Lehet jelentkezni a Gitármánia Táborba

A közösségépítésen lesz a hangsúly az idei Gitármánia és Zenei Továbbképző Táborban, melyet 26. alkalommal rendeznek meg a szolnoki Tiszaligeten, július 22. és 28. között.
Gitarmania_Tabor
Fotó forrása: rockstar.hu

A közösségfejlesztő előadásokkal és zenekari órákkal együtt az egy hét alatt száztíz kurzuson vehetnek részt a zenészek.

A legnagyobb múltú hazai zenei táborban tavaly 76 zenekar alakult, majd adott koncertet, tíz együttes összesen harminc dalt rögzített a két, ingyenesen használható stúdióban. A korábbi években itt bontogatta szárnyait mások mellett a Margaret Island, az AWS, a Subscribe és a Junkie Jack Flash is.

Idén mintegy kilencven zenetanár, muzsikus és zeneipari szakember tart előadást a táborban, ahol húsz különböző zenei témakör oktatása zajlik, többek közt ének, gitár, dob, basszusgitár, billentyűs hangszerek, dalszerzés, egyéniségfejlesztés, hangszerelés, stúdiózás, szövegírás és zenekari képzés.

20180706gitarmania1
Forrás: Kalocsai Richard saberi.hu

A jövő zenészei különböző szakmai órákon is részt vehetnek, ilyen a hallásvédelem, a hangszerépítés, a hangtechnikai ismeretek, a szerzői jogok, a színpadi ismeretek, a technológiai előadások, a zenekari képzés és a zeneterápia. A tizenöt, professzionális módon berendezett teremben napi tizenkét órán át zenélhetnek az együttesek. Idén is nagy hangsúlyt fektetnek a szervezők az elektronikus zenei órákra.

A 26. Gitármánia Zenei és Továbbképző Táborba július 10-ig lehet jelentkezni a www.instrumentweb.hu oldalon.

A Bolsoj Balett filmvásznon

Május 19-étől már jegyet válthatunk a Bolsoj Balett 2019/20-as évadának HD mozivetítéseire az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A jövő évadban hét balettelőadás, köztük négy élő balett közvetítés szerepel.
Jewels_cM.Logvinov
Ékszerek

Élőben láthatjuk a szezon egyik legfontosabb újdonságának ígérkező, megújult Giselle- koreográfiát, továbbá Glazunov Rajmondáját, Csajkovszkij klasszikusát, a Hattyúk tavát és az amerikai balett megalapítója, George Balanchine Ékszerek című darabját. Felvételről kerülnek mozivászonra továbbá a Bolsoj repertoárjának olyan sikerei, mint A diótörő, a Rómeó és Júlia, és A kalóz.

A Bolsoj Balett 2019/20-as közvetítéssorozatának nyitóelőadása október 27-én Glazunov Rajmondája lesz. A hazai nézők számára a magyar vonatkozások miatt is vonzó lehet ez a késő-romantikus lovaghistória, hiszen számos magyar zenei és táncbetét fedezhető fel benne, egyik szereplője pedig a keresztes hadjáratot vezető II. András királyunk. A szereposztás még nem ismert.

Raymonda_cM.Logvinov

Karácsonykor idén sem maradhat ki a programból CsajkovszkijDiótörőjének két előadása, ezúttal Margarita Schrainerrel és Szemjon Csugyinnal. A Bolsojban mind több és több klasszikus Jurij Grigorovics-koreográfiát vált fel új feldolgozás, főleg Alekszej Ratmanszkij új koreográfiái. Ilyen lesz Adolphe Adam Giselle-jének január 26-i élő adása, az évad egyik kíváncsian vár újdonsága: Ratmanszkij friss Giselle-koreográfiája 2020-tól váltja a korábbi Grigorovics-féle változatot.

Február 23-án a balettek legismertebbike, Csajkovszkij Hattyúk tava című darabja következik élőben, Grigorovics 2001-es, klasszikus előzményeket felhasználó interpretációjában.
Március 29-én viszont a Ratmanszkij által 2017-ben megújított Rómeó és Júlia tavalyi, nagy sikerű élő adása tér vissza felvételről Jekatyerina Kriszanovával és Vladiszlav Lantratovval.

swan_lake_cDamir_Yusupov
Hattyúk tava

Az amerikai balettet megalapító, grúz származású George Balanchine koreográfiája, az Ékszerek az évad egyik kuriózuma. Az 1967-ben New Yorkban bemutatott darabot az első egész estés absztrakt balettnek tartják. A Bolsojban 2012-ben játszották először. Április 19-én élőben látható az Uránia mozivásznán.

Ismét szerepel a válogatásban a 2017 őszén bemutatott, és akkor élőben közvetített Adolphe Adam-balett, A kalóz is. Ezt a Ratmanszkij-féle verziót 2020. május 10-én ismét láthatjuk felvételről Jekatyerina Kriszanovával és Igor Cvirkóval, akit a 2018/19-es évadban Budapesten is megcsodálhattunk élőben, hiszen 2018 szeptemberétől az Operaház balett-társulatának tagja volt.

A május 19-én, vasárnap kezdődő jegyelővétel összekapcsolódik az idei évad egyik várva várt élő közvetítésével, a Szvetlana Zaharovával látható Carmen-szvit és az ezt követő Petruskaelőadásával. A 2018/19-es évad közvetítései június 10-én a szezon egyik legnépszerűbb balettjével, a Csipkerózsika ismétlésével zárulnak.

kultúra.hu

Állandó helyszínen az örök kereső

Szentendre Fő tere az utóbbi időben több új kiállítóhelységgel is gazdagodott. A rekonstrukciós munkák sorozatában a nemrégiben átadott ÚjMűhely Galéria működése ismét a kortárs művészet bemutatóhelyévé vált. Szomszédságában pedig a szintén renovált Kmetty Múzeum biztosít változatos programokat a kiállítás-látogató közönség számára.
56214327_1792325137539448_84418647354769408_n
Tárlatvezetés Kmetty Múzeumban
Fotó forrása: Ferenczy Múzeumi Centrum

Az Örök kereső címmel látogatható a Kmetty Múzeum állandó kiállítása Szentendrén. A Ferenczy Múzeumi Centrum tagintézménye impozáns helyszínen, a Fő teret körülölelő épületek koszorújában áll. A kiállítótér rekonstrukciós felújítás után a tavalyi év végén nyílt meg újra a látogatók számára. Kmetty János özvegye, férjének 275 tételes hagyatékával alapozta meg az intézmény gyűjteményét, mely 1981 óta a festő életművének bemutatását és feldolgozását hivatott szolgálni.

A kiállítóteret egy 18. századi, egykori dalmát kereskedőházban hozták létre, melynek utcafrontja árusítóhelyként funkcionált, míg a hátsó részében lakásokat alakítottak ki. Az épület történetének érdekessége, hogy 1850-es években átépítették, aminek következményeképpen a barokk épületrész csaknem teljesen eltűnt.

foto026
A mostani rekonstrukció részeként teljes egészében megújult a tetőszerkezet,
a homlokzat és a belső falrendszer.

A múzeum kialakításakor Hulyák Anna építész vezetésével az egykori „elveszett” épületnek a rekonstruálására törekedtek: a kiállítá­si terület a barokk épületrész alapjaira került. A mostani rekonstrukció részeként teljes egészében megújult a tetőszerkezet, a homlokzat és a belső falrendszer. Az elektromos rendszer kicserélése mellett korszerű klímaberendezéseket szereltek be, és teljesen új világítási rendszert alakítottak ki, melyeket kifejezetten a festményekhez alakítottak. Ahhoz, hogy Kmetty János remekműveit valódi múzeumi körülmények között csodálhassuk meg, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kubinyi Ágoston-pályázat keretében 33 millió forint összeget, valamint Szentendre önkormányzata további 18 millió forint támogatást biztosított.

A néhány összefüggő teremsorból álló immár múzeumi épület tehát az örök keresőnek titulált festő életművét mutatja be. A művész önmagát kereső alkatnak jellemezte, és Kassák Lajos gondolatai is alátámasztják ennek érvényességét: „Állandóan munkában van, nem azért, mintha eddig még nem bukkant volna rá semmi érdekesre és érdemesre, hanem azért, mert mindannál, amit eddig talált, még jelentősebbet szeretne a napvilágra hozni.”

Kmetty_Janos_onarckep
Kmetty János: Önarckép

A kiállítás kurátora, Bodonyi Emőke szerint Kmetty racionális és tudatos művész volt, aki folyamatosan kereste az új kifejezésmódokat, de művészetében mindvégig következetes maradt. Az életművének keresztmetszetét nyújtó bemutatón az egész munkásságát végigkísérő jellegzetes önarcképei és csendéletei, valamint városligeti, szentendrei, nagybányai tájképei és az utolsó alkotói korszakára jellemző, kékes árnyalatú, geometrikus szerkezetbe illesztett kompozíciói láthatóak.

A tárlat nyitánya Kmetty János önportréból összeállított válogatás, melyen keresztül az alkotó egy kedvenc műfajának sokszínű variánsait ismerhetjük meg. Ezt a mindig kéznél lévő témát több neves festőhöz – például Rembrandthoz – hasonlóan ő is különféle pózokban és viseletekben kivitelezte. Kmettyt a cézanne-i hagyományok folytatójának és az első magyar kubistának is nevezik, mely elnevezések hitelességéről leginkább csendéletei tanúskodnak.

57240629_1197109330444262_7207858006417997824_n
Bodonyi Emőke szerint Kmetty racionális és tudatos művész volt.

Az egész tárlat kialakításán tükröződik a művészettörténész-kurátor szakértelme és alapossága. A bemutató anyagát nem csak az intézmény saját gyűjteményének darabjai adják, hanem más köz- és magángyűjtemények kincseit is kölcsönözték. A kurátor tervei szerint időközönként új szempontok kiemelésével újítják majd meg a kiállítást, hogy mindig újszerű mondanivalóval tölthessék meg a tereket. Hasonló elven és nagy sikerrel működik Szentendrén a Czóbel Múzeum is.

A Kmetty Múzeumban rendszeresen szerveznek tárlatvezetéseket és más kísérő rendezvényeket is. Legutóbb Juhász Anna Hatlépés elnevezésű irodalmi estjén Gryllus Dorka és Csőre Gábor elevenítette meg Kmetty és kortársainak levelezéseit és emlékeit. A következő irodalmi eseményt június 1-jén rendezik meg az álom témakörében az idei Art Capital művészeti rendezvénysorozat részeként.

Sipos Tünde/kultúra.hu

Fotók: Ferenczy Múzeumi Centrum

Rendelt idő – zenés irodalmi est

MÁJUS 24. 17 óra · Arany-Tóth Katalin szervezésében

A Németh László Városi Könyvtár szeretettel várja
Önt és kedves családját

2019. május 24-én pénteken 17 órakor

a Rendelt idő című zenés irodalmi estre, melyen

Arany-Tóth Katalin versei hangoznak el.

A szerzővel beszélget: Dani Imre költőA képen a következők lehetnek: 1 személy

Közreműködik a Csongrádi Versmondók Köre:
Csák László
Pozsár Ferenc
Varga Nándor
Varga Zsuzsanna

Helyszín: Hódmezővásárhely, Andrássy út 44.

Forás: facebook

Liszt-majmocska született a Szegedi Vadasparkban

Képtalálat a következőre: „Liszt-majmocska”

Liszt-majmocska (Saguinus oedipus) született a Szegedi Vadasparkban, a kölyök idejének nagy részét más karmosmajmokhoz hasonlóan apja bundájában csimpaszkodva tölti – közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.

    A Liszt-majmocska – amely a leginkább veszélyeztetett főemlősök egyike – viszonylag jól szaporodik állatkertekben a fajmentő tenyészprogramnak (EEP) köszönhetően. A szegedi tenyészpár egy éve állt össze, a hím Németországból érkezett, a nőstény pedig a Tisza-parti város állatkertjében született.

A gondozók aggódva figyelték a pár első kicsinyének fejlődését, mert rendkívül érzékeny állatokról van szó, a nagyobb forgalmú napokon el is takarták kifutójukat. A kölyök már túl van a legkritikusabb időszakon, szépen fejlődik. Ahogy karmosmajmoknál szokás, a látogatók többnyire az apánál figyelhetik meg a kölyköt, az anya elsősorban csak szoptatni veszi át.

A Szegedi Vadaspark Liszt-majmocskái arról is ismertek házon belül, hogy nagyon harciasak, és vehemensen védik egymást, mikor valamilyen oknál fogva – például állatorvosi vizsgálat miatt – be kell fogni egy-egy egyedet.
A Liszt-majmocskák helyzete élőhelyükön aggasztó, az észak-kolumbiai esőerdőkben a becslések szerint mindössze kétezer felnőtt egyed élhet. Az 1960-as és 1970-es években tízezrével fogták be őket orvosi kutatásokra és hobbiállattartási célból, jelenleg pedig az élőhelyének elvesztése veszélyezteti a faj fennmaradását.

Képtalálat a következőre: „Liszt-majmocska”
A másodlagos erdőkben, erdőszéleken élő Liszt-majmocskák nappal aktívak, 2-13 tagból álló, nemek szerint elkülönülő rangsorú csoportokban élnek, több mint tízhektáros területen. Gyümölcsökkel, fanedvekkel, rügyekkel, virágokkal táplálkoznak, de nem vetik meg a rovarokat és az apróbb emlősöket sem. 350-450 gramm közötti tömegű testüket és hosszú farkukat barnás szőr borítja, hasuk, lábaik és fejszőrzetük fehér. Magyar és német nevüket is Liszt Ferencre emlékeztető “hajviseletükről” kapták.
A faj nőstényei 140-150 napig vemhesek, s egyszerre általában egy-kettő, ritkán három, csupán 40 grammos utódnak adnak életet.

Jellegzetes viselkedésformájuk a heccelés. A kihívó fél rámered ellenfelére és elnyúló, dallamos hangsorozatot ad ki. Ezt addig műveli, míg a másik egyed hasonlóképpen válaszol. A majmocskák a sajátos duett közben felborzolják bundájukat. Ezután peckes járással megközelítik egymást, majd nyitott szájjal összeérintik ajkaikat. Addig maradnak így, míg a gyengébb állat már nem bírja tovább a feszültséget és távozik.

MTI/Hirado.hu/remlac.hu

Június elejéig látható Az év magyar fotója és fotósa kiállítás Budapesten

Év Magyar Fotója

Június elejéig láthatók a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) Év magyar fotója – Év magyar fotósa pályázatának kiállított képei Budapesten a Balassi Intézetben – tájékoztatta az MTI-t a szövetség elnöke.

    Horváth Imre elmondta, hogy a MAFOSZ tíz kategóriában – magyarság, táj- és városkép, természetfotó, portré és zsáner, akt, sajtófotó, sportfotó, szociofotó, monokróm kötetlen és színes kötetlen – hirdette meg pályázatát, amelyre mintegy háromezer fotó érkezett.


A zsűri fődíját, Az év magyar fotósa címet a legtöbb képpel eredményesen pályázó Kerekes Istvánnak ítélték, míg Az év magyar fotója Horváth Csaba Tamás Mesterséges intelligencia című képe lett.

Magyarság kategória – Szabó Ferenc: Vágta


  Magyarság kategória  – Toldi Zorán: Légy hív

Táj- és városkép – Puskás János: Mindenség

Természetfotó – Szabó Irma: Sokadalom

Természetfotó – Tökölyi Csaba: Köntös

Portré és zsánerKégl Imre: Ablakban

Akt kategória – Eifert János: Aktsorozat-tanulmány

Sajtófotó – Kiss Imre: Bivaly racing

Sportfotó – ifj. Lőrincz Ferenc: Pillangó

Szociofotó – Csillag Zsuzsanna: Vízhordó

Monokróm kötetlen kategória – Török János: Léptek

Színes kötetlen kategória – Hencz Judit: Apolló a fényben

A Balassi Intézetben nyílt kiállításon 101 fotó szerepel.

MTI/mafosz.hu

Világörökségi napot rendeznek a Fertő-tájon szombaton

Világörökség Nap

Világörökségi napot rendez a Fertő-tájon szombaton tíz település részvételével a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa és a Civilek a Fertő-tájért Egyesület- tájékoztatták az MTI-t a szervezők.

    A Fertő Kultúrtáj 2001-ben nyert világörökségi címet, majd 2003. május 18-án vehették át a térség képviselői az ezt igazoló diplomát az UNESCO-tól. Ennek emlékére rendezik meg minden évben a világörökségi napot – írták a szervezők, akik hozzátették: a Fertő-táj idén ünnepli világörökséggé nyilvánításának 18. évfordulóját.
Az esemény tájékoztató füzetéből kiderül, hogy minden évben egy-egy tematika mentén szervezik meg a rendezvény programjait, így az elmúlt években többek között a hungarikumok, a gasztronómia, a kerékpározás és a víz álltak a középpontban. Idén a játék és a kaland tematika határozza meg a programokat.

Képtalálat a következőre: „Fertőd”
A programokhoz mind a tíz világörökségi település csatlakozik. A Fertőrákosi kőfejtőnél a Sopron, a Fertő-táj és a Hanság legendái című kártyajátékot lehet megismerni és játszani, de a Fertő vidékére jellemző régi játékokat is ki lehet próbálni.
Balfon római kori társasjátékokat elevenítenek fel, de meg lehet ismerkedni a római bor, a mulsum készítésével is. Fertőbozon két kisgyermekes anyuka által kitalált Fertő-parti felfedező társasjátékkal várják az érdeklődőket, a cél játszva megismerni a tó környezetét. Nagycenken a Széchenyi téri plébánia udvarán játszóházzal készülnek, ahol ki lehet majd próbálni a Széchenyi és barátai elnevezésű társasjátékot is. Hidegségen kezes-lábas játszóházat szerveznek.

Fertőhomokon hangszereket lehet majd készíteni nádból, fából, kukoricából, de lesz tojásba dobálás és diós ügyességi játék is. Hegykőn a Csipkeházban csipkekirakó és -kereső játékokkal tehetnek majd érdekes időutazást a résztvevők és onnan indul a Fertő-táj ékkövei elnevezésű kerékpártúra is.

Fertődön az Esterházy-kastély kínál kalandos programokat, majd este hét órától Tompos Kátya és Hrutka Róbert Holdjárat című koncertje várja az érdeklődőket a kastély marionettszínházában.

Fertőszéplakon a tájházban a bakonyi fajátékok készítője, Valiczkó Szilveszter kosárhintával várja a kicsiket, kipróbálható lesz a gólyaláb és a csigafuttató is.

Macskakő GyermekmúzeumMacskakő Gyermekmúzeum

A sarródi tájházban a soproni Macskakő Gyermekmúzeum mutatkozik be, bemutatják a Zöld kő meséjét, díszes ruhákat és kiegészítőket mutatnak be, és ugyanott lehet majd fajátékokat is készíteni.

A világörökségi nap keretein belül azok, akik legalább három másik helyszínre is ellátogattak és ezt pecséttel igazolják, ingyen látogathatják meg a fertőrákosi barlangszínházat és a kőfejtőt, Nagycenken a Széchenyi István Emlékmúzeumot és Fertődön az Esterházy-kastélyt.

Képtalálat a következőre: „Fertőd”

A rendezvényt hivatalosan 18 órakor a Fertő Hanság Nemzeti Park Lászlómajori Bemutató Majorság és Látogatóközpontban zárják, ahol a nap programjainak résztvevői között nyereményeket is kisorsolnak.

MTI/Wikipédia/bakonyifajatekok.huFertőd Önkormányzati portál/kultkocsma/Visó

Cannes – Bemutatták A tanú eredeti, cenzúrázatlan változatát a fesztiválon

most éppen börtönben…

Bemutatták Bacsó Péter A tanú című alkotásának eredeti, cenzúrázatlan változatát pénteken a 72. cannes-i filmfesztiválon, a klasszikusok felújított változatát felvonultató programban.  

    Bacsó Péter legendás filmjének felújított változatát – 50 évvel a cannes-i premiert követően – a Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére tűzte műsorra a Cannes Classics, a világ egyik legjelentősebb filmfesztiváljának filmtörténeti klasszikusokat felvonultató programja, amelyben idén 23 alkotás előtt tisztelegnek.

    Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem és Fábri Zoltán Körhinta című alkotásait követően idén már negyedik alkalommal válogatott be a Magyar Nemzeti Filmalap által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programja.
Bacsó Péter A tanú című 1969-ben forgatott filmjével a magyar rendszerváltás után 30 évvel egy olyan film kerülhetett vetítésre, amely a leváltott szocialista diktatúra szimbólumává vált. Az elkészítése után tíz évre dobozba zárt alkotást 1981-ben vetítették először Cannes-ban, az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatásban, és ezután 32 országban mutatták be.

A filmet 1981-hez hasonlóan most is elkísérte Cannes-ba a 2009-ben elhunyt rendező özvegye, Hudák Ilona, aki a vetítés előtt a közönségnek felidézte, hogy a bemutató előtt néhány nappal Bacsó Péter Budapesten eltörte a lábát, így gipszben és gépkocsival érkezett a cannes-i vetítésre, ami kiválóan érzékeltette az akkori magyar filmgyártás és elsősorban A tanú helyzetét.


Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója a vetítést követően az MTI-nek elmondta: nagyon jól sikerült a film francia és angol nyelvű felirata, a nemzetközi közönség – beleértve a japánokat is – értették a poénokat, Bacsó Péter szatirikus hangvétele ma is működik, a nézők sokat nevettek.
A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján a digitális technika segítségével most lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója. A kivágott részeket – amelyek közül többnek az eredeti negatívja a Mafilm raktárából került elő hosszú kutatómunka során – a Filmlabor hiánytalanul be tudta illeszteni filmbe, és “hozzáfényelni” a mindenki által ismert verzió restaurált anyagához. Ennek köszönhetően kiváló minőségben látható a cenzúrázatlan változat, amelyet június 1-jén mutatnak be a magyar mozikban.
Az eredeti verzióban látható a Rajk Lászlóra utaló sötétzárka-jelenet, és az a beszélgetés is bővebb, ahol az egyház ezeréves stabilitását állítják szembe az éppen csak megszületett kommunista rendszerrel. Ebben a változatban nem szerepelt a forgalmazott változatot záró, több évvel később játszódó villamosjelenet, amelyet a rendező a cenzúra utasítására illesztett a film végére 1969-ben.
A film teljes körű, 4K felbontású restaurálása a Filmalap igazgatóságaiként működő Filmarchívum és Filmlabor közös munkája, 30 szakember részvételével és a Magyar Operatőrök Társasága közreműködésével valósult meg. A Filmalap kezdeményezéseként 2017-ben indított hosszú távú filmfelújítási programnak köszönhetően évente 25-30 magyar klasszikus film teljes körű restaurálása készül el.

MTI/Wikipédia

Bukowszky: Posta harmadszor – Trip Hajó

Az amerikai irodalom egyre kultikusabb alakjává váló Charles Bukowskinak magyaror-szági népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy első regénye, a Posta harma-dik kiadását éli meg itthon. A kötet májusban jelent meg újra, amit egy nagyszabású rendezvénnyel, könyvbemutatóval egybekötött színházi előadással ünnepelnek június 3-án a Trip Hajón.

Program:

19:30 – *Posta* könyvbemutató: Prieger Zsolt beszélget a színészekkel és a
fordítóval

20:15 *Vissza a feladónak!* előadás

21:15 Bukowski after party a teraszon Doktor Pepperrel

A Posta Charles Bukowski első regénye, amit állítólag három hét alatt írt. Az eredetileg 1971-ben (nálunk először 2006-ban) megjelent mű antihőse, Henry Chinaski tévedésből helyezkedik el a postánál, ahol permanens másnaposságtól szenvedve, kora reggel szortírozza és kézbesíti a leveleket, közben kölcsönösen alázzák egymást főnökeivel, az utcán nők és kutyák rontanak rá, szóval semmi izgalom, csak maga az élet. A Posta önéletrajzi ihletésű regény, hiszen a szerző valóban hosszú éveken át dolgozott a postánál, azonban egy kis kiadó vezetője havi száz dollár jövedelmet ígért neki egész hátralévő életére, ha otthagyja ezt a munkát, és minden idejét az írásnak szenteli. Bukowski szerencsére elfogadta az ajánlatot.

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember és szöveg

A Szegedi Nemzeti Színház Bukowski-rajongó tagozatát, Bánvölgyi Tamást, Tóth Ádámot és Hajdú Róbertet is a Posta ihlette meg: ők találták ki és vitték színpadra a Vissza a feladónak! című darabot, amelyet Bukowski magyar hangja, Pritz Péter fordítása alapján Miklós Krisztián írt és Czene Zoltán rendezett. A rendhagyó technikai megoldásokért – az éterből további szereplők kapcsolódnak be az előadásba – Dancsó Krisztián hangmérnök felelt. Az alkotók a háromszereplős, egy órás előadást „kevert műfajú” darabként jellemzik: egyszerre stand up, önéletrajzi road movie és kocsmaszínházi produkció.

Mint Bukowski összes többi írása, a Posta is és így a Vissza a feladónak! című darab is – a permanens ivás, nőzés és másnaposság, munkahelyi őrület és egyéb viszontagságok mellett – örök érvényű dolgokat vet fel, és ugyanúgy szól a mű antihőséről, Henry Chinaskiról (Bukowski alteregójáról), mint rólunk és magáról az életről.

Az előadás előtt az Anima Sound System igazgatója és irodalomtudósa, Prieger Zsolt beszélget az alkotókkal és a Bukowski-életműsorozat fordítójával a darab születéséről, az íróhoz fűződő viszonyukról és magáról a regényről.

Az előadás után pedig Bukowski after party a hajó teraszán, Doktor Pepperrel, vagyis a fordítóval.

A képen a következők lehetnek: 4 ember, , mosolygó emberek, szöveg

Facebook event: https://www.facebook.com/events/2588011097911888/

Jegyek: https://trip.jegyx1.hu/esemeny/264/vissza-a-feladonak/2019-06-03-19-30

A párhuzamosok továbbfutnak

A debreceni Déri Múzeumban látható az a reprezentatív kiállítás, amely két magángyűjtemény együttes bemutatásával a magyar népi kerámia jelentős, elsősorban erdélyi és partiumi központjaiból származó remek darabokat tárt a nézők elé.

keramia

„A párhuzamosok találkozása. A magyar népi kerámia emlékei két magángyűjteményben” című kiállítás két orvos, dr. Bódi István és dr. Sipos József gyűjteményére épül. A gyűjtők a marosvásárhelyi egyetem elvégzése után az 1960-as években kezdtek a népi kultúra iránt érdeklődni, s főleg Magyarországról jövő inspirációk hatására, hamar elragadta őket a gyűjtői szenvedély. Eleinte elsősorban lakóhelyük és működési területük környékén gyűjtöttek, s így dr. Bódi István Nagybányán, Vámfaluban, dr. Sipos József pedig Zilahon és Désházán talált igen értékes tárgyakat.

A debreceni kiállításon a két gyűjteményből párhuzamosan válogatott edények 15 kisebb és nagyobb kerámiaközpont reprezentáltak, s jelentős teret kaptak a kályhacsempék is. Összesem 539 darab népi fazekasmunkát nézhetett meg a közönség közvetlen közelről, hiszen vitrinek, üvegfalak nem zárták el a kiállított tárgyakat.

parhuzamosk

A párhuzamosok találkozása című kiállítás év elején meghívást kapott a nagyváradi Várban működő Várostörténeti Múzeum és Kulturális Komplexumtól. Az eredeti koncepció mentén, minimális módosítással, átcsoportosítással újrarendezett kiállításon 475 eredeti népi fazekasmunka látható. A kiállítás szövegei román és magyar nyelven, valamint egy kísérőfüzet segítségével angolul is olvashatóak. A tárlat a nagyváradi Vár első emeleti kiállítótereiben szeptember 7-ig várja a látogatóit.

Forrás és fotók: magyarmuzeumok.hu

kultúra.hu