Kisebb az elhízás veszélye, ha gyalog jár a gyerek iskolába

Képtalálat a következőre: „gyalogló gyermek kép”

Kisebb eséllyel lesz túlsúlyos vagy elhízott az a gyerek, aki rendszeresen gyalog, kerékpárral, esetleg rollerrel jár iskolába – állapította meg egy új kutatás. 

    A Cambridge-i Egyetem tudósai vezette kutatás az első, amelyik egyszerre vizsgálta, hogy két, tanterven felüli mozgásformának, a napi iskolába járásnak és a sporttevékenységnek milyen hatása van az alsó tagozatosok túlsúlyára és elhízására – olvasható a BMC Public Health aktuális számában.

A túlsúly megállapítására nem a testtömegindexet (BMI) használták, hanem megmérték a gyerekek testzsírját és izomtömegét, majd értékelték, hogy függenek össze ezek az adatok a testmozgás mennyiségével.

Képtalálat a következőre: „elhízott gyerek kép”
A BMI egyszerűsége miatt az elhízás leggyakrabban használt mértékegysége, hiányossága azonban, hogy a test teljes tömegét veszi alapul, beleértve az egészséges izomzatot, nemcsak a zsírt.

A friss kutatás adatait a University College Londonnak abból a 2010-2013-as vizsgálatából vették, amely a gyerekek testméretét és tüdőfunkcióit mérte fel (Size and Lung Function in Children, SLIC). Több mint kétezer 5-11 éves gyerek vett benne részt, etnikai és társadalmi hátterük változatos volt.

Képtalálat a következőre: „elhízott gyerek kép”
A gyerekek csaknem fele minden nap sportolt, ugyanekkora részük gyalog, kerékpárral vagy rollerrel járt iskolába. A kutatók azt állapították meg, hogy akik a napi iskolába járás közben testmozgást végeztek, azoknak kevesebb volt a testzsírja, így kisebb volt a valószínűsége, hogy túlsúlyosak lesznek vagy elhíznak.

    A hagyományos BMI-t alapul véve furcsa módon azok a gyerekek, akik minden nap sportoltak, nagyobb valószínűséggel lettek túlsúlyosak vagy elhízottak, mint azok, akik kevesebb mint heti egyszer sportoltak. Ha azonban külön vizsgálták a testzsír és az izom mennyiségét, az derült ki, hogy a naponta sportoló gyerekeknek sokkal fejlettebb volt az izomzata, a testzsírjuk tömege viszont nem különbözött szignifikánsan.

MTI/Pixabay/Faktor.hu/HelloBaby! magazin

Veszélyes játékjárműveket és gyermekgondozási cikkeket vontak ki a forgalomból

Veszélyes játékjárműveket és gyermekgondozási cikkeket vont ki a forgalomból a fogyasztóvédelmi hatóság – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn az MTI-vel.

    A közlemény szerint a tárca akkreditált laboratóriuma a gyermekek biztonsága érdekében háromkerekű játékkerékpárokat, játékrollereket, lábbal hajtható kismotorokat, gyermek etetőszékeket, bébikompokat és utazóágyakat vizsgált. Az ellenőrzött 47 termékből 18-at a fogyasztóvédelmi hatóság kivont a forgalomból, ahol szükséges volt, a terméket a vásárlóktól is visszahívták.

Illusztráció – FOTÓ: SZABÓ GÁBOR – ORIGO

A vizsgált 19 kisjárműből 5 nem teljesítette a követelményeket. A háromkerekű játékkerékpárokra jellemző hiba volt, hogy a mozgó alkatrészek között olyan rések keletkeznek, amikbe játék közben a gyerekek ujjai becsípődhetnek. A játékrollerek esetében a kerekek voltak kisebbek az előírtnál, a kormányoszlop terhelés hatására összecsukódott. A lábbal hajtható kismotor, quad és gokart formájú járművek közül minden ellenőrzött termék megfelelt az előírásoknak – írták.
A 28 ellenőrzött gyermekgondozási cikk közel felénél hiányosságok merültek fel. Az etetőszékek stabilitása nem volt megfelelő, oldalra vagy hátrafelé felborultak, egy esetben a fej beszorulásának lehetősége is fennállt. A bébikompok elégtelen stabilitásuk vagy terhelhetőségük, a lépcsőről való leesés és az összecsukódás kockázata miatt bizonyultak balesetveszélyesnek. Az utazóágyak esetében többnyire a borulásveszéllyel volt probléma, és a matrac összecsukódásával, ami fulladásveszélyt jelent.
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közleményben elmondta: a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során a hatóság célzottan keresi a feltételezhetően nem biztonságos termékeket. Az ITM laboratóriumi vizsgálatain megbukott játékrollereket, játékkerékpárokat és gyermekgondozási cikkeket a fogyasztóvédelmi hatóság levette a polcokról, jelentős részüket a vásárlóktól is visszahívták. Az ITM rendszeresen vizsgálja a három év alatti kisgyermekek által gyakran használt eszközöket. A folyamatos fogyasztóvédelmi jelenléttel a tárca kiemelt célja a gyermekek biztonsága. A vizsgált termékek tételes listája a kormányzati honlapon megtalálható – olvasható a közleményben.

Az agy gyakori részgráfjait azonosították az ELTE kutatói

Az agy gyakori részgráfjait azonosították az ELTE matematikus kutatói; a lista azért különösen fontos, mert a funkcionális agyi áramkörök összetevőinek felismerésével érthető csak meg pontosabban az agy működése.

    Az ELTE Matematikai Intézet PIT (Protein Information Technology) Bioinformatikai Csoportja kutatói eredményeiket a Cognitive Neurodynamics című szaklapban mutatták be.
Az emberi agynak mintegy 80 területét tartották számon a 20. század közepén az anatómusok, de ma már ezernél több területet tudnak megbízhatóan azonosítani az agykéregben és a kéreg alatti szürkeállományban. Ezek a területek 1-1,5 négyzetcentiméteresek, és a köztük lévő kapcsolatok hozzák létre azt a makroszkopikus “hardvert”, azt az “infrastruktúrát”, amely – ezen a makroszkopikus szinten – lehetővé teszi az agyunk működését. A kapcsolatok ma már diffúziós MRI képalkotás és bonyolult matematikai feldolgozás segítségével feltérképezhetőek – olvasható a kutatást bemutató cikkben az ELTE honlapján.
A több ezer kapcsolat kiértékelése, vagyis az emberi agygráf analízise fontos lépés ahhoz, hogy a szakemberek megértsék és leírják az agy működését. Ehhez azonban fel kell térképezni azokat a hálózatokat, részgráfokat, amelyek az emberi agyban jelen vannak. A cikk szerint ezen a területen ért el meghatározó eredményt az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportja: sikerült feltérképezniük legfeljebb 6 élből (kapcsolatból) álló részgráfokat, amelyek összefüggőek, és a vizsgált 426 alany legalább 70, de nem egyszer 80, illetve 90 százalékában jelen vannak.
A kutatók több mint 79 ezer olyan összefüggő részgráfot azonosítottak, amely az alanyok legalább 70 százalékában megtalálható.
Az ELTE matematikus kutatói (Fellner Máté mesterszakos hallgató, Varga Bálint doktorandusz és Grolmusz Vince professzor) a gyakori részgráfok eloszlásának különbségét is vizsgálták a nemek között. A legfeljebb 6 élű és legalább az egyik nemnél minimum 90 százalékos gyakoriságú összefüggő részgráfok között 142 olyat találtak, amely a férfiaknál szignifikánsan gyakoribb volt, mint a nőknél, és 306 olyat, amely a nőknél szignifikánsan gyakoribb volt, mint a férfiaknál. A nőknél másutt is több gyakori gráfot találtak: például a nők legalább 70 százalékában jelen levő 6-élű összefüggő részgráfok száma több mint 100 ezer, ez a szám a férfiaknál kevesebb mint 8 ezer.
A kutatók szerint a gyakori összefüggő részgráfok jórészének funkcionális jelentősége is lehet: sokszor fontos agyi áramköröket alkotnak. Megfordítva ez nem feltétlenül mondható el: az ELTE kutatói által felderített anatómiai részgráfoknak csak egy része ír le funkcionális kapcsolatokat. A nagyfelbontású funkcionális kapcsolatok feltérképezése jelenleg még nem lehetséges, a gyakori részgráfok felismerése mégis azért különösen fontos, mert közülük válogathatók ki a funkcionális agyi áramkörök összetevői.

MTI/

Mesélő tárgyak

Május 17-én, pénteken 17 órakor nyílik a Mesélő tárgyak – 100 tárgy Tápiószele 800 évéből című kiállítás a tápiószelei Blaskovich Múzeumban.
blaskovich_muzeum
Különböző korok mindennapi tárgyak kerülnek egymás mellé a kiállításon
Forrás: blaskovichmuzeum.hu

Az életmódtörténeti tárlaton az eltelt száz év tárgyi emlékeit szedik sorba, amit aztán tematikusan, egy-egy korra vetítve tekinthetünk meg. A tárgyak a különféle időszakok és társadalmi rétegek szerint is elkülönülnek egymástól. Egy idősík a 20. század első fele, ahol a kétféle életvitel tárgyaik adják közre, a paraszti és úri életmódét. Ezután az 1970-80-es évek, végül a jelenkor, a 2000-es jellegzetes tárgyait láthatjuk.A tárlaton ugyanolyan, de más-más korú tárgyakat helyeznek el: lámpák, gyerekjátékok, étkezési kellékek, tisztálkodás kellékei az ezüstborotválkozó tükörtől, a fa tükrön át a műanyag tükörig. Érdekes összevetni a mindennapi élet egy-egy jellemző tárgyát, amelyek egymás mellett az élet változásairól tudósítanak.

tapioszele
Egy 2017-es kiállítás a Blaskovich Múzeum történetét dolgozta fel
Forrás: blaskovichmuzeum.hu

Nagyobb tárgyakat, bútorokat is bemutatnak a kiállításon, például azt, hogy min ültek, min ettek és mit viseltek a régebbi korok emberei. A kiállításban megtekinthetünk egy-egy férfi és női úri, paraszti öltözetet, de a 70-es évek és a jelenkor jellegzetes ruhái is segítik az összkép kialakítását. Külön egység mesél a különböző korok gyermekjátékairól, babakocsijairól. A tárgyakat korabeli fényképek nagyításai teszik élettelivé. Úri, paraszti kisfiúk és kislányok, fiatalok, családok fénnyel írott emlékeiből adnak válogatást.

Ez a történelmi szintézis alkalmas arra, hogy a tárgyak más kontextusban jelenjenek meg, alkalmasak legyenek a látogatók fejében a részből az egész megformálására, az eltelt több mint 100 év életmódbeli változásának bemutatására.

A tárlat megtekinthető: 2019. május 17-től 2019. szeptember 2-ig.

MÁJUS 14. – Hiperaktív gyermekek és felnőttek – dr. Gyarmathy Éva a szegedi IH-ban

Dr. Gyarmathy Évát nem kell bemutatnunk a szegedieknek és környékbelieknek: a Prima-díjas klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa Magyarország egyik vezető oktatási szakembere, a Mentor(h)áló sorozatainak többszörösen visszatérő vendége, talán nem véletlenül – szakértelme, elkötelezettsége példaértékű sokunk számára.

A képen a következők lehetnek: 1 személy, közeli

Nagy-nagy öröm számunkra, hogy 2019 májusában ismét a Pedagógiai esték színpadán ad elő, mostani témája a hiperaktivitás.

Az előadás címe: Hiperaktív gyermekek és felnőttek

Az előadás időpontja: 2019. május 14. kedd 18.00-19.30
Az előadás helyszíne: IH Rendezvényközpont, Szeged, Felső Tisza-part 2.
kedvezményes jegyek kizárólag az IH-ban: http://www.ihrendezvenykozpont.hu/event/1611
jegyek online, plusz költség nélkül: http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/event/GYARMATHY190514
A JEGYÉRTÉKESÍTÉS KEZDETE: 2019. MÁRCIUS 1. PÉNTEK 8.00!

A hiperaktivitás idegrendszeri sajátosság, amely a normalitáshoz tartozik, amíg nem okoz jelentős és folyamatos beilleszkedési zavarokat, és az iskolai, munkahelyi teljesítményeket valamint az életvitelt nem befolyásolja hátrányosan.

A megfelelő pedagógiai, pszichológiai környezet segít elkerülni a zavarok kialakulását, ami azért nagyon fontos, mert gyakran, amikorra a tünetek már erőteljesen megmutatkoznak, a konfliktusok és kudarcok oly mértékben csökkenthetik az önbizalmat, károsíthatják a társas kapcsolatokat és ronthatják az életminőséget, hogy az eredeti problémát messze meghaladó zavar alakul ki.

Pedig egy kis többlet odafigyeléssel a hiperaktív gyerekekből sikeres, energikus, vállalkozó kedvű felnőtt válhat.

Sokunkat érdeklő, sokakat érintő téma, kivételes felkészültségű szakember – az előadást ezért jó szívvel ajánljuk MINDEN pedagógusnak, egyetemi oktatónak és hallgatónak, a téma iránt érdeklődő szülőnek, nagyszülőnek és más szakembernek.

Kedvezményes jegyek kizárólag az IH-ban: http://www.ihrendezvenykozpont.hu/event/1611
jegyek online, plusz költség nélkül: http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/event/GYARMATHY190514

Szeretettel várunk mindenkit egy újabb nagyszerű esti előadásra!

Forrás: Facebook

MÁJUS 25 – 25 óra csend a világbékéért – Hódmezővásárhely

A TALÁLKOZÓ CÉLJA :

Gyógyítjuk önmagunkat, s ezen keresztül a világot. (25 órányi elcsendesedés több évnyi önmagunkon végzett lelki munkával egyenértékű!)
A hosszú elcsendesedéssel magasabb tudatosságszintre emelkedünk. Ez hatni fog a többi emberre, s az ő tudatosságszintjük is – valamennyit – megemelkedik majd.
Kikapcsolni a kollektív „régi” programot, s bekapcsolni az „újat”
Az egyesített tudat megváltoztatja a sosunkat – adjunk érte egyetlen napnyi csendet az életünkből!

A képen a következők lehetnek: szöveg

VIA HARMONIA: viaharmonia.com/hu

Sok meditációt, illetve közös imádkozást szerveztek már nemes célok – pl. a világbéke, a bűnözés csökkentése – érdekében. Ezek többnyire helyi kezdeményezések voltak. A várhatóan áttörést hozó 2019. évben kivételes lehetőségünk adódik találkozni és összekapcsolódni egymással a CSENDBEN. Ily módon összeadódik az erőnk, s az már jelentős mértékű, pozitív változáshoz vezethet.

A hmvhelyi csoportos együttlét lehetőségről érdeklődni / jelentkezni a 0630/213-3393-as tel.számon lehet 2019.05.18. este 19. óráig.

Forrás: facebook

A Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége közleménye

OS

Ezen a hétvégén különleges eseményre készül a Magyar Szervátültetettek Szövetsége: a világon egyedülálló módon 40 szervátültetett és 2 dializált futóból álló csapat rajtol el szombaton reggel 07 órakor Balatonfüredről,  akik váltóban szeretnék teljesíteni az UltraBalaton futás 221 km-es távját.

Várhatóan új magyar rekordot állítanak fel azok a „Hősök”, akik korábbi dializáltként vagy szervátültetettként, a világ vezető gyártójaként és szolgáltatójaként ismert Fresenius Medical Care csapatainak tagjaiként, szintidőre igyekeznek teljesíteni a május 10. és 12. között megrendezett XIII. NN Ultrabalatonon a 221 kilométeres távot. Forrás: eventyas.com

Az esemény egyúttal egy Magyar Rekord kísérlet is lesz.  A céljuk, hogy megmutassák, ők is élhetnek teljes életet, valamint hogy támogatást és adományokat  gyűjtsenek a Szövetség új életre felkészítő programjához, amely 5 év után támogatás hiányában leállt.   Van közöttük szívátültetett, tüdőtranszplantált, vese- és májátültetett és művesekezelt futó is, valamint kombinált szervátültetettek, akik közül van, aki 21 km-t fut, van aki kettőt. A csapat legfiatalabb tagja egy 14 éves veseátültetett, a leghosszabb távot egy fiatal férfi kombinált  tüdő- és májtranszplantáltként vállalta be.

“Próbált Ön már új életet kezdeni? És szó szerint értve? Amikor már nincs alternatíva, mert elfogy a levegő, vagy nem ver a szív? A szervátültetés életet ment, de az új élethez új életforma kell, és ezt meg kell tanulni. Erre készíti fel sorstársait adományokból és támogatásokból a Magyar Szervátültetettek Szövetség ingyenes Képzett Beteg Programja, melyre a sportolók gyűjtenek.
Kontaktok:
Berente Judit Magyar Szervátültetettek Szövetsége elnöke Tel: 30-634-8982
Dr. Grózli Csaba stratégiai és orvos igazgató, akik végig az esemény helyszínén tartózkodik majd  Tel: +20 458 5562
Kiadó: Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége

MTI

Minden harmadik falatot, amelyet elfogyasztunk, a méheknek köszönhetünk

Minden harmadik falatot a mézelő méheknek köszönhetünk (Fotó: Pixabay)

Einstein egy alkalommal kijelentette, hogy ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl az apró rovarok eltűnését. Hogy ez így van-e vagy sem, arról ugyan lehet, de nem érdemes vitatkozni, szomorú tény azonban, hogy a mézelő méhek pusztulása egyre komolyabb problémává válik, s már rég nem csak a méhészek, vagy a méz kedvelői számára okoz fejfájást.

A magyarországi és a szlovákiai méhészek is tömeges méhpusztulásról számolnak be a téli időszak után, egyes járásainkban a veszteség elérte a 90 százalékot is, s a híradások szerint ez a jelenség Európa-szerte tapasztalható. Ennek okairól, esetleges kivédéséről hangzott el egy nagyon tanulságos beszélgetés a TA3 műsorában Hanka Sekulovával, a fenntartható ökoszisztémák szlovákiai szakemberével.

A permakultúra elismert szakértőjeként (a permakultúra az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan kialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, veszi mintául – a szerk. megjegyzése) elmondta, szomorúan tapasztalja, hogy azon a településen, ahol él, szintén sok méhész szembesült a szomorú ténnyel, hogy a méhei nem élték túl a telet. Mint elmondta, a méhek egyre inkább ki vannak téve olyan káros környezeti hatásoknak, melyekkel már nem képesek megbirkózni.

Abból kell kiindulnunk, hogy a méhek már évmilliókkal előttünk éltek a földön, teljesen önellátó módon, nem igényelve semmilyen gondoskodást. Az utóbbi években azonban a házi, vagy más néven mézelő méhek már nem képesek az ember segítsége nélkül áttelelni. Mindennek az okait keresve több tényezőt említett. Az egyik, hogy a méhek már rég elveszítették természetes élőhelyeiket, melyek valamikor a fák odvai voltak. Az eredeti otthonuk ugyanis az erdő volt, ma pedig kaptárakba zsúfolva élnek, jóval nagyobb sűrűségben, mint valaha a fák odvaiban.

A másik fő ok a változatos táplálék hiánya, földjeinken ugyanis a monokultúrás vetemények dominálnak, melyek, hogy teremjenek, vegyszeres kezelést igényelnek, permetezést, rovarölő szereket, melyek a méhekre nézve is megsemmisítő hatásúak. Ezek ugyanis olyan agresszív szerek, melyek a kártevő rovarok pusztítására szolgálnak, márpedig a méh is rovar. A kártevők elleni permetezés tehát elpusztítja a méheket is, melyek nektárt, virágport gyűjtenek a vegyszerezett növényekről. Mint mondta, idén mindenütt sárga tengert láthatunk magunk körül, végeláthatatlan repceföldeket. A repcét pedig évente több tízszer permetezik, tavasszal veszedelmes kártevője, az apró fekete repcefénybogár ellen, mely óriási károkat okoz a repcében, de ugyanakkor az ellene alkalmazott permet rendkívüli módon árt a méheknek is.

A kártevő repcefénybogár közvetve a méhek vesztét is okozza (Fotó: Agrárágazat)

A méhek több millió éve élnek a földön, ám valaha jóval ellenállóbbak voltak, több és változatosabb táplálék állt a rendelkezésükre, s természetes módon szaporodtak. Ma különféle nemesített méhfajták vannak, hála az embernek, aki nagyobb mézhozamra, vagy éppen kevésbé támadó kedvű méhekre vágyott. S amire az ember vágyik, azt rendszerint el is éri, ám mindennek a természet megkéri az árát.

A méhek szerepe nem merül ki a mézhordásban, ennél sokkal fontosabb, hogy az élelmiszerlánc fontos részei azáltal, hogy beporozzák a fákat, a virágokat. Kevesen tudják, hogy a mézelő méh gazdasági haszonállatnak számít. Nemcsak mézet és egyéb produktumokat termel, hanem a mezőgazdasági termények legjelentősebb beporzója is, melyek az ember számára élelmiszerként szolgálnak.

Csaknem az összes gyümölcsfánk beporzását a rovarok, jelentős részben méhek végzik. Nem véletlen, hogy eleink a méheket a gyümölcsösökben helyezték el, de ugyanez vonatkozik zöldségfélékre is. Beporzás nélkül pedig nincs termés. E kis méhecskék szerepét azzal szokás érzékeltetni, hogy minden harmadik falatot, melyet fogyasztunk, a mézelő méheknek köszönhetünk.

Az emberi élelemként szolgáló mezőgazdasági terményeknek több mint 70 százaléka a mézelő méhek beporzásának köszönhetően hozza termését. A komoly méhveszteség már a kilencvenes évektől tapasztalható és a tudósok figyelmeztetnek rá, hogy néhány év múlva nagyon súlyossá válhat a helyzet. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem történt semmi, vajon nem tudatosítottuk a veszélyt?

Az erre adott válaszában elmondta, ő azóta érzékeli ezt a komoly problémát, amióta beindult a nagyüzemi monokultúrás mezőgazdasági termesztés, a mezőgazdaságban túlsúlyba került a gépi munkavégzés, a kizsigerelt termőföldnek pedig ahhoz, hogy teremjen, agresszív vegyszerekre van szüksége. Közben pedig a méhekre egyáltalán nem gondolunk, sőt, gyakorlattá vált a termények betakarítás előtti kezelése is, ami azt jelenti, hogy az egész területet lepermetezik, hogy egyenletes, azonos időben történő beérést érjenek el a lehető legkisebb termésveszteséggel.

Az önkéntelenül adódó kérdésre, mi lesz, ha kihalnak a méhek, ki végzi majd a beporzást, vajon az emberek fognak kis ecsetekkel a méhek helyett szorgoskodni, azt a választ kaptuk, hogy Kína egy déli tartományában ez már realitás, ott már eltűntek a méhek, ezért kénytelenek kézi beporzáshoz folyamodni ecsettel és máshonnan pénzért vásárolt virágporral.

Természetesen a tudományt is foglalkoztatja a kérdés, amerikai, japán és orosz tudósok például robotméheket állítanak elő, ehelyett, hogy az élő méheinket óvnánk. Az utolsó, s a jelen helyzetben talán a legfontosabb kérdésre, vajon mit tehet az emberiség, és főleg mit tehet az egyén, mi, mindannyian a méhek életben tartása érdekében, kézenfekvő és egyáltalán nem kivitelezhetetlen megoldásokat ajánlott.

A méheknek változatos táplálékra van szükségük, hogy legyen mit enniük, mivel egyrészt a monokultúrás termesztésnek köszönhetően éheznek, a másik oldalon pedig korunk embere steril kerteket teremt a gondosan lekaszált, szép, de a méhek számára holt gyeppel, melyek semmilyen lehetőséget nem kínálnak a beporzóknak. De kaszáljuk a füves réteket is, úgy, hogy még véletlenül se virágozzon ott semmi.

Erkélyen is nevelhető például a citromfű (gyogynovenylap.hu)

Ha városban élünk, s akár csak egy kis erkélyünk van, már tehetünk valamit a méhek érdekében. A muskátli és más gyönyörű, de nem mézelő virágok helyett ültethetünk mézelő növényeket, olyanokat, melyeket felhasználhatunk a konyhában is. Nagyon alkalmasak erre a különféle fűszernövények, a citromfű, a menta, az orvosi zsálya, mezei kakukkfű. De az erkélyen is lehet termeszteni ribizlit, paradicsomot, mellyel nemcsak mi járunk jól, hanem a méhek is.

A lakótelepi közterületeken a díszfák helyett is ültethetők mézelő növények, gyümölcsfák, bogyós gyümölcsöt termő bokrok, ha pedig akár csak egy kis kertünk is van, a megoldás a steril gyepek helyett virágos rétet hagyni, mely sokkal kevesebb gondozást és öntözést igényel, mint a kényes gyepszőnyeg, permeteznünk pedig egyáltalán nem kell, ha megengedjük a természetnek, hogy megőrizze törékeny, de nagyon fontos egyensúlyát.

A cikk eredetileg a felvidek.ma oldalon jelent meg.

Az első szlovákiai magyar hírportál

Korszerű idegsebészeti hibridműtőt alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen

SZTE_RH_tulipan

Érkatéteres és nyitott idegsebészeti beavatkozások elvégzésére egyaránt alkalmas hibridműtőt alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – jelentette be Rovó László rektor kedden a Tisza-parti városban.

    Kapcsolódó kép

Az orvosprofesszor a több mint kétmilliárd forintos beruházást bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a tervek szerint az őszre elkészülő új műtő olyan világszínvonalú ellátást biztosít a régióban élők számára, amely Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban elérhető.

Képtalálat a következőre: „műtős kép”
Fendler Judit, az SZTE kancellára közölte, az egyetemen folyó, uniós és kormányzati támogatásokból megvalósuló fejlesztések mellett az új műtő kialakítása az egyik első olyan beruházás, melyet saját forrásaiból valósít meg az intézmény, az állami egészségügyi szektorban szinte egyedülálló módon tízéves bérleti konstrukcióban, a Merkantil Bank közreműködésével.
Barzó Pál, az SZTE idegsebészeti klinikájának vezetője elmondta, az új műtő alkalmas lesz arra, hogy a dél-alföldi régióban élő 2-2,5 millió ember agyi érelzáródás esetén hat órán belül olyan ellátást kapjon, amely életmentő, illetve jelentősen javítja a páciensek későbbi életminőségét.    Az új műtőben bonyolult, többlépcsős vagy más módszerekkel igen nagy kockázatúnak minősülő beavatkozások is elvégezhetők. Lehetőség nyílik arra, hogy egy nyitott idegsebészeti műtét során jelentkező komplikáció esetén érkatéteres eljárással helyreállítsák az agyi véráramlást. De ugyanígy a katéteres eljárás során jelentkező vérzés ellátása is megkezdhető helyben negyedórán belül egy nyitott műtét során – tudatta a professzor.
Oroszné Vincze Rita, a Siemens Healthcare Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a világon mintegy 1200 hibrid műtő működik, ezek többségében azonban szív-érrendszeri beavatkozásokat végeznek.
Európában ötnél kevesebb olyan intézmény van, ahol a területen piacvezető cég robotkarral működő képalkotó berendezését idegsebészeti műtétekhez használják – tudatta a szakember.
A Magyarországon elsőként Szegeden telepített berendezés hat másodperc alatt képes átfogó képet készíteni a műtéti területről, egyaránt kiváló képminőséget nyújt a lágy részekről és a csontokról is. A megoldásnak köszönhetően csökken a műtéti idő és szövődmények száma, javul a betegbiztonság – hangsúlyozta az igazgató.

MTI/u-szeged.hu/index.hu/Creativ Dental