Értékek vonzásában – Kárpátalja Kincsei – Fotókiállítás a Magyarság Házában

Érdeklődő Perl János képeiből az Értékek vonzásában című programsorozat részeként rendezett Kárpátalja Kincsei című kiállítás megnyitóján Budapesten, a Magyarság Házában 2019. május 24-én.

MTI/Máthé Zoltán

D_MTZ20190524033

D_MTZ20190524042

Beregi szőttesek az Értékek vonzásában című programsorozat részeként tartott kiállításon Budapesten, a Magyarság Házában 2019. május 24-én.

MTI/Máthé Zoltán

D_MTZ20190524034

Esküvő bujáki népviseletben

 

D_KOM20190524022

Biczó Boglárka és Szondi György és a helyi hagyományőrző csoport tagjai koccintanak a pár esküvője után Bujákon 2019. május 24-én.

D_KOM20190524018

Boglárka és György, az esküvői szertartáson – Középen Marti József plébános. 

MTI/Komka Péter

11ek vagyunk // Csurka Eszter, Caramel, Trokán Anna – URBÁN TEREFERE – a B32 Galéria és Kultúrtér és Hadik Irodalmi Szalon szervezésében

A képen a következők lehetnek: szöveg

11. kerület, Újbuda. Itt élünk. Innen indulunk. Sokfélék vagyunk, de egy közös: büszkék vagyunk egymásra, figyelünk és kíváncsiak vagyunk a minket körülvevő világra.
A 11. kerület a főváros negyedik legnagyobb és legizgalmasabban fejlődő régiója, a Bartók Béla út mára Budapest egyik központja lett kávézóival, galériáival. Ahogy a kerületben híres egyetem, sportközpont, színház és közösségi tér is van. Innen indult, itt élt egykor Csernus Tibor, Csontváry-Kosztka Tivadar vagy Molnár C. Pál festőművész, Karinthy Frigyes, Ottlik Géza és Kosztolányi Dezső, de ma is számos művész, tehetséges szakember, sportoló és tanár, véleményformáló, inspiráló ember teszi széppé, értékessé, tartalmassá a hétköznapjainkat. Milyenek lehetnek ők valójában? Mi az az örökség, amit ma is magunkban hordunk itt a kerületben? Bontsuk le a mítoszokat, és ismerjük meg egymást közelebbről.

Ezek a gondolatok indítottak el minket, hogy megvalósítsuk a 11ek vagyunk sorozatot – egy lehetőséget, hogy minden hónapban találkozzunk és közösen megismerjük a 11. kerület izgalmas világát.

Építészet, zene, irodalom, sport, technika, festészet, tánc, színház, televízió – havi egy alkalommal találkozzunk, beszélgessünk. Legyünk közösség, hisz tizenegyek vagyunk!

🔹Vendégek:
Csurka Eszter képzőművész
Trokán Anna színművész
Molnár Ferenc Caramel zenész, énekes
🔹Házigazdák:
Antal Nikolett, a B32 művészeti vezetője
Juhász Anna, a Hadik Irodalmi Szalon művészeti vezeteője
✔️A belépés ingyenes!

Forrás: Hadik, facebook

Négynapos helytörténeti és kulturális fesztivált rendeznek Újbudán

Közzétette: Bartók-negyed – 2018. március 13., kedd

Négynapos helytörténeti és kulturális fesztivált rendeznek Ablak a Bartókra címmel május 30. és június 2. között Újbudán – közölték a szervezők az MTI-vel.

    Az ingyenes fesztiválon nemzetközi táncprodukciók, performanszok, homlokzatvetítések, kiállítások, műtermi kalandozások és városi játékok is várják az érdeklődőket a környék alkotó- és kiállítótereiben – írták.

Here's how we're celebrating International Day of Dance! 😉 #zigguratproject #woulduhavedinnerwithme #alwaysonthemove #internationaldayofdance #workinprogress #residency #balassiinstitutecairo #izp PLACCC Fesztivál

Közzétette: Ziggurat Project – 2019. április 29., hétfő

PLACCC Fesztivál

A rendezvény egyebek mellett a Bartók Béla út és környéke kulturális életének, illetve helyszíneinek – köztük egykori központjának, a Hadik kávéháznak – állít emléket, valamint az azóta átalakult, de újra nyüzsgő kulturális helyszínek bemutatására vállalkozik.

A képen a következők lehetnek: szöveg
A látogatók megismerkedhetnek a Bartók Béla út korábban üresen álló, mára közösségi vagy művészeti térként működő helyszíneivel, magyar és nemzetközi előadóművészek produkcióit tekinthetik meg, vezetett sétákon ismerkedhetnek a környék történelmével és interaktív kiállításon tesztelhetik saját kreativitásukat.

A képen a következők lehetnek: asztalKiégő Izzók

A programok között szerepel Willi Dorner Bodies in urban spaces című performansza, amely a városi terek és az ember viszonyát ábrázolja.

meetlabos írógép 😉

Közzétette: Meet Lab – 2016. december 21., szerda

A Secret Mapping Experiment használaton kívüli épületeket és természeti képződményeket öltöztet különleges fénykosztümbe. A Kiégő Izzók nevű művészeti csoport rendhagyó vizuális kalandra invitálja az érdeklődőket. Lesz helytörténeti séta a Budasteppel, interaktív városi hangjáték és képzőművészeti vacsoraprojekt is – olvasható a közleményben.

A fesztivált a Bartók-negyed fenntartója, az Eleven Blokk Alapítvány szervezi. A 2013-ban alapított Bartók-negyed egy városi hálózat, amely hosszú ideig üresen álló ingatlanokban tart fenn közösségi tereket és szervez programokat. A Bartók Béla út közvetlen szomszédságában nyolc helyiséget üzemeltet, csaknem 1000 négyzetméteren, ahol harminc, a legkülönbözőbb területekről érkező fiatal művész és kreatív végzi napi munkáját.

A programokról bővebben a www.bartoknegyed.hu internetes oldalon lehet olvasni.

MTI/bartóknegyed/facebook

Magyar formatervezők a romániai dizájnhéten

Kapcsolódó kép

A Romanian Design Week a román formatervezői szakma legjelentősebb eseménye. A május 18. és 26. között Bukarestben zajló eseményen a Balassi Intézetben a MOME divat- és textil-, valamint ülőkekiállítását láthatják az érdeklődők.

Képtalálat a következőre: „Odeon Színház, Bukarest”

A magyarok és a Bauhaus színházi forradalma című kiállítás az Odeon Színházban lesz látható.

A Balassi Intézet udvarán lesz a Csernátoni Design Tábor kültéri kiállítása. Az alkotótábor olyan fiataloknak szól, akik formatervezői szakon tanulnak különböző magyarországi és romániai egyetemeken. A tárlat az utóbbi két év alkotótáborainak munkáiból nyújt válogatást.

Depositphotos

A párhuzamosok továbbfutnak

A debreceni Déri Múzeumban látható az a reprezentatív kiállítás, amely két magángyűjtemény együttes bemutatásával a magyar népi kerámia jelentős, elsősorban erdélyi és partiumi központjaiból származó remek darabokat tárt a nézők elé.

keramia

„A párhuzamosok találkozása. A magyar népi kerámia emlékei két magángyűjteményben” című kiállítás két orvos, dr. Bódi István és dr. Sipos József gyűjteményére épül. A gyűjtők a marosvásárhelyi egyetem elvégzése után az 1960-as években kezdtek a népi kultúra iránt érdeklődni, s főleg Magyarországról jövő inspirációk hatására, hamar elragadta őket a gyűjtői szenvedély. Eleinte elsősorban lakóhelyük és működési területük környékén gyűjtöttek, s így dr. Bódi István Nagybányán, Vámfaluban, dr. Sipos József pedig Zilahon és Désházán talált igen értékes tárgyakat.

A debreceni kiállításon a két gyűjteményből párhuzamosan válogatott edények 15 kisebb és nagyobb kerámiaközpont reprezentáltak, s jelentős teret kaptak a kályhacsempék is. Összesem 539 darab népi fazekasmunkát nézhetett meg a közönség közvetlen közelről, hiszen vitrinek, üvegfalak nem zárták el a kiállított tárgyakat.

parhuzamosk

A párhuzamosok találkozása című kiállítás év elején meghívást kapott a nagyváradi Várban működő Várostörténeti Múzeum és Kulturális Komplexumtól. Az eredeti koncepció mentén, minimális módosítással, átcsoportosítással újrarendezett kiállításon 475 eredeti népi fazekasmunka látható. A kiállítás szövegei román és magyar nyelven, valamint egy kísérőfüzet segítségével angolul is olvashatóak. A tárlat a nagyváradi Vár első emeleti kiállítótereiben szeptember 7-ig várja a látogatóit.

Forrás és fotók: magyarmuzeumok.hu

kultúra.hu

Fiatal iparművészek az ÚjMűhelyben

Üvegképek, ruhakollekciók, textilek és ékszerek is láthatók az iparművészet legtehetségesebb fiatal művészeinek a szentendrei ÚjMűhely Galériában május 15-én nyílt tárlatán. „A kiállítás friss és karakteres, önálló ötletekkel és egyedi formavilággal dolgozó erős nemzedék bemutatkozása, a közös tárlaton pedig a művek új összefüggésbe, viszonyrendszerbe kerülnek” – mondta a megnyitón Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár.

UjMuhely_Galeria

Magyarországnak 14, fiatal művészeknek szóló különböző ösztöndíja van, ezzel 140 fiatalnak nyílik lehetősége egy éven keresztül arra, hogy csak az alkotásra koncentráljon – emlékeztetett Fekete Péter. Az ösztöndíj ugyanakkor nem csupán a pénzről szól, hanem – a MANK munkatársainak is köszönhetően – egyfajta gondoskodásról, odafigyelésről, együttlétről. Az egymásra való odafigyelés kötelezi is a fiatalokat, hogy jól sáfárkodjanak a lehetőséggel. Az ösztöndíj kettős elismerés: méltányolja az addig felmutatott tehetséget, és esélyt ad egy alkotói terv kivitelezésére – tette hozzá.

Fekete_Peter_Tardy-Molnar_Anna
Fekete Péter és Tardy-Molnár Anna

Az iparművészet kiemelkedő fontossággal bír, hiszen ez a művészeti ág átszövi az életet, meghatározza környezetünket, tárgyi kultúránkat – mondta köszöntőjében Tardy-Molnár Anna, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) ügyvezetője, aki hangsúlyozta: létfontosságú, hogy az iparművészetnek megfelelő helye és megbecsültsége legyen a művészeti ágak között.

 

Kozma-osztondij_kiallitas-megnyito_Fekete_Peter

A Kozma Lajos kézműves iparművészeti ösztöndíjat évente tíz pályakezdő iparművész nyerheti el. A legfeljebb három alkalommal elnyerhető pályázat lehetőséget ad arra, hogy a művészek választott témáikban tizenkét hónapon át intenzíven kutassanak, innovatív kísérleteket folytassanak, ötleteiket eladható termékekké fejlesszék, saját márkát építsenek, vagy magasabb szintre emeljék kézműves iparművészeti vállalkozásukat.

Kozma-osztondij_kiallitas_1
Fazekas Veronika munkái

A nyertes művészek az ösztöndíj időtartama alatt készült munkáikat beszámoló kiállításon mutatják be, ami kiemelkedő jelentőségű eseménynek számít a hazai iparművészeti életben.
Az idei beszámoló tárlaton a 2018. évben ösztöndíjat nyert tíz művész alkotásaival ismerkedhetünk meg. Közülük Kóródi Zsuzsanna üvegművész és Pápai Lilla divattervező művész háromszoros, Mitter Anna Róza textil- és divattervező iparművész pedig kétszeres ösztöndíjas.

Kozma-osztondij_kiallitas_2
Nagy Krisztina: Mimikri

Kóródi Zsuzsanna üvegképeket alkot, melyek a konkrét és a kinetikus művészet legújabb törekvéseihez kapcsolhatók. Újabb műveire a kompozíciók korábbinál nagyvonalúbb és szabadabb ritmikai és aritmetikai felosztása és a vonalszerkezetek változatos lépték- és ritmusváltása jellemző, mely gondosan megtervezett és precízen kivitelezett, mozgásra változó, lebilincselő képeinek zenei hatást kölcsönöz.

Pápai Lilla a WYHOYS márkanéven ismertté vált ruhakollekcióját egészítette ki újabb kötött és varrott öltözékekkel, Mitter Anna Róza pedig ZEROUPRE projektjét fejezte be új szabásmintarajzok tervezésével és két látványos és rendkívül nőies bőrtáska elkészítésével.

Kozma-osztondij_kiallitas_4
Kalicz-Mészáros Klára: Lélekkérgek

Az első alkalommal ösztöndíjat nyert művészek között három textiltervező iparművész mellett három ötvös-, illetve fémműves művészt és egy kerámiatervező művész is szerepel a kiállításon.

 

Kalicz-Mészáros Klára Lélekkéreg címen új ruhakollekciót készített. Sci-fibe illő alkotásaival a tradíciók iránti tiszteletének kifejezése mellett a várható jövőt vetíti elénk. Öltözékeit a közeledő emocionális jégkorszakban élőknek szánja, hogy a ruhák megóvják viselőiket az illetéktelen vagy agresszív közeledéstől.

Kozma-osztondij_kiallitas_6

Nagy Krisztina textiltervező művész meglévő kollekciójához készített táskákat, kiegészítőket. Valamennyit kidobásra szánt, használt bőr ruházatból varrta, hangsúlyozva az újrahasznosítás, a környezettudatos szemlélet fontosságát.

 

Révész Eszter textiltervező művész a szövéssel előállítható tradicionális minták modernizálására és maradék fonalak használatára tett kísérletet. Belső terekbe szánt, hagyományújító szőnyegkollekciójának darabjai kisméretűek, többféle funkcióra is alkalmasak, akár fiatalok is meg tudják venni első lakásuk díszítésére.

Kozma-osztondij_kiallitas_szonyeg
Révész Eszter munkája

 

Fazekas Veronika fémműves iparművész egy korábbi ékszerkollekciója továbbfejlesztésére vállalkozott. Fülbevalóihoz, brossaihoz és karkötőihez különféle minőségű papírokat és hullámkartonokat használt, melyekbe eltérő anyagokat, pl. gyöngyöt, plexit, fóliát applikált. Műveinek megformálását az anyagok sajátosságaira, átláthatóságára, vagy áttetszőségére, és a lamellák elmozdulásával keletkező moire-jelenségre építette.

 

Tengely Nóra ékszer- és kiegészítő tervező művész is alternatív anyagokkal, valamint új foglalási módokkal kísérletezett. Ékszerei megalkotásakor a hagyományos tokos, karmos és angol foglalás mellett az anyag tulajdonságára épített. Másik témája a láncszemekből álló karkötő, illetve bross, melyekhez új, innovatív anyagokat és megoldásokat alkalmazott.

Kozma-osztondij_kiallitas_gyuruk
Juhász Janka: JUJJ-Jewellery

Juhos Janka ötvösművész az eljegyzési- és jegygyűrűk személyre szabott, egyedi megjelenésének lehetőségeit kutatta. A gyűrűk élének és palástjuk felületének plasztikai formálásával a fényben láthatóvá váló egyedi díszítésmódokkal kísérletezett. Gyűrűkollekciói díszítéséhez ipari véséssel kísérletezett és a mintatervezés mellett számos prototípust valósított meg.

Ruzicska Tünde kerámiaművész a 2016-ban készített, saját fejlesztésű Áramlások című porcelán tálsorozatát gondolta tovább felhasználóbarát szempontokat előtérbe helyezve. Háromféle szeladonmázat kísérletezett ki, és régi recepteket kutatott, melyeket először kevert ki. Művei modernek, egyediek, szépek és praktikusak, az alkotó szándéka szerint ünneppé varázsolják a hétköznapok étkezéseit.

A kiállítás, melynek kurátora N. Mészáros Júlia művészettörténész, 2019. június 16-ig látható a szentrendrei ÚjMűhely Galériában.

Kozma-osztondijatado_4

A tárlat megnyitóját követően Fekete Péter államtitkár átadta a 2019-es ösztöndíjak okleveleit. A Kozma Lajos építész, iparművész, grafikus tiszteletére 1987-ben létrehozott ösztöndíjat idén Zala Zsófia, Andrási Edina, Herter Katalin Júlia, Kelemen Dóra, Dénes Petra, Szilágyi Sarolta Tekla, Németh Ninetta, Gspann Zsuzsanna, Csávás Ruzicska Tünde és Tengely Nóra vehette át.

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Magyar programok a pécskai napokon

2019. május 14.
A Pécska várossá nyilvánításának 15. évfordulójára szervezett programsorozat első napján főleg a helybeli magyarságot várták a szervezők: az önkormányzat és a művelődési ház.
Hír beküldése

Fotók: Sinka Pál

Pénteken délután került sor a városháza dísztermének előterében egyszerre három kiállítás bemutatására, amelyeket a Határon átnyúló hagyományok az idő folyamán elnevezésű pályázat keretében szerveztek meg európai uniós támogatásból.

A belépőket régi és mai pécskai épületeket, szokásokat felelevenítő fényképek fogadták, a falakon és asztalokon pedig az Interreg-program keretében finanszírozott pályázat keretében Mórahalmon, március utolsó napjaiban megszervezett amatőr művésztáborban készült alkotásakat mutatták be. 15 pécskai és ugyanannyi mórahalmi amatőr művész festményeit, rajzait, kézimunkáit állították ki a szervezők.

A várost Tóth Edit (festészet), Pop Andreea (grafika), Huţ Krisztián (festészet), Szávui Károly (gravírozás), Andreea Stan (fotóművészet), Szávui Angéla (szövés), Florin Moş (kollázs), Zsanett Fábián (kézimunka), Marin Stan (fotóművészet), Laukó Katalin (festészet), Sztojka Szidónia (kézimunka), Libus Zsolt (fotóművészet), Blazena Karkus (festészet), Andreea Ştefan (festészet) és Vasile Arnăutu (grafika) képviselte.

A megnyitón Antal Péter polgármester mellett a mórahalmi önkormányzat képviselői is jelen voltak, a táborban részt vevő amatőr művészek egy csoportjával, akik utána megtekintették a várost, a római katolikus templomot és maradtak a további programokon is.

Az előtér belső részében egy korhű szobát rendeztek be pécskaiaktól kapott régi tárgyakkal. A Szávui Károly és Angéla által készített faházikóban étkészlettől kezdődően falvédőkön át egészen bútorokig mutatták be a pécskai magyar és román hagyományokat.

A kulturális program 19 órától kezdődött a piactéren. Közel három órán keresztül a magyar népzenéjé és -néptáncé volt a főszerep.

A Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület Maros citerazenekarának mindhárom csoportja és a Búzavirág Néptáncegyüttes csoportjai is színpadra léptek, a meghívott makói Maros Táncegyüttes társaságában. Az összeállítást a Búzavirág csoport legújabb koregráfiája zárta, gyönyörű népviseletben.

22 óra körül kezdődött a magyarországi Két Zsivány koncertje. A 15 éve pályán lévő duó saját számokkal és feldolgozásokkal melegítette be a közönséget a hűvős időben. Az estét utcabál zárta, amelyen a Kisperegi Roulette muzsikált.

S. P.

Aradi Hírek

Címlap

Kékfestőből – panelház?

Az óbudai Lajos utcában frissen felújított, tízemeletes panelház egyedi kékfestő motívumaival nemcsak magára hívja fel a figyelmet, hanem a szomszédságában megbúvó, egykor világhírű Goldberger Textilgyárnak is emléket állít. A többgenerációs családi vállalkozás történetét A Goldbergerek öröksége, főszerepben Goldberger Leó, a textilgyáros zseni című tárlatvezetésen ismerhettük meg a Budapest Art Weeken.
GOLDBERGER_3-e1538566743359
Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjtemény
Forrás: obuda.hu
A panelházak között megbújva találhatjuk a Goldberger Textilipari Gyűjteményt egy régi barokk egyemeletes épületben. Ez volt az első üzlete és egyben lakása az 1779-ben Óbudán letelepedett cseh-morva zsidó textilkereskedő családnak ­ – meséli Tamás István, az Óbudai Múzeum munkatársa.
Goldberger_Textilgyar_1908-ban.
A Goldberger Textilgyár 1908-ban
Forrás: mandadb.hu

A család már ekkor jómódú lehetett, hiszen a II. József által előírt kötelező német vezetéknév választásakor a Gold – arany előtag felvételét választották, pedig ezért külön fizetniük kellett. Óbuda egyik közeli szőlőhegyét nevezik Arany-hegynek – Goldbergnek. A morva Perec Belából így vált textilgyáros dinasztiaalapító Goldberger Ferenc. Óbuda, amely ekkor mezőváros volt, szívesen fogadta a zsidó letelepedőket, hiszen ők – ellentétben a földművesekkel, szőlőtermesztőkkel – pénzben fizették az adót. Budán, a szabad királyi városban ez idő tájt nem is lelhettek otthonra zsidó betelepülők.

Goldberger_csaladi_foto
Goldberger-gyerekek 1929-ben
Forrás: mandadb.hu

Goldbergerék a textilkereskedés után a gyártás mellett is hamar elhatározták magukat, kékfestő műhelyt alapítottak. Ferencet az elsőszülött fiú, Sámuel követte a manufaktúra élén, aki gyárkiváltságért folyamodott 1841-ben a Helytartótanácshoz. 1834-től gépesítették a minták nyomását, munkásokat alkalmaztak. A Goldbergerek a magyar iparfejlesztés ügye mellé álltak, sőt a nemzet ügye mellé is, az 1848-as forradalmat és szabadságharcot ruhaanyaggal támogatták.

Goldberger_Samuel_textilmuve_1928
Goldberger Sámuel textilműve, 1928
Fotó: Négyesi Pál/Fortepan

Kísérletező szemléletüket jellemzi, hogy bevezették az olajnyomásos technikát is, amellyel sokszínű, tarka szövetet lehetett előállítani. A sikeres vállalkozást maga Ferenc József is meglátogatta.

Goldberger_kirakat
Goldberger kirakat a Vörösmarty téren 1928-ban
Forrás: mandadb.hu

A kiegyezés évében nemességet is kap a család, és jogosulttá válik a Buday előnévre. Címerükbe az erénnyel, munkával mottót választják, amely valóban illik életfelfogásukra. Ferencet Bertold fia követi a vállalkozás élén, aki tovább modernizál és bővít. Elismertségüket mutatja, hogy a millenniumi iparmű-kiállításon már nem kiállítóként, hanem zsűritagként szerepeltek.

Goldberger-pavilon_a_Budapesti_Nemzetkozi_Vasaron_1941
Goldberger-pavilon a Budapesti Nemzetközi Vásáron, 1941
Forrás: Fortepan

Bertoldot a családi hagyománynak megfelelően legidősebb fia, Antal követte a vállalkozás élén, korai halála után pedig testvére, Leó kerül a cég élére. Az új cégvezető jogi doktor, aki nem készült gazdasági pozícióba, de hamar kiderült rátermettsége. Világvállalattá fejlesztette az egykori kis családi műhelyt. Művelt, széles látókörű, jó vezetői érzékű, nyitott ember volt, aki a közügyek mellett – tagja volt a Nyugat kiadójának is – a politikai életben is közszereplő, befolyásos ember volt.

A textilnyomó műhely mellett fonodát és szövödét is alapított, létrehozva ezzel egy vertikális termelőüzemet, vagyis a terméket teljes egészében – a pamutszál megfonásától a színezett, nyomott mintás ruhaanyag elkészítéséig – maguk állították elő, nem függtek tovább a beszállítóktól. Leó, külföldi tanulmányutakra küldte tehetséges beosztottait, a korábban Párizsban vásárolt kollekciókat felváltotta a saját tervezésű minták sora.

buday-goldberger-leo_R
Buday Goldberger Leó
Forrás: Óbudai Múzeum

Goldberger Leó támogatta a textiliparitervező-oktatás elindítását. A gazdasági válságok alatt pedig rendkívül olcsón vásárolt minőségi textilgépeket, amelyek a válság lecsengése után szép hasznot hoztak számára.

Vállalkozókedvét, nyitottságát dicséri, hogy szakítani mert a pamutfonalak egyeduralmával. A németországi Bemberg cég által kínált, új műanyag szál előállítási jogának megvásárlásával forradalmasította az öltözködést. Parisette néven előállított selyemszerű anyagával az arisztokrata luxust tette elérhetővé a közember számára.

parisette
Parisette – A gazdag nő öröme, a szegény nő luxusa
Forrás: Óbudai Múzeum

Marketingérzékére vall, hogy két, népszerű színházi produkció szponzorálása révén a pesti lányok az ünnepelt színésznők – Goldberger gyárban gyártott – selyemköntösét keresték az üzletekben.

Leó a budapesti ipari vásárokon is igyekezett mindig valami újat, meglepőt bemutatni: Bauhaus stílusban építtetett óriási pavilonja jelentős visszhangot váltott ki. Több mint 50 országgal kereskedett, öt kontinensre szállították termékeit, még Ausztráliával is kereskedelmi kapcsolatban álltak.

Politikai befolyását erősíttette, hogy a kormányzó fia, Horthy István a Goldberger gyár igazgatótanácsában vállalt szerepet, a kormányzónak pedig kártyapartnere volt. Talán túlságosan is bízva pozíciójában nem hallgatott az intő jelekre, sőt a figyelmeztetést sem vette komolyan, sérthetetlennek gondolta magát. A német megszállás másnapján elvitte a Gestapo – mint utóbb kiderült „pénzszerzés” céljából –, a családtól 100.000 dollár váltságdíjat követelve dr. Buday Goldberger Leó életéért. Hiába volt azonban hatalmas vagyonuk, ennyi készpénzzel nem rendelkeztek, felesége nem tudta megvásárolni férje életét.

goldberger
A textilgyár anno
Forrás: mandadb.hu

A sors iróniája, hogy Goldberger Leó vesztét saját előrelátó gazdasági megfontolása okozta, hiszen minden pénzét gépek felvásárlásába fektette, a pincéjében kicsomagolatlan svájci textilgépek sorakoztak. Mauthausenbe került, a tábor felszabadításának napján hunyt el.

A Goldberger gyár aranyideje véget ért. A háború után Leó fia, Antal vette át az irányítást. 1948-ban a gyár az államosítás sorsára jutott. Tovább folyt a termelés, a Goldberger alapokon a megváltozott piaci igényeket követve működött a gyár egészen a ’70-es évekig, ezután egyre kevésbé eredményesen egészen a rendszerváltást követő megszűnéséig.

Az 1975-ben létrehozott egykori textilmúzeum tárgyait az 1960-as évektől kezdték gyűjteni, elsősorban a magyarországi textilüzemek tárgyi emlékeiből. A múzeum végül 1986-ban Budapesten, a 13. kerületben nyitotta meg kapuját. 1991-ben az akkori épület új funkciót kapott, így a múzeum ideiglenesen bezárt. 1992-ben a Textilmúzeum Alapítvány megszerezte a Goldberger gyár műemlék épületeit.

Goldberger_Textilipari_Gyujtemeny
A Goldberger Textilipari Gyűjtemény
Fotó forrása: Budapest Art Week

Az egykori családi vállalkozás legrégebbi épületében nyílt újra 1999-ben a múzeum. Az intézményt a működtető alapítvány 2012-ben Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának ajánlotta fel, amely azóta Goldberger Textilipari Gyűjteményként teljes átalakítás után, modern, 21. századi terekkel és kiállítással az Óbudai Múzeum fenntartása alatt áll.

A 2013 őszén nyílt, többszörösen díjnyertes kiállításon ismerkedhetünk meg a Goldbergerek és a vállalkozás történetével.

Budai Kriszta

kultúra.hu

Érzékeny terek címmel látható akadálymentes kiállítás a szentendrei MANK Galériában

Kapcsolódó kép

Megértési nehézséggel élők, látássérültek és mozgássérültek számára is befogadható képző- és iparművészeti kiállítás látható péntektől Érzékeny terek címmel a szentendrei MANK Galériában.

Képtalálat a következőre: „Boros Mátyás Cet”

    Testi és értelmi hátrányokkal élők elfogadása és megbecsülése áll a szentendrei MANK Galéria június 3-ig látható képző- és iparművészeti kiállításának a középpontjában – közölte a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) az MTI-vel.

Kínai székely/mediawavefestival.hu
 

A tárlaton Horváth László Kínai székely című útifilmje a kerekesszékes művész két, Kínába vezető utazását mutatja be, amelyet a gyógyulás reményében tett meg. Különleges Tarr Hajnalka képzőművész Benti bútor című paravánja, amit a látása folyamatos romlásával küzdő Papp Károlyné Bánó Judittal közösen készített közösen: a látássérült hölgy családi fotóiból szőtt paraván azt az állapotot mutatja be, ahogy jelenleg látja a vizuális világot.

Kapcsolódó képBoros Mátyás háromdimenziós rajzai/Librarius.hu


    Emellett olyan műveket is felvonultat a kiállítás, amelyek a hétköznapokból kimaradó információkat, élményeket kínálnak a hátrányos helyzetű célcsoportoknak. Mint írják, Boros Mátyás Cet című munkája egy lapszéli firka felnagyítása, amelynek gesztusai kitapinthatóak, ez egy olyan vizuális terület, amelyet a magas művészet gyakran használ, de a látássérültek felé való taktilis művészetközvetítésből kimarad.

Ádám Zsófia Koreográfiák Bolcsóra című installációjában Bolcsó Bálint zeneszerző által komponált zeneművekre mozdulnak, rendeződnek hungarocellgolyók, és így válnak a hangok ezzel érezhetővé, láthatóvá.
    A közlemény idézi Tardy-Molnár Annát, a MANK ügyvezető igazgatóját, aki elmondta, hogy azt szeretnék, hogy olyanok is megismerkedhessenek a művekkel, a művészekkel, akiknek eddig nem volt lehetőségük vagy alkalmuk erre. Az akadálymentesített kiállítás keretében azok számára is biztosítani tudják a művészet örömét, akik valamilyen testi, vagy értelmi fogyatékosság okán nem tudták ezt megtenni korábban. Hozzátette: a kiállításhoz szervezett művészetpedagógiai foglalkozásra ezúttal is várják a környék iskoláscsoportjainak a jelentkezését.

MTI/adamzsofia.hu/Szentendre.HU