Kultúra-film-interjú-Magyarország – Akik maradtak – Tóth Barnabás: “ha van valaki, akiről gondoskodnod kell, túl tudsz élni bármit”

Tóth Barnabás Oscar-díjra nevezett Akik maradtak című filmjében két ember kapaszkodik egymásba a második világháború utáni Budapesten, hogy túl tudják élni szeretteik elvesztését. “Ha van valaki, akiről gondoskodnod kell, akkor túl tudsz élni bármit: engem két egymásra szoruló ember vegytiszta kapcsolata érdekelt” – mondta el az MTI-nek a rendező a filmről, amelyet szeptember 26-tól láthatnak a nézők a mozikban.

    A Susotázs rendezőjének játékfilmje augusztusban debütált a coloradói Telluride Filmfesztiválon. A rendező elmondta: ott tudta meg, hogy ezt a filmet nevezi Magyarország a legjobb nemzetközi film kategóriában az Oscar-díjra.


Az Akik maradtak F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című könyve nyomán született. A második világháborút követő években játszódó regényben az ismert pszichológus szerzőt a folytatás, a továbblépés, a szeretet gyógyító ereje, a sebek begyógyítása foglalkoztatta, és a traumafeldolgozás, két egymásra szoruló ember vegytiszta kapcsolata érdekelte a film rendezőjét is.

“Telluride-ban a film vetítése után odalépett hozzám egy veterán, aki Irakban szolgált a haditengerészetnél, hogy az egyetemi tanulmányait finanszírozza. Azt mondta: neki ez a film gyógyító erejű volt. És ez mindennél többet jelent nekem is mint rendezőnek. A trauma egy baleset is lehet vagy a rák, mindenkinek megvan a maga keresztje, a maga tragédiája az életben, nem lehet megúszni. De ha a művészet a maga szerény eszközeivel hozzájárulhat, hogy a néző ezt másfél órára elfelejti, vagy láthat másokat, akik átevickélnek a nehézségeken, és ezzel utat mutat, akkor ez a szórakoztatás túlmutat magán” – fogalmazott a rendező.


Tóth Barnabás, aki maga is színész, a Momentán társulat egyik alapító tagja, megemlítette, hogy a társulat előadásainak az improvizáció a mozgatórugója, és ez a tapasztalat segítette a rendezői munkában. “Nem is színészi, hanem írói feladat ez. A közönség reakciója azonnali, élő, ezért kétezer előadás alatt belém égett, hogy mi működik és mi nem” – magyarázta.

A forgatásra a szűkös költségvetés miatt nagyon kevés idő, mindössze 19 nap állt rendelkezésre, ezért a felvételek előtt rengeteget próbáltak, improvizációra nem volt mód. “Mivel elég sokat készültünk, és irodalmi alapanyagból dolgoztunk, nem is merült fel, hogy eltérjünk a forgatókönyvtől. De akár elő tudtuk volna adni színpadon, annyira kész volt minden” – mesélte.


A szereplőválasztásról elmondta: a női főszereplőt, Klárát alakító Szőke Abigél profizmusa lefegyverző volt számára. “Imponált, hogy akarta ezt a szerepet, a forgatás előtt a 45 kilójából hármat le is adott, hogy eljátszhassa, s végül az is mellette szólt, hogy a kamera nagyon szereti az arcát” – mesélte.

Öt évet ölel át a film, és az első képektől az utolsóig a szemünk láttára nő fel a kamaszlány. “Ez a szédületes átalakulás Kund Barbara sminkesnek, Lengyel Rita jelmeztervezőnek és Károlyi Márk fodrásznak is köszönhető, fantasztikus munkát végeztek. Klára szerepe nagyon nehéz és összetett szerep, előfordul, hogy jelenet közben vált öregasszonyból kamaszlányba” – emelte ki a rendező.


A férfi főszereplő, az Aldót játszó Hajduk Károly mellett az döntött, hogy jó párost alkottak Abigéllel a vásznon – mondta, hozzáfűzve, hogy a két színész korábban A martfűi rémben már játszott együtt.

Az 1948 és 1953 között játszódó film díszlettervezője a közelmúltban elhunyt Rajk László volt, aki tanácsaival is segítette a rendezőt. “Az a pillanat, amikor a szomszédot éjszaka elviszi az ÁVÓ, és a zajra az ágyból kiugró Aldó egy perc alatt előveszi a bőröndöt, a cipőt és menetkész, neki köszönhető. Neki a szomszédban a csöngetés az bőrönd, kabát, mert nem tudod, hogy Gulág lesz-e vagy csak egy éjszaka. Végtelenül gáláns, nagy tudású emberről beszélünk, aki szuperprodukciók után vállalta el ezt a filmet. Nélküle nem tudtuk volna megoldani. Egy nagy művelődési házat rendezett be: délelőtt a mozi volt, délután az árvaház folyosója, este a táncterem. Neki köszönhetően rengeteg pénzt és időt takarítottunk meg, és nem látszik a filmen” – idézte fel.

A film egy gyermek születésével kezdődik, hogy megismerjük Aldót, aki nap mint nap világra segít egy életet, miközben az ő gyermekei már nincsenek. “A szülő nő a feleségem volt, állandó munkatársam, Lisztes Linda, aki minden munkámban részt vesz mint a legszorosabb alkotótársam. A kádjelenetben a kislányom játszotta Klára húgát, és az egyik árvaházi gyerek, aki a csomagot bontja, a fiam volt” – árulta el Tóth Barnabás.

A rendező arról is beszélt, hogy az eddigi fogadtatás minden álmát túlszárnyalta. “Nehezen indult be a film, de az amerikai forgalmazó bekapcsolódása meghozta az áttörést. Ennek is köszönhető, hogy Telluride-ban volt a világpremier. Nagyon jó amerikai kritikákat kaptunk, de a csütörtöki miskolci magyar premier a CineFesten még ezt is felülmúlta. A teltházas vetítésen a közönség végignevette a filmet” – mesélte.

“Ez a film természetesen nem vígjáték, itt a történelmi kontextus és a történet kifutása miatt nem komédiáról beszélünk, éppen ezért külön jólesett, hogy a közönség végig együtt élt a filmmel” – fűzte hozzá.

A további fesztiválszereplésekről elmondta, hogy két hét múlva utazik a filmmel a dél-koreai Puszanba, aztán Chicagóba.

Az Akik maradtak az NMHH Médiatanácsának Magyar Média Mecenatúra Programja támogatásával készült 120 millió forintos költségvetésből.

A forgatókönyvet Tóth Barnabás és Muhi Klára írta, az operatőr Marosi Gábor, a producer Mécs Mónika és Mesterházy Ernő, a zeneszerző Pirisi László volt. Hajduk Károly és Szőke Abigél mellett a további szerepekben Nagy Mari, Simkó Katalin, Horkay Barnabás, Lukáts Andor, Zsurzs Kati, Jordán Adél, Stefanovits Angéla és Igó Éva látható.

FILM – Új román filmekkel virraszthatunk Kolozsváron

Román Filmek Fehér Éjszakája lesz a kolozsvári Győzelem moziban szeptember 20-án, pénteken. A maratoni vetítéssorozaton három új alkotást ismerhet meg a közönség.

Az első filmnek ez lesz a hazai mozibemutatója. 19:30-tól Andrei Cohn Arest című filmjét vetítik, amely díjat nyert a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), és Karlovy Varyban is műsorra tűzték. A cím az abszurd alaphelyzetre utal, amelyben egy építész egy volt szekus kínzótiszttel kerül egy cellába.

Monștri, Marius Olteanu többszörösen díjazott filmje 21:45-től kezdődik. A hivatalos mozibemutató előtt vetített alkotás a párkapcsolatok mögött álló kompromisszumok és végleges döntések vizsgálata. A Monștri nagydíjat nyert Szófiában és debütdíjat a kolozsvári TIFF-en.

A fehér éjszaka utolsó programpontja az éjfélkor kezdődő Parking, Tudor Giurgiu új filmje, amely egy Spanyolországba emigrált, parkoló-őrként dolgozó román költő intenzív szerelmi történetét mutatja be.

(közlemény)

FILMKRITIKA – Nem vérzik el – Adrian Grunberg: Rambo: Last Blood / Rambo V – Utolsó vér

Írta: Tóth Menyhért

1982-ben az Első vér forgatásakor talán maga Sylvester Stallone sem gondolta volna, hogy veterán hőse, John Rambo még huszonhat évvel később, húsz évnyi kihagyás után is a nagyvásznon fogja halomra nyilazni az ellent. A 2008-as John Rambóban viszont pontosan ez történt, hogy aztán újabb tizenegy év teljen el az idei búcsúig, ahol kőkeményen kiontatik az a bizonyos utolsó vér…

Rambo-filmeket legtöbben nem az elmésen felépített forgatókönyv, a rétegzett, többdimenziós karakterek vagy a kiemelkedő színészi alakítások miatt szeretjük (holott például a David Morrell regénye alapján készült első részt ezekért is kedvelhetnénk). A sztori látszólag egyszerű: az Amerika országútjain céltalanul bolyongó főhőst koszos, zűrös csavargónak nézik, ezért rászáll a helyi rendőrőrs, hogy aztán hősünk ezt ne hagyja annyiban, és önvédelemből háborús övezetté formálja az addig békés és unalmas kisváros mindennapjait. Az akcióval beborított felszín mögött azonban mély, emberi dráma rejtőzött. Főszereplőnk nem csavargó volt, hanem egy Vietnám legtüzesebb poklát is megjárt exkatona, akiről a legendás zárójelenetben kiderül, hogy a lelke már véletlenül sem annyira ép és erős, mint a teste. Rambót nemcsak a háború borzalmai nyomorították meg, hanem az a tény is, hogy a hazája, amiért harcolt, nem fogadta őt vissza, és csak a lélektelen gyilkológépet látta benne, amit a fiatal Sly egyszerre kőkemény és érzékeny alakítása kiválóan jelenített meg. Kis túlzással ehhez a vonalhoz nyúlik vissza John Rambo ötödik és egyben utolsó bevetése is.

Azért csak kis túlzással, mert a Rambo V jócskán merít a második, harmadik és negyedik felvonások véráztatta, üres akciópornójából is, és a társadalmi üzenete sem olyan fajsúlyos már, mint 82-ben az Első véré volt. Idős veteránunk immár minden vad dologtól visszavonultan éldegél néhai édesapja arizonai farmján, ahol alagútásással, lovaglással, pengefabrikálással és nyomkereséssel vezeti le a génjeibe kitörölhetetlenül beleivódott háborús energiát, amikor éppen nem erős nyugtatókkal tartja magától távol a démonjait. Az idilli hétköznapok azonban csak addig tartanak Rambo számára, amíg szeretett unokahúgát el nem rabolja egy mexikói emberkereskedő-hálózat, hogy prostituáltként értékesítse. Erre a hírre ugyanis Rambo újra háborúba indul, és a harctéren már cseppet sem veszi nyugdíjasra a tempót.

Olyannyira nem, hogy a Rambo V bátran nevezhető a széria legbrutálisabb darabjának. Korosodó hősünk megmutatja, hogy továbbra is képes koponyákat átnyilazni, puszta kézzel kitépni egy ember ádámcsutkáját, de ha úgy adódik, egy laza lefejezéstől vagy egy még dobogó szív kinyesésétől sem riad vissza. A fináléra pedig az alkotók egy olyan, változatos halálnemeket rendesen tartogató csapdarendszert álmodtak meg a bűnszindikátus embertelen tagjainak veszteként, hogy azt alighanem még a Fűrész-filmek főgonosza is megirigyelné. A rengeteg belezés és akció mellett azonban a Rambo V fontos erénye, hogy a hidegvérű bosszúálló mögött – az Első vérhez hasonlóan – végre ismét felfedezhetjük a sebezhető embert a címszereplő karakterében. Rambo ezúttal igazi „Toldi estéje”-üzemmódban nyomja: számot vet az életével, emlékezik a múltra, rengeteget monologizál, fizikuma pedig korántsem olyan golyóálló, mint a 80-as évek közepén és a 2008-as rebootban volt.

A hetvenhárom éves Sylvester Stallone tehát méltó módon vesz búcsút ikonikus szerepétől. Egyszerre szolgálja ki az újabb durvulásra éhes és az első rész utáni nosztalgia lázában égő rajongóit, érzékenyebb pillanatai, valamint a film végén elhelyezett, a szériát egyszersmind összegző és lezáró montázs pedig szépen elfeledteti velünk a sokszor bántóan gagyi CGI-t – meg azt a tényt, hogy közelebbről nézve a Rambo V sem több egy teljesen felesleges folytatásnál.

filmtett.ro

Kultúra-film – Skandináv filmtörténeti kurzus indul a budapesti Art+Cinemában

Skandináv filmtörténeti kurzust indít a budapesti Art+Cinemában a Skandináv Ház – közölték a szervezők az MTI-vel.

    A sorozat havonta egyszer olyan klasszikusokkal, markáns rendezőkkel és filmművészeti ritkaságokkal ismerteti meg a nézőit, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk a skandináv nemzetek sajátos világképéhez. A kurzus házigazdája Zalán Márk filmkritikus, filmtörténész lesz – olvasható a közleményben.

A sorozat leső alkalma szeptember 23-án lesz, az érdeklődők Carl Theodor Dreyer, a dán filmművészet első kiemelkedő rendezőjének Vámpír című alkotását nézhetik meg eredeti nyelven, angol felirattal.


Az 1932-es alkotás borongós hangulata és sejtelmes álomjelenetei ugyan nem arattak különösebb sikert a korabeli nézők körében, ám később, többek között bravúros technikai megoldásait és a vámpírmítosz sajátos, konvencióktól mentes megközelítését mind a szakma, mind a közönség elismerte. Bár Dreyer műve csupán a filmtörténet harmadik vámpírfilmje, ma már a műfaj jelentős és megkerülhetetlen darabjának tekinthető.

Október 16-án Ingmar Bergmantól, az egyetemes filmművészet megkerülhetetlen alkotójától A nap vége című alkotást vetíti a Skandináv Ház. Bergman legtöbb munkáját gyakran azonosítják lehangoló atmoszférával, klausztrofób terekkel és az emberi lélektan rejtett mélységeinek feltárásával. A nap vége azonban, borzongató álomjelenetei és nyugtalanító vizualitása ellenére talán az életmű legoptimistább darabja. A díszdoktoriját átvenni készülő Isak Borg drámája sajátos bergmani road movie, amelyben a hosszú utazás önvizsgálatra, múltjával való szembenézésre, valamint élete értelmének megválaszolására készteti az idős, csökönyös professzort – írja a közlemény.

November 13-án Erik Skjoldbjaerg debütáló alkotását, az évek óta kimagasló népszerűségnek örvendő skandináv bűnfilmek egyik korai darabját, az Álmatlanságot láthatja a közönség.

A film története szerint az idillinek tűnő norvég kisváros lakosságát brutális gyilkosság sokkolja, a helyszínre érkező rendőrök hétköznapinak induló nyomozása azonban hamar meghökkentő fordulatot vesz.

Az Álmatlanság lenyűgöző eleganciával vonultatja fel mindazokat a sajátságokat, amelyek miatt nézők milliói rajonganak az északi krimikért – olvasható a közleményben.

MTI/markamonitor.hu

Kultúra-film – Több alkotóval is találkozhat a közönség a Szemrevaló Filmfesztiválon

Több alkotóval is találkozhat a magyar közönség a Szemrevaló Filmfesztiválon szeptember 26. és október 6. között a budapesti Művész moziban. A fesztivál vendége lesz Lisa Hagmeister, a Kontroll nélkül egyik főszereplője, valamint Nikolaus Leytner, A trafikos és Stefan Haupt, a Zwingli című film rendezője is – közölték a szervezők az MTI-vel.

    A német nyelvterület filmkultúrájából ízelítőt nyújtó fesztivál nyitófilmje szeptember 26-án a Kontroll nélkül című, Ezüst Medve-díjas német dráma lesz. Németország idei Oscar-nevezett filmjének hőse a kilencéves Benni. A szeretetéhes, nehezen kezelhető kislány agresszív kitöréseivel folyamatosan veszélyezteti környezetét és saját magát. Pedig csak egyetlen dolgot szeretne: visszakapni az édesanyját, aki azonban lemondott róla.

A vetítés után a közönség találkozhat az édesanyát alakító Lisa Hagmeisterrel, az október 5-i vetítés után pedig kerekasztal-beszélgetés lesz a téma magyar szakértőivel.

Jelen lesz Svájcból a Zwingli rendezője, Stefan Haupt is és Ausztriából Bruno Ganz egyik utolsó munkája, A trafikos rendezője, Nikolaus Leytner.

A Zwingli című svájci alkotás 1519-ben játszódik. A reformátor, Huldrych Zwingli néhány év alatt a feje tetejére állította egész Zürichet és a régóta rögzült értékeket. Metsző okossággal elemezte a vallási és társadalmi rendszert, ostorozta a visszásságokat, és nem félt ujjat húzni a hatalmasokkal sem. A háborúk ellenzője végül egy olyan háborúban halt meg, amelyet maga is támogatott. Az ő életét bemutató film rendezője, Stefan Haupt szeptember 30-án a 19 órai vetítés után lesz a fesztivál vendége.

A trafikos című osztrák film Robert Seethaler nemzetközi bestsellere alapján készült: megrázó történet egy fiatalemberről, aki Bécs náci megszállása idején köt barátságot Sigmund Freuddal. A híres pszichiátert az idén elhunyt Bruno Ganz alakítja. A film rendezőjével, Nikolaus Leytnerrel október 4-én, a 19 órakor kezdődő vetítés után találkozhat a közönség.

A közlemény szerint a Mások élete című film rendezője, Florian Henckel von Donnersmarck új munkája, a Mű szerző nélkül után György Péter esztétával beszélgethet a közönség.

A német festőművész, Kurt Barnert a fasiszta Németországban született, majd az NDK-ban kezdett alkotni, később Nyugat-Németországba szökött. Új stílusú képeiben a németek történelmi traumáira reflektál. A művészi útkeresés, a meghasonlás, a siker visszásságait bemutató film az egyik legnevesebb kortárs festő, Gerhard Richter életrajzának elemeiből építkezik.  A filmet szeptember 28-án 19 órakor vetítik a Művész Moziban.

A Szemrevaló Filmfesztivál keretében 11 nap alatt 5 tematikus blokkban adnak ízelítőt a német nyelvterület filmkultúrájából. Az alkotásokból egy szűkebb válogatást láthat a szegedi, a debreceni és a pécsi közönség is.

A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet által nyolcadik alkalommal megrendezendő fesztiválon a filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik.

MTI

Kultúra-film – CineFest – Vanessa Redgrave és Franco Nero kapta az Európai Mozi Nagykövete díjat Miskolcon

Vanessa Redgrave és Franco Nero kapta az idei CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon az Európai Mozi Nagykövete díjat. A világsztár angol-olasz művészházaspár személyesen vette át az elismerést az eseményen.

    “Amikor egy ilyen díjat kap az ember, az azt jelenti, hogy jó munkát végeztünk” – mondta Franco Nero az elismerés kapcsán az M5 kulturális csatorna Kult30 című műsorában pénteken sugárzott interjúban.

A Golden Globe-díjas színész, aki több magyar filmben szerepelt, kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy tapasztalatai szerint az egész világon, így Amerikában, Angliában és Olaszországban is mások a rendezők, minden országban másként készítik a filmeket. Magyarországi tapasztalatairól Franco Nero azt mondta, amikor a Honfoglalást, Árpád történetét forgatták, “sajátos időbeosztás” szerint kellett dolgozni. Szünet nélkül folyt a munka délutánig. Ez eleinte meglepő volt számára, de elfogadta. A színész azt mondta, szerette, ahogy a magyar rendezők dolgoznak, nagyon profin végzik a munkájukat.

Vanessa Redgrave, aki pályáját egy Shakespeare vígjátékkal kezdte, az interjúban azt mondta, mindenki számára fontos, hogy klasszikusokkal dolgozzon. Azt vette észre, hogy a fiatalok mostanában elkezdtek klasszikusokkal dolgozni, és ezt szerinte kifejezetten jól csinálják.

“Nagyon meg vagyok lepve, hogy ennyire jól megy nekik, hiszen sok gyakorlás kell hozzá, például beszéd- és légzéstechnika, és persze fegyelem” – vélekedett a színésznő, aki szerint mindenkinek meg kell ismernie saját klasszikus íróit. Mint hozzátette, nagyon szerencsésnek tartja magát, hogy egy kicsit az olasz klasszikusokat is megismerhette férjének köszönhetően. Példaként említette Eduardo de Philippo írót, színészt, akivel személyesen is találkozhatott.

Az Oscar-díjas színésznő kérdésre válaszolva úgy vélte, a színészethez nem elég csupán tehetségesnek lenni, minden szakmában kell a képzés, a gyakorlás. Mint fogalmazott, mindegy, hogy egy intézményben tanulsz, vagy egy filmben szerzed meg a tapasztalatokat, vagy hogy először iskolába jársz és csak aztán lépsz a pályára, a fontos, hogy képezd magad.

Franco Nero az interjúban a klasszikus művek kapcsán azt hangsúlyozta: azok soha nem múlnak el, mindig velünk maradnak, egy egész életen át elkísérnek. Példaként említette a Camelot című musicalt, amely klasszikussá vált. Mint mondta, J. F. Kennedynek például ez volt a kedvence, minden este, lefekvéskor a Camelot zenéjét hallgatta. Felidézte azt is, hogy pályáját egy García Lorca-darabbal kezdte, abban játszott először.

Franco Nero kérdésre válaszolva elárulta, hogy otthon soha nem beszélnek a feleségével munkáról, inkább megpróbálja rávenni, hogy együtt nézzenek sportot a tévében.

A CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál az Európai Mozi Nagykövete díjat 2016-ban alapította, első díjazottja Juliette Binoche volt.

A fesztiválon csütörtökön a díjátadót követően levetítették a Franco Nero főszereplésével 1966-ban bemutatott Django című filmet, majd a Júlia című alkotást, amely 1977-ben az Oscar-díjat hozta meg Vanessa Redgrave számára.

MTI

Kultúra-film – CineFest – Miskolcon debütált a Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című dokumentumfilm

Három magyar film is szerepelt a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál CineDocs nevű új szekciójában, Lerner János dokumentumfilmjét, a Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című alkotást pénteken mutatták be Miskolcon.

    Lerner János dokumentumfilmje a Kilimandzsáró vidékére kalauzolja el a nézőt és mozaikszerűen eleveníti fel Széchenyi Zsigmond vadász, író életének legjelentősebb, sorsdöntő epizódjait.

A rendező a filmbemutató előtt az M5 kulturális csatorna Kult30 című műsorában kiemelte, hogy amióta Széchenyi Zsigmond 1963-64-ben utoljára Afrikában járt, nagyon sok minden megváltozott a kontinensen, bár a nagy utazó legelső, 1928-29-as utazását követően, 1933-ban is már azt írta, hogy pár év alatt nagyon átalakult Afrika.

Lerner János, aki 30 évvel ezelőtt is több alkalommal járt Afrikában, a változás érzékeltetésére példaként említette, hogy Kenya népessége Széchenyi korához képest hétszeresére duzzadt, felhőkarcolók épültek Nairobiban, vadállatokat pedig ma már jószerivel csak nemzeti parkokban lehet látni.

Vida József producer szerint az alkotás visszaadja azt, ami Afrikában történt az elmúlt száz év alatt. A film érzelmekről, vadászatról, irodalomról is szól, emellett aktuálpolitikai kérdésekre is keresi a választ – tette hozzá.

A vetítésen részt vett gróf Széchenyi Zsigmond özvegye, Hertelendy Margit is.

Idén először versenyeznek egészestés kreatív dokumentumfilmek a CineFesten. A fesztivál a nemzetközi trendekre reagálva hozta létre a CineDocs nevű új szekciót, amelyben 11 magyar és nemzetközi alkotás szerepelt. Versenybe szállt két világhírű Oscar-díjas rendező filmje is: Ron Howard Pavarotti című életrajzi dokumentumfilmje és Asif Kapadia Diego Maradona című munkája. A CineFesten volt először látható Magyarországon Anja Kofmel Cannes-ban díjazott Chris, a svájci című kreatív dokumentumfilmje.

A CineDocs szekcióban három magyar film szerepelt. A Vadonvilág mellett a fesztiválon mutatkozott be az HBO Magyarország új, saját gyártású dokumentumfilmje, Bársony Katalin Csillagfény távolság című alkotása, valamint Almási Tamás Folyékony arany című egészestés dokumentumfilmje is.

MTI

Kultúra-program-színes – A hétvégén tartják Vecsésen a káposztafesztivált

A hétvégén tartják a tizenkilencedik Vecsési Káposztafesztet, amelyen minden a messze földön híres káposztáról fog szólni.

Slider_05

    A szervezők közlése szerint az eseményen az érdeklődők megtekinthetik az ország legnagyobb káposztáját, részt vehetnek káposztaemelő-versenyen, kipróbálhatják a káposztagyalulást és a töltött almapaprika készítését, ellátogathatnak egy családi savanyítóüzembe, szavazhatnak a savanyúságversenyre benevezett ínyencségekre, és ehetnek-vihetnek azokból a káposztás ételekből, amelyek helyben készülnek.

A rendezvényen minden látogató megkóstolhatja a HÍR-es, azaz a Hagyományok Ízek Régiók védjeggyel ellátott savanyított káposztát.

A fesztiválon koncertet ad többek között a Heimattöne Kapelle, a Musikverein Wetschesch, a Szomorer Jung és a Blechkraft. A művészeti csoportok műsorai mellett fellép majd a Kaláka Együttes, Korda György és Balázs Klári, valamint az Animal Cannibals is. Vasárnap Döbrentey Ildikó, Gryllus Vilmos és Levente Péter várja a gyermekeket, majd este a Magna Cum Laude zenekar koncertezik.

Mint írják, a Káposztafeszt egyik fő eseménye a vasárnapi szentmise és a terményáldás, valamint a Szent Kereszt templomtól induló látványos felvonulás, továbbá a főzőverseny az Epresben.

A fesztivál egyik fontos küldetése a Vecsésen élő német nemzetiség hagyományainak bemutatása. Idén az ősök táncait őrző helyi csoportok műsorát tekinthetik meg az érdeklődők, a Tájházban pedig a múltszázadbeli életbe pillanthatnak be a látogatók.
Bálint Ágnes írónő Emlékháza udvarán színdarabok és gyermekprogramok várják a családokat szeptember 21-22-én.

A XIX. Vecsési Káposztafeszt részletes programja a www.vecsesikaposztafeszt.hu weboldalon olvasható.

MTI

Dokumentumfilm – Tejjel kifli

Tejjel kifli

Corn cu lapte

Miklós Nóra

Székelyabod közepén egy apró ház nyolc gyereket rejt. Sandra 2014-ben döntött úgy, hogy segíteni akar a környező falvak nehéz sorsú gyerekein, és mivel itt a legolcsóbb házat bérelni, Székelyabodra költözött.

Ez nem árvaház, a kis lakói ismerik a szüleiket, és hogy ne szakadjon meg a kapcsolat velük, havonta egy hétvégén muszáj hazamenniük. „Az első hét év a legfontosabb, ott dől el minden”, hallottuk már sokszor, de mit jelent ez azokra a gyerekekre nézve, akiknek pont ez a hét év rejti a legnagyobb traumáikat?

FILM – Skandináv filmtörténeti ritkaságokkal indul az ősz Budapesten

A Skandináv Ház filmtörténeti kurzust indít a budapesti Art+Cinemában, ahol az északi országok filmművészetének és a skandináv mozgóképek hosszú ideje tartó, kimagasló népszerűségének titkát fejthetik meg a látogatók egy-egy filmtörténeti ritkaság vetítését követően a sorozat házigazdájával, dr. Zalán Márk filmkritikussal, filmtörténésszel.

A szervezők közleménye szerint a Skandináv Ház új filmtörténeti kurzusa havonta egyszer olyan klasszikusokat, markáns rendezőket és filmművészeti ritkaságokat mutat be, amelyek segítségével a nézők közelebb kerülhetnek a skandináv nemzetek sajátos és rejtélyes világképéhez.

A sorozat szeptember 23-án 18:30-kor kezdődik az Art+Cinemában, ahol Carl Theodor Dreyer, a dán filmművészet első kiemelkedő rendezőjének Vámpír (Vampyr – Der Traum des Allan Grey) című alkotását vetítik eredeti nyelven, angol felirattal. Dreyer legnevesebb munkái közé sorolható a Vámpír (1932), melynek borongós hangulata és sejtelmes álomjelenetei ugyan nem arattak különösebb sikert a korabeli nézők körében, ám később, többek között bravúros technikai megoldásait és a vámpír-mítosz sajátos, konvencióktól mentes megközelítését mind a szakma, mind a közönség elismerte. Bár Dreyer műve csupán a filmtörténet harmadik vámpírfilmje, ma már a műfaj jelentős és megkerülhetetlen darabjának tekinthető.

Október 16-án Ingmar Bergmantól, az egyetemes filmművészet megkerülhetetlen alkotójától A nap vége (Smultronstället) című alkotást vetíti a Skandináv Ház. Bergman legtöbb munkáját gyakran azonosítják lehangoló atmoszférával, klausztrofób terekkel és az emberi lélek rejtett mélységeinek feltárásával. A nap vége azonban, borzongató álomjelenetei és nyugtalanító vizualitása ellenére talán az életmű legoptimistább darabja. A díszdoktoriját átvenni készülő Isak Borg drámája sajátos bergmani road movie, melyben a hosszú utazás önvizsgálatra, múltjával való szembenézésre, valamint élete értelmének megválaszolására készteti az idős, csökönyös professzort.

A nap vége

November 13-án Erik Skjoldbjærg debütáló alkotását, az évek óta kimagasló népszerűségnek örvendő skandináv bűnfilmek egyik korai darabját, az Álmatlanságot (Insomnia) láthatja a közönség a filmtörténeti kurzus következő alkalmával. Az idillinek tűnő norvég kisváros lakosságát brutális gyilkosság sokkolja, a helyszínre érkező rendőrök hétköznapinak induló nyomozása azonban hamar meghökkentő fordulatot vesz. Az Álmatlanság lenyűgöző eleganciával vonultatja fel mindazokat a sajátságokat, amelyek miatt nézők milliói rajonganak az északi krimikért: nyugtalanító hangulat, szürkeség, csavaros, sablonokat felrúgó történetvezetés, bűn és bűnhődés, komplex karakterek és e film esetében a Nap, mely soha nem megy a horizont alá.

Jegyek elővételben online, valamint a vetítések napján az Art+Cinema jegypénztárában vásárolhatók.

(közlemény)