Nemzeti összetartozás napja – Szarka Tamás közös éneklésre hívja az iskolákat a Kárpát-medencében

Szarka Tamás Kossuth-díjas énekes, zenész, zeneszerző közös éneklésre hívja az iskolák tanulóit, tanárait a Kárpát-medencében június 4-én, a nemzeti összetartozás napján.

    A Kézfogás című dalt, a magyar összetartozás himnuszát június 4-én 11-kor a budapesti Kossuth téren több ezer gyerek részvételével énekli el, ezzel egy időben pedig a határainkon innen és túl több száz településen szól majd a dal – közölték a szervezők az MTI-vel.

A felhíváshoz a www.kezfogas.eu oldalon csatlakozhatnak az érdeklődők.

A Kézfogás című dal eléneklésével a 99 éve aláírt trianoni békeszerződésre emlékeznek, de 9 éve ez a nap a magyar nemzet összetartozásának ünnepe is.

A hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartja össze és ez egyben megmaradásuk záloga is. A külhoni magyarság megőrizte nyelvét, kultúráját, nemzetéhez való ragaszkodását.

Trianon terhét akkor tudjuk levetni magunkról, ha hiszünk a magyarság jövőjében és ezért fontos, hogy egy közös énekléssel erősítsük a magyarság nemzeti összetartozását a fiatalok körében – fogalmaznak a közleményben.

MTI/felvidek.ma!youtube

Harmincéves a Szegedi Vadaspark

Kapcsolódó kép

Szeged, 2019. május 26., vasárnap (MTI) – Harmincéves a Szegedi Vadaspark, a jubileumot változatos programokkal, az intézmény történetét bemutató kiállítás megnyitása mellett az axis szarvasok (Axis axis) kifutójának átadásával ünnepelték vasárnap.

Képtalálat a következőre: „Harmincéves a Szegedi Vadaspark”

    A pettyes vagy axis szarvas az indiai szubkontinensen őshonos, de a világ különböző területeire betelepítették. A faj nevét a vöröses vagy sárgásbarna szőrzetén gyöngyszerűen sorakozó pettyekről kapta, amelyek a rejtőzködésben játszanak fontos szerepet. A kifejlett példányok testhossza 140-150, marmagassága 60-100 centiméter, tömegük 27-45 kilogramm. Más szarvasoktól eltérően nappal aktívak, fűfélékkel, levelekkel, gyümölcsökkel, fakéreggel táplálkoznak.

Képtalálat a következőre: „Harmincéves a Szegedi Vadaspark”
A füves területeken élnek, a nőstények a fiatalokkal egy csoportban, a hímek magányosan vagy agglegénycsapatokban. A nőstény 7-8 hónapos vemhességet követően, egy-három borjút hoz világra. Az ellést követő első napokban a nőstény rejtekhelyén hagyja a borját, csak szoptatni jár hozzá. Alig egy hetet követően a borjak követik anyjukat, amely a csapathoz vezeti őket.

Képtalálat a következőre: „Harmincéves a Szegedi Vadaspark”
Veprik Róbert igazgató elmondta, régi tervük volt az axis szarvasok bemutatása. A tenyészbikából és öt tehénből álló csapat tavaly érkezett Szegedre. A kifutó elkészülte előtt karanténban voltak, de az idő nem telt eseménytelenül, tavasszal két borjú is született.

Képtalálat a következőre: „Harmincéves a Szegedi Vadaspark”
A Szegedi Vadaspark “születésnapját” hagyományosan gyereknapon tartják, mivel az intézmény 1989-ben ezen a napon nyitotta meg kapuit.

Kapcsolódó kép
Az állatállomány az alapítás után rohamosan bővült, gyorsan kialakult a Szegedi Vadaspark egyedi profilja: a kifejezetten ritka, veszélyeztetett fajok bemutatása földrajzi elterjedés alapján csoportosítva.

Kapcsolódó kép

A vadaspark korán csatlakozott a fajmegmentési programokhoz, olyannyira, hogy a különféle karmosmajom fajok gondozásával nemzetközi hírnévre tett szert.

Képtalálat a következőre: „Harmincéves a Szegedi Vadaspark”
1990-ben az állatkert négyhektáros területén már 94 faj 420 egyedét gondozták, a látogatószám pedig megközelítette a százezret. Az intézmény területe az évek során 45 hektárosra bővült, a bemutatott fajok száma pedig elérte a kétszázat. A Szegedi Vadaspark tavaly 230 ezer látogatót fogadott, a rekord a többi közt az újonnan épült elefántháznak köszönhető.

Képtalálat a következőre: „Harmincéves a Szegedi Vadaspark”
Veprik Róbert hangsúlyozta, az intézmény fejlesztése folytatódik, hamarosan kezdődik az orrszarvú-bemutató építése, ahova jövő tavasszal érkezhetnek meg az állatok.

Képtalálat a következőre: „Harmincéves a Szegedi Vadaspark”
A Szegedi Vadaspark fontos feladata az oktatás: az országban itt dolgozott először főállású zoopedagógus. Az évek során egyre komolyabbá vált a természetvédelmi mentőtevékenység is, ezért 2006-ban karanténház épült a parkban, ahol a sérült vagy a határon elkobzott állatokat gondozzák.

MTI/google

Léda a gödöllői Kastély Színházban

A Gödöllői Királyi Kastélyban látható Pozsgai Zsolt Léda című színdarabja, amely Diósy Ödön és Brüll Adél gödöllői életét mutatja be. Lédát Varga Izabella, Diósy Ödönt Szőke Zoltán alakítja.

Ady Endre halála, az első világháború és a trianoni döntés után Brüll Adél, a híres Ady-múzsa és férje Gödöllőn élnek. A házaspárnak szembe kell néznie a múlttal, ki kell beszélniük az elhallgatott, elviselt élethelyzeteket, hogy mitől maradtak együtt, mitől tartanak ki még mindig egymás mellett. Az amúgy sem egyszerű viszonyokat a helyi fűzfapoéta, Kokas Pál bonyolítja.

Diósy Ödön és Léda háza legendás, titkokat őrző ház volt Gödöllőn, amelyben elzárva élt a városiak által megvetett vérbajos asszony elmebeteg húgával, Margittal, valamint a férjjel, aki a drámában döntő lépésre készül.

pozsgai-zsolt-leda
Fotó forrása: kiralyikastely.hu

A gödöllői kastély déli szárnyainak egyikében Grassalkovich II. Antal alakíttatott ki színháztermet, ahol a Budán, Pesten és Győrben is fellépő német vándortársulatok játszottak. A színházat 1867-ben megszüntették, amikor a kastélyt megvásárolta a magyar állam, és koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné használatába adta. A színház berendezését elárverezték, belső terét két födém beépítésével ismét három szintre tagolták.

Leda
Fotó forrása: kiralyikastely.hu

Ez a szerkezet maradt fenn 1986-ig, amikorra a kastély II. világháború utáni, méltatlan hasznosítási formái következtében az épület állapota erősen leromlott, és a födém leszakadt. A falkutatás a korabeli berendezés és színpadtechnika nyomait is egyértelműen feltárta. Az épületszárny helyreállítása 2002 májusában kezdődött, a színház üzemeltetéséhez szükséges háttérfunkciókat két, újonnan beépített pinceszinten alakították ki.

Forrás: MTI

További információk: itt.

Kamion Eb – Kiss Norbert több mint másfél év után nyert újra futamot

merci2

Rajt-cél győzelmet aratott a kétszeres Európa-bajnok Kiss Norbert, a Tankpool24-Mercedes pilótája a gyorsasági kamion Eb szezonnyitó versenyhétvégéjének vasárnap rendezett harmadik futamán, az olaszországi Misanóban.

    A sorozat hivatalos honlapja szerint a 34 éves szombathelyi versenyző a délelőtti időmérő edzésen megszerezte az első rajtkockát, s a kora délután rendezett versenyen esős körülmények között aratott magabiztos győzelmet. Kiss 2017 októbere után nyert újra versenyt a sorozatban. A nap második, a hétvége negyedik és egyben utolsó futamán Kiss kamionja egy ütközés következtében megsérült, ezért a magyar pilótának fel kellett adnia a versenyt.

IMG 3107 Fotor Fot
Kiss a szombati első versenyen negyedik, a másodikon pedig ötödik lett, összetettben pedig a spanyol Antonio Albacetével holtversenyben áll a harmadik helyen 34 ponttal. Első a cseh Adam Lacko (44 pont), mögötte a címvédő és ötszörös Eb-győztes, Misanóban két futamot nyerő német Jochen Hahn (42) a második.

A gyorsasági kamion Eb következő fordulóját június 22-23-án rendezik a Hungaroringen.

MTI/Kiss Norbert weboldala/origo.hu

Öttusa-vk – Regős Gergely harmincadik Prágában

Regős Gergely a 30. helyen végzett az öttusázók világkupa-sorozatának prágai állomásán.

    A 36 fős döntős mezőny egyetlen magyarja a 200 méteres úszásban 2:06.72 perccel a 30. helyen zárt, majd a vívásban 19 vereség mellett 15 győzelmet aratott, amivel 24. volt.

Képtalálat a következőre: „Regős Gergely”

A bónuszvívásra, illetve az azt követő lovaglásra és kombinált számra a versenyzők és edzők átbuszoztak a Moldva egyik szigetén, hangulatos környezetben kialakított versenyközpontba, ahol kellemes, napos időben zajlott le a program további része.

A lovaspálya melletti színpadra helyezett páston a körvívásban az utolsó asszózott először az utolsó előttivel, majd a győztes maradt fenn, és így haladtak az első helyezettig. Regős egy győzelmet aratott, ezzel egy pontot tett hozzá az addigiakhoz, és 28. volt két szám után.

Képtalálat a következőre: „Regős Gergely”
A lovaglás elején megfontoltnak, összeszedettnek tűnt, de aztán a lova elkezdte lehúzni az akadályokat. A végéig öt hiba jött össze, ami 35 pontos levonást jelentett a maximális 300-ból, ehhez jött még kettő további időtúllépésért, így Regős 263-mal zárt. Ugyanez a ló a női versenyben is vert egyik lovasával ötöt, és a férfi mezőny másik felében is.

A lövészetekkel megszakított 3200 méteres futásnak 32-es rajtszámmal vágott neki a magyar öttusázó, jó tempóban ment és négyből három sorozata is jól sikerült, így előrelépett.

Kapcsolódó kép
“Úszásban jó lett volna legalább annyit elérni, mint a selejtezőben, ami másfél másodperccel jobb volt. A vívás elején kicsit aludtam, de azután mérges lettem magamra, erőszakosabbá váltam, és akkor már eredményesebben vívtam” – mondta Regős, aki április közepén 26. volt a második világkupán, Szófiában. “Azt mondják, hogy a lovam annyit tudott, amennyit elértem vele, de valahol az én hibámnak is érzem, hogy nem lett jobb az eredmény. A kombinált számmal elégedett vagyok, bár az utolsó lövészet nem volt annyira jó, és a hajrámon is lehet még javítani” – tette hozzá.

A pénteki selejtezőben négy magyar indult a 88 fős mezőnyben, de Bereczki Richárdnak, Málits Istvánnak és Fröhlich Tamásnak nem sikerült továbbjutnia.
Győzött a riói olimpiai bajnok orosz Alekszandr Leszun, az ezüstérmet a brit Joseph Choong, a bronzot pedig a német Marvin Dogue harcolta ki.

Eredmények:
————
1. Alekszandr Leszun (orosz) 1489 pont
2. Joseph Choong (brit) 1481
3. Marvin Dogue (német) 1480
…30. Regős Gergely 1408 (úszás: 2:06.72 perc/297 pont, vívás: 15 győzelem/19 vereség/197 pont, lovaglás: 263 pont, lövészet-futás: 10:49 perc/651 pont)

A verseny hétfőn a vegyes váltóval ér véget.
Az idei első fordulóban, Kairóban bronzérmet nyert Kovács Sarolta, illetve a Réti Kamilla, Szabó Illés páros vegyes váltóban, a második állomáson, Szófiában viszont a fiatalokból álló magyar küldöttség dobogós helyezés nélkül maradt. Székesfehérváron győzött Alekszejev Tamara, a Guzi Blanka, Kardos Bence páros pedig ezüsttel zárta a vegyes váltót. A prágai verseny után a sorozat döntőjét június végén rendezik a japán fővárosban. Az ottani női és férfi győztes olimpiai kvótát szerez.

MTI/Magyar Öttusa Szövetség

Egyensúlyérzék nélkül is száguld a deszkán

Smahulya Ádám

Kapcsolódó kép

Sergio Evans süketen született, ami az egyensúlyérzék szempontjából finoman szólva sem előnyös. Őt azonban ez sem tántorította el, és hiába próbálták sokan lebeszélni róla, mára Európa egyik legjobb longboardosa lett.

Kapcsolódó kép

Csaknem száz kilométer per órás sebességgel száguldani egyáltalán nem gyerekjáték, főleg longboardon. Hogy az mi? Gyakorlatilag egy gördeszka, csak annál hosszabb és valamivel stabilabb, itthon is egyre népszerűbb – persze arra azért senki se számítson, hogy egy túlbuzgó fiatal 70-80 km/órás sebességgel száguld el mellette a belvárosban. Ehhez ugyanis egyrészt megfelelő terepre van szükség, na meg kiváló egyensúlyérzékre.

Kapcsolódó kép

Ezért is érdemel óriási elismerést a spanyol Sergio Evans, aki Európa egyik legjobbjának számít a sportágban. Négy évvel ezelőtt, 2015-ben ezüstérmes lett az eindhoveni Európa-bajnokságon, 2016-ban pedig bronzérmes Cádizban, és 92 km/órás sebesség a rekordja. Hanem ami igazán hihetetlen az egészben: úgy jutott idáig, hogy időközben rengetegen próbálták lebeszélni a longboardozásról. Nem véletlenül, merthogy gyakorlatilag teljesen siketnek született, és hiába próbálkoztak a szülei mindenféle terápiával és kezeléssel, mindegyik hatástalannak bizonyult.

 

Képtalálat a következőre: „freeride”

Márpedig a hallásnak kulcsfontosságú szerepe van az egyensúlyérzékben, és ekkora sebességgel longboardozni korántsem veszélytelen. Ezzel természetesen Sergio Evans is tökéletesen tisztában van.

Forrás: Instagram

„Amikor hasítasz a longboardon, figyelned kell, mert a legapróbb hiba is nagyon sokba kerülhet. Hogy mi a megoldás? Többet kell edzenem, és még jobban figyelnem, mint a többieknek” – árulta el, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.

További hátrány számára, hogy veszély esetén a vetélytársak figyelmeztetését sem hallja meg, ezért minden egyes trükknél és ugrásnál fokozott figyelemre és koncentrációra van szüksége. Hét évvel ezelőtt, 2012 nyarán ismerkedett meg a sportággal, amikor egy barátja Madridban odaadta neki kipróbálni a deszkáját. Onnantól kezdve nem volt megállás.

Az édesanyja támogatásával, a félretett pénzéből megvette az első deszkáját, és az sem tántorította őt el, hogy számos rosszindulatú beszólást, gúnyolódást kellett elviselnie.

„A longboardozás előtt futballoztam, és volt időszak, amikor a csapattársaim jóformán teljesen ellehetetlenítettek. Szerencsére a nevelésemnek köszönhetően sohasem hagytam, hogy mások befolyásoljanak, és ők mondják meg, hol vannak a határaim. Nyitottnak kell lenni a világra, és nem szabad félni. Örökké hálás leszek a szüleimnek, amiért megtanították, hogy harcoljak azért, amiben hiszek.”

Annak ellenére, hogy nem hall, szinte tökéletesen megtanult beszélni, és bár jelenleg egy alumíniumgyárban dolgozik, hosszú távon az a célja, hogy nyisson egy saját iskolát, ahol gyermekeknek oktathatja a longboardozást, és átadhatja nekik a szenvedélyt, amely az ő életét is megváltoztatta.

 

A cikk eredetileg a csupasport.hu oldalon jelent meg.

Fotók forrása: google.com

 

Az év európai múzeuma a leideni Rijksmuseum Boerhaave

A holland nemzeti tudományos és orvostudományi múzeum, a Rijksmuseum Boerhaave nyerte el Az év európai múzeuma díjat, amelyért 17 ország negyven kiállítóhelye versengett 2019-ben. A díjat szombat este adták át Szarajevóban.

Rijksmuseum_Boerhaave
Rijksmuseum Boerhaave Fotó forrása: rijksmuseumboerhaave.nl

A Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij robot emlékhelyét is esélyesnek tartották a díjra, de a finalisták között szerepelt például a tamperei Mumin Múzeum, a billundi Lego Ház, a frankfurti Történeti Múzeum és a Brit Motormúzeum is.

A zsűri döntése indoklásában egyebek között méltatta a tudományos témák tálalásának művészi megközelítését az intézmény munkájában. A múzeum fontos és szép elemeket mutat be a legkorszerűbb technológiákat és azoknak a személyes történeteit felhasználva, akiket a tudás iránti vágy hajtott. Az eredmény pedig az emberarcú tudomány, amely kíváncsiságot és csodálatot kelt, ugyanakkor a széles közönséget is bevonja a mai kort foglalkoztató fontos tudományos és etikai kérdések megvitatásába.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének díja a berni Kommunikáció Múzeumé lett, míg a múzeumok társadalmi szerepét a legrendhagyóbb és legvakmerőbb módon felfogó projektnek járó Kenneth Hudson-díjat a bécsi Világmúzeum nyerte el.

Strandingsmuseum_St._George_2
Strandingsmuseum St. George Fotó forrása: strandingsmuseet.dk/en/

A helyi közösséggel, valamint az önkéntesekkel való kiváló együttműködésért járó Silletto-díjat a dán Strandingsmuseum St. George kapta, az idén alapított Portimao-díjat pedig az SS Great Britain óceánjárón kialakított tárlat érdemelte ki szívélyességért és könnyű hozzáférhetőségért.

Az év európai múzeuma díjat 1977-ben alapították. Legfontosabb célja, hogy a múzeumok innovatív, a társadalom javát szolgáló projektjeire felhívja a figyelmet.

A díjkiosztót egy háromnapos múzeumi konferencia zárórendezvényeként tartották meg Szarajevóban.

Forrás: MTI/kultúra.hu

Az év múzeumáról fotók itt láthatóak.

A nők ezüst-, a férfiak bronzérmesek a teke-világbajnokságon

Mindkét magyar válogatott érmet szerzett a csehországi Rokycanyban rendezett teke csapat-világbajnokságon: a nők ezüsttel, a férfiak bronzzal térhetnek haza.

    A magyar szövetség vasárnapi tájékoztatása szerint a nők a döntőben 5-3-ra kaptak ki a horvátoktól, míg a férfiak a harmadik helyért 6-2-re verték ugyancsak Horvátország legjobbjait.

“Nagyon régen volt ilyen, hogy mind a női, mind a férfi válogatott érmet szerez a világbajnokságon” – jelentette ki Pintyőke Marcell, a Magyar Teke Szövetség elnöke.

“Azt hiszem, ez jól mutatja a magyar tekesport mostani erejét. Különösen büszkék vagyunk az utánpótlásunkra, hiszen a csapat-vb előtt rendezték meg az U18-as egyéni vb-t, ahol Jezsoviczki Anna aranyérmes lett sprint kategóriában, de az U14-es világkupán is több érmesünk volt” – tette hozzá.

MTI

A hétköznapi katarzisa – A fecske

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.
Jelenet_az_eloadasbol__Adam_Zsuzsanna_es_Pataki_Adorjan
Jelenet az előadásból. Ádám Zsuzsanna és Pataki Adorján
Fotó forrása: Kolozsvári Magyar Opera

Jóllehet Puccini bécsi megbízása eredetileg egy operett megírásáról szólt, a végül 1917. március 27-én, Monte Carlóban bemutatott – később kétszer is átdolgozott – darab hamisítatlan „puccinis” opera lett. A korábbiaknál kétségtelenül könnyedebb, dramaturgiailag szertelenebb, műfajhatárokat feszegető, mégis… A rendezőt először arról kérdeztem, ezúttal melyik verziót játszották Kolozsváron, illetve melyiket fogják Budapesten.

„A mű első változata hétköznapi »ending«, egy szakítástörténet: Magda otthagyja Ruggerót. A második eltért ettől: ott a »szubrett-vonal« kapott erőteljesebb megjelenítést, a befejezésben pedig Ruggero hagyja ott Magdát, miután megtudja, milyen életet élt Párizsban. Ennek első felvonásában szerepel egy rövid, de rendkívül hatásos tenorária. Mi visszatérünk az első, eredeti változathoz, ami dramaturgiailag sokkal erősebb és sűrűbb, viszont ezt a románcot behoztuk az átdolgozásból. A zenei anyag specialitása tehát ez az apró ötvözés lesz.”

fecske_2

Anger Ferenc nem dilemmázott a műfajt illetően, alapvetően zenedrámaként közelítette meg A fecskét: „A darab kapcsán rendszerint felmerül a kérdés, mi is valójában: operett vagy opera? Én nem tudok másként tekinteni rá, számomra egyértelműen opera, annak minden kellékével és stílusjegyével. Színpadi szempontból semmi nem utal arra, hogy operett lenne.

A különös kettősségét egészen másban látom. A megrendelő részéről a születendő művel kapcsolatos elvárás, igény egy »bécsi operettre« vonatkozott. Puccini a nehézzé vált aktuálpolitikai helyzetben, az első világháború sokkjában írta meg a darabot. A fecske szüzséjét és dramaturgiáját nézve egyfajta intenzív nosztalgiáról beszélhetünk. Története Verdi bő hatvan évvel korábbi Traviatájának és Puccini majdnem húsz évvel korábbi Bohéméletének fura keveréke.

A nosztalgiába révedésen túl azonban hihetetlenül progresszív, előremutató. Amíg a verizmus a hétköznapi emberek nem mindennapi, rendkívüli tragédiáiról szól, nagy halállal és veszteségekkel, addig A fecskében hétköznapi emberek hétköznapi tragédiája jelenik meg. Itt nincs pusztulás, csak egy egyszerű szakítás. Ez viszont rettentően izgalmasan működik a színpadon; tudván, hogy olyan korban, a világháború alatt keletkezett, amikor éppen a tragédia vált hétköznapivá.

Kolozsvari_Magyar_Opera

Puccini ösztönösen érezte, hogy e hétköznapiság milyen színpadi tragikumot rejt. Kortárs történet volt – és még most is az. Azt a fajta bizonytalanságot nem hagytuk magunk mögött az elmúlt száz évben, sőt, a második világháború csak még jobban aláhúzta. Ma is globális bizonytalanságban élünk. Ha jól megnézzük a librettót – azt leszámítva, hogy az elején a következőt olvashatjuk: »Párizs és a Riviéra a második császárság idején«, vagyis az 1850-es, 1860-as évek – semmi nem utal egy adott korra, mint ahogy például a Bohéméletben a Lajos-arany. A cselekményt az opera keletkezésének idejére, az 1910-es évekbe helyeztük. Valamiféle militarizmussal átjárt, feszültségekkel teli békeidőbe.”

És hogy rendezőként, operarajongóként mit szeret legjobban ebben a kuriózumban? Anger Ferenc a humánummal, humorral, „életképekkel” és drámai hatásokkal mindig is mesterien gazdálkodó komponista szinte egyedülálló lelki érzékenységére utalt: „Legjobban talán az egyes karakterek hihetetlenül finoman kidolgozott mikro-pszichológiáját szeretem. Puccini ebben amúgy is nagyon jó.

Bármelyik operáját említhetem, a finom lélektanhoz különleges érzéke volt. Itt a mélylélektan, a még intenzívebb pszichologizálás a rendező és a szereplők számára a jutalomjáték lehetőségét nyújtja. Lehet, hogy egyesek gyengébbnek tartják ezt a Puccini-művet, a darabvégi »tragédia« mégis mindenkit könnyekre fakaszt. Nem a katartikus – romantikus vagy verista – vég, a szerelmi megsemmisülés, hanem az eltávolodás, a szakítás. Magda visszatér a múltjába, visszamegy a régi életébe. A mindent elsöprő, adott esetben a halált is vállaló, megalkuvásmentes – az idealizálásból fakadóan tőlünk kicsit »eltartott« – romantikus szerelemmel szemben A fecske szívfacsarása a hétköznapiság közelségéből, a kiüresedés keserűségéből fakad. A dráma itt az lesz, amit magunkban is meg tudunk érezni. Talán még mélyebben érinthet minket egy olyan történet, amely velünk is bármikor megeshet.”

Pallós Tamás írása az Opera Magazinban jelent meg.

Fotók forrása: Kolozsvári Magyar Opera