Kultúra-film – A Jób lázadása felújított változata először lesz látható mozivásznon

Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Oscar-díjra jelölt Jób lázadása című alkotásának teljes körűen felújított változata először lesz látható mozivásznon az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a december 12-i díszbemutatón Kabay Barna rendező, Petényi Katalin forgatókönyvíró és Szabó Gábor operatőr is részt vesz.

A képhez tartozó alt jellemző üres; JÓBLÁZADkult-1024x760.jpg a fájlnév

    Az ünnepi vetítés előtt Kelemen Barnabás hegedűművész és Kokas Dóra csellóművész adnak rövid koncertet. A filmet követően Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapáttal, Darvas István főrabbival, Kabay Barna filmrendezővel, Petényi Katalin forgatókönyvíróval és Szabó Gábor operatőrrel Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója beszélget – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap pénteken az MTI-vel.

Az 1984-ben Oscar-díjra jelölt film gyermekszemmel ábrázolja a holokausztot. Jób, a hét gyermekét eltemető zsidó parasztgazda 1943-ban egy keresztény kisfiút fogad örökbe, hogy legyen örököse vagyonának, folytatója kultúrájának. A bibliai vonatkozású történet Zenthe Ferenc, Temessy Hédi, Fehér Gábor és Rudolf Péter emlékezetes alakításával emberközelbe hozza és humorral szövi át az együtt töltött egy évet, amely során Lackó megismeri a zsidó hagyományokat, a paraszti élet szépségét és titkait. A néző az ő rácsodálkozó, gyermeki tekintetén át szembesül a holokauszt felfoghatatlan és ábrázolhatatlan borzalmával, amikor a nevelőszülőket elhurcolják.

A Filmalap 2017-ben hirdette meg a magyar filmkincs hosszú távú megőrzését szolgáló Nemzeti Filmdigitalizálási és Restaurálási Programot, amelynek részeként a Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságok összehangolt munkájának eredményeképpen évi 25-30 magyar játékfilm újul meg.

Gyöngyössy Imre és Kabay Barna filmjének 4K felbontású, teljeskörű restaurálása 2019-ben készült el. A Jób lázadása szín- és fényvilágát Szabó Gábor operatőr bevonásával rekonstruálták, a hangsávokat az eredeti mágnesszalag digitalizálását követően Petényi Katalin és Kabay Barna közreműködésével újították fel a hangrestaurátorok.

MTI

Labdarúgás-Magyarország – Posztumusz életműdíjat kap Puskás Ferenc Monte-Carlóban

Posztumusz életműdíjat kap Puskás Ferenc a World Sports Legends Award díjátadó gálán.

A képhez tartozó alt jellemző üres; Puskaskult.jpg a fájlnév

    A Puskás Akadémia honlapja szerint az idén negyedik alkalommal sorra kerülő monacói gálán – a szervezők közlése alapján – “a kitüntetést a futballvilág legendája kapja, akinek a hazájában átadott nemzeti stadion is a nevét viseli, és akiről a FIFA éppen tíz esztendeje nevezte el az Év góljáért járó díjat”.

A közlemény kitér arra is, hogy a díjat a jövő szombati gálavacsorán a Puskás család egyik tagja és Schmitt Pál olimpiai bajnok, korábbi köztársasági elnök veszi majd át.

A bejelentés után a felcsúti Puskás Akadémián tartott rögtönzött sajtótájékoztatón Szöllősi György, a Puskás-ügyek hivatalos nagykövete elmondta, hogy az elmúlt években a díjazottak között volt például Mika Häkkinen, Jean-Marie Pfaff, Jutta Kleinschmidt, Osvaldo Ardiles, Giacomo Agostini, a most Puskásnak ítélt Posztumusz-díjat pedig legutóbb Ayrton Senna kapta.

Szöllősi hozzátette, a monte-carlói díjátadó helyszínén a felcsúti Puskás Intézet kiállítással is felhívja a figyelmet a világhírű magyar sportoló egyedülálló életművére, és az ünnepségre a helyszínre utazik Károlyi György, Magyarország párizsi nagykövete is.

“A hivatalos kiírás szerint a Posztumusz-díj a sportvilág legendás karriert befutó nagy bajnokainak vagy a sport területén tevékenykedő, világszerte ismert személyeknek jár” – mondta Szöllősi György. Jelezte, a WSLA kitüntetettjei sok esetben az autó és motorsport kiválóságai, ezért is nagy szó, hogy ezúttal a tizenhárom esztendeje elhunyt Puskás Ferencre esett a monacói szervezet választása.

MTI

Kultúra-irodalom – A nemzeti összetartozás évének jegyében hirdetik meg a 2020-as Versünnep Fesztivált

A nemzeti összetartozás évének jegyében hirdetik meg a 2020-as Versünnep Fesztivált – hangzott el az eseményről tartott pénteki budapesti sajtótájékoztatón.

A képhez tartozó alt jellemző üres; pennakult-1024x683.jpg a fájlnév

    Kolti Helga, a rendezvényt szervező, jövőre 15. jubileumát ünneplő Versünnep Alapítvány elnöke elmondta: a Versünnep Alapítvány 2005-ben indult útjára, hogy népszerűsítse a magyar nyelvet és a magyar nyelven születő irodalmi alkotásokat.

Kiemelte: a Versünnep már nemcsak a professzionális művészeknek ad lehetőséget a találkozásra, hanem a civilek számára is. Kezdetekben csupán vers- és prózamondás kategóriában lehetett jelentkezni a versenyekre, de hét éve a társművészetek előtt is megnyitották az utat.

Elmondta: a nemzeti összetartozás évének jegyében meghirdetett 2020-as Versünnepen kiemelt figyelemmel fordulnak a jövőre 80. születésnapját ünneplő Tolnai Ottó és Domonkos István alkotásai felé. Emlékeznek Dobos László (1930-2014) felvidéki íróra, Reményik Sándor (1890-1941) erdélyi költőre és Sáfáry László (1910-1943) kárpátaljai költőre. Mellettük Szabó Lőrinc (1900-1957) születésének 120. évfordulójára, Faludy György (1910-2006) születésének 110. évfordulójára, Csoóri Sándor (1930-2016) születésének 90. évfordulójára, valamint Bella István (1940-2006) születésének 80. évfordulójára emlékeznek – tette hozzá.

Elmondta: a professzionális művészek számára a jelentkezés határideje 2020. január 20., az elődöntőket februárban és márciusban tartják magyarországi és határon túli helyszíneken. A döntőt 2020. április 5-én, a budapesti Nemzeti Színházban rendezik meg, a tervek szerint egész napos programmal várják az érdeklődőket.

A hivatásos előadók és művészeti egyetemek, szakirányú oktatási intézmények 19. életévüket betöltött hallgatói vers- és prózamondás, énekelt és megzenésített vers, film- vagy képzőművészeti alkotás és slam poetry kategóriában indulhatnak. Egy nevező több kategóriában is jelentkezhet. A jövő évi Versünnep zsűrijének elnöke Eperjes Károly színművész lesz.

Kiemelte, hogy a civil versenyzők jelentkezését folyamatosan várják. A fesztivál programjához bármikor kapcsolódhat bármely hazai és határon túli iskola vagy civil szervezet, jelentkezésével vállalva egy amatőr versmondó verseny megrendezését. A szervezők biztosítják egy szakember delegálását az adott zsűribe. A verseny időpontját minden intézmény maga határozhatja meg.

Mint elmondta, a legjobbak nemzetközi seregszemlén vehetnek részt június 6-án a Pesti Vigadóban, ahol jutalmakban részesülnek és szakmai továbbképző táborban is részt vehetnek a zsűri döntése alapján.

Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára kiemelte: az MMA a trianoni békeszerződés 100. évfordulójához kötődően, a nemzeti összetartozás évének keretében számos programot szervez. A jövő évi Versünnep Fesztivál több olyan szerzőt is középpontba helyez, aki a döntés előtt vagy után született a történelmi Magyarország elcsatolt területein – emelte ki.

Mint az eseményen elhangzott, a Versünnep Alapítvány együttműködő partnerei között van a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Színház mellett az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Bánffy György Kulturális Szalon, a Magyar Írószövetség, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az eseménysorozat támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Forrás Galéria.

A részletes versenykiírás a www.versunnep.com oldalon található meg.

Színes-állatok-fesztivál – Harmincötezer madár a 19. Vadlúd Sokadalmon a tatai Öreg-tónál

Mintegy 35 ezer ludat figyelhet meg, aki szombaton ellátogat a 19. Vadlúd Sokadalom rendezvényre a tatai Öreg-tóhoz. Magyarország legnagyobb télköszöntő madárfesztiválját élőben is követni lehet a neten.

A képhez tartozó alt jellemző üres; vadludakkult.jpg a fájlnév„V” alakban repülő lúd csapat (Fotó: Csonka Péter).

    “A tavon telelő vadludak akár öt-hatezer kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségéből érkeznek. Nagyon fontos, hogy emlékezetből térnek vissza időről időre Tatára, mert itt nagyon jól érzik magukat. Ez az első település hazánkban, ahol a tilos a tűzijátékozás és a durrogtatás” – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában.

Mint elhangzott, hat-hét lúdfaj telel az Öreg-tavon, a legnépesebb számban a nagy lilik, mellettük a vetési lúd, a nyári lúd, valamint ritkább fajták is, így a vörösnyakú lúd, amely a kihalás szélén egyensúlyoz. A ludak mellett öt-hat récefaj, néhány sirályfaj, gémek, kormoránok, réti sasok, vándorsólymok is megfigyelhetők.

“Néhány száz méteres távolságból lehet figyelni a madarakat, amelyeket nagy teleszkópokon követünk, nemcsak élőben, hanem a vadludsokadalom.hu honlapon is” – jegyezte meg a szóvivő. A növényevő vízimadarak reggel kirepülnek a környező gyepekre, szántókra legelészni, délután, kora este pedig visszaérkeznek a tó fölé.

A fesztivál három fő szervezője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Összességében jóval több mint száz ember, köztük számos önkéntes dolgozik szombaton a rendezvényen, amelyre mintegy húszezer látogatót várnak.

MTI

Kultúra-zene – Zongoraszó fogadja alkalmanként az utazókat a szegedi nagyállomáson

A képhez tartozó alt jellemző üres; NagyállomásSzegedkult-1024x768.jpg a fájlnév

Alkalmanként zongoraszó fogadja az utazókat a szegedi nagyállomáson, a szabadon megszólaltatható hangszert a Szent Gellért Plébánia TÉKA Alapítványa adományozta a MÁV helyi igazgatóságának.

vidaXL elektromos/digitális zongora 88 billentyűvel és kottatartóval[1/9]

    Benyik György plébános az ajándék rövid hangversennyel egybekötött pénteki átadásán elmondta, az állomás indulóoldalának emeletén elhelyezett hangszeren a Szegedre érkező vagy a pályaudvaron várakozó zongorán játszani tudó utasok zenélhetnek, a maguk és a várakozók örömére.

A plébános úgy fogalmazott, reméli, hogy kezdeményezésük kedvező fogadtatásra talál, és hamarosan más állomásokon is zongoraszó köszöntheti majd az utasokat.

Mondi Miklós, a MÁV Zrt. Szegedi Pályavasúti Területi Igazgatóságának vezetője elmondta: egy hónapja meglepetésként érte az alapítvány megkeresése, de rövid idő alatt meg tudták teremteni a feltételeket a hangszer elhelyezéséhez. Az igazgató elmondta, az első hasonló projektet tíz éve Angliában szervezték meg, és a pályaudvaron rendezett alkalmi koncertek közösségformáló eseménnyé váltak.

Lutz Ilona, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának oktatója közölte, a zenét népszerűsítő kezdeményezés nem példa nélküli, külföldön köztereken, állomásokon vagy áruházakban találkozni zongorákkal. A szegedi állomás zongoráját bárki megszólaltathatja, a tanulmányait elkezdő kisgyermek éppúgy, mint professzionális művész.

Az állomáson műfaji megkötés nélkül bármilyen darab előadható, klasszikus mű, dzsessz vagy népzene.

MTI/Wikipédia

Kultúra-film-EU – December elején ismét ingyenesen vetítik Európa filmes alkotásait

Az Európai Moziéjszakák kezdeményezéshez csatlakozó európai mozik december 2. és 6. között második alakalommal tartják a legjobb európai filmes alkotásokat középpontba állító ingyenes vetítéseiket. Magyarországon a szolnoki Tisza mozi, valamint a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban tartanak vetítéseket – közölte az Európai Bizottság pénteken.

A képhez tartozó alt jellemző üres; Cinemaskult.jpg a fájlnév

    A tájékoztatás szerint az első alkalommal 2018 decemberében megrendezett Európai Moziéjszaka sikere nyomán idén még több mozi csatlakozott a kezdeményezéshez, a tavalyi 34-gyel szemben immár 54 városban.

A filmeket a helyi filmszínházak választhatták ki, hogy a programot saját közönségük érdeklődéséhez és elvárásaihoz igazíthassák. A programban több mint 40 olyan film szerepel – köztük A nyomorultak, Az igazság, a Portré a lángoló fiatal lányról és Az első áruló -, amely ebben az évben jelent meg a MEDIA program támogatásával. A vetítések után a nézőknek alkalmuk nyílik találkozni a rendezőkkel, a producerekkel és filmkritikusokkal is megvitathatják a látottakat.

A vetítéseken az Európai Bizottság képviselői is jelen lesznek, hogy részletesebb tájékoztatást nyújtsanak a MEDIA programról és annak az európai audiovizuális kultúra támogatásában betöltött szerepéről – közölték.

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta: az első Európai Moziéjszaka rendkívül pozitív visszhangja megmutatta, hogy az európaiak mennyire szeretnék filmeken keresztül megismerni és jobban megérteni egymás kultúráját. Az ingyenesen és helyben látogatható eseményeken az emberek megoszthatják egymással egy-egy olyan film megnézése közben megszülető érzéseiket, észrevételeiket és gondolataikat, amely a kontinens más részén élőkhöz is eljutott.

“Törekvésünk, hogy minél több, más európai országban készült filmet elérhetővé tegyünk, tökéletesen illeszkedik az Európai Unió azon jelenlegi célkitűzéséhez, hogy növelje az összetartozás érzését és összetartó közösségeket teremtsen” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság Kreatív Európa programjának MEDIA alprogramja keretében, az európai filmek első számú terjesztőjeként ismert Europa Cinemas mozihálózattal közösen indított kezdeményezésnek köszönhetően évente átlagosan több mint 400 film jut el más európai országok közönségéhez.

Magyarországon a szolnoki Tisza mozi december 3-án vetíti A legfehérebb nap (Hvítur, Hvítur Dagur) című izlandi filmalkotást, valamint a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban december 6-án látható a Női séfek nyomában (The Goddesses of food) című francia-brit dokumentumfilm.

MTI

Kultúra-film-díjak – Daczó Katalin filmje kapta a XIX. Lakiteleki Filmszemle fődíját

Az erdélyi rendező, Daczó Katalin A völgy hangja című filmje kapta a XIX. Lakiteleki Filmszemle fődíját, amelyet péntek délelőtt adtak át.

A képhez tartozó alt jellemző üres; Filmszemlecsoportkepkult-1024x418.jpg a fájlnév

    Daczó Katalin alkotásáért az emberi erőforrások minisztere által felajánlott egymillió forint összegű díját, valamint az agyagosszergényi Közi Horváth József Népfőiskola különdíját és a Nemzeti Művelődési Intézet különdíját vehette át – közölték a szervezők a pénteki díjátadó után az MTI-vel.

Az Országgyűlés elnökének 600 ezer forint összegű és a tiszaalpári Nyugdíjas Baráti Kör, a mórahalmi KAPOCS Népfőiskola, a jakabszállási Nyugdíjas Klub és a kunszállási “Aranyalkony” Nyugdíjas Klub egyenként 25 ezer forintos különdíját a budapesti Lukács Csaba Gyökérkeresők – ezredvégi emberkereskedelem című filmje kapta.

A Miniszterelnökség 500 ezer forintos különdíját Fazakas Szabolcs és Barabás Árpád székelyudvarhelyi alkotók A Tejút című alkotása érdemelte ki.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 500 ezer forintos, és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat különdíját a Szőnyeg alá söpört negyed című alkotásáért az erdélyi Székelyudvarhelyről nevező Szabó Attilának ítélték.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet 250 ezer forintos különdíját, a Kairosz Kiadó százezer forintos különdíját, valamint a Nemzeti Művelődési Intézet különdíját és a nagykőrösi Arany János Református Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium 25 ezer forintos különdíját Szeretünk itt élni című filmért a recski Gál Tamás vehette át.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet 250 ezer forintos különdíját és a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. különdíját a budapesti Csuja László Kilenc hónap háború című filmje kapta.

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 250 ezer forintos különdíját a pécsi Molvay Norbert rendezte Jövő szerdán című alkotásnak ítélték oda.

Mindezek mellett több más díjat és különdíjat is átadtak.

A Kósa Ferenc emlékére meghirdetett XIX. Lakiteleki Filmszemlére, krónika, korkép, művelődés, portré, fikciós műsorok kategóriákban lehetett nevezni. A felhívásra a Kárpát-medencéből 116 alkotás érkezett. Az előzsűri döntése alapján a filmszemle versenyprogramjába 31 alkotás jutott.

A Szemlének november 27. és 29. között a Lakitelek Népfőiskola adott otthont.

MTI

Színes-környezetvédelem – A tatár juhar lett a 2020-as Év fája

A tatár juhart (Acer tataricum) választották a 2020-as Év fájának az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett internetes szavazáson.

A képhez tartozó alt jellemző üres; fakult.jpg a fájlnév

 

 

    Az október végén kezdődött és a múlt hét végén zárult szavazást mindvégig komoly érdeklődés övezte; a megadott határidőig összesen 5014 érvényes szavazat érkezett – közölte az MTI-vel a kiíró egyesület.


    Tájékoztatásuk szerint a tatárjuhar 2131 szavazattal nyerte el az Év fája címet, a második helyen 1472 szavazattal a kecskefűz (Salix caprea), a harmadik helyen 1411 szavazattal a rezgő nyár (Populus tremula) végzett.


    A tatár juhar a honfoglaló magyarok útvonalán elterjedt, általuk is ismert fafaj. Az alföldi területeken erőteljesen visszaszorult, de a hegy- és dombvidékeken is kevésbé becsülik alacsony termete, csekély gazdasági értéke miatt. Ökológiai szerepe viszont jelentős – áll a közleményben.


    Az Év fája szavazást az Országos Erdészeti Egyesület idén már hetedik alkalommal hirdette meg. Szavazni az Év fája tematikus honlapon (www.azevfaja.hu) keresztül lehetett. A szavazással az Országos Erdészeti Egyesület a hazai fafajokra kívánja felhívni a figyelmet.

MTI

Kultúra-film – Tornatore-filmmel indul az Uránia olasz vetítéssorozatának új évada

Giuseppe Tornatore Oscar-díjas filmrendező Mindenki jól van című alkotásának vetítésével kezdődik héfőn az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Budapesti Olasz Kultúrintézet két évvel ezelőtt útjára indított, Itáliai utazás elnevezésű programsorozatának idei évada, amelyben 14 olasz filmet tűznek műsorra.

A képhez tartozó alt jellemző üres; Italiaiutazkult.jpg a fájlnév

    A június 8-ig tartó vetítéssorozat filmritkaságokon keresztül idézi meg az olasz kultúra, táj és nyelv szépségeit, jellegzetességeit. A 2019/20-es évad nagy hangsúlyt fektet az észak-olasz régiókra, Lombardiára, Piemontra, Emilia-Romagnára, valamint Friulira és Trentino-Alto Adigére tartományra – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

A műfajilag változatos, vígjátékokban is bővelkedő sorozat nyitódarabja december 2-án Giuseppe Tornatore Oscar-díjas rendező Arany Pálmára jelölt, Mindenki jól van című 1990-es filmje lesz, amelynek zenéjét Ennio Morricone szerezte. A történetben Marcello Mastroianni egy megözvegyült, nyugdíjas szicíliai kishivatalnokot alakít, aki elhatározza, hogy felkeresi évek óta nem látott gyermekeit. A Nápolytól Torinóig tartó út számos meglepetést tartogat számára.

Matteo Oleotto A csodabogár című vígjátéka, valamint Caterina Carone Téli mese című alkotása Itália legészakibb sarkaiba, a szlovén határ melletti Goriziába és a dél-tiroli Alpokba kalauzolja a nézőket.

Több történet szól Észak- és Dél-Olaszország találkozásáról. Gianni Amelio Arany Oroszlán díjas Szicíliai testvérek című mozijában, valamint Luchino Visconti Rocco és fivérei című Ezüst Oroszlán és Golden Globe-díjas drámájában, egy-egy déli család próbál szerencsét északon, míg Luca Miniero Isten hozta délen! című vígjátékában egy lombardiai postamestert “száműznek” Nápoly környékére.

A Berlinalén Fipresci-díjjal jutalmazott Dafne című film Down-szindrómás főhősnőjével Toscanába, míg Vittorio De Sica Oscar-díjas rendező Finzi-Continiék kertje című antifasiszta alkotásával Emilia-Romagna régióba, a háború előtti Ferrarába utazhatnak el a nézők.

Federico Fellini századik születésnapján, január 20-án vetítik az olasz neorealista rendező Amarcord című 1973-as vígjátékát, amely a két háború közötti Riminibe kíséri el a közönséget.

Nápolyban és az olasz délen játszódik Jack London regényének Itáliába helyezett filmfeldolgozása, A Sanita negyed polgármestere című film, amely Martin Eden és Eduardo De Filippo drámája alapján mai környezetben játszódik. De ugyancsak erre a vidékre utazhatnak el a nézők Francesco Rosi Kezek a város felett című klasszikus korrupciós történetével is, amelynek főszerepét Rod Steiger alakítja. Mindezek mellett a műsorban szerepel még Roberto Faenza Marianna Ucría című 18. századi kosztümös meséje is.

Az évadot június 8-án Gianni Di Gregorio Rómában játszódó, Vénasszonyok nyara című, Arany Oroszlánra jelölt vígjátéka zárja.

A filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik. A programsorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg. A sorozat részletes programja megtalálható az Uránia honlapján – írták a tájékoztatóban.

MTI