Budapesten tart előadást Vic Armstrong Oscar-díjas akciófilmes rendező

A Magyar Nemzeti Filmalap Fast Forward Programjának meghívására a Budapesti Francia Intézetben tart mesterkurzust július 31-én Vic Armstrong Oscar- és BAFTA-díjas akciófilmes.

Képtalálat a következőre: „Budapesten tart előadást Vic Armstrong Oscar-díjas akciófilmes rendező”

    Vic Armstrong a világ egyik legnépszerűbb akciójelenet-rendezője. Keresett kaszkadőrből lett hollywood-i kasszasiker filmek second unit rendezője és tévésorozatok rendezője – emlékeztet a Filmalap által az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény.

Vic Armstrong kaszkadőrként olyan figurákat személyesített meg, mint Superman, Indiana Jones vagy James Bond, akciórendezőként pedig neki köszönhető többek között a Terminátor 2. – Az ítélet napja nyitójelenete és motoros-kamionos üldözése, valamint az Air America, a Dűne, a Csillagközi invázió, a Star Wars: A Jedi visszatér, a Charlie angyalai vagy a Szárnyas fejvadász akciójelenetei.

Több évtizedes pályafutása alatt a legismertebb rendezőkkel dolgozott együtt, köztük Steven Spielberggel, Sir Richard Attenborough-val, Ridley Scott-tal, George Lucasszal vagy Martin Scorsese-vel.

Az Akcióterv – Vic Armstrong a kaszkadőrszakmáról és az akciófilm rendezésről címmel tartandó, budapesti mesterkurzuson szó lesz arról is, hogy ez a speciális terület milyen alapvető változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben, a technológiai fejlődés hogyan újította meg az akciófilmek világát, illetve arról, hogy milyen volt a filmtörténet legendás jelenetein dolgozni, és arról is, hogy valójában mennyi háttérmunkát, szakértelmet, mekkora stábot igényel egy pár perces akciójelenet – közölte a Filmalap.

Az akciófilm-rendezésről szóló mesterkurzuson Vic Armtrong beszélgetőpartnere Piroch Gábor, a legismertebb magyar kaszkadőr lesz.

Az angol nyelvű előadásra a szervezők főként rendezőket, producereket, kaszkadőröket és filmszakos hallgatókat várnak. A részvétel ingyenes és előzetes regisztrációhoz kötött.

A mesterkurzus a Francia Intézet és a Magyar Nemzeti Filmalap – Fast Forward Program együttműködésében jön létre.

A 2017-ben indított Fast Forward Program a Filmalap Filmipari Képzési Programjának alappillére, melynek keretében már 34 szakmai program valósult meg 19 filmes területre fókuszálva. A hazai oktatási intézmények együttműködésével szervezett, ingyenes és rendre teltházas workshopokon és mesterkurzusokon mintegy 3200 filmes vett részt az elmúlt két évben – számolt be a Filmalap.

MTI/Hír TV

A helyi termékeket is népszerűsíti a 18. Partiumi Magyar Napok

 A szatmári helyi termékeket is népszerűsíti a 18. Partiumi Magyar Napok, amely a megszokott gazdag kulturális programmal várja az érdeklődőket augusztus 20. és 25. között – közölték kedden a szervezők.

Fotók: Partiumi Magyar Napok

    Az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közlemény szerint a programsorozat a régió egyik legrégebbi magyar fesztiválja, amely idén válik nagykorúvá. Újragondolt helyszínek, kulináris ínyencségek és kulturális programok várják a résztvevőket.

A képek az előadók hivatalos Facebook-oldaláról valóakA képek az előadók hivatalos Facebook-oldaláról valóak

Barta Zoltán, a rendezvény koordinátora elmondta, hogy a fesztivál fő helyszínének számító szatmárnémeti Kossuth-kertet hangulatosabbá teszik, a tér újragondolása mellett relaxációs zónát is létrehoznak, de a borudvarban is lesznek változások.


Az idei programból sem hiányzik a Partiumi Színházi Esték, lesznek szabadtéri filmvetítések, irodalmi és történelmi tematikájú beszélgetések, képzőművészeti és bortörténeti kiállítások.


Színes az idei Partiumi Magyar Napok zenei kínálata, így Marót Viki és az őt kísérő Nova Kultúr Zenekar, az Ismerős Arcok, a Csík zenekar, a Compact Disco, a Twisted Systems, a Strangers és Koszika is fellép a magyar napokon. A fesztivál kiemelt meghívottja Ákos, aki augusztus 25-én este 9-kor ad koncertet Szatmárnémetiben.

A néptánc és a népművészet kedvelői részt vehetnek a hagyományos mesterségek bemutatóin, kiállításokon, de megtekinthetik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Táncrapszódia című előadását, illetve táncházban szórakozhatnak. Lesznek sporttevékenységek is, így például egyebek mellett kerékpáros ügyességi verseny, interaktív kajakoktatás.


Az idei Partiumi Magyar Napokon mutatják be a Szatmári Termék védjegy létrehozásáról szóló projektet. Magyar Lóránd, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője elmondta: a kezdeményezés célja, hogy országos és nemzetközi szinten is elismerést szerezzenek a jó minőségű, Szatmár megyében gyártott mezőgazdasági termékek.

MTI

BUSHO Nemzetközi Rövidfilmfesztivál

Kategória:

Nemzetközi

Budapest (DocuArt, Vörösmarty mozi), Magyarország

2019. augusztus 27. – 2018. szeptember 01.

2019. április 01.

Gombolyag Alapítvány

Gábeli Tamás

A budapesti fesztivál felszabadult és barátságos hangulattal várja minden évben a rövidfilmek szerelmeseit. A fesztivál központi helyszíne a Vörösmarty mozi, este pediga  DocuArt Kocsiszínben folytatódnak a programok, ahol a zsűri nyilvánosan konzultál, illetve további filmválogatások tekinthetők meg. A fesztivál ugyanakkor Szegedre, Szolnokra, Szombathelyre és a magyarkanizsai Kultúra moziba is eljut.

A fesztiválra három kategóriában lehet jelentkezni, maximum 30 perces alkutásokkal. A nevezés díja 10 euró/alkotás.

A nevezés részletei a fesztivál honlapján olvashatóak.

VERSENYKATEGÓRIÁK

  • rövid animációs film
  • rövid játékfilm
  • rövid kísérleti film

DÍJAK

  • Arany BuSho díj (1000 €)
  • 3 fődíj
  • 7 kategóriadíj

KÜLÖNLEGESSÉGEK

  • A pozsonyi AZYL fesztivállal közös programok (2009-ben egyperces életREklám pályázat)
  • Bemutatják a nyári GomBuSho workshop alkotásait
  • Különféle kiállítások
  • Kirándulások a fesztivál vendégei számára

MEGJEGYZÉS

Kapcsolat:

  • Cím: Budapest Short Film Festival, Gombolyag Foundation, 1141-Budapest, Szuglo U. 83., Hungary
  • Tel: +36 1 422 10 83
  • Fax: +36 1 422 10 83
  • E-mail: busho@busho.hu

Forrás: filmtett.ro

Udo Kiert és Michael Nymant is vendégül látja a Budapesti Klasszikus Film Maraton

Budapest több mozija mellett idén Egerben és Győrben is vetítésekkel jelentkezik a Budapesti Klasszikus Film Maraton. A harmadik alkalommal meghirdetett programsorozat szeptember 4. és 11. között mintegy 100 filmklasszikust vetít le és több filmcsillagot is vendégül lát: az Ember a felvevőgéppel például Michael Nyman zenei kíséretével lesz látható.

A restaurált klasszikus filmek seregszemléjeként számon tartott filmmaraton központi témája idén a film és a zene csaknem 125 éves kapcsolata lesz – közölte az MTI-vel a fesztivált szervező Magyar Nemzeti Filmalap.

A filmmaraton helyszínei az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Toldi Mozi, a Budapesti Francia Intézet és a Puskin mozi, és ismét lesznek szabadtéri vetítések a Szent István-bazilika előtt is. Eger idén is átveszi a fesztivál programját, és a szeptemberi Győri Filmnapok is válogat a bemutatott filmekből.

A filmzenetörténeti válogatásban helyet kapnak megzenésített némafilmklasszikusok, világhírű musicalek, mint a My Fair Lady, az Ének az esőben (Singin’ in the Rain), az Óz, a csodák csodája (The Wizard of Oz), de legendás film noirok a Máltai sólyomtól (The Maltese Falcon)A Szamurájig (Le samouraï), western eposzok, a filmművészet kiemelkedő zenei témájú kultfilmjei – mint a Ragtime, a Jazz Királya (The King of Jazz), a Mindhalálig zene (All That Jazz), a Hair, az Evita, a Rocky Horror Picture Show -, továbbá magyar zenés filmek is.

„A Budapesti Klasszikus Film Maraton célja, hogy újszerűen, érdekesen mutasson be értékes, frissen restaurált, a magyar és az egyetemes filmörökség részét képező klasszikus filmeket, ezzel is megszólítva a fiatalokat. Filmritkaságokat és újrahangszerelt, népszerű filmeket állítunk középpontba – mindezt nagyvásznon, varázslatos, igazi moziélményként” – idézi a közlemény Ráduly Györgyöt, a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum igazgatóját.

Először láthatja a közönség a teljeskörűen restaurált Meseautót, melyhez kiállítás is kapcsolódik majd. A rendszerváltás 30. évfordulóját pedig külön filmes blokkal ünnepli a fesztivál: a nyolcvanas évek számos magyar zenés kultuszfilmjének frissen felújított változatát is vetítik (Eszkimó asszony fázik, Kopaszkutya, István, a király).

Eszkimó asszony fázik

A filmmaraton tiszteleg a háromszoros Oscar-díjas magyar filmzeneszerző, Rózsa Miklós és az Oscar-díjas Kertész Mihály (Michael Curtiz) életműve előtt. Külön blokkban mutatják be a filmművészet meghatározó női alkotói – köztük Mészáros Márta, Agnes Varda, Putty Lia (Lya de Putty) és Bánki Vilma (Vilma Banki) – filmjeit is.

A programsorozat vendége lesz Michael Nyman filmzeneszerző (a három Oscar-díjjal kitüntetett Zongoralecke (The Piano) zeneszerzője és Peter Greenaway kultikus filmjeinek alkotótársa); Pierre Richard, a francia vígjátékok sztárja, a Balfácán (La chevre), a Félénk vagyok, de hódítani akarok (Je suis timide… mais je me soigne), a Magas szőke férfi felemás cipőben (Le grand blond avec une chaussure noire)főszereplője; Udo Kier német származású amerikai színész, Bódy Gábor Psyché című filmjének főszereplője, valamint Magda Vásáryova színésznő, akit Jirí Menzel Sörgyári capricciójának szereplője.

Szabó István Édes Emma, Drága Böbe című filmje a Filmarchívum és a Filmlabor által restaurált változatának bemutatójára Budapestre érkezik a film főszereplője, Johanna Ter Steege is.

Macskafogó

A fesztivál vetítéssorozattal emlékezik meg az év elején elhunyt magyar producerről, Andy Vajnáról is.

A Szent István-bazilikánál idén hat estén várják a közönséget ingyenes szabadtéri vetítések. Óriásvásznon lesz látható Jankovics Marcell teljes körűen restaurált remekműve, a János vitéz, Koltay Gábor zenés filmje, az István, a király 4K-ban felújított képi és Dolby hangminőségben, valamint a Macskafogó is. Pierre Richard jelenlétében vetítik a Magas szőke férfi felemás cipőbent; Dziga Vertov klasszikusát, az Ember a felvevőgéppelt pedig Michael Nyman zenéje kíséri.

A filmmaratont nemzetközi filmszakmai előadások, workshopok, mesterkurzusok, zenés programok, dokumentumfilm vetítések és plakátkiállítás kísérik.

(MTI)

Fekete nő az új 007-es ügynök

Daniel Craig marad a címszereplő a Bond-sorozat készülő 25. részében, de az MI6-ból nyugdíjba vonuló ügynök híres kódnevét, a 007-et a Lashana Lynch brit színésznő veszi át, írja a The Guardian.

A filmiparban dolgozó névtelen forrásra hivatkozva az információt a The Mail hozta le először, eszerint a film nyitójelenetében a Jamaicában üdülő nyugdíjas Bondot visszahívják dolgozni, korábbi kódnevét viszont már más viseli: egy fekete szépség, Lashana Lynch.

A 31 éves londoni színésznő a 2011-es Fast Girls-ben debütált, majd a Marvel Kapitány (Captain Marvel) harci pilótájaként, Maria Rambeau-ként futott be.

A 25. Bond-film gyártása nehezen indult be: Sam Mendes és Danny Boyle után csak a harmadik rendező, Cary Fukunaga vállalta, hogy végigviszi a projektet. A forgatókönyvírók is egymásnak adták a kilincset, míg legutóbb Phoebe Waller-Bridge-t kérték fel a forgatókönyv fejlesztésére.

www.filmtett.ro

Magyar és román nyertese is van az EU fiatal filmrendezőknek szóló versenyének

Galambos Levente Rejtett értékek, Eugen Dediu Újvilág-Szimfóniacímű filmjét készíthette el az Európai Bizottság támogatásával. Az EU&ME Fiatal Filmrendezők Versenyére 599 szinopszis érkezett be.

A 18 és 35 év közötti fiatalokat megcélzó versenyt az Európai Unió összes tagállamában megrendezték. A beérkezett szinopszisok közül díjnyertes filmrendezőkből álló szakmai zsűri öt nyertest választott ki, akik 7500 euró támogatásban részesültek és ötletüket szakmai mentor segítségével forgathatták le.

Rejtett értékek című film egy idős szerelő és kislány barátságáról szól, a 21 éves Galambos Levente mentora Zaida Bergroth finn filmrendező volt. Az Újvilág-Szimfónia az internetet ünnepli, amely lehetővé teszi akár azt is, hogy egy zenekar tagjai a világ különböző pontjairól játsszanak együtt. A 22 éves Eugen Dediu mentora Tomasz Konecki lengyel filmrendező volt.

Az öt nyertes filmterv között szerepel Magdalena Załęcka Összeesküvés (Lengyelország), Vlad Muko Álomfodrász (Észtország) és Jamie Olías Az én hangtengerem (Spanyolország) című filmje is. A nyertes munkák ide kattintva megtekinthetőek.

(A címlapfotón: Galambos Levente)

Forrás. filmtett.ro

Felemelkedni a pokolba – Brady Corbet: Vox Lux

Forrás: www.filmtett.ro

Írta: Zsizsmann Erika

A Vox Lux a 21. századról szóló határozott, pontos ecsetvonásokkal megrajzolt portré, amely alkotója minden igyekezete ellenére mégsem áll össze teljes egésszé.

Brady Corbet második nagyjátékfilmjének története olyan korban játszódik, amelyben a szalagcímeken iskolai lövöldözők és tucatzenét gyártó popsztárok osztoznak, amelyben az erős, önálló, legyőzhetetlen nő karaktere jól eladható termékké üresedett, és a politikai vezetők populista szólamokat puffogtatnak: egyszóval a jelenben. Bár főszereplői nem olyan átlagemberek, akikben magára ismerhetne az átlagnéző, a rezignált, cinikus narrátor (Willem Dafoe), és a szinte egyetlen percre sem elernyedő feszültség végig emlékeztetni fogja arra, hogy a kor, amelyben él, talán nem a lehetséges világok legjobbika.

Az ambiciózus fiatal amerikai rendező, Brady Corbet már első játékfilmjével, a Velencében díjazott Egy vezér gyermekkorával (The Childhood of a Leader) bizonyította, hogy nem a könnyebb utat választja, ezt az is jelzi, hogy a celluloid lelkes nagykövete, rendezői látásmódjára pedig valószínűleg hatottak azok az európai rendezők, akiknek a filmjében színészként vett részt: Ruben Östlund (Lavina/Turist), Lars von Trier (Melancholia), illetve a jelen esetben talán legrelevánsabb Michael Haneke, akinek az akkor 19 éves Corbet volt az egyik kegyetlen főszereplője a Funny Games című amerikai filmjében, amely akárcsak részben a Vox Lux, média és erőszak kapcsolatáról szól.

Vox Lux disztópikus története annyiban emlékeztet az Egy vezér gyermekkorára, hogy szintén egy felnövéstörténetet használ arra, hogy tágabb társadalmi összefüggésekre világítson rá. Celeste-et – akit egyszerű, kisvárosi környezetéhez képest szokatlan neve is valami különlegesre predestinál, emlékeztet a már említett mindentudó narrátor – a gyermekkorát bemutató rövid, home video-jellegű montázs után a 2000-es évek elején, a „millenium hajnalán” ismerjük meg. 13 éves és épp szembenéz a fegyverrel, amivel az osztálytársa másodpercekkel azelőtt lepuffantotta a tanárnőt. Celeste csodával határos módon túléli az ámokfutást, és hamvából újjászülető főnixként egy évtized alatt Amerika leghíresebb popsztárja válik belőle, nem annyira tehetségének, mint a showbiz-szakértőknek, főleg a minden hájjal megkent menedzserének (Jude Law) köszönhetően. Az angyali kislányból (Raffey Cassidy) kiégett, alkoholproblémákkal küszködő roncs lesz (Natalie Portman), aki a színpadon eltiporhatatlan királynő, belül viszont nehezen tudja összetartani széthulló identitását, miközben lányát (szintén Raffey Cassidy) más neveli, dalait más írja helyette.

Ismerős sztori, és Brady Corbet, bár ért hozzá, hogy lényegre törő, feszültséggel teli jeleneteket hozzon létre, nem is igyekszik azt különösen egyedivé tenni. Nem vádolhatjuk azzal, hogy elnagyolta a karaktereket, hiszen emlékezetes például, ahogy a fiatal Celeste csetlik-botlik első videoklipje forgatásán a ráadott groteszk jelmezben, és Natalie Portman is hiteles a testi-lelki nyomorék felnőtt Celeste szerepében, aki minél inkább próbál kamaszlánya gondoskodó anyja lenni, annál gyermetegebb; aki félelmében támad, például porig alázza az életét a háttérből adminisztráló nővérét. A nővér a maga rendjén szintén összetett figura, nehéz eldönteni róla, hogy önfeláldozó vagy a húga sikeréből él.

Ennek ellenére Celeste portréja mégsem mutat túl az általánosságokon. Azt, hogy az ő történetében nem a hírességek lélektana érdekelte az alkotókat (a társíró itt is Corbet felesége, Mona Fastvold) nyilvánvalóvá teszi a visszatérő, furcsa párhuzam a terrortámadásokkal. Az ártatlan és gyanútlan áldozatokat fenyegető, a hétköznapokba Haneke-filmeket idézően beszivárgó erőszak mintha Celeste popkarrierjével párhuzamosan fejlődne. Az első támadás, bár vizuálisan ez a legsokkolóbb, egy zavart kamasz magánakciója, a következő – igaz, csak egy kósza utalásban szerepel – az ezredforduló utáni leghírhedtebb szervezett terrortámadás, a New York-i ikertornyok 2011-es lerombolása, végül pedig egy határozottan profinak tűnő alakulat tagjait látjuk, amint a Celeste videoklipjére utaló maszkokban lengyelországi fürdőzőket támadnak le.

A terroristák és a popsztárok közötti párhuzamot végül maga Celeste önti szavakba: a közös bennük az, hogy a címoldalra akarnak kerülni, azt akarják, hogy mindenki róluk beszéljen, másként megszűnnének létezni. Ez a mondat csak az egyik azok közül, amelyről rögtön felismerjük: a szereplő szájába adott kulcs lehet a film üzenetének értelmezéséhez. A Vox Lux tele van ilyen „kulcsokkal” a teremtéstörténetet idéző fejezetcímektől (Genesis, Regenesis, Finale) kezdve azon át, hogy Celeste „új vallásnak” nevezi magát, a nyelvi fordulatok érezhető élvezetével megírt narrációig, amelynek nem csak az a feladata, hogy elmesélje a kiugrott történetrészeket, hanem az is, hogy elmagyarázza a nézőnek, hogy mit lát. Corbet semmit nem bíz a véletlenre, ha a néző nem jönne rá, hogy Celeste angyalból ördöggé, hősből ön- és közveszélyes rombolóvá válása kortárs parabola, akkor a narrátor egyértelművé teszi számára.

Bár a film valósággal a nézőbe sulykolja az üzenetét, az mégis túl szerteágazó ahhoz, hogy egy általános, meghatározhatatlan kényelmetlenség- és veszélyérzetnél több maradjon meg belőle. A feszültséget kétségtelenül sikerül végig fenntartani, amiben nagy szerepe van Scott Walker drámaian lüktető zenéjének, amely gyakran klipszerű intermezzók háttere lesz, de az ausztrál popikon Siának is, aki úgy írta meg Celeste dalait, hogy azok egyszerre legyenek jellegzetes és önironikus példái a 21. század tucatzenéjének.

Vox Luxban számos olyan téma visszaköszön, ami joggal aggasztja a kortárs nyugati társadalmat: a tömegmészárlások, az autenticitás és az alternatív tények kérdése, a kiégés, a kiszolgáltatottság, ráadásul nincs híján jól felépített jeleneteknek, pontosan megrajzolt karaktereknek sem, csak éppen túl kevés teret hagy a nézőnek ahhoz, hogy maga vonja le a szükséges következtetéseket.

Együtt dolgozik Marilyn Manson és Stephen King

A sokkolóan extrém külsejéről ismert énekes lesz az egyik főszereplője a King 1978-as Végítélet című regénye alapján készülő, tízrészes minisorozatnak – írja a Bors.

Együtt dolgozik Marilyn Manson és Stephen King

Együtt dolgozik Marilyn Manson és Stephen King

Bár a történetből 1994-ben már készült film, a CBS újraélesztené a történetet, mely szerint egy katonai laborból elszabadul egy gyilkos vírus, ami  megtizedeli a lakosságot, a túlélők pedig két rivális csoportra oszlanak.

A tíz epizódból álló minisorozat 2020-ban kerül a képernyőkre, az írás és rendezés feladatát pedig a Csillagainkban a hiba alkotója. James Marsdenjátssza majd Stu Redmant, Amber Heard lesz Nadine Cross, Henry ZagaNick Andros szerepében tűnik fel, és Odessa Young bújuk Frannie Goldsmith bőrébe. Azt még nem árulták el, melyik karaktert alakítja Manson a filmben, a rajongók Randal Flaggra ( a “sötét ember”) tippelnek. Azt  viszont elárulták, hogy lesz egy Doors-feldolgozás is a filmben…

Manson filmes karrierje a szintén bizarr látásmódjáról ismert David Lynch filmjében, a Lost Highway – Útvesztőben-nel (1997) kezdődött, ahol pornósztárt játszott, majd önmagát alakította a Kemény dióban (1999) vagy a Kaliforgia című sorozatban, de szerepet kapott a Kemény motorosok utolsó évadában is. A Kóla, puska, sültkrumpliban (2002) Michael Moore arról kérdezte, hogy zenéje lehetett-e egy iskolai mészárlás kiváltó oka, Johnny Depp pedig róla mintázta a Charlie és a csokigyár(2005) karakterét. (Forrás: MAFAB)

A hír forrása

 Marilyn MansonStephen Kingfilmvégítélet

Két magyar játékfilm is versenyez a temesvári Ceau, Cinema! fesztiválon

Andrei Cohn Karlovy Vary-ban bemutatott Arest című filmjét, a temesvári alpinistáról, Horia Colibăşanuról szóló Superhombrecímű dokumentumfilmet és három magyar filmet is műsorra tűzött a hatodik alkalommal megszervezett Ceau, Cinema! „zsebfesztivál”.

A július 18. és 21. között Temesváron és Gottlob községben zajló szemle nyitófilmje az osztrák-német koprodukcióban készült Mademoiselle Paradis (Barbara Albert), amelyben az a román származású Maria Drăguş játszik vak zongoraművésznőt, aki Michael Haneke Fehér szalag(Das weiße Band) című filmjében, illetve Cristian Mungiu Érettségi(Bacalaureat) című filmjében is alakított.

Maria Drăguş a fesztivál versenyfilmes zsűrijének is tagja, a filmekről Mălina Manovici temesvári színésznővel és Vlad Ivanov színésszel együtt döntenek. Ivanov a Napszállta egyik főszereplőjeként a Nemes Jeles László filmjének vetítése utáni közönségtalálkozón is részt vesz.

A magyar filmek közül Szilágyi Zsófia Egy nap és Reisz Gábor Rossz versek című filmje is versenyben van.

Az európai filmeket szemléző fesztiválra 60 lejért lehet bérletet váltani, 100 lejért pedig extra dizájnholmit is kapnak a filmrajongók. A rendezvény honlapján a teljes program elérhető, a vetítések több temesvári helyszínen lesznek, vasárnap pedig ingyen lehet filmet nézni Gottlob községben, amely a romániai vidéki települések közül az első, ahol felújított mozi van.

(közlemény)

www.filmtett.ro


Gary Oldman alakítja az Aranypolgár forgatókönyvíróját David Fincher új filmjében

Gary Oldman Oscar-díjas angol színész alakítja Herman Mankiewicz forgatókönyvírót a David Fincher rendezésében készülő életrajzi drámában, amely fekete-fehér filmszalagra forog.

Mankiewicz eredetileg újságíró volt, később ő írta Orson Wellesszel az Aranypolgár (Citizen Kane) című filmklasszikus (1941) forgatókönyvét. A Mank című film, amely Mankiewicz becenevére utal, a Netflixnél készül. Fincher a tervek szerint ősszel kezdi forgatni a korabeli hangulatot felidézve fekete-fehér filmszalagra – számolt be róla a The Hollywood Reporter csütörtökön.

Fincher már húsz éve is meg akarta csinálni ezt a filmet, most apja, Jack Fincher jegyzi a forgatókönyvet. A rendező Cean Chaffin és Doug Urbanski producerrel dolgozik együtt.

Mankiewicz riporter és kritikus volt az 1920-as években, emellett tagja lett a híres New York-i irodalmi társaságnak, az Algonquin Kerekasztalnak. A húszas évek végén azonban a Paramount Hollywoodba csábította, ahol éppen akkor kezdődött a hangosfilmek korszaka. „Milliókat lehet felmarkolni és az embernek csak idiótákkal kell versenyeznie” – csalogatta egy New York-i írótársát, Ben Hechtet Hollywoodból.

Mankiewicz olyan klasszikus produkciókon dolgozott, mint az Óz, a nagy varázsló (The Wizard of Oz, 1939), a Szőkék előnyben (Gentlemen Prefer Blondes, 1953) vagy az Aranypolgár (1941). Az Oscar-díjas film forgatókönyvén Mankiewicz és Welles is dolgozott, de a rendező utóbb azt akarta, hogy csak egyedül szerepeljen a stáblistán. Mankiewicz támogatói hangosan kántálták a becenevét, amikor az Aranypolgárforgatókönyvírói Oscarját bejelentették. A trófeát egyébként mindketten megkapták, de a díjátadón egyikük sem vett részt.

Fincher legutóbb a Holtodiglan (Gone Girl) című filmet rendezte 2014-ben. Azt követően a Z világháború (World War Z) folytatását készítette volna, de azt végül túl költségesnek találták.

Oldman A legsötétebb óra (The Darkest Our) című életrajzi filmben Winston Churchill megformálásáért 2018-ban kapott Oscar-díjat.

(MTI)