Szarvasének a Hagyományok Házában

Szarvasének címmel táncverset ad elő a Magyar Állami Népi Együttes május 17-én, pénteken és 18-án, szombaton a Hagyományok Házában.

szarvasenek

A szarvas az egyetemes kultúrtörténet ősi szimbóluma, elhullatott és újranövelt agancsa maga az örök újrateremtés. Az aranyösvény kapujában áll, és egy más világba hívja vadászóját.

Szarvasének egy mitikus utazásra invitálja a közönséget. A 7 órakor kezdődő előadás a táncköltészet teremtő erejével mesél az átlényegülésről, a hitben való megerősödésről, a mindenkor változó emberi állapotról, a vágyakról, a férfi és a nő metamorfózisairól, az elme és a szív fordulópontjairól, a köztes létről, az időtlenségről.

szarvasenek2

Az előadásban közreműködik a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint Czébely Beáta. Szólót énekel Herczku Ágnes, Tintér Gabriella és Hetényi Milán.

További információ: itt

Fotók: Boda Gábor

Esélyegyenlőségi gála a fogyatékkal élőkért

A képen a következők lehetnek: szöveg
 
Integráció a színpadon a zene és a tánc jegyében mottóval nyolcadik alkalommal rendezik meg az esélyegyenlőségi gálát, amelyen ismert művészek együtt szerepelnek fogyatékkal élő társaikkal május 19-én a fővárosi Aranytíz Kultúrházban.
 
A fellépők között szerepel Bernáth Ferenc gitárművész, Berta Dániel énekes, a Csepeli Mosolygó Dalkör, a Dóka Attila Akusztik és a Gördülő Tánccsoport is.
 
 
Az est fővédnöke: MADÁR VERONIKA
Az est házigazdái: PAZZAGLI ÁGNES, KÖLESÉRI SÁNDOR
Fellépő díszvendégeink:
BAKONYI MARCELL, KARÁCSONYI ZOLTÁN, MOHAI GÁBOR
 
Forrás: facebook 

Réber-kiállítás zokniban

Friss hír: Az év kiállítása címet nyerte el a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Vonalba zárt történetek című Réber László-tárlata. Az elismerést a hétvégi Múzeumok Majálisán vehetik át a rendezők, közölte a díjat adományozó Pulszky Társaság elnöke a majális sajtótájékoztatóján. Alábbi írásunk arról számol be, hogyan láttuk mi a díjazott tárlatot, amikor ott jártunk.
Reber-kiallitas
A szerző felvétele

Székesfehérváron, a Hetedhét Játékmúzeumban, a Hiemer-ház két szobájában épp egy éve újult meg Réber László emlékkiállítása Gärtner Petra kurátor rendezésében, Kemény Gyula látványtervező és Mihalkov György grafikai tervező közreműködésével.

Réber László Svédországban élő lánya jóvoltából az itt letétbe helyezett rajzokból 2012 óta van már emlékszobája az egyébként pécsi származású mesternek Fehérváron. És azt hiszem, nagyon jól érzi itt magát.

Reber_1
A szerző felvétele

A kiállítás két szoba, benne egy egész világ. Az egyik terem a gyerekségeké, a másik a felnőttségeké. Leképezi a Réber-életmű két nagy térfelét. Az elsőben a gyerekkönyv-illusztrációk világa, szőnyegen, függönyön, falon, kicsit még a plafonon is. A másikban filozofikus felnőttrajzok, hasonlóképp betöltve a teret.

reber-laszlo_1_article_pic
Réber László
Forrás: szikm.hu

Réber László gyerekkönyv illusztrációival sokan úgy vannak, hogy gyerekként nem szerették őket, mert túlságosan furcsák, idegenek és egyszerűek a figurái. Egykor én is azt éreztem, hogy rajzai lakótelepi gyerekeknek valók, mert mi a kertvárosban nem így nézünk ki. Felnőtt fejjel tanultam meg értékelni, szeretni Réber lehetetlen alakjait. Ezt a gyerekrajz egyszerűségével tudatosan dolgozó látványvilágot, amely nélkül ma egészen másképpen képzelnénk el Janikovszky Éva, Lázár Ervin, Békés Pál vagy Varga Katalin történeteit.

Reber-kiallitas_4_R
A szerző felvétele

A mai gyerekeknek talán könnyebb dolguk lesz Réber befogadásával, hiszen itt van nekik ez a remek kiállítás, amely segít megszeretni mesekönyvek réberségeit. A szoba közepén például ott egy izgalmas favár, amelyhez mesefigurákkal, boszorkával, vándorlegénnyel szegélyezett kacskaringós út vezet a szőnyegen.

Szegény Dzsoni és Árnika történetét, Lázár Ervin meséjét úgy játszhatjuk végig rajta, mint egy nagy társasjátékot, amelyen mi vagyunk a figurák. A várból (amely másfelől jelmeztár) még posztókalapot és koronát is kölcsönözhetünk hozzá. Ez a játék nyilván a legkisebbeknek szól.

reber_1_article_pic
Réber László illusztrációja Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika
című meseregényéhez. Fotó forrása: szikm.hu

A kamaszokat az a fal vonzza, ahol magukra ismerhetnek Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek? című könyvének életnagyságúra nagyított illusztrációján. Kinőtt gyerekszobát ábrázol a kép, benne heverészve ábrándozó nyakigláb ifjonccal.

A szoba berendezési tárgyai közül a könyvespolc a valóságban is megjelenik, rajta a Réber-könyvtár, azaz csupa olyan kötet, amelyek mindegyikét Réber László rajzai gazdagítják, Lázár Ervintől Örkényig és – jé, ezt nem is tudtam – a Murphy törvénykönyvéig. Szabad olvasni, lapozgatni, csodálkozni.

reber_megnyito
A szerző felvétele

A kiállítást tehát nemcsak nézni, használni is lehet, sőt kell, és ezáltal egyre jobban beszippant ez a különös grafikai világ. Közben persze „rendes” felnőtt kiállításként is funkcionál, azaz bekeretezett képeket is nézegethetünk: előbukkannak az olvasmányélményekből ismert legnagyobb Réber-hősök: Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl, Bruckner Szigfrid, a fájós fogú cirkuszi oroszlán és a többiek.

1_kisfiu_meg_az_oroszlanok
Réber László illusztrációja Lázár Ervin A kisfiú és az oroszlánok című meseregényéhez
Forrás: szikm.hu

A színes gyermeki világ után letisztult, filozofikus, fekete-fehér világba térünk, a valóság és a valóság árnyékának világába. A felnőttek számára készített grafikák már szinte a kettes számrendszer egyszerűségével készültek. Céljuk a lehető legkevesebb színnel és jellel a lehető legtöbbet mondani. Mint a feliratokból is megtudhatjuk, Réber László filozófiáját a XX. század közepének történelme, a háború és a többévnyi orosz fogolytábor csiszolta bölcsebbre, megtanítván nagyon kevés eszközzel alkotni.

Gondolati grafikáinak jelentős része az Élet és Irodalomban jelent meg a hetvenes évek első felében. Nagyobb egységet tesznek ki az Örkény-egypercesekhez rajzolt zseniális képei. A Réber-rajzok itt nem illusztrációk, inkább arról van szó, hogy az Örkény-szöveg és a Réber-rajz testvérek. Itt van például az Örkény-egypercesek első kiadásának belső borítóján megjelent grafika. Fekete alapon két fehér felsőtest-sziluett, rajtuk néhány fekete pont. Az egyiknek a mellén rendben, függőlegesen sorakoznak a pontok, mint a gombsor.

pict07
Fotó forrása: szekesfehervar.net

A másikon szétszórva a szív körül, akár a golyónyomok. Micsoda egyperces ez! Milyen elegánsan játszik a tragédiával! És játszani mer a kiállításrendező is. Kitalál egy mágneses falijátékot: egy tükörlapból kivágja az előbbi sziluettet a golyónyomokkal. Ha odaállunk elé, a saját mellünkön látjuk a lövedékek helyeit és tetszőlegesen helyezhetjük fel a magunk választotta lövésnyomba a kihelyezett vasgolyókat. Hát nem egyszerre örkényes és réberes ez?!

Reber_2
A szerző felvétele

Réber szeretett fejeket ábrázolni, természetesen a legminimálisabb rajzi gesztusokkal, sokszor csak az arcél egyetlen vonalával. Dobozfejeket is készített, csak egy-egy apró bemetszéssel arcszerűvé téve a kubust. Ilyet is látunk a kiállításban üveg alá zárva.

Reber-kiallitas_3
A szerző felvétele

De hoppá, észrevesszük a rendező szellemességét, ahogy a kockafejet kiszabadítja és a kiállítás kocka alakú puffjaiban idézi vissza, bocsátja a néző kezébe, illetve feneke alá. Remek réberi lelemény!

Az elegánsan applikált grafikákon, papírmetszeteken kívül további alkotásokat csalhatunk elő az érintőképernyőkből, például Réber-kollázsokat, -rajzfilmeket, mert ilyen is volt néhány. A kiállítás végére biztos, hogy szeretnénk valamit hazavinni ebből a világból. Szerencsére az ajándékboltban bőségesen kaphatók a tárlatban is kihelyezett mesekönyvekből, albumokból.

Reber-kiallitas.csodaceruza
Fotó forrása: csodaceruza.hu

Végül még valami: a kiállítás cipő nélkül is látogatható, ha valaki tiszteletlenségnek érzi a cipőt a szép, telerajzolt padlószőnyegen. Sőt, zokniban sokkal izgalmasabb. Le a cipővel a Réber-kiállítás előtt!

Cs. L.

kultúra.hu

A „nemzet kishúga” az Urániában

Négyrészes Szeleczky Zita-sorozat indult a magyar film napján az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a húsz évvel ezelőtt elhunyt színésznőre emlékezve. A sorozat összeállításában segédkezett keresztfia, Jávor Zoltán nyugalmazott főiskolai tanár, a szellemi hagyaték ápolója, a Szeleczkyről szóló Hit és magyarság című dokumentumkötet írója és egyik szerkesztője. Vele beszélgettünk.

Szeleczky_Zita_Nekezsenyben_a_30-as_evekbenSzeleczky_Zita_a_nekezsenyi_kertben

Milyen rokoni kapcsolatok révén lett Szeleczky Zita keresztfia?

A Nekézsenyben élő négyesi Négyessy családban tíz gyermek volt. Dédanyám, Erzsébet a legidősebb, Zita édesanyja, Amália a legfiatalabb lánytestvér volt, közöttük tizenvalahány év korkülönbséggel. Így fordult elő, hogy az én anyám 1916-ban született, Zita pedig 1915-ben, szinte egyidősek voltak. A gyermekek a nyarakat együtt töltötték a nagyszülőknél, a nekézsenyi családi birtokon. A Négyessy és az Almássy család több alkalommal lakhatást is biztosított a Szeleczky családnak, nem csak e faluban, hanem Sajószentpéteren is. Olykor anyagilag is támogatták őket, amikor az apjuk, aki egyébként kitűnő vasúti mérnök volt, nem kapott munkát. Sajószentpéterről együtt járt édesanyám Zitával a miskolci Tóth Pál középiskolába.

055_privatkep_1943_korul
Privát fotó 1943 körül
Forrás: filmarchiv.hu

Így jó kapcsolat alakult ki a két család között, és amikor 1939-ben megszülettem, Zitát kérték fel keresztszülőnek, aki boldogan el is vállalta. Zita identitásának gyökerei ez időben alapozódtak meg: az istenhite és a magyarságtudata. Apai részről hívő katolikus, anyai részről nyakas református nevelést kapott. Ő maga a református vallást gyakorolta, ahogy a nővére, Olga is, aki református pap és kántortanító lett, míg testvérbátyjuk, Alfréd édesapja hitét követte.

Javor_Zoltan
Jávor Zoltán

Gyerekkorából emlékszik Szeleczky Zitára?

Emlékszem néhány találkozásunkra. A mai XI. kerületben (amely akkor az I. kerület része volt) több helyen is laktak. Nagyon szerette ezt a környéket. Rendszerváltás utáni hazajövetelekor egyik kérése az volt, hogy ebben a kerületben legyen halála után egy emlékhelye. Budafoki úti házuk közelében, ahol gyerekként én is jártam náluk, emléktáblát állítottunk. Mesélt, verset mondott, játszott velünk, még azt is hagyta, hogy játék közben a haját meghúzzuk.

Volt egy kedves beceneve: a „nemzet kishúga”. Ez honnan ered?

A háború alatt rendszeresen járta a kórházakat, apró ajándékokat vitt, énekelt, szavalt a sebesült katonáknak, ekkor nevezték a nemzet kishúgának. Egyszer vonattal elindult a frontra is, de egy barátja Debrecenben utolérte, és visszahozta.

A_katonak_kozt_Szeleczky
1940. A katonák közt Szeleczky Zita színművésznő.
Forrás: Fortepan

Gobbi Hilda mondta róla később, hogy a negyvenes években ő volt „a sztár”. Miközben egyfolytában játszott a Nemzeti Színházban, 1936 és 1944 között, azaz mindössze nyolc év alatt huszonhat filmben játszott. Ez nagy teljesítmény.

Igen, ráadásul első filmje után egy évig nem vállalt újabb filmszerepet, mert elég rossz kritikát kapott Egyed Zoltántól, a Színházi Élet szerkesztőjétől. Említsünk meg néhányat: Fekete gyémántokBeszállásolás – ez sajnos elveszett, Gül BabaÁll a bál, Rózsafabot, Zenélő malom, Leányvásár, Gyávaság, a Sziámi macska. a Nászinduló, Az első. Az Egy éjszaka Erdélyben című filmje a Velencei Filmfesztivál első díjazott magyar alkotása volt.

Gobbi_Hildaval_es_Szorenyi_Evaval_a_Nemszeti_Szinhaz_kamaraszinpadan_R
Gobbi Hildával és Szörényi Évával
a Nemzeti Kamaraszínpadán

Játszott az első magyar–olasz koprodukcióban, a Tentazione című filmben, amelynek a sajtóbemutató után nyoma veszett. Itthon soha nem vetítették, de szerencsére megvan a kópiája. Utolsó filmjét már az emigrációban forgatta, Argentínában, Vivir un instante (Egy pillanatig élni) címmel. Sok-sok jelentkező közül választották ki a szerepre.

Még talán annyit, hogy nem egyvégtében játszott a Nemzetiben. Mivel nem vállalt el egy németországi szerepet, ezért megbüntették. Ekkor szerződött máshová. Az Operett Színházban Huszka Jenő Mária főhadnagyában Lebstück Mária szerepében énekelte: „Soha ne lengjen idegen zászló Budavár fölött…” Fantasztikus siker volt, tombolt a közönség.

A_Mozi_ujsag_cimlapjan_Szeleczky_Zita_R
1943. Szeleczky Zita a hölgy kezében lévő Mozi újság címlapján
Forrás: Fortepan

Ezután a Madách szerződtette, s Várkonyival játszotta például Manfred Rössner Első Anna és Harmadik Károly című kétszemélyes darabot. Azon az estén is, amikor a németek bevonultak Budapestre és statáriumot hirdettek, 1944 március 19-én. Várkonyi, zsidó származásúként bizony félt. Ekkor Zita felajánlotta neki, hogy bújtatja. Az 1947-es népbírósági tárgyaláson, amikor háborús bűnökkel vádolták alaptalanul, Várkonyi ezt el is mondta a bíróság előtt.

A kor olyan sztárjaival játszott, mint Jávor Pál, Csortos Gyula, Latabár Kálmán. Ki volt Szeleczky Zita számára a legkedvesebb partner színpadon vagy filmen?

Szilassy Lászlóval tartották őket álompárnak, de mindenkivel jó kapcsolatot ápolt a legnehezebb időkben is.

zenelo_malom
Szilassyval a Zenélő malomban

Szilassyval az Uránia sorozatának utolsó darabjában, a Zenélő malomban is láthatjuk majd. Szilassyval mi történt később?

Szintén elhagyta Magyarországot, játszottak is együtt az emigrációban egy pár alkalommal, aztán felhagyott a színészettel és villanylámpákat szerelt, amelyeknek a buráit a felesége készítette. Szomorú művészsors…

Az Uránia Szeleczky-sorozatában, május 16-án a Rózsafabot következik, amelyben Szeleczky Zita vak lányt alakít. Valahol azt nyilatkozta, hogy ez az alakítása volt a kedvence.

Valójában mindig a legújabb szerepe volt a legkedvesebb. Később jött még például a Nászinduló, amelyben szintén Szilassyval játsszák a főszerepet.

Szeleczky_Zita_a_Rozsafabotban_002
A Rózsafabot című filmben

A Rózsafabot egy ma már elfeledett író, Babay József bestsellere alapján készült. Ő írta a forgatókönyvet is.

Zita nagyon szerette Babayt, aki a történetet valós figurák és megtörtént eset alapján írta.

A sorozat utolsó előtti darabja, a Sziámi macska jól tükrözi a harmincas-negyvenes évek divatos kelet-imádatát. A forgatáshoz a Hopp-múzeumból kölcsönözték a tárgyakat. Szeleczky Zita egy póni frufrus ál-sziámi táncosnőt alakít, aki faképnél hagyja két udvarlóját és egy gazdag selyemgyároshoz megy feleségül. Ez a dizőz szerep kissé szokatlan Szeleczkytől, nem? Hisz nem ő volt a magyar film femme fatale-ja.

Szokatlan ugyan – de a film így végződik… Viszont a végén fény is derül e kapcsolat gyökerére. A femme fatale szerintem inkább Karády Katalin volt.

Szeleczky_Zita_a_Sziami_macskaban_
A Sziámi macskában

Van ma rajongótábora Szeleczky Zitának?

Van. Két alapítvány is ápolja emlékét, az egyik a Szeleczky Zita Alapítvány, a másik A Nemzet Kishúga Alapítvány. A Károli Gáspár Református Egyetemen Szeleczky Zita kutatócsoport is működik, emellett készül róla szóló Hit és magyarság című kötetem folytatása, A nemzet kishúga is.

Mióta gyűjti a Szeleczky-emlékeket?

Anyámék minden levelét félretették. Én is elég hamar gyűjteni kezdtem a vele kapcsolatos régi cikkeket. Később szabad válogatási lehetőségem volt Zita könyvei között, ahol dokumentumok is fellelhetők voltak. Például Wass Alberttel való levelezése, akivel 1963-tól volt kapcsolatban. Az író először Zita nővérének, Olgának írt, de később Zitával is összeismerkedtek, jó kapcsolatba kerültek, Zita ezután több estet is tartott Erdéllyel kapcsolatban és Wass műveiből.

Szeleczky_filmarchiv
Forrás: filmarchiv.hu

Ebből a gyűjtőmunkából született 2012-ben a Hit és magyarság – Szeleczky Zita élete és művészete című dokumentumkötet.

Időközben ezzel is foglalkoztam. Egyrészt elolvastam Szeleczky Zita Széchényi Könyvtárba került, hatalmas anyagának egy részét, minden korábbi levelét, meghallgattam a nekünk ajándékozott hanganyagait. Mindezek alapján készült el a Hit és magyarság című kötetem. Nekem, mint keresztfiúnak, ezt kötelességem volt megírni, hiszen amikor a rendszerváltás után már szinte évente hazajárt, sokat voltunk együtt. Élete nagy boldogsága volt, hogy évtizedek után egy filmszerepre kérte őt föl Koltay Gábor. A részletek megbeszélésére 1999 május 19-én került volna sor, érdi lakásában. Sajnos azonban elesett, combnyaktörést szenvedett, aminek következtében azon év július 12-én visszaadta lelkét teremtőjének. Nekézsenyben nyugszik. Még maradni szeretett volna, mert további feladatai, komoly távlati tervei voltak: megterveztetett egy stúdiót is, amelyben folytatta volna hanganyagainak készítését.

kultúra.hu

Elkobzott pumát fogadtak örökbe Szegeden

Egy korábban illegálisan tartott és ezért elkobzott nőstény pumát (Puma concolor) fogadott jelképesen örökbe az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége nevében David Kostelancik misszióvezető-helyettes szerdán a Szegedi Vadasparkban.

    Az amerikai földrész emlősei közül valaha a puma élt a legnagyobb kiterjedésű területen, a mérsékelt övtől a trópusokig FORRÁS: SPUTNIK/VITALIY ANKOV

A gesztussal a nagykövetség az elismerését fejezi ki a Szegedi Vadasparknak, valamint a magyar rendészeti és állat-egészségügyi hatóságoknak erőfeszítéseikért, melyet a vadon élő állatok illegális kereskedelme és a veszélyeztetett fajok védelme érdekében tesznek – közölte a diplomata.
Szegeden két fiatalnak számító pumát gondoznak. A 2015-ben született hím az angliai Exmoor Zoo-ból egyévesen érkezett Szegedre. A párja azonban elkobzott egyedként került az állatkertbe. Egy magánszemélynél foglalták le több más nagyragadozóval együtt.


Magyarországon a veszélyesnek számító vadállatok tartása szigorú feltételekhez, engedélyekhez kötött, a különösen veszélyes fajok egyedeit – így a pumákat – csak állatkertben gondozhatják. A fiatal – feltehetően szintén négyéves – nőstény tisztázatlan körülmények között került tartójához, így a természetvédelmi hatóságnak nem volt más lehetősége, mint közgyűjteményben elhelyezni az állatot.
A Szegedi Vadaspark komoly tapasztalatokkal rendelkezik a pumák tartásában, így 2017. november 21-én be tudta fogadni az elkobzott állatot. A kezdetben nagyon félénk nőstény megszokta új, eddigieknél tágasabb helyét és a párját, így remélik, idővel utódjuk is születhet.
Az amerikai földrész emlősei közül valaha a puma élt a legnagyobb kiterjedésű területen, a mérsékelt övtől a trópusokig. Az emberi települések, a mezőgazdasági területek terjeszkedésével élőhelyeinek száma csökkent. Egyedei közül sok esik a vadászat áldozatává, egyrészt, mert az indokoltnál nagyobb mértékben hibáztatják a háziállatok elejtésével, másrészt félnek tőle.
A puma akár óránkénti 50 kilométeres sebességgel is képes futni, álló helyzetből vízszintesen hat, függőlegesen 2,5 méterre ugrik, harapása pedig jóval erősebb, mint bármely háziasított kutyának. A hímek egy-másfél méteresre nőnek meg, testtömegük meghaladhatja az egy mázsát is. A kifejlett nőstények hossza 80-130 centiméter, tömege 30-60 kiló.
A puma jellemzően egyedül vadászik, zsákmányai nagy testű emlősök – szarvas, villásszarvú antilop -, de ha arra kényszerül kisebb állatokat is megeszik. Élelmüket saját vadászterületükön szerzik be, amit jól ismernek és ahol egész életüket töltik. A hímek territóriuma 250, a nőstényeké 50-150 négyzetkilométer is lehet.

MTI/

Összművészeti minifesztivál az Art Quarter Budapestben

Zenei programokkal, kiállítás-megnyitókkal, interaktív installációval, performansszal, műterem-látogatásokkal várja az érdeklődőket pénteken és szombaton az Art Quarter Budapest minifesztiválja, amelynek keretében az egész épület szabadon bejárható lesz.

Képtalálat a következőre: „Art Quarter”

   WeLoveBudapest

Fotó: Polyák Attila / WLB

 A programok a Fright Fight Flight című táncelőadást kivéve ingyenesen látogathatók – közölték a szervezők az MTI-vel.

Nem érhető el leírás a fényképhez.Sound Exhibition/facebook

Az Art Quarter Budapest kortárs művészeti központ Budafokon az egykori sörgyár épületeiben található. A minifesztiválon az egész épület szabadon bejárható lesz, így bárki benézhet a ház művészeinek műtermeibe és a kreatív cégek bázisára, emellett egy rendhagyó táncelőadás keretében az épület pincerendszere is megnyílik.

Képtalálat a következőre: „Art Quarter”

WeLoveBudapest/

Fotó: Polyák Attila / WLB

    A programok az AQB Pavilon Kávézójának megnyitójával kezdődnek, majd a házban működő Spatial Sound Institute kísérleti zenei programjain többek között elektroakusztikus kompozíciók várják az érdeklődőket.

Képtalálat a következőre: „James Wylde, egy 19. századi kartográfus”Papageno

    Szombaton a műterem- és csokoládégyár-látogatás mellett több kiállítás-megnyitót, zenei programot és performanszokat is rendeznek. A The Great Globe című nemzetközi kiállítás kerettörténetét James Wylde, egy 19. századi kartográfus által tervezett georáma, a Great Globe adja. Ez egy 20 méter átmérőjű, “konkáv” földgolyó volt, amelyet Londonban állítottak fel, és amelynek a belsejében a látogatók egy négy emeletes faszerkezeten felsétálva csodálhatták meg a gipszből készült, méretarányos geográfiai jelenségeket. Projektjükben a Great Globe történetét választják metaforának kortárs külföldi és hazai művészek.

A MeetLab, a Pro Progressione és Creative Code Budapest channeling – Art&Tech című gyűjtőkiállításán és szakmai beszélgetésén a technológiákat kreatívan használó művészeknek rendezett workshopon született projektekkel és alkotóikkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

MTI/

Nemzetközi sakkfesztivál Zalakaroson 38. alkalommal

Idén 38. alkalommal rendezik meg Zalakaroson a nemzetközi sakkfesztivált május 23. és 30. között.

Kapcsolódó kép

    Az esemény szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy egy csoportban, kilencfordulós, svájci rendszerű versenyen méri össze tudását 14 ország több mint 160 indulója.

A magyarokon kívül asztalhoz ülnek többek között kínai, indiai és ausztrál sakkozók, a mezőnyben 35 versenyző rendelkezik nemzetközi minősítéssel. A legfiatalabb résztvevő 7, a legidősebb 87 éves lesz.

Képtalálat a következőre: „sakk”

A verseny egyben magyar fiú és lány junior bajnokság.

A sakkfesztivál kiegészítő programjaként minden évben szimultánra is sor kerül a – versenynek otthon adó – Móra Ferenc Általános Iskola diákjai és egy nemzetközi sakknagymester között.

MTI/hu.depositphotos.com/Ajkai Szó

Szegedi program – Tivornya a JATE KLUBBAN – Nikita és D Session

VizsgaIdőszakot Nyitó Iszonyatos Tivornya

Nem érhető el leírás a fényképhez.

A JateLongWeekend visszatér!
Nyissuk meg a vizsgaidőszakot és vezessük le a SZEN fáradalmait közösen a JATE-ban!

Nikita/FACEBOOK

https://www.facebook.com/itsdjnikita/videos/973038669554665/?t=1

Belépő:
– Éjfélig SZTE-s diákkal ingyenes
– Éjfélig SZEN Bérlettel Ingyenes
SZTE-s: 500 Ft
Külsős: 1.000 Ft

Fellépők
– Nikita
D Session

D Session

https://www.facebook.com/djdsession/videos/2177253452303618/?t=1

MÁJUS 20. – JATE KLUB – Rozsdamaró zenekar Mély című lemezének bemutatója és táncház

Rozsdamaró: Mély

Jelenünk online világában elszokunk a természettől és az abban élő emberekhez köthető offline kapcsolatoktól. Magyar népzenénk perifériális része a pásztorzene, ahol a terelt jószágokkal együttélő őrzők az állatvilág és a természeti jelenségek hangjainak legnagyobb ismerői. Zenéjükre nagy hatással van életmódjuk, a velük élő állatvilág és munkavégzésük sajátos hangjai; például az őrzött állatok nyakában hangot adó kolompok és csengők, amiket a hagyományos tudáshoz és zenéhez hasonlóan nagyra becsülnek és óvnak napjainkig. A lemezen megszólalnak „virtigli” pásztoremberek, így Árvai Sándor, Palásti János ’Síkár’, Pál István és a pásztorhagyományt ismerő és gyakorló Lajkó Levente és Papp László.
Elmélyülésre hívunk mindenkit a természet-zene-ember világába!

20 óra a közönség érkezése
20 óra 30 perc Rozsdamaró zenekar Mély című lemezének bemutatója

Rozsdamaró zenekar
Csonka Ferenc, Lipták Dániel prímás, Nagy Gábor kontrás, furulyás, dudás, Králik Gusztáv cimbalmos, Kisgyőri Krisztián bőgős.
Énekelnek: Lajkó Levente és Papp László

A táncházat Számfira Máté és Nagy Zita vezeti.
A táncház hajnal egyig tart!

Köszönjük a Csoóri Sándor Alap és a Halmos Béla Program támogatását!

FORRÁS:: FACEBOOK/YOUTUBE