Király Tamás divattervező retrospektív kiállítása Budapesten

Király Tamás (1952-2013) divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel péntektől látható a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban.

    Király Tamás, az egyik nemzetközileg is legismertebb magyar divattervező az 1980-as években kezdte karrierjét, és rövid idő alatt az underground színtér emblematikus alakjává vált.

Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója a szeptember 15-ig látható kiállítás csütörtöki sajtóbejárásán elmondta: Király Tamás művészete az öltözködést, a filmet, a színházat, a performanszt és a képzőművészetet egyaránt magába foglalja.


A tervező meghatározó művésze volt a rendszerváltás előtti időszaknak, alkotásai óriás kincsnek számítanak – tette hozzá.

Tímár Katalin, a tárlat kurátora hangsúlyozta: a divattervező folyamatosan túlszárnyalta a határait. Királyt az átalakulás és a folyamatok érdekelték, nem az örökkévalóság. Alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította – tette hozzá.


Mint mondta, a kreációi nagyon sérülékenyek voltak, Király Tamás több alkotása megsemmisült, vagy elveszett és már csak fotódokumentációban lelhetők fel.

Az első teremben látható képzeletbeli kifutón különféle korszakaiból látható válogatás. Bemutatnak az 1980-as évek közepéből, az úgynevezett hajtogatós korszakból származó ruhát, amelyből egyetlen példány maradt fent. Jellemzője, hogy többféleképpen lehetett hordani.


A kurátor kifejtett: ruháiban sokszor hangsúlyozta a női test egyébként is hangsúlyos idomait, más esetekben pedig épphogy ez ellen dolgozott, olyan részekre helyezte a hangsúlyt, ami nem volt megszokott: például párnákat helyezett olyan helyekre, amelyek a női idomokat eltakarták.

Kiállítják a pirosruha-kollekciót is, amely a divattervező utolsó, 2013-as bemutatóján az Elle Fashion Show-n volt látható.

A következő teremben a Hölgy kicsit bogaras című projektjének fekete színű darabjait mutatják be. A kreációk Krasznai Zoltán nagyméretű fotósorozatán is megjelennek, míg a videón a fotózás munkafolyamatáról mutatnak werksorozatot, de a divattervező lakásából is látható többek között egy fekete asztal, amely a projektben díszletként szolgált.

Mint mondta, Király Tamás szerette a kontrasztokat, anyagok és emberek kontrasztjait, ezért került a fekete terem mellé a fehér terem, ahol Baltazár Színház előadásához készült jelmezekből állították ki a leglátványosabb darabokat.

Mint mondta, Király Tamás a 2010-es évek közepén kezdett dolgozni a színházzal, amelynek három előadásához tervezett jelmezeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotói fantázia leginkább ezekben a darabokban érhető tetten, mivel a legegyszerűbb anyagokból volt képes elképesztő kreációkat létrehozni.

Pécsett 1987-ben rendezett bemutatót, amelynek teljes anyagát fotókból összeállított werken mutatják be. Tímár Katalin szerint Király Tamás szerette dramatizálni a bemutatókat, színpadon jelentek meg a ruhák, sokszor a modellek táncoltak, vagy különféle interakcióba léptek egymással. Colstokból készült kreációk, valamint az úgynevezett testruhák szerepletek a pécsi bemutatón. Utóbbiak annyira rossz állapotban maradtak meg, hogy ezeket csak fotósorozaton láthatja a közönség – hangsúlyozta.

A következő egységben az 1988-as Dressater elnevezésű berlini divatbemutatót idézik meg, ahol Király Tamás egyetlen kelet-európaiként olyan tervezők társaságában állított ki, mint Claudia Skoda vagy Vivienne Westwood.

A show-n olyan ruhákat vonultatott fel, amelyek koncepcionális és vizuális radikalizmusa még ebből a formabontó közegből is kiemelte. A berlini bemutatóra készült ruhákból csak három darab maradt meg, de fotókon és videókon látható a többi kreáció is.

A következő terem anyaga az úgynevezett Váci utcai séták elnevezésű projekt néhány darabját és a fotódokumentációt vonultatja fel. Az 1980-as évek közepén szerveződött performanszok során a főváros sétálóutcája kifutóvá alakult át, a modellek interakcióba kerültek a járókelőkkel. Ebben a korszakban a kurátor szerint főként a konstruktivista hagyomány határozta meg Király formavilágát.

Az utolsó teremben népies kreációkat láthat a közönség, valamint különféle kiegészítőket, köztük a pata formájú cipőket.

MTI/ludwigmuseum.hu

Csütörtökön kezdődik a Bajai Halfőző Fesztivál

Csütörtökön kezdődik a Bajai Halfőző Fesztivál, amelynek csúcspontja ezúttal is a szombati halfőzés lesz; a tüzet a színpadon felállított bogrács alatt Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek gyújtja majd meg.

  Bajai Halfőző Fesztivál 2019

Bócsa Barnabás, a fesztivált szervező Baja Marketing Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: az évente hagyományosan július második hétvégéjén megrendezett bajai gasztronómiai fesztivál mára európai hírnévre tett szert, és a halászlé mellé négy napon keresztül egyéb szórakoztató programokat is kínál a helybelieknek és a városba látogatóknak.

Képtalálat a következőre: „Bácskai Néptáncgálá”
A Bajai Halfőző Fesztivál július 11-én, csütörtökön hagyományosan a Szentháromság téren belvárosi menettánccal, helyi és környékbeli néptáncegyüttesek, valamint zenekarok fellépésével, a XII. Felső-Bácskai Néptáncgálával veszi kezdetét.

A gyermekeket a Lóca együttes zenés gyermekműsorával várják, majd az estét a különböző helyszíneken felállított színpadokon a Csík Zenekar, a Memphis, a délszláv zenét játszó Zabavna Industrija koncertje, illetve a Danubia Tamburazenekar táncháza zárja.

Pénteken délután Farkasházi Réka és a Tintanyúl Zenekar délutáni műsorát számos koncert követi. Színpadra lép többek között az Ivan and the Parazol, a Quimby, a Tankamara, a Blahalousiana, a 30Y és a Bad Times.

A szervezők szerint idén is mintegy kétezer bográcsban fő majd szombaton a hungarikummá emelt, egyedi módon készített halászlé. Az ünnepi tűzgyújtást követően a Csopak Demizson Allstars Orchestra játszik majd. Később a résztvevők ízelítőt láthatnak a Budapesti Operettszínház szabadtéri előadásából, majd többek között fellép Bye Alex és a Sleep, a Budapest Bár és a Honeybeast. Éjféltől tűzijáték, majd a Bohémek koncertje szórakoztatja a vendégeket.

Vasárnap délelőtt a Petőfi-szigeten a Vidámpark családi nap programjai között állatsimogató, Csernik Szende székely mesemondó műsora és a Langaléta Garabonciások produkciója is szerepel. A négynapos fesztivált este a Petőfi-szigeten Majka koncertje zárja.

A fesztivál négy napján az Eötvös színpadon bajai és környékbeli fiatal tehetségek mutatkoznak be egy-egy rövid koncert keretében.

A 24. Bajai Halfőző Fesztiválra számos kísérőrendezvénnyel is készültek a szervezők: lesz horgászverseny és kispályás labdarúgótorna, halételekhez kapcsolódó kvízjáték, szigeti vásár, népek udvara és borsétány is. A magyar folyami halfajok legjavát egy több ezer literes akváriumban mutatják majd be. A fiataloknak a Halfőzőfeszt DJ Fesztiválon három napon át hazai és külföldi lemezlovasok játszanak. A Bajával ismerkedők gumikerekes kisvonattal a város nevezetességeit, sétahajóról pedig a Sugovica és a Duna természeti szépségeit fedezhetik fel.

A fesztivál első napján nyílik meg Baján a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Boldogasszony-vándorkiállítása, amely 55 kortárs alkotó ábrázolásain keresztül mutatja be Szűz Mária és a magyarság kapcsolatát.

Képtalálat a következőre: „Pump Károly fotóművész”Pump Károly fotóművész képei

Vízállásjelentés címmel kiállítás nyílik Pump Károly fotóművész képeiből is, amelyek a Duna tavaly őszi rekordalacsony vízállását örökítik meg.

Az egészséges életmód népszerűsítése érdekében egészségügyi szűrőbuszokon érelmeszesedés- és érszűkület-vizsgálatokat, vérnyomás- és pulzusszám-mérést, valamint testösszetétel-meghatározást végeznek majd.

Ezzel párhuzamosan a Petőfi-szigeten felállított sátorban különféle, az egészségmegőrzéssel kapcsolatos tanácsadással, ételkóstolóval várják az érdeklődőket.

Szintén az egészséges életformát népszerűsítve a Magyar Ergométer Szövetség képviselői különféle edzésformákat mutatnak be és sportolással kapcsolatos tanácsokat nyújtanak.

MTI/Est.hu

Huszonhárom magyar művész munkái láthatók a passaui Modern Művészetek Múzeumában

Huszonhárom magyar művésznek az 1989-es eseményeket és a nyugati határnyitás évét felidéző munkái láthatók a passaui Modern Művészetek Múzeumában – hangzott el az M1 aktuális csatorna keddi adásában.

Orosz István Kossuth-, Munkácsy-, Balázs Béla-díjas grafikusművész a 30 évvel ezelőtt készült, a rendszerváltozás emblémájává vált „Tovarisi konyec” feliratú plakátjával
Fotó: Oláh Tibor / MTVA

   A Verstrichene Zeit – Elfolyó idő cím egy harminc évvel ezelőtti történeti eseményre utal, amikor megnyílt a magyar-osztrák határ – mondta el Stefanovits Péter, a tárlat egyik kurátora az adásban.

Hozzátette: a szeptember 29-ig látható tárlatot Magyarország müncheni főkonzulja, Tordai-Lejkó Gábor szervezte a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) képzőművészeti tagozata számára. A válogatás egyik ikonikus munkája például Orosz István Továrisi konyec feliratú plakátja, valamint kifejezetten erre a kiállításra készült alkotások, képek, szobrok, plasztikák, plakátok is láthatók.

A Stefanovits Péter és Alapfy László kurátorok által rendezett kiállításon a német közönség még Aknay János, Árendás József, Bakos István, Barabás Márton, Baráth Ferenc, Csáji Attila, Elekes Károly, Farkas Ádám, Gaál József, Jovián György, Kovács Péter, Kulinyi István, Lajta Gábor, M. Novák András, Prutkay Péter, Stefanovits Péter, Szabó Menyhért, Szabó Tamás, Szemadám György, Szőcs Miklós TUI, Szurcsik József és Véssey Gábor alkotásait tekintheti meg.

MTI

Lehet mit tanulni André Kertésztől

5 DOLOG, AMIT ANDRÉ KERTÉSZTŐL TANULHATSZ A FOTOGRÁFIÁRÓL

André Kertész (eredeti nevén Kertész Andor, 1894–1985) magyar származású fotóművész volt, akit az egyetemes fotótörténetben a modern fotográfiai látásmód egyik megteremtőjeként tartanak számon. Érzékenysége, képeinek líraisága számos későbbi fotográfusra nagy hatást gyakorolt. Most megmutatunk öt dolgot, amelyre pályafutása és képei tanítanak.

André Kertész: Árnyék önarckép, Párizs, Franciaország, 1927/1967 © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

1. Fényképezz fejben (is)!

Kertész saját elmondása szerint már egészen fiatalon, gyermekkorában úgy nézte a világ dolgait, hogy hogyan fogja megörökíteni azokat, ha lesz majd gépe. „Hatéves koromban vendégségben jártam rokonaimnál, ahol is nagyon szép régi fametszetekkel illusztrált magazinokat találtam. Nagyon megszerettem ezeket. Úgy gondoltam, később majd én is ehhez hasonlókat csinálok – s attól kezdve úgy néztem a dolgokat, ahogyan később fotografáltam. Helyesen tettem. Ténylegesen azonban csak 1912-ben kezdtem fényképezni. Ekkorra kompozicionálisan már pályakész voltam. Ez volt az első, amit megtanultam, egyensúly és vonal ösztönösen együtt volt.” Később aztán szinte mindig volt fényképezőgép Kertésznél, így meg is örökítette azt, amit látott. Ugyanakkor mindig hasznos gyakorlat lehet, ha „fejben” (is) fényképezünk, átgondoljuk a kép, a kompozíció, a fények lehetőségeit, hogy tudatosabban kattintsunk.

André Kertész: A népligeti cirkusz előtt, Budapest, Magyarország, 1920. május 19./1967 © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

2. Inspirálódj más művész(et)ek által is!

Kertész mindig is barátkozott képzőművészekkel: az 1910-es évek vége felé például Aba-Novák Vilmossal, Szőnyi Istvánnal és Pátzay Pállal is jóban volt, később, már Párizsban, Tihanyi Lajos vezette be a francia főváros művészvilágába – a fotográfus az ő hatására kezdett el kéményeket fényképezni (Kertésznek több, kéményeket ábrázoló Tihanyi-grafika volt a birtokában). A kubizmus is befolyásolta látásmódját, Mondriannal és Chagallal is találkozott (portrét is készített róluk). Mindez ugyanakkor nem azt jelentette, hogy a még a századforduló után is divatos festményszerű fotókat készített volna – épp ellenkezőleg, ezt mindig is elutasította, és a különböző képzőművészeti impulzusokat úgy építette be a munkáiba, hogy azok a fotográfia médiumának kifejezési lehetőségeit gazdagítsák. Mindazonáltal nem csak a vizuális művészetek, hanem az irodalom is termékenyen hatott Kertész alkotásaira: Párizsban az Ady által 1904 és 1911 között látogatott helyeket, kávéházakat örökítette meg, az On Reading című sorozatában pedig olvasó embereket fotózott le. A fotográfia tendenciáin, más fotográfusok munkáin kívül a különböző művészeti ágak képviselőinek az alkotásait is érdemes követni, ezek (is) termékeny módon hathatnak új művek létrejöttekor.

André Kertész: Chez Mondrian, 1926 © Estate of André Kertész/moma.org

3. Várd meg a megfelelő pillanatot – vagy alkosd meg!

Valószínűleg Kertész egyik leghíresebb, a Meudon című, 1928-ban készült képére is hatással volt egy festmény, méghozzá Lyonel Feininger expresszionista festő A viadukt, Meudon című 1911-es képe.

André Kertész: Meudon, 1928 © Courtesy of the Estate of André Kertész and the Jeu de Paume/French Ministry for Culture and Communication/susanspiritusgallery.com

Ahhoz azonban, hogy a fényképen látható kompozíció létrejöjjön, a fotográfusnak több alkalommal vissza kellett mennie a helyszínre. Kertész a képeinek komponálásakor türelmes volt és csak akkor exponált, amikor úgy érezte, hogy az elrendezés készen van. „Csak járkálok körbe, különböző szögekből megfigyelem a témát, amíg a kép elemei oly módon rendeződnek el, hogy tetszik” – mondta. Bár ezzel a képpel kapcsolatban is felmerült a gyanú, hogy az előtérben sétáló alak nem véletlenül járt arra – a feltételezés szerint ő Willi Baumeister festő, Kertész barátja lehet –, ez azonban, még ha igaz is, nem változtat a tényen, hogy a fotográfus meglátta a lehetőséget egy különleges, szürreális hangulatú kép megalkotására, és a megfelelő kompozíciót létrehozva, a megfelelő pillanatban fotózott. Kertésztől különben nem állt távol, hogy modellt használjon a képeihez, igaz, ez főleg a magyarországi képeire igaz, ahol elsősorban Jenő öccsét kérte meg arra, hogy különböző helyzetekben pózoljon neki. Így volt ez például a Táncoló Faun című képénél is: „arra kértem az öcsémet, mutasson egy scherzo-t. Szép, atletikus teste volt, és egy faun finom fejét viselte” – mondta Kertész a fotó kapcsán.

„Kertész testvére sziluettjét, amint drámaian a magasba szökell a lombok közül, egy tündérmese mitikus figurájává emelte.”
André Kertész: Táncoló Faun, Dunaharaszti, Magyarország, 1919. június/1967 © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

4. Maradj amatőr!

Az amatőr szó eredeti értelme szerint nem pejoratív tartalmú, csupán annyit jelent, hogy valaki valamit annak szeretetéért csinál, nem pedig pénzért, hogy megéljen belőle, mint a professzionálisok. Ha valaki amatőr, az tehát nem (feltétlenül) azt jelenti, hogy nem ért az adott területhez. Kertész többször kiemeli a tényt, hogy ő amatőr, és hogy ez a legszebb módja az egyéni (ön)kifejezésnek. „Amatőr vagyok és az is akarok maradni egész életemben. A fotográfiának a dolgok valódi természetének, a belsőjük, az életük megörökítésének feladatát tulajdonítom. A fotográfus művészete egy folyamatos felfedezés, amely türelmet és időt igényel.” Az amatőrizmus egyfajta attitűd volt Kertész számára, amely lehetővé tette, hogy a saját útját járja.

André Kertész: Víz alatt úszó, Mala uszoda, Esztergom, Magyarország, 1917. augusztus 31./1967 k. © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

5. Ne alkudj meg!

Kertész híres volt arról, hogy soha nem kötött kompromisszumokat – sem a témát, sem a technikát illetően. Amikor háborús sérülése miatt lábadozott, és elkészítette a Víz alatt úszó című képét, bajtársai azt mondták, hogy őrült: „miért fényképezed ezeket, [kérdezték]? Azt válaszoltam nekik: miért csak a barátnőket? Ez is létező dolog”. 1924-ben a IV. Művészi Fotókiállításon kiállított képeivel oklevelet nyert – felajánlották neki, hogy kaphat ezüstérmet, ha brómolajnyomatokat készít a fotókból, amelyek ez által grafikus kinézetűek lettek volna. „A brómoil az egy imitációja a gravürnek, meg a grafikának, ahogy én csinálom, az fotográfikus. Nagyon sajnálom, én ezt soha életemben nem csináltam és nem is fogom csinálni – mondta Kertész a zsűrinek. – És ezt csináltam, és a mai napig is ezt csinálom. A fotó az fotó.” Ez a hozzáállás a fotográfus egész pályafutását végigkísérte. Bölöni György, akivel együtt járták végig Ady párizsi helyszíneit, és akinek Az igazi Ady című könyvében meg is jelentek a fotográfus képei, 1930-ban ezt mondta Kertészről: „Büszke arra, hogy sohasem alkudott meg. Százszázalékosan adta önmagát és százszázalékosan követte merész és zseniális álmait. Kompromisszum nélkül. Mégis felérkezett a csúcsra. És az emberek mégis teljes mértékben értékelik művészetét és műveit”.

André Kertész: Martinique, 1972. január 1. © Estate of André Kertész, courtesy of Higher Pictures, New York/ngv.vic.gov.au

Források:
André Kertész: Kertész on Kertész: A Self-Portrait. Abbeville Press, New York, 1985
Kincses Károly–Kolta Magdolna: Hazai anyag. Fotónapló. André Kertész és a magyarok. Magyar Fotográfusok Háza, Budapest, 2005
Naef Weston: In Focus: André Kertész. J. Paul Getty Museum, Los Angeles, 1994
Pierre Borhan: André Kertész. His Life and Works. Bulfinch Press, New York, 2000

Forrás: blog.capacenter.hu

Capa blog: A HÓNAP ALKOTÓJA: PÁLYI ZSÓFIA

Pályi Zsófia: Balaton, a magyar tenger © Pályi Zsófia

“A hónap alkotója rovatunkban különböző aspektusból – aktualitások mentén és személyes nézőpontból – mutatunk be egy kortárs fotográfust vagy vizualitással foglalkozó alkotót, szakembert. Mivel foglalkozott a közelmúltban? Milyen helyeken fordul meg, mi érdekli a hétköznapokban? Ki a legfontosabb fotográfus számára, melyik a kedvenc könyve, milyen zenét szokott hallgatni? Ilyen, és ehhez hasonló témákról kérdezzük a hónap alkotóját.” – apacenter.hu

Pályi Zsófia: Balaton, a magyar tenger © Pályi Zsófia

A hónap alkotója 2019 júliusában Pályi Zsófia.

Pályi Zsófia 1982. augusztus 1-én született Budapesten, Magyarországon. Jelenleg is itt dolgozik fotográfusként. BA diplomáját a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szakán szerezte meg 2010-ben. Korábban MA diplomát szerzett az ELTE kommunikáció-portugál szakán. Tanult egy évet a lisszaboni Universidade de Lisboa szépművészeti karán, és a lisszaboni Universidade Nova de Lisboa történelem szakán.

 
Pályi Zsófia: Balaton, a magyar tenger © Pályi Zsófia

Kilenc éven át az Origo internetes újságnak dolgozott fotóriporterként. Ma már többnyire magazinoknak készít fényképeket, és saját hosszú távú anyagaira fókuszál. Kedveli a személyes hangvételű képriportokat, a portré műfaját, a dokumentarista fotográfiát és a művészetet. Háromszor is elnyerte a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjat, és számos díjat nyert a Magyar Sajtófotó pályázaton. Részt vett a Danube Revisited projektben a korábbi Inge Morath-díjazottak társaságában. 2017-ben elnyerte a Hemző Károly-díjat. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának (FFS) vezetőségi tagja volt 2013 és 2015 között.

Pályi Zsófia: Tranzitország © Pályi Zsófia

Megbízói között számos nemzetközi lap és neves intézmények, cégek szerepelnek: úgy mint a New York Times magazin, a CNN Photo Blog, az amerikai National Geographic, a Vice Uk, Al Jazeera, Marie Claire Magyarország, Marie Claire Arabia, a Nők Lapja, Chinese Blog Magazine, The Sunday Guardian, UNHCR Magyarország, a Magyar Állami Operaház, Nemzeti Balett, MÜPA – Művészetek Palotája, vagy az Open Society Foundations. Részt vett a Budapesten Ian Berry fotográfus által vezetett Magnum workshopon. Balaton című sorozata Coeup de Coeur ANI jelölést kapott 2014-ben a Perpignan fotófesztiválon; 2015-ben pedig finalista lett a LensCulture Portrait Awards versenyen, számtalan helyszínen volt kiállítva, úgy mint a Műcsarnokban, az Isztambuli Fotóbiennálén, az isztambuli Magyar Intézetben, a tihanyi Artplacc fesztiválon.

Pályi Zsófia: Tranzitország © Pályi Zsófia

www.zsofiapalyi.com
https://www.instagram.com/zsofiapalyi/
https://www.facebook.com/zsofiapalyiphotographer/

Pályi Zsófia képeit már a Capa Központban is láthattátok: Külhon – Magyarok New Yorkban, a Pécsi 25. Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj 1991–2016, az Átcsúszás és a Pillantás a mába – Hemző-díj 2014–2018, illetve a 32., a 33. és a 34. Magyar Sajtófotó kiállításon. A 2017-es Hemző-díj nyerteseként egyéni tárlata is volt Tranzitország címmel. A Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj támogatásával készült Balaton, a magyar tenger című munkája megtalálható a Pécsi-ösztöndíj archívumában.

Nézz meg egy válogatást a fotográfus eddigi sorozatainak, kiállításainak képeiből és kövesd a blogunkat, hogy jobban megismerhesd Pályi Zsófiát és munkásságát!

Forrás: Capa blog

Országos fotópályázat a madarak és a víz kapcsolatáról

Képtalálat a következőre: „madarak és víz kapcsolata képek”A madarak és a víz kapcsolatát bemutató országos fotópályázatot hirdetett a Tatai Vadlúd Sokadalom szervezőivel közösen az Envirotis Holding Zrt.

    Az MTI-hez eljuttatott felhívás szerint személyenként maximum négy olyan fotóval lehet pályázni, amelyeket korábban még nem publikáltak.

Kapcsolódó kép

   A kiírás szerint csak etikus elvek alapján fotózott képeket fogadnak el a szervezők, vagyis amelyek készítésekor a fotós a madarakat szaporodásukban, pihenőhelyükön vagy természetes mozgásukban nem akadályozta.

Képtalálat a következőre: „madarak és víz kapcsolata képek”
A pályázat nyitott, sem fotós szakmai múlthoz, sem életkorhoz nem kötött. Bár a kiírás tartalmaz technikai megkötéseket, szívesen fogadnak mobiltelefonnal készített képeket is.

Képtalálat a következőre: „madarak és víz kapcsolata képek”

A pályázatra július 15. és szeptember 15. között lehet beküldeni fotókat, a részletes feltételek az envirotis.hu/fotopalyazat/ oldalon érhetők el.

Az eredményhirdetés november 23-án lesz, a díjátadót a Tatai Vadlúd Sokadalmon tartják.

A díjak mellett a legjobb fotókat egy albumban, valamint kiállításon is bemutatják

MTI/erdekesvilag.hu/The Wallpaper/Wallpapers No Limit

Újra megrendezik a F.A.L.U. fesztivált Szilvásszentmártonban

A3_poster_FULL_programos_vegleges-01 (2)

Koncertekkel, táncelőadásokkal, népi mesterségek bemutatóival, kézműves foglalkozásokkal, valamint vásári forgataggal is várják a látogatókat a Falvak Ahol Lehetetlen Unatkozni (F.A.L.U.) elnevezésű összművészeti fesztiválon, amelyet július 11. és július 14. között tartanak a Somogy megyei Szilvásszentmártonban.

    A másodszor sorra kerülő esemény húsz helyszínen kínál kikapcsolódást, a vendégek szórakoztatásáról olyan együttesek gondoskodnak, mint a Margaret Island, a Budapest Bár, a Vad Fruttik, Jurij, a Bohemian Betyars, a Kiscsillag, s mások mellett a God Save the Queen – olvasható az esemény honlapján.

Tópart madártávlatból

Kiemelték, hogy a fesztivál négy napja alatt lesznek kiállítások, kézműves foglalkozások, fröccstúrák, hagyományőrző bemutatók, a közönség emellett részt vehet a település szülötte, Lőrincz L. László részvételével zajló író-olvasó találkozón és egy futóversenyen is.

queen_plakatok_sponsor_vegleges-02 (1)
A fesztivál honlapja szerint a F.A.L.U. a magyarság kultúrájának sokszínűségét hivatott bemutatni, arra törekszik, hogy kulturális hidat építsen a határon inneni és túli magyarok között, ezért azon Erdély, a Felvidék és a Vajdaság is képviselteti magát.

Lengyel Gábor polgármester az MTI-vel korábban közölte: a tavalyi programjaikon tízezren vettek részt. A településvezető elmondta, a Zselicben található, 220 lakosú Szilvásszentmárton és környéke csendes, nyugodt, az itt élők haza- és vendégszeretőek, érdeklődnek a kultúra iránt, fontos számukra az identitásuk megőrzése, vagyis a helyszín alkalmas egy ilyen fesztivál megtartására.

Hangsúlyozta, a F.A.L.U. űrt tölt be a somogyi fesztiválkínálatban, nem hasonlítható a Balaton-parti zenei vagy más városokban megrendezett művészeti, komolyzenei vagy borfesztiválokhoz.

Az eseményről bővebb információkat a www.falufesztival.hu honlapon és a Facebookon kaphatnak az érdeklődők.

MTI/facebook/falufesztival.hu

Fogyatékkal élők összművészeti fesztiválját rendezik meg Szekszárdon

Értelmi fogyatékkal élők összművészeti fesztiválját rendezik hétfőtől Szekszárdon, az ötnapos rendezvényen 46 intézmény, alapítvány, egyesület 700 alkotója, előadója mutatkozik  be.

Szekszárd harmadszor lesz a fesztivál házigazdája

    A fesztivál fő vonulatát a sérült alkotók és segítőik ének, nép- és társastánc, vers- és prózamondó, színjátszó, hangszeres zenei, valamint bábjáték előadásai alkotják – közölte a fesztiválnak helyet adó Babits Mihály Kulturális Központ az MTI-vel.

A többségi társadalom tagjaihoz való közelítés, az integráció előmozdítását szolgálja az, hogy a sérült alkotók és művészeti csoportjaik a Művészetek Háza előtt felállított színpadon is bemutatkozhatnak. Délutánonként válogatott zenei- és táncprodukciók kerülnek színpadra, esténként többek közt könnyű és népzenei koncerteken szórakozhatnak a résztvevők – tették hozzá.


Asztalos Zsolt, a rendező Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület (MSSME) elnöke azt mondta: a fesztivál olyan a fogyatékossággal élő emberek számára, mint a többségi társadalomnak a Művészetek völgye, a résztvevők közül sokan egész évben arra készülnek, hogy itt mutathassák be alkotásaikat, produkcióikat.

Mint mondta, több kiemelkedő előadást láthat majd a közönség; fellép mások mellett a szolnoki Liget Otthon Radó Denise színművésznő vezetésével működő színjátszó csoportja, a mozgásszínházak között a Szekszárdi Szociális Központ Bíborszín tánccsoportja, a balmazújvárosi Wywaras Dance Club és a regölyi Tolna Megyei Integrált Szociális Intézmény táncegyüttese. A fesztiválon részt vesznek a bánhalmai Fenyves Otthon és az Újpalotai Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának Figura együttes néptáncosai is.

Az eseményt egy integrált előadással nyitják meg, amelyet szekszárdi Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának táncosai a pécsi T-Dance iskola hip-hop csoportjával közösen mutatnak be.
A rendezvényre meghívtak ismert művészeket, akik nemcsak szórakoztatják a közönséget, hanem az egyesület művésztanáraival együtt értékelésükkel segítik a csoportok munkáját. Az összművészeti fesztivál vendége lesz Nádas György humorista és Csonka András színész.

Asztalos Zsolt megemlítette, hogy a fesztiválon lesznek érzékenyítő programok is. A rendezők célja, hogy minél közelebb vigyék a programokat a város lakosságához, így a kulturális központ mellett a legjobb produkciókat a Prométeusz parkban is bemutatják, és közös kézműves programokat szerveznek.

Az eseményt idén 32. alkalommal rendezik meg A 25 éve alapított egyesület célja, hogy a Magyarországon élő, értelmi fogyatékos emberek számára a művészeti kiteljesedést biztosítsa, ennek érdekében az alkotó tevékenységtől kezdve a képzéseken, művészeti táborokon át fesztiválokig bezáróan szervez programokat – mondta MSMME elnöke.

MTI/szekszardagora.hu/program/van-fesztival-specialis-muveszeti-fesztival

Falba zárt sorsok – Levéltári kiállítás a Kasztner-vonatról

A több mint 1600 zsidót 1944-ben Budapestről Svájcba menekítő Kasztner-vonatról, illetve egy kapcsolódó dokumentumegyüttesről nyílt kiállítás Falba zárt sorsok címmel pénteken Budapest Főváros Levéltárában.

fotó: Polgár Bettina veol.hu

    “A kiállítás egyik része arra épül, hogy 2015-ben egy Kossuth téri lakás felújítása során egy német-magyar házaspár több ezer oldal adatszolgáltatási ívet talált a falban. Ezekbe írták össze 1944-ben a fővárosi lakosoknak a zsidónak minősülők csillagos házakba költözéséhez szükséges adatait. Ezeket a dokumentumokat azóta az NKA pénzügyi támogatásával restauráltuk és digitalizáltuk” – mondta Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltára főigazgatója a tárlat megnyitóján.

bild_003_davos.jpgA Kasztner-vonaton menekült Apor házaspár Davosban. Fotó:Budapest Főváros Levéltára

Kitért arra, hogy a mostani tárlat egyik előképe volt 2014-ben, a holokauszt-emlékévben nyílt budapesti, egy 2017-es heidelbergi, valamint a zürichi Jelenkortörténeti Levéltárral közös tavalyi svájci kiállítás.

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a németek 1944 júniusában a magyarországi deportálások ellenére beleegyezte abba: fejenként ezer dollárért néhány száz zsidó elhagyhatja Magyarországot. A Kasztner-vonattal végül az év végére Németországon keresztül összesen 1684 zsidót juttattak ki az országból, voltak köztük lengyel zsidó árvák, szlovák menekültek is.

fal_1.jpgAz adatszolgáltatási ívek megtalálása, 2015.

A tárlat tíz érintett család – a Munk, a Sternberg, a Kahan, az Irsai, a Gádor-Donáth, a Freudinger, a Dankner, az Apor, a Bamberger és a Szondi család – történetét kíséri végig korabeli fotókon és dokumentumokon keresztül, emellett bemutatja a Kasztner-vonatot, a bergen-belseni lágerben eltöltött időszakot és a svájci menekültélet mindennapjait.

“Kasztner Rezső kolozsvári ügyvéd és újságíró volt, aki 1940-ben költözött a magyar fővárosba, ahol a Budapesti Segélyező és Mentőbizottság elnökhelyettese volt. Ez a szervezet 1943-ban alakult a zsidók Palesztinába juttatása érdekében.

A Kasztner-vonaton a Noé bárkájához hasonlítható csoport júliusban érkezett a Hannover melletti bergen-belseni különleges lágerbe, ahonnan két részletben, augusztusban és decemberben szállították tovább őket Svájcba” – mondta a főpolgármester-helyettes.

Mint elhangzott, a háború befejezése után az 1684 menekült közül néhány százan visszatértek Magyarországra, Romániába, ugyanennyien Palesztinába mentek, a csoport fele Svájcban maradt, ugyanannyian a tengerentúlon telepedtek le.

A Kasztner-vonaton utazott negyven rabbi, közismert cionisták, tudósok, művészek, újságírók, a magyar hadsereg egykori tisztjei, de egyszerű emberek is.

Kasztnert Izraelben évekkel később kollaboráció vádjával elítélték és közutálat vette körül, 1957-ben gyilkosság áldozata lett. Az izraeli Legfelsőbb Bíróság 1958-ban megváltoztatta ítéletét és posztumusz felmentette Kasztnert, akinek megítélése a mai napig nem egyértelmű.

Daniel Nerlich, a zürichi Jelenkortörténeti Levéltár igazgatóhelyettese kiemelte: ahol az embereket kirekesztik, üldözik és meggyilkolják, ott a legfelsőbb parancsolat a segítségnyújtás.

A “Falba zárt sorsok. Házak és emberek, 1944. Budapest-Bergen-Belsen-Svájc: a Kasztner-vonat fővárosi utasai” című tárlat kurátora Lukács Anikó volt, létrejöttében a fővárosi levéltár mellett a zürichi Archiv für Zeitgesichte ETH is közreműködött. A kiállított fotók és dokumentumok egy része svájci zsidó szervezetektől, a Kasztner-vonat utasainak leszármazottaitól származik.

A megnyitón a budapesti Diplomáciai Testület több tagja is jelen volt.

MTI/http://bparchiv.hu

Hemző Károly-díj – Az idei év díjazottja: Csudai Sándor fotográfus

A Hemző Károly Alapítvány és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Hemző Károly-díj ünnepélyes átadására került sor tegnap, a Capa Központban.

A megjelenteket Lajos Mari, Hemző Károly özvegye, az Alapítvány elnöke köszöntötte, és a díjakat is átadta..

A finalistákat és a díjazottat az Alapítvány kuratóriu-mának tagjai, Bánkuti András, Korniss Péter és Szarka Klára méltatták – bemutatva egy-egy pályaművüket.

Az elmúlt öt év nyertesei:

2018 Bielik István | Különdíjas: Hartyányi Norbert
2017 Pályi Zsófia
2016 Mohai Balázs
2015 Móricz-Sabján Simon
2014 Hajdú D. András

A zsűri nemcsak Csudai Sándor magas színvonalú és változatos tematikájú portfólióját értékelte – amelyben háborús tudósítás, képriportok, utcai fotó és drónfelvételek is szerepelnek –, hanem azt is, hogy a leginkább „hemzős” pályázat volt az övé.

Tájékoztatásuk szerint a Hemző Károly Alapítvány kuratóriumából álló zsűri – Lajos Mari, Hemző Károly özvegye; Salvarani Zsófia, a művész nevelt lánya; Korniss Péter és Bánkuti András fotográfusok, valamint az alapítvány titkára, Szarka Klára kurátor – több, szinte egyenértékűen nívós finalista közül választotta ki Csudai Sándort a díjra.

A tanácsadó testület 12 fotográfust jelölt a 35 év alatti alkotók számára meghirdetett pályázaton. Közülük került ki az idei öt finalista: Mónus Márton, Sivák Zsófia, Simó Szabolcs, Szilágyi Anna és Csudai Sándor, aki a Hemző-díjat átvehette a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban szerdán.

Képtalálat a következőre: „Csudai Sándor képei”

Magyar Sajtófotó Pályázat

Csudai Sándor fotográfus, az origo.hu munkatársa nyerte el több anyagból álló pályázatával a hatodik alkalommal odaítélt Hemző Károly fotográfiai díjat.

Képtalálat a következőre: „Csudai Sándor képei”Forrás:Csudai Sándor – Origo

Csudai Sándor 1987-ben született, jelenleg az origo.hu munkatársa. Nemzetközi és hazai pályázatokon is többször díjazták már, 2015-ben Junior Prima díjat kapott.

A tavalyi díjazott, Bielik István Szabadságok című „jutalomkiállítása” július 22-ig tekinthető meg a Capa 8F Galériában.

FORRÁS: capacenter.hu