újraélesztésére a döntéshozók az akkor 11 ezer lakosú kisvárost jelölték ki Pest megye kulturális központjának. A program fontos része volt egy új művésztelep felépítése, a kismúzeumok idetelepítése, és ekkor alapították meg a Skanzent is.

Az Új Művésztelepen az ország különböző pontjairól érkező fiatal, pályakezdő festők, grafikusok, szobrászok, textiltervezők és keramikusok – elsősorban művészházaspárok – nyertek pályázati úton műtermes lakást. Szentendréről csak Deim Pál és Pirk János kapott műtermet a városi tanácstól.

Az Új Művésztelep lakói nem tudtak olyan egységes csoporttá válni, mint a Régi Művésztelep alkotói. Az új telep ugyanis mesterséges képződmény volt, amely politikai döntés alapján jött létre. Más alkatú, eltérő ízlésű művészekből tevődött össze – mutatott rá a kurátor, hozzátéve, hogy ezek a különbözőségek eredményezték azt a stiláris és műfaji sokszínűséget, amely mindmáig a kolónia jellegzetessége.

A Ferenczy Múzeum összes termében rendezett kiállítás a művésztelep tizenkét “virtuális” műtermét jeleníti meg egykori és mai lakóinak alkotásaival. A csaknem 300 festmény, grafika, érem, szobor, kisplasztika, kerámia, textil és fotó mellett plakátokat, meghívókat, személyes fotókat, tárgyakat és az alkotásokhoz használt eszközöket is kiállítanak.

A múzeum belső udvarán Farkas Zsófia színes műanyag szobrai láthatók, amelyeket a szobrászművész kifejezetten a tárlatra készített. A vetítőteremben Erős Péter rendező-operatőr Deim Pálról, Pirk Lászlóról, Gy. Molnár Istvánról és Kocsis Imréről készült videófilmjeit vetítik. A kiállításra sikerült két olyan alkotást is megszerezni, amelyek a forgatás alatt készültek – tette hozzá Rappai Zsuzsa.

A február elejéig látható tárlaton a látogatók megismerhetik az Új Művésztelep eddigi összes tagját, a műtermek bérlőit: Deim Pált, Gy. Molnár Istvánt, Jávor Piroskát, Asszonyi Tamást, Czakó Margitot, Hajdú Lászlót, Bálint Ildikót, Lukoviczky Endrét, Pirk Jánost, Pirk Lászlót, Rényi Krisztinát, Kisfalusi Mártát, Kocsis Imrét, Kocsis Esztert, Ligeti Erikát, Farkas Zsófiát, Kóka Ferencet, Kapusi Gábort, Papachristos Andreast, Rajki Lászlót, Rózsa Pétert és Nagy Kriszta x-T-t.

MTI

Kultúra-kiállítás – Lengyel-magyar képzőművészeti kiállítás nyílik Győrben

Lengyel és magyar képzőművészek alkotásaiból nyílik nagyszabású kiállítás MOST-HÍD 2 címmel a győri Széchenyi István Egyetemen csütörtök délután – tájékoztatta az MTI-t kedden Kustán Melinda textiltervező iparművész, tanár.

    A győri képzőművészeket tömörítő Art World Hungary Egyesület, a Lengyel Művészek és Tervezők Szövetsége és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében létrejövő tárlaton 11 lengyel és 12 magyar művész mintegy 90 alkotását tekinthetik meg az érdeklődők.

A kiállítás előzménye az az egy évvel ezelőtti tárlat, amelyre a 900 képzőművészt összefogó Lengyel Művészek és Tervezők Szövetsége hívta meg a győrieket a Krakkói Műszaki Egyetem Kotlownia Galériájába, és amely a nemzeteket összekötő HÍD-MOST elnevezést kapta.

A két egyesület közötti együttműködés jegyében idén tavasszal két krakkói művész kiállítása volt látható a győri egyetemen, a Cziráki Lajos Kiállítótérben, legutóbb pedig szintén a kisalföldi megyeszékhelyen, a Triangulum Galériában rendeztek szakrális képzőművészeti tárlatot Metamorfózis címmel krakkói és győri művészek alkotásaiból.

A csütörtökön 17 órakor, a Széchenyi István Egyetem Új Tudástér emeleti galériájában nyíló kiállítás fővédnöke Körmendy Adrienne krakkói főkonzul.

MTI

Kultúra-képzőművészet-galériák-árverés – Száznál is több háború utáni műalkotás a Virág Judit Galéria aukciós kiállításán

A képhez tartozó alt jellemző üres; 120_400.jpg a fájlnév

Száznál is több 1945 és 2000 között készült műalkotás látható a Virág Judit Galéria tematikus aukciós kiállításán, melynek anyagából vasárnap rendeznek árverést a Budapest Kongresszusi Központban.

A képhez tartozó alt jellemző üres; 116_400.jpg a fájlnév

    Az árverés műfajára jellemző, hogy az anyagba elsősorban olyan ritkaságok kerülnek be, amelyek máshonnan nehezen beszerezhetők lennének – mondta el az M1 aktuális csatorna keddi műsorában Kaszás Gábor művészettörténész. A Virág Judit Galéria munkatársa hozzátette: “mi is megpróbáltuk úgy összeállítani ezt az aukciós anyagot, hogy olyan raritások szerepeljenek benne, amelyek a művészek műtermeiből már nem beszerezhetők”.

A szakember elmondása szerint az utóbbi években komoly átrendeződés zajlik a magyar műtárgy-kereskedelemben, egyre nagyobb ugyanis az érdeklődés a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek művészete iránt, de ez a trend a nemzetközi piacon is megfigyelhető már jó ideje.

Már a Virág Judit Galéria korábbi árverésein is lehetett licitálni kortárs darabokra, de sokkal kisebb volumenben, aukciónként 20-30 tételre. Most először vállalkoznak arra, hogy kifejezetten kortárs anyaggal lepjék meg az érdeklődőket – közölte.

Kaszás Gábor hangsúlyozta: úttörő jellegű a vállalkozás, ezért kockázatot is rejt magában, mert a szocialista kultúrpolitika évtizedekig a klasszikus képzőművészetre helyezte a hangsúlyt, és nem igyekezett fogékonnyá tenni a közönséget a kortársra. A hatvanas-hetvenes évek képzőművészete ezért Magyarországon nem kapott olyan megbecsülést, mint nyugaton.

Mostanra ez megváltozott, sőt külföldön is felfigyeltek a korszak magyar alkotóira: a londoni Tate Modern éppen Maurer Dórát mutatja be monografikus kiállítással, de mások, például Keserü Ilona vagy Nádler István munkái is olyan gyűjteményekbe kerültek be, mint a párizsi Pompidou Központ vagy a New York-i Metropolitan Múzeum – számolt be Kaszás Gábor, hozzátéve: ezzel várhatóan a külföldi gyűjtők érdeklődése is megnő a korszak magyar alkotói iránt.

A Virág Judit Galéria tájékoztatása szerint a háború utáni és kortárs művek árverésének 105 műalkotása mintegy 160 millió forintos összkikiáltási árról indul. Az aukcióhoz kapcsolódó kiállítás szombatig tekinthető meg a galéria Falk Miksa utcai központjában.

MTI/https://viragjuditgaleria.hu/

Szeged – „Érzések másképp – ecsetünk a gyermekvédelem” – Állami gondozott fiatalok érzései, gondolatai – kiállítás

November 12-e a Szociális Munka Napja.

Ilyenkor azokra a szakemberekre hívják fel a figyelmet, akik egész évben a segítségre szoruló emberekkel foglalkoznak. Ennek apropóján „Érzések másképp – ecsetünk a gyermekvédelem” címmel rendezett kiállítást a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Csongrád Megyei Kirendeltsége.

Állami gondozott fiatalok kiállítása – Szegedi Hírek – 19.11.08.

November 12-e a Szociális Munka Napja. Ilyenkor azokra a szakemberekre hívják fel a figyelmet, akik egész évben a segítségre szoruló emberekkel foglalkoznak. Ennek apropóján „Érzések másképp – ecsetünk a gyermekvédelem” címmel rendezett kiállítást a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Csongrád Megyei Kirendeltsége.

Közzétette: Szeged Televízió – 2019. november 8., péntek

Forrás: Szeged Televízió