Kultúra-film-fesztivál – Ma kezdődött a 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál

Alexander Nanau Emmy-díjas román rendező Colectív című filmjének vetítésével ma vette kezdetét a Trafó Kortárs Művészetek Házában a 16. Verzió Nemzetközi Filmfesztivál, amelyen vasárnapig 46 ország 75 dokumentumfilmjét láthatja a magyar közönség.

VERZIÓ Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál 2019

    Az idei mustra három kiemelt szekciója az Antropocén, A 4. hatalmi ág és az Így növünk fel nevet kapta.

index_12.jpg

Több neves dokumentumfilmes érkezik az idei Verzióra: sok más mellett Alexander Nanau Emmy-díjas német-román rendezővel, Saeed Al Batallal, a Fipresci-díjas Még mindig forog című dokumentumfilm alkotójával és Askold Kurovval, a Novaya orosz rendezőjével is találkozhat a magyar közönség.

A Diák Verzió ismét ingyenes filmvetítésre és beszélgetésre várja a középiskolásokat. Az idén öt film szerepel a válogatásban. Második alkalommal áll össze Gyerekzsűri, ezúttal az UNICEF Magyarország és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány diák önkénteseinek az együttműködésével. A Gyerekzsűri a Diák Verzió programjából választja ki és díjazza a legjobb, középiskolásoknak szóló alkotást.

A 16. Verzió Budapest mellett november 21. és 24. között Pécsen, Szegeden, Kecskeméten és idén először Szombathelyen és Debrecenben mutat be válogatást az elmúlt évek legjobb dokumentumfilmjeiből.

MTI

Kultúra-zene – Lengyel-magyar esttel ünnepel az Erdődy Kamarazenekar a Müpában

Lengyel-magyar esttel ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját az Erdődy Kamarazenekar szerdán a Müpa Fesztivál Színházban.

    A hangversenyen 20-21. századi lengyel és magyar kamarazenekari műveket hallhat a közönség – olvasható a Müpa MTI-hez eljuttatott közleményében.

A koncerten elhangzik Simon Laks Sinfonietta, Rózsa Miklós Concerto vonószenekarra, Orbán György Sopra canti diversi és Wojciech Kilar Orawa című kompozíciója, és hallható lesz Gyöngyösi Levente III. divertimento című művének ősbemutatója.

Mint írják, Szefcsik Zsolt hegedűművész negyedszázada, 1994 óta tagja a Budapesti Fesztiválzenekarnak, s ugyanebben az évben alapította meg saját együttesét, az Erdődy Kamarazenekart, amelynek profilja kettős: 18-19. századi magyar művek felkutatása és újrafelfedezése, valamint kortárs kompozíciók megrendelése és bemutatása. Eddig több mint száz mű ősbemutatója fűződik nevükhöz. Lengyel zeneművek magyarországi népszerűsítéséért 2006-ban állami kitüntetésben részesültek – emelik ki a program ismertetőjében.

Mint írják, a koncert műsorát keretező két lengyel kompozíció megszólaltatása fontos gesztus, mivel szerzőikre eddig Magyarországon kisebb figyelem irányult, mint más kortársaik tevékenységére. A holokauszt-túlélő Simon Laks 1901-ben született orosz állampolgárként, Varsóban tanult, de már a két világháború között is Franciaországban élt, ott hunyt el francia állampolgárként, 1983-ban. A nála három évtizeddel fiatalabb, sok sikeres filmzenét komponáló Wojciech Kilar (1932-2013) az otthon maradottakat képviseli. A műsor három magyar zeneszerzője, Rózsa Mikós, Orbán György és Gyöngyösi Levente három különböző generáció tagja.

A közleményben Szefcsik Zsolt zenekarvezetőt idézik, aki elmondta, hogy a hangverseny, amely az Erdődy Kamarazenekar megalakulásának 25. évfordulóját is ünnepli, túlnyomórészt nemrégiben felvett tizenötödik lemezük zenei anyagára épül, egy ősbemutatóval egészítve ki a CD-n is hallhatókat.

A nyitószám szerzője Simon Laks, a 1936-ban keletkezett Sinfonietta jól reprezentálja Laks zeneszerzői habitusát, s most egy olyan szerző műhelyébe engedünk bepillantást, akitől a hazai közönség élő előadásban még sohasem hallhatott zenekari kompozíciót – idézik Szefcsik Zsoltot.

Mint mondta, a műsor súlypontja a magyar szerzők felé billen: különösen jelentős benne Rózsa Miklós 1943-ban, New Yorkban komponált Concertója vonószenekarra, amely a 20. század középső szakaszának itthon méltatlanul mellőzött, kimagasló műve.

Sarokpontját képezi még a programnak Orbán György Sopra canti diversi című, 2014-ben keletkezett, zenekaruknak ajánlott kompozíciója, amely a szerző négyrészes Kájoni-ciklusának harmadik darabja. Érdekessége, hogy Orbán a mű három tételében egy román, egy szász és egy magyar dallamot dolgozott fel. “Úgy sejtem, a közönség könnyen talál majd utat Wojciech Kilar Orawa című kompozíciójához, amely különleges érzékenységgel idézi meg a tátrai táj hangulatát” – idézik Szefcsik Zsoltot.

Gyöngyösi Levente a zenekar felkérésére írta 3. divertimentóját, amelyet ezen a koncerten mutatnak be. Szefcsik Zsolt elmondta, hogy Gyöngyösi Leventével már több mint húsz éve ismerik egymást: az Erdődy Kamarazenekar számos korábbi koncertjén működött közre continuo-játékosként és orgonistaként. Komponistaként először 2008-ban ajánlotta számára Lukács-passió című művét, amelyet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Mátyás-templomban mutattak be.

MTI

Sport-Németország – München rendezi a 2022-es multisport Európa-bajnokságot

München adhat otthont 2022-ben a második multisport Európa-bajnokságnak.

Képtalálatok a következőre: München rendezi a 2022-es multisport Európa-bajnokságot"

    Az esemény szervezői keddi hírlevelükben arról tájékoztattak, hogy a helyszínről döntő bizottság egyhangúlag támogatta a német várost, amely három év múlva ünnepli a müncheni olimpia 50 éves évfordulóját.

A 2022. augusztus 11. és 21. közötti eseményen hat sportág – atlétika, kerékpár, golf, torna, evezés és triatlon – kontinensviadalát rendezik meg az Olimpiai Parkban és környékén.

Képtalálatok a következőre: München rendezi a 2022-es multisport Európa-bajnokságot"
A bizottság kijelölte a négy évvel későbbi, 2026-os multisport-esemény időpontját is, amelyet július 30. és augusztus 9. között rendeznek majd.

Az első multisport Eb-nek tavaly Glasgow adott otthont, az atlétikai versenyeket pedig Berlinben rendezték.

MTI/origo.hu

Kultúra-képregény-program – Képregényfesztivált rendeznek a szegedi Somogyi-könyvtárban

A műfaj örökifjú klasszikusai mellett a kortárs irányzatokkal és alkotókkal is megismerkedhetnek azok, akik szombaton ellátogatnak a szegedi Somogyi-könyvtárba az immár tizenegyedik alkalommal megrendezett Képregényfesztiválra – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Képregény, Félelem, Meneküljenek, Fright

    A könyvtár földszintjén és alagsorában az előadások, játékok, gyermekprogramok mellett a rajongók az idén is megfigyelhetik alkotás közben az ismert és ismertségre pályázó képregényrajzolókat, sőt, a vállalkozó kedvűek ceruzát ragadva akár be is kapcsolódhatnak a munkába. A művészek a rendelkezésükre álló egy órában – vagy az óra egy részében – alkotói módszereikbe, megelőző vagy jelenlegi munkáik kulisszatitkaiba engednek bepillantást az érdeklődők számára. A fesztiválon a képregénykiadók és -terjesztők is bemutatják újdonságaikat.

Több jeles évfordulóról is megemlékeznek idén a szervezők. Nyolcvan éve, hogy Batman alakja felbukkant a Detective Comics képregénysorozat egyik számában. Dunai Tamás előadásából kiderül, miként alakult át és igazodott a kor elvárásaihoz a denevérember karaktere, hogyan változott a történetek stílusa és az ellenfelek ábrázolása.

Hatvan esztendeje, hogy René Goscinny író és Albert Uderzo rajzoló megalkotta Asterix és Obelix figuráját. A rómaiak ellen küzdő gallok történetébe egy társasjáték keretében kapcsolódhatnak be a fesztivál látogatói.

Menő Manó címmel, harminc évvel ezelőtt jelent meg az első magyar képregénymagazin. A magyar és olasz alkotók képregényeit közlő lap történetét a Kísérleti Képregény Stúdió (KIKS) alapítói idézik föl. A legnépszerűbb képregényeket pedig egy erre az alkalomra rendezett kiállításon láthatják az érdeklődők.

2004 őszén, pontosan 15 éve írta és rajzolta meg Pilcz Roland első nagyközönségnek szánt képregényét, az Angyali Békét, amelyet öt nagyobb lélegzetvételű Kalyber Joe-kaland követett. A szegedi alkotó elmúlt másfél évtizedben készült munkáit szintén egy tárlat mutatja be.

MTI

Sport-Magyarország – Hatszáz oldalas könyv jelent meg Jekelfalussy Piller Györgyről

Születésének 120. évfordulója alkalmából életrajzi könyv készült Jekelfalussy Piller György kétszeres olimpiai bajnok kardvívóról, katonatisztről.

    A könyv bemutatóján – a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) székházában – az 1932-es olimpián egyéniben és csapatban aranyérmes vívó életéről készült rövidfilm levetítése után Fábián László, a MOB sportigazgatója arról beszélt, hogy kezdő öttusázóként lelkesen figyelték, ahogy a régi nagyok vívtak és sztoriztak, különösen a hihetetlen történetek ragadták magukkal őket.

“A MOB-ban nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezeket az egykori hősöket, anekdotákat sose felejtsük el, megőrizzük és továbbadjuk” – hangsúlyozta Fábián, aki hozzátette, Jekelfalussy Piller György nemcsak kardvívásban volt fenomén, hanem – amint az a könyvből is kiderül – asztaliteniszben és ju-jitsu-ban is eredményes volt.

Simicskó István, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke kiemelte, nemrégiben emléktáblát avattak Jekelfalussy Piller György szülőhelyén.

“Nekünk magyaroknak nem kell kitalálni történeteket, hősöket, mert tele van velük a történelmünk, csak fel kell őket kutatnunk” – mondta. Megjegyezte, a katonasportolókat szaktudás, felkészültség, felelősség és hazaszeretet jellemzi, egyúttal csodálatra méltónak nevezte, amit közülük a vívók véghez vittek, ugyanis egyéniben 1908 és 1964 között csak magyar kardvívók nyertek olimpiai aranyat, kivéve 1920-ban, amikor a magyarok nem vehettek részt az ötkarikás játékokon.

“Könnyűlovas szablyából alakult ki a kard, vagyis ősi magyar fegyver, ebből is eredhetnek sikereink” – tette hozzá Simicskó István.

Pézsa Tibor, az 1964-es olimpia kardvívó bajnoka felidézte, 1956-ban az olimpiai felkészülés időszakában a tatai edzőtáborban sok mindent ellesett az ott dolgozó mesterektől, köztük Szűcs Jánostól és Piller Györgytől.

“Szúrópárna voltam, és én vittem a vizet a versenyzőknek” – emlékezett vissza személyes élményeire Pézsa, aki Piller sokoldalúságát azzal illusztrálta, hogy az edzőtáborban seprűnyéllel verte meg a többieket biliárdban.

Az olimpiai bajnok vívó sajnálattal jegyezte meg, hogy a régi mesterek tapasztalatai a történelem viszontagságai miatt nem maradtak meg dokumentumokban, csak szájhagyomány útján, az egykori tanítványok révén élnek tovább. Kiemelte, Piller György aktív pályafutása befejezése után sem szakadt el a vívástól, vívómesterként, a kardozók vezetőjeként szolgálta szeretett sportágát.

“A szégyen vezérelte soraimat, mert a Jekelfalussy Piller György-hagyaték nagy része egy kukából, egy hajléktalan révén került elő, ennek jártam utána és szedtem össze” – mondta Máday Norbert, a magyar szablyavívó iskola alapítója, a könyv szerzője, kiemelve, hogy mivel Piller Horthy katonája volt, ezért 1989-ig beszélni sem lehetett róla. Az 1932-es olimpia bajnoka 1956 után nem tért haza, Amerikában alapított vívóiskolát, ott hunyt el 1960-ban.

Az értékmentő, eredeti dokumentumokkal és fotókkal illusztrált 600 oldalas kiadvány egyelőre csak magánkiadásban érhető el.

MTI/http://olimpia.hu/

Kultúra-kiállítás – Lengyel-magyar képzőművészeti kiállítás nyílik Győrben

Lengyel és magyar képzőművészek alkotásaiból nyílik nagyszabású kiállítás MOST-HÍD 2 címmel a győri Széchenyi István Egyetemen csütörtök délután – tájékoztatta az MTI-t kedden Kustán Melinda textiltervező iparművész, tanár.

    A győri képzőművészeket tömörítő Art World Hungary Egyesület, a Lengyel Művészek és Tervezők Szövetsége és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében létrejövő tárlaton 11 lengyel és 12 magyar művész mintegy 90 alkotását tekinthetik meg az érdeklődők.

A kiállítás előzménye az az egy évvel ezelőtti tárlat, amelyre a 900 képzőművészt összefogó Lengyel Művészek és Tervezők Szövetsége hívta meg a győrieket a Krakkói Műszaki Egyetem Kotlownia Galériájába, és amely a nemzeteket összekötő HÍD-MOST elnevezést kapta.

A két egyesület közötti együttműködés jegyében idén tavasszal két krakkói művész kiállítása volt látható a győri egyetemen, a Cziráki Lajos Kiállítótérben, legutóbb pedig szintén a kisalföldi megyeszékhelyen, a Triangulum Galériában rendeztek szakrális képzőművészeti tárlatot Metamorfózis címmel krakkói és győri művészek alkotásaiból.

A csütörtökön 17 órakor, a Széchenyi István Egyetem Új Tudástér emeleti galériájában nyíló kiállítás fővédnöke Körmendy Adrienne krakkói főkonzul.

MTI

Kultúra-képzőművészet-galériák-árverés – Száznál is több háború utáni műalkotás a Virág Judit Galéria aukciós kiállításán

A képhez tartozó alt jellemző üres; 120_400.jpg a fájlnév

Száznál is több 1945 és 2000 között készült műalkotás látható a Virág Judit Galéria tematikus aukciós kiállításán, melynek anyagából vasárnap rendeznek árverést a Budapest Kongresszusi Központban.

A képhez tartozó alt jellemző üres; 116_400.jpg a fájlnév

    Az árverés műfajára jellemző, hogy az anyagba elsősorban olyan ritkaságok kerülnek be, amelyek máshonnan nehezen beszerezhetők lennének – mondta el az M1 aktuális csatorna keddi műsorában Kaszás Gábor művészettörténész. A Virág Judit Galéria munkatársa hozzátette: “mi is megpróbáltuk úgy összeállítani ezt az aukciós anyagot, hogy olyan raritások szerepeljenek benne, amelyek a művészek műtermeiből már nem beszerezhetők”.

A szakember elmondása szerint az utóbbi években komoly átrendeződés zajlik a magyar műtárgy-kereskedelemben, egyre nagyobb ugyanis az érdeklődés a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek művészete iránt, de ez a trend a nemzetközi piacon is megfigyelhető már jó ideje.

Már a Virág Judit Galéria korábbi árverésein is lehetett licitálni kortárs darabokra, de sokkal kisebb volumenben, aukciónként 20-30 tételre. Most először vállalkoznak arra, hogy kifejezetten kortárs anyaggal lepjék meg az érdeklődőket – közölte.

Kaszás Gábor hangsúlyozta: úttörő jellegű a vállalkozás, ezért kockázatot is rejt magában, mert a szocialista kultúrpolitika évtizedekig a klasszikus képzőművészetre helyezte a hangsúlyt, és nem igyekezett fogékonnyá tenni a közönséget a kortársra. A hatvanas-hetvenes évek képzőművészete ezért Magyarországon nem kapott olyan megbecsülést, mint nyugaton.

Mostanra ez megváltozott, sőt külföldön is felfigyeltek a korszak magyar alkotóira: a londoni Tate Modern éppen Maurer Dórát mutatja be monografikus kiállítással, de mások, például Keserü Ilona vagy Nádler István munkái is olyan gyűjteményekbe kerültek be, mint a párizsi Pompidou Központ vagy a New York-i Metropolitan Múzeum – számolt be Kaszás Gábor, hozzátéve: ezzel várhatóan a külföldi gyűjtők érdeklődése is megnő a korszak magyar alkotói iránt.

A Virág Judit Galéria tájékoztatása szerint a háború utáni és kortárs művek árverésének 105 műalkotása mintegy 160 millió forintos összkikiáltási árról indul. Az aukcióhoz kapcsolódó kiállítás szombatig tekinthető meg a galéria Falk Miksa utcai központjában.

MTI/https://viragjuditgaleria.hu/

Tenisz-Tajvan – Tajvani tenisztorna – Babos Tímea nyolcaddöntős

Babos Tímea bejutott a nyolcaddöntőbe kedden a 125 ezer dollár (37,5 millió forint) összdíjazású tajvani keménypályás női tenisztornán.

Képtalálatok a következőre: Babos Tímea nyolcaddöntős képek"

    A világranglistán 104. játékos – honlapja szerint – a selejtezőből érkezett indonéz Aldila Sutjadival kezdett. A WTA-rangsorban 357. ellenfél megnyerte az első nyolc labdamenetet, és 6:2-re hozta a nyitószettet. A 44 perces második felvonásban az MTK játékosa 5:4-nél brékelt, majd a döntő játszmában 3:0-ra vezetett, riválisa felzárkózott, ám ezután már nem nyert gémet.

A második helyen kiemelt Babos következő ellenfele az ausztrál Storm Sanders (424.) lesz, akivel 1/1-re áll a győzelmi mérlege.

Eredmény:
1. forduló (a 16 közé jutásért):
——————————
Babos Tímea (2.)-Aldila Sutjadi (indonéz) 2:6, 6:4, 6:3

MTI

Kultúra-film – Első mozifilmjét forgatja Kis Hajni

Külön falka munkacímen forgatja első mozifilmjét Kis Hajni a Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor Programja és a Szlovák Audiovizuális Alap támogatásával.

    Kis Hajni Külön falka munkacímen, amatőr főszereplőkkel készülő filmje részben személyes élményein alapul. Az alkotók hosszú casting után választották ki a főszerepre az apát, Tibit alakító Dietz Gusztávot, egykori grappling küzdősport világbajnokot, valamint a kislány, Niki szerepére Horváth Zorkát. Mindkettőjüknek ez lesz a mozifilmes debütálása – közölte az MTI-vel kedden a Magyar Nemzeti Filmalap.


A dráma főszereplője a börtönviselt Tibor, valamint tizenkét éves lánya, az öntörvényű Niki, akik hét éve nem találkoztak. Tibor kidobóként dolgozik éjszakai szórakozóhelyeken, anyagi gondokkal küzd és vehemens természete miatt állandóan konfliktusba kerül környezetével. Niki nagyszüleivel él, akik képtelenek kordában tartani a vadóc gyereket. Mikor Niki megtudja, hogy Tibort kiengedték a börtönből, családja tiltása ellenére felkeresi a férfit. A találkozás mindkettőjük életét megváltoztatja – ismerteti a közlemény a film történetét.

A további szerepekben többek között Füsti Molnár Évát, Galkó Balázst, Bandor Évát, Spolarics Andreát, Száger Zsuzsát, Urbanovits Krisztinát és Herczeg Tamást láthatják majd a nézők.

Jelenetfotó a Last Call című filmből

A magyar-szlovák koprodukcióban készülő film budapesti helyszíneken forog, Kis Hajni állandó alkotótársai, Nyoszoli Ákos operatőr, Nyitrai Anna látványtervező és Gorácz Vanda vágó közreműködésével. A forgatókönyvet a rendező Szántó Fanni forgatókönyvíróval közösen jegyzi.


Kis Hajni eddigi két rövidfilmje, a Last Call és a Szép alak számos fesztiváldíjat nyert el. Utóbbi a Diák Oscar-díj (Student Academy Awards) jelölésen kívül több mint száz fesztiválmeghívást kapott szerte a világban, és rengeteg díjat tudhat magáénak. A Last Call is több rangos fesztiválszereplésen van túl, többek között megnyerte a legjobb vizsgafilm díját a Szarajevói Filmfesztiválon.

Kis Hajni első mozifilmjét a Proton Cinema a szlovák MPhilmsszel és a Visionteam L.O-val koprodukcióban gyártja, és várhatóan 2020 második felében kerül a mozikba.

MTI/https://marieclaire.hu

Kultúra-fotó – Daróczi Csaba: a nagy fotópályázatokon rendre jól szerepelnek a magyar természetfotósok

Képtalálatok a következőre: Daróczi Csaba: a nagy fotópályázatokon rendre jól szerepelnek a magyar természetfotósok"

A világ nagy fotópályázatain mindig előkelő helyen szerepelnek a magyar természetfotósok – mondta az év magyar természetfotósának választott Daróczi Csaba az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.

Képtalálatok a következőre: Daróczi Csaba: a nagy fotópályázatokon rendre jól szerepelnek a magyar természetfotósok"

    Daróczi Csaba kiemelte: a magyar természetfotósok biztosan az első tízben vannak a világon a spanyolok, az olaszok és a németek társaságában. Becslései szerint Magyarországon háromszáz és ötszáz között van azok száma, akik komolyabban foglalkoznak természetfotózással. A naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetségének mintegy hetven tagja van – tette hozzá.

A Soltvadkerten testnevelő tanárként dolgozó Daróczi Csaba a műsorban arról is beszélt, hogy főleg a Kiskunságot szereti fotózni és az élményeket keresi a természetben. A legjobb fények a napkelte utáni és a naplemente előtti egy órában vannak, ezért általában napkelte előtt egy órával indul el fotózni – mondta a fotós.

MTI