Óévbúcsúztató csergetés Kecskeméten

Csikós viseletbe öltözött fiú cserget karikás ostorával 2019. december 31-én Kecskemét főterén, ahol csikósok, juhászok és cifraszűrbe öltözött pásztorok ostorpattogtatással, regösök regös rigmusok éneklésével búcsúztatták a 2019-es esztendőt.

A képhez tartozó alt jellemző üres; csikoskult.jpg a fájlnév

MTI/Ujvári Sándor

Karácsony-hagyomány – Néprajzkutató: szenteste napjához sok hagyomány kötődik

Szenteste napjához sok mágikus tartalommal telített hagyomány kötődik – mondta Tátrai Zsuzsa néprajzkutató kedden az M1 aktuális csatornán.

Képtalálat a következőre: „fenyőfa képek”

    Elmondta, a karácsonyfa-díszítés két hagyományból ered. Az egyik a termőág, amelyet annak reményében vittek be a házba, hogy a természet újra kizöldül. A másik pedig Ádám és Éva napja, amelyről a középkorban a templomokban piros almával és – a kígyó szimbólumaként – lánccal emlékeztek meg. A fenyőfa az ágat, a díszek az almát és a láncot jelképezik – magyarázta.

Képtalálat a következőre: „karácsonyi gabonás asztal”
A paraszti házakban hagyományosan nem volt karácsonyfa, helyette karácsonyi asztalt készítettek, amelyre máskor nem használt abroszt tettek, alá pedig az állatok takarmányait tették a jó termés reményében. Vetéskor a gabonát a megszentelődött abroszból szórták ki – tette hozzá.

A néprajzkutató beszélt arról is, hogy a hagyományos karácsonyi ételek közé tartozik a hal, a káposzta és a mákos, valamint a diós sütemények.

MTI

Kultúra-múzeum-kiállítás – Adventi programsorozattal zárja az évet a Kecskeméti Katona József Múzeum

Adventi program- és meglepetéssorozattal zárja az évet a Kecskeméti Katona József Múzeum – közölte az intézmény marketing tanácsadója az MTI-vel.

A képhez tartozó alt jellemző üres; KKJM_ADVENTkult-1024x1024.jpg a fájlnév

    Török Katalin elmondta: az idei adventi időszakban, december 13-án estébe nyúló ingyenes programot tartanak a Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén, ahol a Luca napi barangolás címen a jeles naphoz kapcsolódó népi hagyományokat lehet megismerni.

Az egy éve megnyitott Kecskemét 650 című kiállítás finisszázs programjaként felfogható rendezvényen esti tárlatvezetés és egy rendhagyó programelem, Luca napi rapid randi is várja az érdeklődőket.

A programokon kívül naponta egy-egy meglepetéssel is készül közösségi oldalán az intézmény, ahol – az adventi kalendáriumhoz hasonlóan – az adott napra szóló ajándékot találhatnak a látogatók.

A következő évet a 10. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé című, országos kortárs képző- és iparművészeti kiállítás nyitja meg, amelynek témája ezúttal a Szent vendégség (Eucharisztia/Úrvacsora) lesz.

A jövő év egyik meghatározó nagykiállítása a Kecskeméti Katona József Múzeumban az Erzsébet királyné és Ferenczy Ida munkacímet viselő tárlat lesz a trianoni békeszerződés évfordulójához kapcsolódó, történelmi témájú kiállítás mellett.

Török Katalin elmondta: a megyei hatókörű múzeum új szlogenje a jövőben a “Múzeum az ország szívében” lesz, de emellett tagintézményeik új védjegyeket is kapnak.

MTI

Kultúra-örökségvédelem-kiállítás – A palóc kézműves kultúrát bemutató kiállítás látható Budapesten

Barkók földjén címmel a palóc kézműves kultúrát bemutató kiállítás látható péntektől a Hagyományok Háza szervezésében Budapesten, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.

A képhez tartozó alt jellemző üres; palockult-1024x437.png a fájlnév

    A Hagyományok Háza közleménye szerint a barkó népcsoport a palócok egyik zárt közössége különleges motívumvilággal, amely kulturális örökségünk része. A Hagyományok Háza a Barkó Kézműves Egyesülettel együttműködve több éve ennek a népművészeti hagyományvilágnak a megőrzésén, megújításán dolgozik.

A közlemény szerint 2012 óta közös szakmai programokkal működtetik Ózd térségében a Művésztanyát, amely a barkó örökség megőrzésén túl a helyi vidékfejlesztésben, a fiatal tehetségek ösztönzésében, helyben tartásában is szerepet vállal. A Barkó Kézműves Egyesület az elmúlt években számos projektben vett részt sikerrel, vívott ki szakmai elismerést.

2016-ban a Népművészeti Egyesületek Szövetsége tagja lettek, 2017-ben és 2019-ben a hungarikum pályázat keretében ruháik szerepeltek a FolkTrend divatbemutatókon – olvasható az összefoglalóban.

A Magyar Néprajzi Lexikon azt írja a barkókról, hogy Borsod, Nógrád, Gömör és Heves megye határvidékén élő népcsoport, körülbelül ötven falu népe. A barkók nevének eredete ismeretlen, írásos források a múlt század elején kezdték használni. Olykor gúnynévként is szerepelt, de inkább megkülönböztető név a gömör-borsodi, részben eredetileg református kisnemesi és a római katolikus, eredetileg többnyire jobbágyparaszt magyarok között. A barkókat a magyar néprajztudomány gyakran a palócokkal együtt vagy azok egyik ágaként kezeli.

A barkók lakta vidék a honfoglalás óta folyamatosan magyar népességű terület. A városoktól távol eső, elzárt völgyekben fekvő barkó falvak a 20. századig archaikus népi kultúrát őriztek meg.

A vidék központja a rövid városi múltra visszatekintő Ózd, nevezetes falvai Romaháza, Hangony, Szentsimon.

MTI

Kultúra-képzőművészet – Kiállítás az országos hímzőpályázatra érkezett alkotásokból Budapesten

Kiállításon mutatják be a XXIX. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat díjnyertes alkotásait Budapesten, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.

A képhez tartozó alt jellemző üres; himzokult.jpg a fájlnév

    A szervezők közleménye szerint a hímzőpályázatra sok színvonalas pályamunka érkezett a Kárpát-medence egész területéről.

Ebben az évben 397 alkotást bírált el a zsűri.

A díjazott munkákat január 16-ig láthatja a közönség a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.

A kiállítás pénteki megnyitóján mutatták be a Kalotaszegi vagdalásos mintagyűjtemény című kötetet. A Hagyományok Háza honlapján olvasható ismertető szerint Péter Mónika-Mária és Péter-Jani Csilla gyűjteménye hiánypótló, mert a kalotaszegi vagdalásos minták összegyűjtése és feldolgozása mindeddig nem történt meg.

A két szerző 234 saját gyűjtésű vagdalásos mintát mutat be fényképek és rajzok segítségével. A kiadvány igyekszik átfogó képet nyújtani a kalotaszegi varrottasnak erről a formájáról, több olyan mintát is közöl, amely már feledésbe merült.

MTI

Kultúra-ünnep-programok – Heves városában látható a díjnyertes betlehemi installáció

Heves város Szent István terén építik fel azt az adventi installációt, amelynek terve megnyerte a Magyarország legszebb betleheme 2019 elnevezésű pályázatot – közölte a pályázat egyik kiírója, a Magyar Turisztikai Ügynökség csütörtökön az MTI-vel.  A három nyertes betlehemet vasárnap avatják fel.

A képhez tartozó alt jellemző üres; Bethlehem.jpg a fájlnév

 

    A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Hungarofest közösen hirdette meg tavaly decemberben a 2019-es pályázatot, keresve Magyarország legszebb betlehemét.


    Minden magyarországi település, város kreatív alkotóit, polgárait arra biztatták, hogy készítsék el saját betlehemük terveit. Külön elvárás volt, hogy a pályázó használja fel településének, lakókörnyezetének sajátosságait, népszokásait, a hagyományos betlehem elemeit, a tájegységre jellemző tárgyi, építészeti elemeket, és akár mai megjelenítési formákat is.


    A három legszebb terv megvalósításának kivitelezését és költségeit a szervező vállalta az idei adventben, maximum bruttó tízmillió forint értékben – közölték.


    A beérkezett pályaműveket háromfős zsűri bírálta el. Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója főként a pályaművekben megjelenő magyar népszokások megjelenítését figyelte, Sinkó Veronika illusztrátor-grafikus a kreativitást, míg Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a magyar tájegyeségekre jellemző szokások megidézését.


    Az első helyezett Orosz Krisztina pályázata lett, ez látható Heves város Szent István terén. A második és a harmadik helyezett ugyanannyi pontot kapott: Békéscsabán Lenkefi Zoltán, míg a somogyi Vörs községben Rácz Tamásné és Kleska Gábor tervei szerint készül el a betlehem.


    A betlehemeket a tervek alapján a Hungarofest szakemberei valósították meg, a győztesekkel szoros együttműködésben.

MTI

Kultúra-hagyomány-család – A komatál hagyományát felelevenítő program indult

A komatál hagyományát népszerűsítő programot hirdetett a Nemzeti Művelődési Intézet, melynek célja a közösség- és hagyományteremtés.

Élesszük újra közösen a komatál hagyományt! – Indul a társadalmi célú kampány

    A programmal a családi, szomszédsági, baráti kötelékeket megerősítő szokást, a komatál átadásának hagyományát szeretnék feleleveníteni – mondta el Závogyán Magdolna, a programot elindító Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, aki az M1 aktuális csatorna és a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának közös vendége volt kedden.

Az elfeledett szokásról szólva elmondta: a komatál hagyománya azt jelenti, hogy az újszülött világra jöttét követő időszakban a kismama környezetében élők – barátok, ismerősök, szomszédok, rokonok- naponta friss főtt étellel gondoskodnak az anyukáról és családjáról.

A program célja a hathetes gyermekágyi időszak megkönnyítésére szolgáló hagyomány felélesztése. Ebben az időszakban 12 napon keresztül segítették meleg étellel a családokat a rokonok, barátok, szomszédok. Emellett a Komatál Program fontos küldetése, hogy közösségépítő folyamatot indítson el Kárpát-medence településein – emelte ki a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője.

A program keretében a Nemzeti Művelődési Intézet támogatja komatálközösségek létrehozását is – tette hozzá. Céljuk, hogy a résztvevők komaközösségeket hozzanak létre, akik díjmentesen igényelhetnek zsűrizett népművészeti tárgyakat: újragondolt komatálakat a Komatál Program Kárpát-medencei Alkotói Pályázat termékeiből. A népművészeti pályázatra az ügyvezető elmondása szerint 648 komatál alkotás érkezett, és a program meghirdetése óta több tucat komatálközösség jött létre. Példaként említette, hogy kedden Füzesgyarmaton egy négyes ikres család kap komatálat az ottani közösségtől.

A Nemzeti Művelődési Intézet Komatál Programja múlt év végén indult az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával, együttműködve a Népművészeti Egyesületek Szövetségével, a Népfőiskola Alapítvánnyal és a Nagycsaládosok Országos Egyesületével.

MTI/https://nmi.hu/

Kultúra-fotó-kiállítás-Olaszország – Magyar Bauhaus-kiállítás nyílik Rómában

Képtalálat a következőre: „Római Magyar Akadémia”

Bauhaus Contemporary címen nyílik kortárs fotóművészeti kiállítás szombaton a Római Magyar Akadémia épületében, a Bauhaus alapításának 100. évfordulója alkalmából a művészeti mozgalom és a magyar alkotók közötti sajátos kapcsolatokra irányítva az olasz közönség figyelmét.

    A Bauhaus forradalmi jelentőségéhez magyar művészek sora járult hozzá. A névsorból kiemelkedik az iskola egyik legmeghatározóbb tanára, Moholy-Nagy László, valamint a világhírű építész és formatervező Breuer Marcell, de rajtuk kívül a Bauhaus működésében és látásmódja megalapozásában olyan további alkotók játszottak szerepet, mint Berger Otti, Johan Hugó, Molnár Farkas, Stefán Henrik vagy Weininger Andor – emlékeztet a szervezők által az MTI-hez pénteken eljuttatott közlemény.

Mint hangsúlyozzák, a “hagyományos” megemlékezésektől eltérő módon ez a fotóművészeti válogatás kortárs magyar alkotók közreműködésével igyekszik rávilágítani arra, hogy a Bauhaus mint iskola, látásmód, téma, vizuális inspirációk forrása ma is élő hagyomány a magyar művészeti közegben.

“Az ihletettség megfoghatatlanul szórt világa nehezen feltérképezhető, ezért is fontos a Bauhaus Contemporary program és kiállítás létrejötte, amely egy helyen mutatja be, számos kortárs alkotó szemüvegén keresztül, hogy mi a Bauhaus hatása ma, hogyan él tovább, miként van ma is jelen” – emelte ki Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a Bauhaus Contemporary katalógusába írt köszöntőjében.

A Bauhaus Contemporary szakmai testület meghívásos pályázat keretében választotta ki a programban és az ahhoz kapcsolódó kiállításokon szereplő alkotásokat. Az általuk felkért fotóművészek – Bíró Dávid, Birtalan Zsolt, Czigány Ákos, Csizik Balázs, Drégely Imre, Geibl Kata, Herczeg Eszter, Király László György, Kudász Gábor Arion, Máté Balázs, Mucsy Szilvia, Nyíri Julianna, Robitz Anikó, Vékás Magdolna és Zagyvai Sári – révén a kortárs magyar fotóművészeti szcéna valamennyi alkotói generációja képviselteti magát – áll a közleményben.

A Bauhaus Contemporary-válogatást az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Müpában megnyitott tárlaton láthatta először a közönség, azóta az utazó tárlat számos magyar és külföldi városban, köztük a világ vezető művészeti vására, az Art Basel idején Bázelben is sikeresen mutatkozott be.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával létrejött Bauhaus Contemporary szervezője az EDGE Communications, szakmai vezetője Löbl Krisztina.
Az utazó kiállítás november 9. és december 13. között látogatható a Római Magyar Akadémia épületében.

MTI

Kultúra-fesztivál Kultúrszüret – Debreceni őszi fesztivál

Kultúrszüret címmel rendezik meg az idei Debreceni őszi fesztivált november 10-19. között a cívisvárosban – jelentették be a szervezők csütörtökön sajtótájékoztatón.

    Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője azt mondta, hogy Debrecenben az ősz legjelentősebb kulturális rendezvénye igazi programkavalkádot nyújt: számos művészeti ágban kínálnak minőségi programokat, alkalmat adva helyi és országos jelentőségű évfordulókról való megemlékezéseknek is.

A Kölcsey központban koncertek, kiállítások, színház- és táncművészeti előadások, gyermekprogramok, népművészeti rendezvények várják majd az érdeklődőket – jelezte, kiemelve az évfordulós programok közül az Ady Endre halálának 100. évfordulójára szervezett zenés irodalmi estet, amelyen mások mellett Csík János és Dresch Mihály zenél, Auksz Éva és Őze Áron pedig verset mond.


“Európa, hogy arcát kezdte veszíteni és megsápadt, jól esett felhívni a figyelmet az európai kultúra egyik fundamentumára, a görög műveltségre” – hangoztatta a sajtótájékoztatón Berecz András énekes, mesemondó, folklórkutató annak apropóján, hogy november 11-én új műsorával érkezik Debrecenbe. Hozzátette: mivel az ember az élményeiért maga felel, ezért úgy érezte, időszerű Európának felmutatni Európát magyar szemmel.


Ennek szellemében a Síp és lant – tisztelet Arisztotelésznek című műsorában Berecz András az ógörög írott műveltségből és az újgörög népművészetből merítve a mese, a muzsika és a tánc nyelvén beszél barátaival együtt az isteni harmóniáról és emberi ösztönökről, miközben kiderül az is, hogy “napjaink értékvesztett világában miért érdemes az európai kultúra bölcsőjéhez visszanyúlni”.


A több mint 20 éves Debreceni őszi fesztivál programjait beharangozó sajtótájékoztatón Bálint Albin kulturális menedzser a Pán Péter avagy a Sohasziget titka című zenés mesejátékra hívta fel a figyelmet, amely családoknak jelent majd látványos kikapcsolódást november 16-án a Kölcsey központban. Pán Péter örökérvényű története Halasi Dániel rendezésében egy bábmusical keretében elevenedik meg, ahol óriás bábok, árnyjátékok, reptetés, biciklin beguruló zongora gondoskodik arról, hogy egy percig sem lankadjon a figyelem – húzta alá.


Korponai Tibor, kulturális menedzser Bősze Ádám Bő szekund című második zenei stand up estjét, illetve Stohl András az Élet Katedrális sorozat keretében újrakezdés önmagammal című önvallomásának november 14-ei bemutatóját ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

MTI/http://kolcseykozpont.hu/