Mesék reggeltől estig

A közelgő gyereknap alkalmából 34 animációs filmet és sorozatot tett online ingyenesen hozzáférhetővé a Médiatanács: népmesékből, gyerekdal-feldolgozásokból, űrutazást, történelmet, természettudományi ismereteket bemutató vagy épp a családról, barátságról, városi életről szóló alkotásokból válogathatunk.
Ciganymesek_2
Cigánymesék

A népmeséket kedvelőknek jó választás A Mesemondó, amely olyan mesefigurákról szól, akik rég nem olvasott könyvek lapjai között töltik napjaikat. A csillagszemű juhász, a legkisebbik királylány és fából faragott Péter egy nap úgy dönt, hogy megszökik a könyvtárból, és a Mesemondó nyomába eredn.

Rákattinthatunk cigánymesére (A cigányasszony meg az ördög), ógörög klasszikusokra (Esopos fabulái-sorozat), vagy sziú indián történetekre (Kojot és a szikla, Kojot és a sápadtarcú).

Paradicsomleves_betutesztaval
Paradicsomleves betűtésztával

Gyerekdalok, versek, nyelvtörők feldolgozását kínálja az Eszterlánc, míg a Kortárs gyermekversek és dalok gyűjteménye olyan mai művészek szövegeit eleveníti meg, mint Jász Attila vagy Tóth Krisztina. A Paradicsomleves betűtésztával Lackfi János etetős verseivel ismerteti meg nézőit, hallgatóit.

A remek Sajdik Ferenc-rajzokon alapul a Hát (m)ilyenek az állatok ismeretterjesztő sorozat, Nagy Lajos humoros írásain pedig a Képtelen természetrajz-sorozat.

A Kormos István-mese (Fázó rókafiak) egy kedves rókacsalád életére összpontosít, míg a Bokorugró mesetár László Marcell hőscincérének titkait meséli el.

Hat_milyenek_az_allatok
Hát (m)ilyenek az állatok

Berti és a terelőkutya az újabb kalandokba keveredő rózsaszín birkát követi nyomon. A Csupipupi: A csontmánia epizód egy elkényeztetett ölebről szól.

Hős gyurmahernyót ismerhetünk meg Gyurmók személyében, a Boxi-sorozatban pedig egy papírfiú és egy kartonkutya élményei elevenednek meg.

Az űrutazás rajongóit az Űruborkák első fejezete vagy a Szupermalac és Űrpatkány fogja lekötni, akiknek meg kell menteniük Cukibolygó lakóit a büdös csillagpoliptól.

Egy_komisz_kolyok_naploja_3
Egy komisz kölyök naplója

Az Egy komisz kölyök naplója-szériái egy olyan kisfiút állítanak a középpontba, aki mindig jót akar a környezetének, de valahogy balul sülnek ki a próbálkozásai. A Hajótöröttek-sorozat a természettudományos ismeretekre vágyó kalandoroknak szól.

Szőrmók Oviban a szőrmókgyerekek játszva tanulnak az őket körülvevő modern világról.

Kicsik és felnőttek is belevethetik magukat a Városi legendák tizenhárom epizódjába, ahol a valóság és a képzelet határán humorral egyensúlyoznak az alkotók.

Borka
Borka

Borka és a varázsruha-sorozatban egy kislány népi díszítésű ruhájáról segítségül tudja hívni a különböző állatokat.

A családi viszonyok egyedi látásmódja köszön vissza a Három nagymamám volt animációban. Az apró dolgok és a barátság értékelésére hívja fel Lajos és Laci története a figyelmet.

Lilly és a torta egy nagyvárosi tehén kalandját meséli el elefántbarátjával.

Bogyó és Babóca-sorozat harmadik évada folytatja a csigafiú és a katicalány barátságának történetét.

Tündérvilágba vezet Janó Manó és az elveszett harmatcseppek-széria első fejezete, ahogy a Hoppi mesék első epizódja is.

Nulatságos és szerethető lényekre bukkanunk Dániel András Egy kupac kuflijában.

Berci_es_a_tunkany_05
Berci és a tünkány

Lázár Ervin meséi kelnek életre a Bab Berci-sorozatban és A Négyszögletű Kerek ErdőSzörnyeteg Lajos, jaj, de álmos, valamint a Maminti, a kicsi zöld tündér című fejezeteiben.

A régmúlt valóság felfedezésére hív Az Árpádok emlékezete – III. Béla király című epizód, míg a Csataterek-sorozat 3D-s rekonstrukcióiban emlékezetes összecsapásoknak lehetnek tanúi a nézők. A Régi váraink új fényben alkotás pedig virtuális vártúrákra hívja őket, ahol az élőszereplős szegmensek keverednek a számítógépes technikával.

Az ingyenes, online nézhető animációs válogatás itt található.

Forrás: NMHH

Rékasi Zsigmond – A magyar post-pakalipszis – KATASZRTRÓFA – Ziggy filmje jövő nyárra halasztva – addig is regényírás

Kedves Ziggy Barátunk  készül első filmjére.

Nyomon követjük irodalmi munkásságát, megmozdulásait, de szívesen adunk bepillantást készülő filmjével kapcsolatban is. 

“Jó munkához idő kell, ahogy tartja a mondás.

A csapattal akikkel dolgozom, azt a döntést hoztuk, hogy eltoljuk a film forgatását jövő nyárra, az idei melegévszak helyett.

Akik láttak a forgatókönyvet, vagy a kezdeti anyagokat, azok azt mondták, hogy ezt kár lenne amatőren, “okosba” megcsinálni.

 

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember, közeli és szöveg

Aggodalomra semmi ok, addig is mutatunk majd ízelítőket, és így bőven lesz időnk felkészülni, hogy aztán nem csak magunkat, hanem az országot is méltó színvonalban képviselhessük filmfesztiválokon.

Ezen felül itt az első poszter! 😉
További részletek hamarosan, addig is a regényemen dolgozom, amit itt tudtok nyomon követni;

Katasztrófa.

Forrás: Ziggy facebook/kultkocsma/Visó

A képen a következők lehetnek: felhő, égbolt és túra/szabadtéri

Egy másik csodavilág

A MANK Alkotóművészeti Szalonjának vendége 2019. május 17-én Csender Levente volt. A József Attila-díjas író rendhagyó mesekönyvvel jelentkezett: A különleges Meditittimó kalandjai című, humorral és mélységekkel megírt, a Magyar Napló Kiadónál megjelent kötete az autizmus univerzumába visz el, hogy a megértést és az elfogadást erősítse az olvasóban a valóság és a csodák között egyensúlyozó történeteken keresztül. A szerzővel Mirtse Zsuzsa író, költő, szerkesztő beszélgetett.
DSC_6748
Csender Levente és Mirtse Zsuzsa

A beszélgetés elején tisztázódott, hogy nagyon személyes mesekönyvről van szó, amely nem kisebb feladatot vállalt magára, mint az elfogadást. Csender Levente kiemelte, hogy már az is nehézséget okoz, hogy az autizmust a társadalommal elfogadtassuk, és emellett még ott van az is, hogy maga a szülő milyen folyamatokon megy át, amikor megtudja, hogy autista gyermeke született.

Csender Levente elmondta, hogy a kezdetektől készített jegyzeteket, sokat gondolkodott azon, milyen formában írhatná meg a történetüket. „Egyszer egy finnugor konferencián vettem részt, ahol a gyerekirodalom volt a téma, és érdekelt, az autisták hogyan viszonyulhatnak a népmeséhez. Sok utánaolvasás után a saját történetünket írtam meg népmesei formában” – mesélte.
DSC_6692

„Népnevelő, felvilágosító szándék kezdetben nem vezérelt, azonban a könyv megjelenése után érkező visszajelzések igazolták, hogy másokat is megérintett a munkám” – árulta el. „A mese ott kezdődik, ahol általában a mesék véget érnek, egy lakodalommal” – jegyezte meg. A beszélgetőpartnerek kiemelték, hogy a mesehős belső nyelve roppant különleges, a külső világgal nem mindig érintkező nyelv.

DSC_6751
Csender Levente

„Az autisták a saját törvényeik szerint élnek, ezért nehéz a társadalomhoz tartozniuk. Kérdés, hogy amire rá akarjuk őket nevelni, az vajon jobb-e az ő világuk szabályainál?” – tette fel a találó kérdést, majd hozzátette, hogy az autisták mindig őszinték, soha nem hazudnak. „Az autizmus tabu a társadalomban. Éppenséggel mintha a szülő lenne a hibás azért, hogy autizmussal élő gyermeke van. Fényévekre vagyunk attól, hogy ezek a gyerekek rendes ellátást kapjanak” – magyarázta. Úgy vélte, hogy amennyiben nyitottak vagyunk az ő világukra, egy csodavilágot ismerhetünk meg, amiből rengeteget tanulhatunk.

A különleges Meditittimó kalandjai minden 8 és 12 év közötti gyermeknek ajánlott, de segítő gyerekkönyvként a felnőtteket szintén az elfogadásra biztatja.

Ayhan Gökhan

Fotók forrása: MANK/Várady Nikolett

kultúra.hu

Aktív irodalom az Esernyősben

Krúdy-novellaimpróval és kortárs szerzők bemutatkozásával indul május 24-én az óbudai Esernyős közösségi tér új irodalmi sorozata a Fiatal Írók Szövetségének közreműködésével.

muvekesmi_WEB3_1

A Művek és Mi célja kilépni a hagyományos szépírói kérdezz-felelek megszokott sablonjából és rendhagyó aktivitásokkal fűszerezve olyan élményt nyújtani, amely a közönséget még mélyebbre csábítja az irodalom felségvizein a III. kerületben.

A május 24-i első alkalommal ember és történelem viszonya kerül középpontba két nagyszerű író szemén át láttatva sorsokat, viszonyulásokat. A Finnugor vámpír, a Kommunista Monte Cristo és a Nyughatatlanok szerzője, Szécsi Noémi, valamint az Aegon-díjas Kitömött barbárírója, Péterfy Gergely mesélnek műveikről, művészi látásmódjukról. A beszélgetést Szekeres Nikoletta moderálja.

Miközben a Szindbád Rendezvénytérben zajlik a beszélgetés, novellaimprovizátorok tollából új művek is születnek: Krúdy-novellaimpró gondoskodik a csak itt és most születő további irodalmi csemegékről. A méltán nagysikerű impróműfaj irodalmi verziójában három játékba hívott író, Gerőcs Péter, Szerényi Szabolcs és Péntek Orsolya feladata lesz, hogy egy-egy kalapból kihúzott jellegzetes Krúdy-idézet és műfajmegjelölés felhasználásával egyetlen óra alatt megalkossanak egy novellát, amit aztán azon melegében fel is olvasnak a közönségnek, DJ Sanyi – szigorúan bakelitről szolgáltatott – dallamainak kíséretével.

A sorozat június 20-án folytatódik, amikor a gasztro, az irodalom és a gasztroirodalom kerül terítékre részben átvitt, részben pedig a szó szoros értelmében is. Krúdy Gyula és Az emlékek szakácskönyve adja majd az esemény felütését, melynek mentén a gasztro- és kávékultúrtörténet egyik igazi nagyágyúja, Krúdy Gyula remek ismerője, Saly Noémi halad előre beszélgetőpartnereivel művek és étkek között. A Semmiből is finomat gyártó, Krúdy budapesti életének színtereit bemutató szerző, a SpájzAz Ínyesmester, a Gellért, a körút és Budapest emblematikus helyeinek írója, helytörténésze hozza testközelbe az elmúlt idők finomságait. Mindeközben pedig az Esernyős árnyas belső udvarán Az emlékek szakácskönyve ízeiben is megelevenedik, hiszen a beszélgetést szabadtéri sütés-főzés kíséri és követi anekdotákkal, izgalmas történetekkel.

kultúra.hu

Tárlat a nagy múltú szláv írásbeliségről

A képen a következők lehetnek: szöveg

Kiss Ilona Munkácsy-díjas grafikusművész munkáiból nyílik kiállítás május 23-án 18 órakor a budapesti Szerb Kulturális Központ galériájában. A C.&M. 1100 MC című tárlat Szent Cirill és Metód ünnepnapja alkalmából a több mint 1100 éves szláv írásbeliség jelentőségét mutatja be. További információk itt.

Művészeti és gasztronómiai fesztivált rendeznek Zalaegerszegen

Csaknem félszáz művészeti, irodalmi és zenei programmal, valamint változatos gasztronómia kínálattal várják a Z’Art művészeti fesztivál és a Street Food Weekend elnevezésű programsorozat látogatóit május 31. és június 2. között Zalaegerszeg belvárosában. 

    Zalaegerszegen 2017-ben – a város első írásos említésének 770. évfordulóján – számos új kezdeményezés valósult meg. A szervezők mindig arra törekedtek, hogy a rendezvények egyedi, csak Zalaegerszegre jellemző értékekre épüljenek – idézte fel a szerdai programismertető sajtótájékoztatón Balaicz Zoltán polgármester.

Város Napja 2019

KISFILM – ZALAEGERSZEG: MEGTALÁLOD A JÖVŐD!A Város Napja tiszteletére készült kisfilm egyszerre szól városunk dicső múltjáról, a jelen fejlesztéseiről, a jövő reményeiről, a közösségről, az összefogásról, és a lokálpatrióta kötődésről. Jó szívvel ajánlom mindenkinek megtekintésre, megosztásra!

Közzétette: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város – 2019. május 11., szombat

Kitért arra is, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik a modern, újszerű, akár az utcán is fogyasztható ételekre. Ezen gondolatok jegyében rendezték meg 2017-ben az első Street Food Weekend programsorozatot, amely idén a Z’Art elnevezésű művészeti fesztivállal is kiegészül, amelyhez a városban zajló zenei és képzőművészeti képzésben résztvevők mellett a közösségek, egyesületek és civil szervezetek összefogása kellő alapot ad – emelte ki Balaicz Zoltán.

STREET FOOD WEEKEND 2019

ÚJRA STREET FOOD WEEKEND ZALAEGERSZEGEN!2019. május 31., június 1-2., péntek-szombat-vasárnapZalaegerszeg, Dísz térMindenkit szeretettel várunk!

Közzétette: Street Food Weekend Zalaegerszeg – 2019. április 5., péntek

A Z’Art fesztiválon jelen lesz a zene, az irodalom, a költészet és a képzőművészet – jelezte Horváth Szilárd szervező. Május utolsó napján a város dísztermében mutatják be “Egerszeg ízét”: a különleges desszertet a Zalaegerszegről származó Geiger Bianka alkotta. A Csipke Passzázst Alagút Galériává alakítják át, a szabadtéri kiállítóhelyen elsőként a Zalaegerszegi Fotóklub munkáiból nyílik tárlat.

STREET FOOD WEEKEND

STREET FOOD WEEKEND

Közzétette: Street Food Weekend Zalaegerszeg – 2017. május 29., hétfő

A Dísz téri versfülke különleges helyszíne lesz a fesztiválnak: a járókelők a Zrínyi Gimnázium Szépirodalmi Műhelyének repertoárjából választhatnak ki egy irodalmi művet, amelyet kérésükre a diákok bemutatnak. Irodalmi flashmob keretében a Zalai nemes szobránál és a belvárosi kávéházakban Ecsedi Erzsébet és Mihály Péter színművészek mondanak verseket, meséket vagy prózarészletet. A zenei flashmobon a zeneiskolák növendékeinek előadásában tradicionális és klasszikus művek mellett könnyű- és filmzenék hangzanak majd el a Dísz téren, az énekeseket vonós zenekar kíséri.

A képen a következők lehetnek: 1 személy, tömeg és túra/szabadtéri
A belvárosban művészeti kuckót alakítanak ki, az alkotóműhelyben készült gyermekrajzok díszítik majd a sátor környékét.

A képen a következők lehetnek: 1 személy, állás és belső tér
A gasztronómiai programok a művészeti fesztivállal párhuzamosan zajlanak: több mint húsz autó érkezik majd más-más street food kínálattal Zalaegerszegre.

A képen a következők lehetnek: 5 ember, , mosolygó emberek, tömeg

MTI/Street Food Weekend Zalaegerszeg/facebook

Asztúria hercegnője-díj – Siri Hustvedt az irodalom kategóriai idei győztese

Siri Hustvedt amerikai írónő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában – jelentette be döntését a zsűri szerdán Oviedóban.

Képtalálat a következőre: „Siri Hustvedt”

Nautilus | Science Connected

    A zsűri, amely ebben az évben 28 jelölt közül választotta ki a norvég származású szerzőt, méltatásában kiemelte írásai feminista perspektíváját, a jelenkor alapvető etikai kérdései iránti aggódást, továbbá hozzájárulását a bölcsész- és természettudományok közötti interdiszciplináris párbeszédhez.

Kapcsolódó kép

Az 1955-ben Minnesotában született író történelem szakos diplomája megszerzése után angol irodalomból doktorált a New York-i Columbia Egyetemen, mára pedig elismert szakértője az ideggyógyászatnak és a pszichoanalízisnek. Tanít, ismeretterjesztő műveket publikál, nemzetközi konferenciák meghívott előadója. Hat regény, egy verseskötet, két esszégyűjtemény szerzője, több közülük bestseller lett hazájában.

Siri Hustvedt: Amit szerettemMunkáit több mint harminc nyelvre fordították le eddig, magyarul Amit szerettem című írása jelent meg 2018-ban.

2014-ben Nemzetközi Man Booker-díjra is jelölték.

Férje Paul Auster világhírű író, aki 2006-ban nyerte el az Asztúria-hercegnője díjat irodalom kategóriában.

Képtalálat a következőre: „Peter Brook”Peter Brook brit színházi rendező/Színház.org

Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda. Idén az eddig bejelentett díjazottak között van Peter Brook brit színházi rendező, Lindsey Vonn olimpiai bajnok amerikai alpesi síző és a madridi Prado Múzeum is.

Képtalálat a következőre: „Lindsey Vonn”Lindsey Vonn olimpiai bajnok amerikai alpesi síző/Pinterest

Képtalálat a következőre: „Prado Múzeum”Prado Múzeum/NullaHatEgy

A kitüntetettek egy Joan Miró világhírű képzőművész által tervezett szobrot és 50 ezer eurót (15 millió forint) vehetnek át az uralkodótól az októberi ünnepélyes díjátadón Oviedóban.

MTI/

Amikor egy könyvből sugárzik a lélek

Buday Mária: Túlélőshow a javából

Fotó: Buday Vica

A közelmúltban tetszetős kivitelű, terjedelmes, háromszázharminc oldalas könyv jelent meg a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás gondozásában: Túlélőshow a javából címmel. Szerzőjét, a Bátorkesziből származó, de évek óta Komáromban élő Buday Máriát a szélesebb nyilvánosság a Körkép hírportál és a Mária Rádió munkatársaként ismerheti; bizonyosra veszem azonban, hogy első könyvének elolvasása után ismertsége jelentősen nőni fog.

Már a nyitó oldalakon található két bejegyzése is sokatmondó: „Hálám jeléül orvosaimnak, az egészségügyi szakdolgozóknak, lányomnak, Évának, rokonaimnak, barátaimnak, kollégáimnak és minden kedves ismerősömnek, akik Isten irgalmával segítettek testemben megtartani a lelket.”

A másik bejegyzés fontos tájékoztatás – „A könyv lapjain megelevenedő eseménysor a Felvidéken játszódik, a Duna folyam és a Kárpátok északnyugati hegyvonulata által behatárolható térségben. Kárpáthy Mária tényeken alapuló történetet mond el, a könyv szereplői azonban a szerző fantáziája által megformált, s életre hívott személyek, a valóságban nem léteznek. A történet három helyszíne: Rónagyöngye, Mezőnyárasd és Mártonfelsővár a térképen nem keresendők, ezeket az olvasó saját képzelete alapján bárhová helyezheti…”

Néhány mondat Buday Mária életrajzából: „Nyugalmazott pedagógus vagyok, 1953-ban születtem. Ahhoz a korosztályhoz tartozom, amely az úttörő-gyűlés után vörös nyakkendőben ment a hittanórára… Kisiparos családból származom; édesapám, Buday Imre, pékmester volt. 1945-ben sikerült hazaszöknie az orosz hadifogságból, és családot alapított. 1956-ban bezáratták a pékségét, s ezt lelkileg sohasem tudta feldolgozni. Édesanyám, Márkus Mária Magyarországról jött férjhez a Felvidékre, apám szülőfalujába. Keresztény szellemben nevelte négy gyermekét… 1973-ban érettségiztem a komáromi magyar gimnáziumban, majd 1975-ben a lévai pedagógiai iskolában nevelői képesítést nyertem… 2006-ban felvettek a Selye János Egyetemre, ahol levelező tagozaton alapszintű magyar nyelv-történelem szakon oklevelet szereztem… Közel negyven évig voltam aktív pedagógus… A bársonyos forradalmat apám emléke előtt tisztelegve örömmel üdvözöltem, de a társadalmi változások engem is negatívan érintettek: csaknem elvesztettem az állásomat. Ez rányomta bélyegét egészségi állapotomra!… Egyetlen gyermek édesanyja vagyok – lányom, Katona Éva 1993-ban született. Élettársam, Katona László fafaragó és hangszerkészítő művész 1995-ben tragikus hirtelenséggel meghalt. A lányom, akit egyedül neveltem fel, 2017-ben az ELTE Bölcsészettudományi karán alkalmazott nyelvészként diplomázott. 2013-ban diagnosztizálták nálam a vastagbél-rákot…

2019. május huszadikán este, a Selye Gimnázium dísztermében, könyvének bemutatóján, megismerkedhettünk az író Buday Máriával és Túlélőshow a javából című alkotásával. A szerzővel Szendi Ildikó, az egykori kolléganő beszélgetett beleérzéssel, majd Oláh Imréné, a gimnázium ma már nyolcvanhárom esztendős, máig tisztelt tanárnője elevenített fel néhányat diákjai, köztük Buday Mária gimnazista éveiből.

A mű nem csak egy szörnyű betegség megjelenésének, majd kezelésének leírása; a rákkal való küzdelem fejezeteinek, az öt műtétnek, majd a tünetek megszűnése fölötti megnyugvásnak a rögzítése; nem csak egy édesanya imáinak folyamatos áramlása Isten felé, hogy a Mindenható segítse őt a gyógyulásban, s így egyetlen gyermekének támasza maradhasson; ez a lebilincselően izgalmas, hitelesen megírt próza egyúttal korrajz, pillantás a huszadik és huszonegyedik század, a szerző által megélt viszonyaiba.

Számomra Buday Mária könyvének legnagyobb értéke azonban hitének megvallása; annak rögzítése, hogy a legkeservesebb helyzetekben is van valaki, aki megért, együtt érez, és segít; aki reményt sugároz és erőt ad; akire rábízhatjuk az életünket. Vallomása, hite, Isten melletti tanúságtétele olyan természetes, mint ahogyan a gólya repül, vagy ahogyan a hajnali réten megcsillan a harmat.

Szinte látni, amint szép lelke sugárzik a könyv lapjairól. Szeretettel ajánlom minden jövendő olvasójának.

Az első szlovákiai magyar hírportál

Csinszka töltőtolla

„Az Ady verseket, mint tudod nem én írtam, a Márffy képeket, mint tudod nem én festem – de irtózom már mindég olyan várakból tekintgetni a nagyvilágba – ahol legjobb óráimban is csak nemes apród vagyok” – írta Csinszka 1929-ben egyik levelében. Boncza Berta Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratos hagyatékáról Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész mesélt az Ady Emlékmúzeumban.
ady_endre_boncza_berta_csinszka2
Ady és Csinszka 1915-ben
Forrás: Székely Aladár/PIM

Boncza Berta különleges teremtés volt, aki világéletében többre vágyott az apródszerepnél. A leánynevelő intézetekben nevelkedő, de a családi és társadalmi konvenciók ellen lázadó fiatal lány kezdettől fogva művészi karrierről álmodozott. Ezt kéziratos hagyatéka is alátámasztja. A közgyűjteményekben fennmaradt több mint hatszáz általa írt és neki címzett levél sorain keresztül a csucsai lány mindennapjaiba tekinthetünk be, barátnőivel folytatott levelezése az Adyval való megismerkedésről is sokat elárul.

a_toltotoll
Boncza Berta töltőtolla

Olvashatunk Ady Endre katonaság körüli gyötrelmeiről, a Veres Pálné utcai lakás berendezéséről, az Ady szülőkkel való pereskedésről. A Babitsnak címzett levelek között akad, amelyet darabokra téptek, de mégsem semmisítették meg. A cselédlánynak küldött levelezőlapok bemutatják a Márffyval való közös külföldi utakat, festménykiállításokat. Miközben Csinszka Márffy Ödönnek írt levelei nem maradtak fenn, addig a Márffy családjának vagy közös barátaiknak címzett levelekből számos akad a gyűjteményekben, olykor egy-egy mellékelt fotó társaságában. A többnyire irodalmi igénnyel megírt levelei a költő, majd a festő feleségeként is a legfőbb művészi kifejező eszközei maradtak.

ecabd8d50a596bfc84c274c784cf2c65
Fotó: allevents.in

Csinszka Márffy feleségeként pepita borítású, csíkos füzetekbe írta memoárjait életéről és visszaemlékezéseit Adyról. 1919-ben kezdett munkájához, majd hosszabb-rövidebb kihagyásokkal folytatta. Többször átírta, újraírta a már elkészült szövegrészeket. A füzetek többségében Csinszka saját gyerekkoráról, csucsai éveiről, Adyról meséltek. Irodalmi hagyatékként képzelte el a memoárjait, noha csak egy kézírásos példányt tervezett belőle és nem akarta megjelentetni.

Halála után Márffy Ödön kérésére Kárpáti Aurél sajtó alá rendezte, 1937-ben fejezte be, majd az eredeti kéziratot és a legépelt példányt visszaadta Márffynak. Csinszka önéletrajza és levelei. Sajtó alá rendezte: Kárpáti Aurél, 1937. Ez lett volna az elkészült mű, ami végül nem jelent meg. 1990-ben Csinszka Életem könyve címmel adták ki a hagyatékot, de ekkor már nem a Kárpáti-féle szöveget.

marffy-odon-csinszka
Márffy Ödön festi a feleségét
Fotó: mek.oszk.hu

Csinszka levelei, memoárjai nemcsak magánéletének dokumentumai, hanem egyben párhuzamot, átjárást is engednek a verseihez. Vallomás a csodáról című memoárja egyben egyik Adyról szóló versének a címe is. A memoárokban többször esik szó versírásról, megírandó szövegek vázlatát, versrészleteket, teljes vers szövegeket rejtenek magukban. Versei tárgyalásakor elkülöníthetők a versként megírt levelek, a rajzokkal illusztrált versek, ahol a rajz és a szöveg szorosan összetartozik, de ennek kombinációjára is találunk példát.

Versei először – még életében – 1931-ben jelentek meg saját szerkesztésében. Huszonöt verset szánt akkor a közvéleménynek, noha sokkal több megírt versre találni utalást. A leveleit, memoárfüzeteit, a korabeli sajtót, közgyűjtemények anyagát átvizsgálva jelenleg ötvenhét darab versről tudunk, amelyeket Zeke Zsuzsanna Mert a Csodának nincsen párja – Csinszka összegyűjtött versei címmel kötetté szerkesztett 2018-ban a Jaffa Kiadónál.

Az eredeti cikk a Magyar Múzeumok oldalán olvasható.

A Vásárhelyi Széppróza Napján

Kárász József üzenete a ma emberénekA tizenkét éve töretlen lendülettel működő vásárhelyi Kárász József Irodalmi Kör idei évindító taggyűlésén többek között arról is határoztak, hogy névadójuk, Kárász József Pro Urbe díjas író, Hódmezővásárhely Dísz-polgára születésnapját, május 12-ét – a Kárász család egyetértésével és hozzájárulásával – a Vásárhelyi Széppróza Napjának tekintik. Hagyományt kívánnak teremteni ezzel, hogy a Vásárhelyen élt és alkotott, illetve a ma is itt élő és alkotó prózaíróknak e napon ünnepség keretében bemutassák egy-egy írását, alkotását. Rangjára emelve a város lakossága előtt a vásárhelyi írók munkásságát és műveit.

Erről beszélt Fehér József, az irodalmi kör alapító elnöke a Németh László Városi Könyvtárban megtartott ünnepi irodalmi esten Kárász József írónak és bibliográfusnak a Kohán György utcai emléktáblája megkoszorúzása után. Az irodalmi kör tagjai ez alkalommal Bibó Lajos, Németh László, Kárász József és Szenti Tibor életútját mutatták be és olvasták fel egy-egy prózai alkotásukat, illetve annak egy részletét.

Képtalálat a következőre: „Bibó Lajos”A hányatott sorsú Bibó Lajos munkásságát Bajnócziné Rácz Éva ismertette és olvasta fel a „Kenyér” című, szívbemarkoló novelláját, melyből kiderül, mire vezetheti rá a csavargót az éhség. Arany-Tóth Katalin már Németh László Kossuth- díjas író életútjáról tájékoztatta az est közönségét, hangsúlyozva, hogy az itt eltöltött három év alatt született meg az „Égető Eszter” című regénye is. Ezután a regényből olvasott fel egy szép részletet, mely hűen tükrözi Eszter haladó szellemiségét. Hegyiné Csernus Judit könyvtáros munkatársa volt Kárász József írónak; ő a nagy vásárhelyi íróhoz fűződő emlékeit osztotta meg velünk, és felolvasta „A csók” című  derűs novelláját. Ezután Sulyok Csaba Szenti Tibor íróval ismertetett meg bennünket, és elmondta az író „Táltosok” című szép lírai novelláját.

Képtalálat a következőre: „Szenti Tibor”

Befejezésül Fehér József arra kérte az est hallgatóságát, hogy olvassanak minél többet Bibó Lajostól, Németh Lászlótól, Kárász Józseftől és Szenti Tibortól, mert műveikkel üzennek nekünk. Üzennek emberségről, táj-és hazaszeretetről, és nem utolsósorban arról, hogyan éltek és gondolkodtak elődeink, őseink.

Képek forrása: .Köztérkép/Wikipédia/YouTube

F.J.