Matula bácsi – Fekete István-emlékhelyet avattak Fenékpusztán

 A Matula-kunyhó a Kis-Balatonnál lévő Diás-szigeti Fekete István-emlékhelyen, Fenékpusztán az avatás napján, 2019. november 17-én.

A képhez tartozó alt jellemző üres; Feketeemlék.jpg a fájlnév

MTI/Varga György

A Kis-Balatonnál lévő Diás-szigeti Fekete István-emlékhely Fenékpusztán az avatás napján, 2019. november 17-én.

A képhez tartozó alt jellemző üres; Feketeemlék0.jpg a fájlnév

MTI/Varga György

Kiállítás a Kis-Balatonnál lévő Diás-szigeti Fekete István-emlékhelyen, Fenékpusztán az avatás napján, 2019. november 17-én.

A képhez tartozó alt jellemző üres; Feketeemlék1.jpg a fájlnév

MTI/Varga György

Kultúra-díjak – Átadták az idei Hazám-díjakat

Dávid Gyula irodalomtörténész, Fischer Ádám karmester, Kulka János színművész, Losonczi Ágnes szociológus, Németh Miklós közgazdász, politikus, Parti Nagy Lajos költő és Radnóti Zsuzsa dramaturg nyerték el idén a Hazám-díjat; a XXI. Század Társaság elismerését szombaton adták át Budapesten.

Képtalálatok a következőre: Átadták az idei Hazám-díjakat"

    A Hazám-díj kuratóriumának elnöke Vámos Tibor akadémikus. A kuratórium további tagjai: Ágh Attila politológus, Gönczöl Katalin kriminológus, Romsics Ignác történész, Tompa Andrea író, színikritikus, Varga Gyula közgazdász, valamint a a XXI. Század Társaság elnöke, Kocsis András Sándor.

Az indoklás szerint Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító szülőföldje magyar irodalmának ápolásával, tudományos tevékenységével érdemelte ki a díjat. Fischer Ádám karmester szerte a világban az egyetemes zenekultúra és a magyar zene üzenetét hirdeti. Kulka János színművész sokoldalú és kimagasló művészi teljesítményért, Losonczi Ágnes szociológus tudományos munkájáért kapta meg az elismerést.

Németh Miklós közgazdász, politikus a zsűri indoklása szerint a menekülő idegenek megsegítésével nemzetközi rokonszenvet szerezve szolgálta a Magyar Köztársaságot és Európát. Parti Nagy Lajos költő, író, szerkesztő, kritikus főként humoros, kritikai észrevételeivel, gazdag költői és prózaírói munkásságával szolgált rá a Hazám-díjra. Radnóti Zsuzsa dramaturgnak több évtizedes munkásságátért, ítélték oda a díjat – áll a közleményben.

MTI/nepszava.hu

Novella – Radnai István: ELVESZETT PARADICSOM

Vettem kettőt ezerkétszázért és ahogy kipakoltam, csak egyet találtam. Amikor végeztem, kiborítottam a szatyrot, aztán meg a hűtőből szedtem ki mindent, egyenként.. Tudom, hogy két darabot vettem, kettőt.

Képtalálatok a következőre: paradicsom képek"

A zajra kijött a férjem, persze akkor, amikor már készen voltam.

– Hát te mit csinálsz?

– Bevásároltam – válaszoltam illedelmesen.

– De hiszen most rakodsz ki a hűtőből!

– Keresek valamit.

– Csak nem a pénztárcádat?

– Ne idegesíts, a pénztárca megvan, húszezressel fizettem.

– Akkor mit keresel ennyire?

– Vettem paradicsomot.

– Mennyibe került?

– Ezerkétszáz.

– Az egész paradicsomkertet megvetted?

– Ne szellemeskedj! Látod, hogy ideges vagyok.

– Biztosan az almát is megetted?

– Arra már nem jutott a húszból.

– Akkor loptad! – szellemeskedett a  férjem. 

– És kinek akadt a torkán a csutkája, kivel felezted meg? – tette hozzá.

Nem válaszoltam. Amit kivettem, rakhattam újból a hűtőbe.

Bement a sörével, de az ajtóból visszaszólt.

– Menj szépen vissza, engem nem ismer az eladó, sosem vásároltam nála!

Forrt bennem a méreg, de ő még fokozta.

– Nem engedhetjük meg magunknak! 

 Majd hozzá tette:

– Két szem paradicsom ezerkétszáz? Pazarlás! 

– És te a kocsmában? – vágtam vissza.

– Az hasznosul! Még mindig itt vagy?

A piac öt megálló, kétszeri átszállás. Nem vettem fel a kabátomat, sőt levetettem a cipőt és papucsba bújtam. Majd elővettem két lábast. 

– Mit pepecselsz? Azt mondtam, menj érte vissza!

Mennyivel könnyebb dolga volt Miltonnak, ő az egészet elvesztette. Senkii sem kérte számon. 

– Ezerkétszáz forintos paradicsom, a naccsága szórja a pénzemet!

Nem feleltem, hogy én is keresek és még a háztartást is ellátom.

Bezzeg Milton! Megírta, mit tudom én, hány flekkben. Elveszett és kész. Az újságíró mindig részeg.

Leadta a cikket, mehetett a pénztárhoz, ő férfi.

– Hol a gyerek? – kérdeztem a férjemet. Túl nagy volt a csend.

– Tényleg – felelte elgondolkodva, le sem tette, fogta a tévé távirányítóját a kezében. – Hát persze, az óvodában!

– Akkor indulás! – keményítettem be.

– Most öltözzek fel újra?

– Naná, hogy! Én nem ismerem az óvónő kerek fenekét.

A képen a következők lehetnek: István Radnai, ülés és belső tér

Radnai István bemutatkozása

80 éve tört ki a Második Világháború, 80 éve törtem ki a magzatburokból. Könnyelműség volt, belátom. Így aztán versekkel és novellákkal büntetem magamat és világot.

Mivel a világ azóta sem javult meg, kritikus szemmel vizslatom a környezetemet éppúgy, mint a múltat, amely ide vezetett. A sorsunk és helyzetünk a forrongó Európában, a szerelem, és az évszakok szépségei, korunk árnyoldalai és reményei helyet kapnak írásaimban.

Tíz év alatt tizenegy kötetem jelent meg.

Nyomtatott folyóiratokban és online oldalakon egyaránt rendszeresen publikálok, konok következetességgel.

Első verseim, prózáim, publicisztikáim az 1970-es években jelentek meg.

Irodalmi est a Kölcsey-kollégiumban

 Kultúra 2019.11.15.

Shrek Tímea Halott föld ez című kötetét mutatták be november 14-én a Rákóczi-főiskola diákszállójában. Az Irodalmi estet hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a Kölcsey Ferenc Szakkollégium Hallgatói Önkormányzata és a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság.

Az est házigazdája Gyöngyössy Tibor, a Kölcsey Ferenc Szakkollégium Hallgatói Önkormányzat elnöke volt. A könyvbemutatót Marcsák Gergely Cseh Tamás dalok előadásával színesítette.

Shrek Tímea elmondta, hogy pályájának elején versírással próbálkozott, majd idővel kezdett novellákat írni. Így született meg az a novellaválogatás, aminek Magyarországon és Kárpátalján egyaránt nagy sikere van. A novelláskötet címével kapcsolatban több ötlet is felmerült, majd a szerkesztő ötlete alapján a Halott föld ez név került fel a kötet táblájára.

Beszélt a könyv két részét képező kék és zöld sávról, amelynek egyikébe a munkahelyén hallott és tapasztalt történetek olvashatóak, míg a második részben személyes és családi eseteket tárt az olvasó elé. A szerző azt is elárulta, hogy az első kiadványában olvasható nem túl vidám, helyenként megdöbbentő drámai sorsfordulatokkal ellentétben ő egy életvidám ember, ám ha írásról van szó, akkor – Móricz Zsigmondra hivatkozva – csak azt lehet igazán jól papírra vetni, ami fáj.

– Egyik novellámat sem szégyellem – mondta az írónő. – A felolvasásokon talán a legelső alkalomnál volt egy kis izgalom, hogy mit fognak hozzá szólni. De mivel a történet meg van írva – ami vagy valóság, vagy helyenként fikció – fejtette ki arra kérdésre, hogy a cselekmények szereplőinek, akik valós emberek, mi volt a véleményük arról, hogy megörökítésre kerültek.

A művész a jövőbeli céljaiba is beavatta a hallgatóságot. „Semmiképpen nem szeretném ezeket a témákat folytatni, mert akkor önismétlő lennék. Ilyen történeteket bármikor tudnék írni, amit már nem akarok, ameddig meg nem tanulok valami újat. Belekezdtem egy mágikus-realista kisregénybe, egy félkötetnyi mesét és verseket is írtam, de nem tudom még eldönteni, hogy melyik irányba induljak el, ezért most egy kis pihenőt tartok az első kötet után” – jelentette ki.

A program kötetlen beszélgetéssel zárult.

Szabó Kata
Kárpátalja.maKárpátalja.ma

Kultúra-irodalom-költészet-díj-Spanyolroszág – Joan Margarit katalán költő veheti át a 2019-es Cervantes-díjat

Joan Margarit katalán költő veheti át a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számító 2019-es Cervantes-díjat – jelentette be José Guirao spanyol kulturális miniszter szerdán Madridban.

A zsűri méltatásában kiemelte a 81 éves művész kétnyelvű munkáságát, újító nyelvhasználatát mind spanyolul, mind katalánul, továbbá azt a kulturális sokszínűséget, amelyet képviselt eddigi pályafutása során.

Spanyolország egyik legolvasottabb élő költőjének műveit tömörség, munkáját pedig aprólékosság és fáradhatatlanság jellemzi az indoklás szerint.

Mindez eredeti, építész szakmájához köthető, amelyben szintén elismert; közreműködött egyebek mellett a barcelonai Sagrada Familia bazilika és az olimpiai stadion építésében, emellett több mint ötven éve a barcelonai építészeti főiskola oktatója.

Az ötvenes években kezdett költeményeket írni spanyol nyelven, de első, Dalok egyszemélyes kórusnak című verseskötetének megjelenéséig 1963-ig kellett várnia. Több mint tíz év kihagyás után publikált újra, Krónika című versgyűjteménye 1975-ben jelent meg. 1981-ben váltott spanyolról kizárólag katalán nyelvre, majd 1990-től már mindkét nyelven születtek versei. Eközben műfordítóként is ismerté vált, és olyan világhírű szerzők műveit fordította spanyolra, valamint katalánra mint Thomas Hardy, Elizabeth Bishop vagy Rainer Maria Rilke.

Joan Margarit számos jelentős spanyol nyelvű irodalmi elismerés kitüntetettje, legutóbb májusban kapta meg a Zsófia királyné ibeoramerikai költészeti díjat. Következő kötete, Költészet címmel márciusban jelenik meg.

A Cervantes-díjjal a spanyol nyelvű irodalmi örökség gazdagításához hozzájárulókat jutalmazzák. Íratlan szabály, hogy a 125 ezer euróval (41,7 millió forinttal) járó kitüntetést egyik évben spanyol, másik évben dél-amerikai szerző kapja. Tavaly Ida Vitale uruguayi művésznek ítélték oda.

A kitüntetést a spanyol kulturális minisztérium tavasszal adja át Alcalá de Henaresben, Cervantes szülővárosában a spanyol királyi pár jelenlétében.

MTI

Románia-magyarság-ünnep – Magyar nyelv napja – Bölcső díjat kapott a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége

A képen a következők lehetnek: csíkok

Bölcső díjjal tüntette ki a közszolgálati Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségét a magyar nyelv napja alkalmából tartott kolozsvári gálán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a szövetség által létrehozott Communitas Alapítvány.

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember, álló emberek és szöveg

    Ünnepi köszöntésében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy vélekedett, hogy Erdélyben akár március 15-én is tarthatnák a magyar nyelv napját. 65 évvel ezelőtt ugyanis ezen a napon szólalt meg először magyarul a Kolozsvári Rádió, mely kis megszakításokkal azóta is töretlenül ellátja közszolgálati feladatát. Kelemen Hunor szerint a szerkesztőségnek, mely 2016 novemberétől egész napos magyar adással jelentkezik, a tájékoztatás, a nevelés és a szórakoztatás mellett a nyelvi minták megőrzésében is fontos szerepe van.

Az RMDSZ-elnöke nem tagadta: elfogult a szerkesztőséggel kapcsolatban, hiszen 1990 őszétől addig, míg politikai pályára lépett, maga is a szerkesztőség tagja volt.

Szép Gyula kolozsvári operaigazgató, a Communitas Alapítvány alelnöke is arról beszélt: milyen nagy szerepe van a rádiónak, a televíziónak, a színháznak és a mozinak a nyelv ápolásában, hiszen mintául szolgálnak a nagyközönség számára.

A Bölcső díjat a volt rádiós Kelemen Hunortól és Szép Gyulától a volt RMDSZ ügyvezető elnök, Kovács Péter rádiós főszerkesztő vette át. A főszerkesztő köszönetet mondott mindazoknak, akik az elmúlt 65 évben a rádióban dolgoztak, és hozzátettek a Kolozsvári Rádió értékéhez.

A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége a Bánffy-palotában összegyűlt közönséget egy csokor rádiós baki lejátszásával nevettette meg. A magyar nyelv napja alkalmából tartott rendezvényen a Kolozsvári Magyar Opera gyermekkórusa tartott előadást.

MTI/Kolozsvári Rádió facebook oldala

Kultúra-zene-irodalom-lemez-koncert-évforduló – Megzenésített Ady-versek a 35 éves Makám új lemezén

Budapest éjszakája szól címmel megjelent a Makám új lemeze. A korongon a száz éve elhunyt Ady Endre tizenhét megzenésített verse szerepel, amelyet a 35 éve alakult csapat tavasszal élőben rögzített. Az album bemutatója november 16-án lesz a Fonó Budai Zeneházban.

    “Megtaláltam a magam Adyját, és azt hiszem, ez a lemez is megmutatja az ő gazdagságát. Azt is, hogy mélyen istenhívő volt, emellett csodálatos szerelmes verseket írt, politizált, magyarsága fontos témája volt. Mindenkivel harcolt, még a halállal is” – fogalmazott Krulik Zoltán, a Makám vezetője, dalszerzője, gitárosa, énekese az MTI-nek.

A Makám Ady-műsora a bécsi Collegium Hungaricum felkérésére, a költő halálának századik évfordulója alkalmából született; idén januárban a magyar kultúra napján tíz dalt mutattak be az osztrák fővárosban. A repertoár időközben tovább bővült.

“Ady legismertebb, nagy versei közül azokat vettem elő, amelyeket én is nagyon szerettem, és úgy gondoltam, hogy jól fognak szólni zenekari kísérettel. Így készült el például az Őrizem a szemed és a Párisban járt az ősz. Másrészt számos rejtőzködő kincset találtam Ady életművében, amelyek nincsenek benne a köztudatban, de fontosnak éreztem feldolgozni” – mondta Krulik Zoltán.

Hangsúlyozta, hogy Ady zeneisége nagyon gazdag volt, ezért az ő megoldásaiban is benne van a népzene mellett a kortárs zenétől a rock and rollig, a heavy metálig számos stílusjegy.

Ady-verseket már a költő életében zenésítettek meg, zongorára írt ezekből dalokat Reinitz Béla, és a civilben vaskereskedő Beretvás Hugó is engedélyt kért Adytól, hogy a Royal Orfeumban bemutassák megzenésített verseit. Az elmúlt néhány évtizedben mások mellett a Kaláka, Novák János és Fekete-Kovács Kornél is zenésített meg Ady-verseket, néhány közülük (Ne lássatok meg, A ló kérdez, A te melegséged, Adja meg az Isten) most új muzsikával a Makám lemezére is felkerült.

A címadó Budapest éjszakája szól a kevésbé ismert Ady-versek közé tartozik. A zenész elmondta, hogy Adyhoz hasonlóan vidékről került fel a fővárosba és bár a lelke mélyén ma is vidékinek érzi magát, nagyon szereti Budapestet.

“Ady utálta Budapestet, ez kiderül a leveleiből, de a Budapest éjszakája szól című versében nagyon finoman fogalmaz. Bár a pesti értelmiség rajongott érte, kisebbségi érzése volt, voltak olyan körök, amelyek felé mindig vidékinek érezte magát. Érdekes, hogy amit ebben a versben leír, az lüktet ma is a hétvégi budapesti szórakozóhelyeken, a belvárosban” – szögezte le a zenekarvezető.

Az anyag az idén 35 éves Makám első koncertlemeze.

“Májusban tizennyolc megzenésített Ady-verset játszottunk el a Nyitott Műhelyben. Az előadást egy későbbre tervezett DVD miatt rögzítettük több sávra, az Ady-anyagot stúdióban akartuk felvenni, le is foglaltunk egyet erre a célra. Aztán meghallgattam a nyersen megkevert hanganyagot, ami annyira megtetszett nekem és a zenekarnak is, hogy úgy döntöttünk, ezt fogjuk használni a lemezhez. A számok közötti beszédet és a közönségzajt kivettük belőle, de megmaradt az élő zene spontaneitása” – idézte fel Krulik Zoltán.

A lemezanyagot a Makám november 15-én pénteken a Pestújhelyi Közösségi Házban is eljátssza, de a fő bemutató másnap lesz a Fonó Budai Zeneházban, ahol az együttesben Krulik Zoltán mellett Magyar Bori (ének), Kuczera Barbara (hegedű, ének), Vázsonyi János (szaxofon), Bata István (basszusgitár) és Varró Zoltán (ütőhangszerek) áll színpadra.

A Makámot a magyarországi világzene egyik úttörőjeként szokás emlegetni, szintetizált és több kultúrából hozta össze egyedi muzsikáját. Az együttes szellemi elődjének tekinthető Creativ Studio Öt (C.S.Ö.) 1975-1980 között működött, 1980-tól 1984-ig Makám és Kolinda néven létezett Krulik Zoltán zenekara, amely 1984-ben lett Makám és azóta több mint húsz stúdiólemezt készített.

Az együttes első nyolc-tíz évére alapvetően az improvizatív kamarazene és a strukturalista minimál zene volt jellemző.

A Makám a kilencvenes évek közepén a szabad zene felé mozdult el, az ezredfordulóra a magyar népzene archaikus dallamait ötvözte addigra már kialakult jellegzetes formáival, majd következtek az etnoalapú saját szerzemények és szövegek.

MTI

Kultúra-hagyomány-nyelv – Magyar nyelv napja – Egész napos programok Debrecenben

Debrecen különböző városrészeiben egész napos programokat szervez szerdán, a magyar nyelv napján a Debreceni Művelődési Központ – jelezte Gyarmati Szandra intézményi kommunikátor az MTI-nek.

A Csizmadia, a Szélkirály és a Nyúlpásztor esete

    Tájékoztatása szerint a programsorozat megnyitóján, a Vojtina Bábszínházban Asbóth Anikó igazgató ünnepi köszöntője után Balatonfüred felhívásához csatlakozva több száz diák együtt szavalja el Weöres Sándor Tíz lépcső című versét.

A csapókerti közösségi házban Játékos anyanyelvünk címmel nyelvi játékokkal, totókkal, keresztrejtvénnyel és grafikai foglalkozással várják az érdeklődőket, míg a homokkerti közösségi házban Beszéljünk magyarul! címmel, a helyi nyugdíjas klub közreműködésével versekkel, rímekkel és kreatív szójátékokkal köszöntik az ünnepet.

Debrecen józsai városrészében felnőtteknek rendeznek interaktív anyanyelvi vetélkedőt, a kismacsi közösségi házban mesematiné keretében óvodásoknak lesz játékos könyvtári foglalkozás, a nagymacsi intézményben pedig az Alföld színpad közreműködésével vásári tréfák hangzanak el Ha meghal a férj; Gazduram kotlik címmel.

A debreceni Újkert közösségi házában a “legszebb magyar szót” és a “legnyelvtörőbb nyelvtörőt” keresik a résztvevők, miközben mesék és történetek elevenednek meg Mátyás királyról, az ondódi közösségi házba pedig Tréfás anyanyelvünk címmel nyelvi játékokkal, kvízekkel várják az érdeklődőket.

A magyar nyelv napja alkalmából megemlékezést és koszorúzást rendeznek Csokonai Vitéz Mihály síremlékénél a költőről elnevezett debreceni gimnázium tanulói. Koszorút helyeznek el a debreceni önkormányzat, a Debreceni Egyetem, a Déri Múzeum – Debreceni Irodalom Háza, valamint a Csokonai Színház képviselői is.

Kultúra-irodalom-vers – Ledő Barnabás nyerte a IV. Nemzeti VERSeny döntőjét

Nyírségiek a IV. Nemzeti VERSeny szuperdöntőjében a Nemzetiben!

A budapesti Ledő Barnabás nyerte meg a IV. Nemzeti VERSeny döntőjét, amelyet a hét végén rendeztek meg 25 versmondó részvételével a Nemzeti Színházban – tájékoztatták a szervezők vasárnap az MTI-t.

A képen a következők lehetnek: 1 személy, mosolyog, túra/szabadtériLedő Barnabás versmondását és animációs videoklipjét is a legjobbnak tartotta a zsűri/Fotó: Ledő Barnabás facebook

    A verseny célja a hagyományos vers- és prózamondó találkozó mellett a klasszikus és kortárs költészet újszerű bemutatása, a költészet és a versmondás népszerűsítése, a kulturális identitás erősítése volt, kiemelt figyelemmel a rendszerváltoztatás 30. évfordulójára és a közéleti költészetre, valamint Ady Endre és Weöres Sándor évfordulós költők életművére.

A 20 éves Ledő Barnabás mind az animációs videoklipjét (Weöres Sándor: Kísértet), mind a versmondását tekintve a legjobbnak bizonyult. A második helyezett az erdélyi Borszékről érkezett Elek Ágota, míg a harmadik a 14 éves szegedi Szirmai Marcell lett.

A VERSeny védnöke a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila volt, aki a Kaposvári Csiky Gergely Színház nyitó díszelőadásának rendezőjeként videoüzenetben köszöntötte a résztvevőket. A döntő zsűrijében a VERSeny főszervezője, Lutter Imre versmondó-művész mellett Söptei Andrea és Bakos-Kiss Gábor színművészek, Kiss László rendező és Szabó László kommunikációs szakember foglaltak helyet.

A Magyar Versmondók Egyesületének rangos elismerését, a Ki viszi át a Szerelmet díjat Szabó László kommunikációs szakember a színház, a versmondó előadóművészet innovatív útjainak kereséséért, a versek társadalmi rangjának növeléséért és Szennik Éva szervezési és kommunikációs szakember a színház, a versmondó előadóművészet pedagógiai és társadalmi szerepének erősítéséért vehette át.

A Ki viszi át a Szerelmet életműdíjat Debreczeni Tibor drámapedagógus kapta, a versmondás, a színjátszás művészeti-kulturális támogatásáért, valamint a drámapedagógia hazai alapjainak megteremtéséért.

MTI/www.nyiregyhaza.hu

Irodalom – Szeged – Tíz éve alakult meg a Somogyi-könyvtár Íróklubja

Somogyi-könyvtár, 3. emelet - Fotó: Ács Adrián

Tíz éve alakult meg a Somogyi-könyvtár Íróklubja. Verseket, novellákat, sőt regényeket is írnak, számos irodalmi díjat is nyertek már tagjaik. A társaság a jeles évforduló alkalmából gálaesttel ünnepelt a Somogyi-könyvtárban.

Forrás: Szeged Televízió

Vers, novella, regény: tíz éves a könyvtári íróklub – Szegedi Hírek – 19.11.08.

Tíz éve alakult meg a Somogyi-könyvtár Íróklubja. Verseket, novellákat, sőt regényeket is írnak, számos irodalmi díjat is nyertek már tagjaik. A társaság a jeles évforduló alkalmából gálaesttel ünnepelt a Somogyi-könyvtárban.

Közzétette: Szeged Televízió – 2019. november 8., péntek