Kamerák által élesebben

Olyan kézenfekvőnek tűnik a telefon fényképezőgépét használni, hogy talán eszünkbe sem jut, hogy másképpen, más látószögből is készíthetnénk képeket. A Velencei Biennálén Magyarországot képviselő Waliczky Tamás alkotásai nemcsak szép konstruktivista művek, de filozófiai utazásra is visznek. Vajon másképp alakult volna napjaink művészete, ha más kameratípusokra lett volna nagyobb igény? Erről is beszélgettünk a művésszel.
velence_2
Fotó forrása: a biennale Facebook oldala

Velencében mindennapos a magukat fényképező, a gondolás utazásukról videót készítő turisták látványa. Szinte mindenki a telefonján keresztül nézi a várost. Mennyire valóságos, amit látnak?

Engem nagyon foglalkoztat, hogyan tudjuk kivetíteni a valóságot egy kétdimenziós felületre. Azt gondolom, hogy amit a kamerán keresztül látnak, az nem a valóság, hanem annak egy olyan leképezése, amit a kultúránk jelenleg elfogad. Ha megnézem a mobiltelefon kameráját, abból le lehet vonni egy csomó következtetést arról, hogy milyen a kultúránk, mit tart fontosnak. Például azt, hogy könnyen lehessen képet készíteni. Egy gombnyomás, és kész. Fontos az is, hogy sok emberrel legyen megosztható a kép. De el lehet képzelni egy olyan kultúrát, amelynek mások a prioritásai. Amely egyedi, másokkal meg nem osztható képeket szeretne látni. Esetleg olyan fényképezőgépeket szeretne használni, amelynek a kezeléséhez sokkal több személyes kapcsolatra van szükség. Arra gondoltam, hogy ezeket a kamerákat ilyen metaforaként használom arra, hogy milyen sokféle módon lehet látni a valóságot. Ezek ugyanis sokféle képet készítenek.

A_magyar_pavilon_az_58._Velencei_Kepzomuveszeti_Biennalen
A Magyar Pavilon az 58. Velencei Képzőművészeti Biennálén
Fotó: MTI/Mónus Márton

Nem veszélyes, hogy a valóságot egyre inkább így, a mobiltelefonok kameráján keresztül érzékeljük?

A digitális fényképezés megjelenésével nagyon megváltozott a fotográfia szerepe. Nemrég láttam egy fotókiállítást a most százéves Bauhausról. A hivatalos fotográfus két év alatt 300 felvételt készített, és ezek gyönyörűek. Manapság szerintem egy hongkongi fiatal egy nap alatt ellő ennyit. Hiszen nem kell fizetni a filmért, nem bonyolult a kamera kezelése. Ma már máshogy használjuk a kamerát, mint korábban: a használtra új megoldások is születtek. Például van egy technológia, a fotogrammetria. Ez különböző fotókból felépíti egy tárgy háromdimenziós képét. A Microsoft pár évvel ezelőtt elvégezett egy kísérletet Velencében. Rengeteg turista fényképezi a Szent Márk teret, és ezeket a képeket aztán föltöltik a netre. Onnan a Microsoft összegyűjtötte és ez alapján a szoftver háromdimenzióban felépítette a teret. A fotóink kezdik elveszíteni az egyedi jellegüket és egy közösségi aktivitássá válik a fotográfia: egymillió ember fotózza ugyanazt az épületet mindenhonnan, és ebből a számítógép összerakja az épület pontos mását. Egy amerikai tudós ilyen képek alapján készítette el a Notre-Dame háromdimenziós képét, és így tud segíteni a leégett templom újjáépítésében.

Velencei_Biennale_magyar_pavilon_1
Kiállítás a magyar pavilonban
Fotó: MTI/Mónus Márton

Említette, hogy lehetne más szempontokat is előnyben részesíteni a fotók készítésekor, mint a gyorsaságot. Az ön által a kiálltáson bemutatott 23 fantázia-kamera között van olyan, ami képes arra, hogy egyedi képeket készítsen?

Természetesen. Ezek mind nagyon mások, mint azok a fényképezőgépek, amelyeket használunk. Nehezek és nehezen kezelhetőek, érteni kell a működtetésükhöz. Mindegyik különleges képet készít. Vannak olyanok, melyeknek nagyon sok lencséjük van, nemcsak egy optikájuk, hanem több száz. Az egyik kamera mozaikképet készít, a rovarok látásához hasonlóan, a másik viszont egyesíti a sok nézőpontot, és egy építészeti axonometrikus képet készít a valóságról.

Másképp alakult volna a fotózás kultúrája a 21. században, ha ezek a fényképezőgépek használatba kerültek volna?

Lehetséges. Én manapság Ázsiában élek, és azt gondolom, hogy ha a fényképezőgépet kínai találja fel, biztosan másmilyen lenne, mint amit most használunk. Az általam alkotott kamerák mind ilyen alternatív fényképezőgépek.

tamas-waliczky_press-image2
Waliczky Tamás
Fotó forrása: ludwigmuseum.hu

Ezek működőképesek is lehetnének. A biennáléra az egyiket megépítette, a látogatók ki is próbálhatják. Amikor megalkotta ezeket a kamerákat, akkor mi volt fontosabb, az esztétikai látványuk, vagy hogy mechanikailag tökéletesek legyenek?

Mindkettő. Nagyon érdekes kihívás volt számomra, hogy ezek a masinák működjenek, technikailag tökéletesen meg legyenek tervezve, és egyben esztétikus, művészi tárgyak is legyenek.

Ön újmédiaművész, sokan úgy gondolják, hogy rajzfilmeket készít digitális technikával. Hol a különbség a két művészet között?

Van egy jó barátom, aki dokumentumfilmeket készít. Őt nem érdekli, hogyan működik a kamera, csak az, hogy felvegye, amit szeretne. A médiaművész viszont arra koncentrál, hogy milyen technikát használ: azt kérdezi, hogy miért így működik ez a gép, mi a különbség közte a hagyományos gépek között. Ilyen szempontból engem is az izgat, hogy mit lehet létrehozni a számítógépekkel, amit a hagyományos technikákkal nem.

Velencei_Biennale_MTI_1
Látogató a biennálén
Fotó: MTI/Mónus Márton

Sokak szemében a több évtizedes múltra visszatekintő médiaművészet még mindig nem számít olyan „igazi” művészetnek, mint például a festészet vagy a szobrászat. Mi lehet ennek az oka?

Sok idő kell ahhoz, hogy valami beilleszkedjen a művészeti kánonba. A 90-es években, amikor újművészetet csináltunk, a legtöbb ember azt gondolta, hogy ez valami furcsa, művészeten kívüli dolog. Ma már egyre több múzeum és galéria vásárol ilyen képeket. Szerintem pár év múlva ugyanúgy része lesz a művészetnek. Amikor elkezdtem, még csak elektronikus művészeti kiállításokon vettem részt, ma pedig már hagyományos helyszíneken, például itt, a Velencei Biennálén. Ez azt jelenti, hogy az újművészet ugyanolyan formává vált, mint a szobrászat vagy a festészet.

a_magyar_pavilon_600x450
A Velencei Biennále Magyar Pavilonja 2019-ben
Fotó: Boros Géza

Milyen érzés a Maróti Géza építész által tervezett, 110 éves pavilonban kiállítani a modern műveit?

Nagyon érdekes. Többen mondták, milyen szépen összeér a hagyományos szecessziós épület és ez a rendkívül modern, konstruktivista kiállítás. Remélem, hogy a látogatók is így érzik.

Pál Amanda

kultúra.hu

A Magyar Állami Népi Együttes bemutatója a Müpában

Jelenet a Magyar Állami Népi Együttes Ezerarcú Délvidék című táncelőadásának próbáján a Müpában 2019. május 9-én. A darabot Fitos Dezső és Kocsis Enikő koreografálásában május 10-én mutatják be. Az előadást Mihályi Gábor, Fitos Dezső és Kocsis Enikő rendezte.

MTI/Szigetváry Zsolt

DSZZS20190510011

Liam Neeson újabb akciószerepet kapott

Liam Neeson ismét akcióshősként tér vissza a filmvászonra: leszerelt vietnami veteránt alakít, aki szárnyai alá vesz egy fiút, akit egy bűnbanda üldöz – írta meg a The Hollywood Reporter.

Képtalálat a következőre: „Liam Neeson”

    A The Minuteman című filmet Robert Lorenz rendezi, aki a forgatókönyvet társszerzőként jegyzi Chris Charlesszal és Danny Kravitzcal. Lorenz korábban számos Clint Estwood-film producere volt, egyebek mellett a Titokzatos folyó, a Millió dolláros bébi és az Amerikai mesterlövész című produkciókon dolgoztak együtt.
    Lorenz Az utolsó csavar című filmmel debütált rendezőként 2012-ben. Az apa-lánya dráma főszerepét Clint Eastwood alakította, a lányt pedig Amy Adams.
    A Minuteman nemzetközi forgalmazási jogait a cannes-i filmvásáron kínálja eladásra a Voltage Pictures. A film forgatása szeptemberben kezdődik. 
    A Schindler listája című filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölt Neeson, aki idén nyáron tölti be a 67. évét, az utóbbi években számos akciófilm, köztük az Elrabolva-trilógia sztárja volt. A közelmúltban magyarázkodnia kellett, mikor Dermesztő hajsza című új filmje promóciós körútján egy interjúban félreérthetően fogalmazott, ami miatt rasszistának nevezték. Azóta többször is bocsánatot kért, de felmerült, hogy ez a hiba akár további pályájára is hatással lehet.

MTI/Variety

Sörényes farkasok születtek a Szegedi Vadasparkban

Három sörényes farkas (Chrysocyon brachyurus) született a Szegedi Vadasparkban, a ritka ragadozót már többször sikerült szaporítani a Tisza-parti város állatkertjében – közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.

    A kölyök március 10-én születtek, pénteken estek át az állatorvosi vizsgálaton, kapták meg oltásukat és egyedi jelölésüket.
A Dél-Amerikában őshonos sörényes farkas csak a Szegedi Vadasparkban látható Magyarországon. Európában csupán 142 egyede él az állatkertek nemzetközi adatbázisa szerint (ZIMS), a fajmegmentési tenyészprogram keretében.

Az állat egy németországi állatkertben
A különös megjelenésű kutyafélét több mint húsz éve tartják Szegeden. A jelenlegi párnak a tavaszi a második alma, 2016-ban született két kölyök, amelyek végül egy német és egy holland állatkertbe kerültek.
A nevüket fekete színű sörényükről kapó ragadozók inkább csak nagyságukkal emlékeztetnek a farkasokra, viselkedésük, alkatuk hosszú lábú róka látszatát kelti. A legnagyobb – 70-80 centi marmagasságú – kutyaféle ragadozó Dél-Amerika füves-bozótos térségeinek, mocsarainak lakója. A vékony, hosszú lábak előnye is főleg ezen élőhelyen érvényesül, ahogy a magas fűben keresik zsákmányukat. Járásuk is különleges, a ragadozók között szokatlanul az azonos oldalon lévő lábaikat emelik egyszerre.

Chrysocyon brachyurus - Phoenix Zoo.jpg
Élőhelyén nagy veszélyt jelent rá a vadászat, főleg régebben féltették tőle a háziállataikat, főleg birkáikat az állattartók, és farkasként irtották. Számos egyede pusztul el közutakon elütve, emellett a kutyák fertőző betegségeiben is sok elhullik. Jelenleg 17 ezer kifejlett egyede él a természetben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint.
A sörényes farkasok párkapcsolatban élnek, sűrűbben csak a párzási időszakban találkoznak, máskor egymástól függetlenül mozognak és vadásznak a területükön. A kicsik mintegy két hónap vemhesség után látják meg a napvilágot a sűrű növényzet rejtekében.

MTI/hu.wikipedia.org

Érzékeny terek címmel látható akadálymentes kiállítás a szentendrei MANK Galériában

Kapcsolódó kép

Megértési nehézséggel élők, látássérültek és mozgássérültek számára is befogadható képző- és iparművészeti kiállítás látható péntektől Érzékeny terek címmel a szentendrei MANK Galériában.

Képtalálat a következőre: „Boros Mátyás Cet”

    Testi és értelmi hátrányokkal élők elfogadása és megbecsülése áll a szentendrei MANK Galéria június 3-ig látható képző- és iparművészeti kiállításának a középpontjában – közölte a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) az MTI-vel.

Kínai székely/mediawavefestival.hu
 

A tárlaton Horváth László Kínai székely című útifilmje a kerekesszékes művész két, Kínába vezető utazását mutatja be, amelyet a gyógyulás reményében tett meg. Különleges Tarr Hajnalka képzőművész Benti bútor című paravánja, amit a látása folyamatos romlásával küzdő Papp Károlyné Bánó Judittal közösen készített közösen: a látássérült hölgy családi fotóiból szőtt paraván azt az állapotot mutatja be, ahogy jelenleg látja a vizuális világot.

Kapcsolódó képBoros Mátyás háromdimenziós rajzai/Librarius.hu


    Emellett olyan műveket is felvonultat a kiállítás, amelyek a hétköznapokból kimaradó információkat, élményeket kínálnak a hátrányos helyzetű célcsoportoknak. Mint írják, Boros Mátyás Cet című munkája egy lapszéli firka felnagyítása, amelynek gesztusai kitapinthatóak, ez egy olyan vizuális terület, amelyet a magas művészet gyakran használ, de a látássérültek felé való taktilis művészetközvetítésből kimarad.

Ádám Zsófia Koreográfiák Bolcsóra című installációjában Bolcsó Bálint zeneszerző által komponált zeneművekre mozdulnak, rendeződnek hungarocellgolyók, és így válnak a hangok ezzel érezhetővé, láthatóvá.
    A közlemény idézi Tardy-Molnár Annát, a MANK ügyvezető igazgatóját, aki elmondta, hogy azt szeretnék, hogy olyanok is megismerkedhessenek a művekkel, a művészekkel, akiknek eddig nem volt lehetőségük vagy alkalmuk erre. Az akadálymentesített kiállítás keretében azok számára is biztosítani tudják a művészet örömét, akik valamilyen testi, vagy értelmi fogyatékosság okán nem tudták ezt megtenni korábban. Hozzátette: a kiállításhoz szervezett művészetpedagógiai foglalkozásra ezúttal is várják a környék iskoláscsoportjainak a jelentkezését.

MTI/adamzsofia.hu/Szentendre.HU

A Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége közleménye

OS

Ezen a hétvégén különleges eseményre készül a Magyar Szervátültetettek Szövetsége: a világon egyedülálló módon 40 szervátültetett és 2 dializált futóból álló csapat rajtol el szombaton reggel 07 órakor Balatonfüredről,  akik váltóban szeretnék teljesíteni az UltraBalaton futás 221 km-es távját.

Várhatóan új magyar rekordot állítanak fel azok a „Hősök”, akik korábbi dializáltként vagy szervátültetettként, a világ vezető gyártójaként és szolgáltatójaként ismert Fresenius Medical Care csapatainak tagjaiként, szintidőre igyekeznek teljesíteni a május 10. és 12. között megrendezett XIII. NN Ultrabalatonon a 221 kilométeres távot. Forrás: eventyas.com

Az esemény egyúttal egy Magyar Rekord kísérlet is lesz.  A céljuk, hogy megmutassák, ők is élhetnek teljes életet, valamint hogy támogatást és adományokat  gyűjtsenek a Szövetség új életre felkészítő programjához, amely 5 év után támogatás hiányában leállt.   Van közöttük szívátültetett, tüdőtranszplantált, vese- és májátültetett és művesekezelt futó is, valamint kombinált szervátültetettek, akik közül van, aki 21 km-t fut, van aki kettőt. A csapat legfiatalabb tagja egy 14 éves veseátültetett, a leghosszabb távot egy fiatal férfi kombinált  tüdő- és májtranszplantáltként vállalta be.

“Próbált Ön már új életet kezdeni? És szó szerint értve? Amikor már nincs alternatíva, mert elfogy a levegő, vagy nem ver a szív? A szervátültetés életet ment, de az új élethez új életforma kell, és ezt meg kell tanulni. Erre készíti fel sorstársait adományokból és támogatásokból a Magyar Szervátültetettek Szövetség ingyenes Képzett Beteg Programja, melyre a sportolók gyűjtenek.
Kontaktok:
Berente Judit Magyar Szervátültetettek Szövetsége elnöke Tel: 30-634-8982
Dr. Grózli Csaba stratégiai és orvos igazgató, akik végig az esemény helyszínén tartózkodik majd  Tel: +20 458 5562
Kiadó: Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége

MTI

Nyolcvanegy éves korában találkozott először 103 éves édesanyjával egy ír nő

Több évtizednyi keresés után végül idén áprilisban találkozott először 103 éves édesanyjával egy 81 éves ír nő – adta hírül a BBC News.

Eileen Mackin

    A Dublinban született Eileen Mackent csecsemőkorában örökbe adták és 19 évesen kezdte el keresni vér szerinti édesanyját.
Macken tavaly felvette a kapcsolatot az ír RTÉ Radio 1 csatorna egyik műsorának készítőivel, hogy elmesélje történetét a hallgatóságnak.
Tavaly augusztusban aztán egy genealógus azzal hívta fel a 81 éves asszonyt, hogy megtalálta az édesanyját Skóciában.
“Amikor ezt meghallottam, semmi sem tarthatott vissza attól, hogy felkeressem őt” – idézte fel a háromgyerekes Eileen.
Az asszony áprilisban utazott el Skóciába, ahol csaknem hatvan évnyi keresés után végre találkozott édesanyjával, Elizabethtel, aki szombaton lesz 104 éves.
“Ő a legszebb nő a világon, csodálatos családdal, akik nagy szeretettel fogadtak engem” – mondta el a találkozót követően Eileen a rádióban. Hozzátette: “azt mondtam neki: +tudod, én a lányod vagyok+, ő pedig felnézett rám és megfogta a kezemet”.
Eileen, aki azt is megtudta, hogy van két fiú féltestvére, elmondta, az édesanyjával való találkozó olyan boldogságot okozott számára, amelyről soha még csak nem is álmodott.

MTI/bbc.com

Cselgáncs vk – Karakas Hedvig bronzérmes Bakuban

Kapcsolódó kép

Bronzéremmel zárt Karakas Hedvig a cselgáncsozók olimpiai kvalifikációs világkupa-sorozatának bakui állomásán, pénteken.

    Az azeri fővárosban zajló Grand Slam-viadal nyitónapján a világ- és Európa-bajnoki harmadik magyar dzsúdós az 57 kilogrammos kategóriában azeri, belga és mongol riválison túljutva került a legjobb négy közé. A BHSE versenyzője – a viadal honlapjának eredményközlője szerint – az elődöntőben alulmaradt a későbbi győztes Rafaela Silvával, a brazilok 2016-os olimpiai bajnokával szemben, a bronzmeccset azonban megnyerte a kínai Tien Hung-csie ellen.
A szintén pénteken tatamira szólított Szabó Csaba (60 kg) és Pupp Réka (52) első mérkőzésén kikapott, s helyezetlen maradt.

MTI/jochapress.hu

U17-es labdarúgó Eb – Százszázalékos maradt az oroszokat is legyőző magyar csapat

A magyar válogatott 3-2-re nyert az orosz csapat ellen az írországi U17-es labdarúgó Európa-bajnokság pénteki játéknapján, így százszázalékos teljesítménnyel jutott tovább.

    Preisinger Sándor szövetségi edző együttese úgy várhatta a pont nélkül álló oroszok elleni találkozót, hogy már korábban bebiztosította csoportelsőségét.
A magyarok a 20. percben hátrányba kerültek, de Németh akcióból, valamint Major büntetőből szerzett találatával fordítani tudtak. Az oroszok a hajrában Mutalijev révén kiegyenlítettek, majd a 90. percben kétszer is a kapufát találták el, a győztes gólt azonban Németh révén mégis a magyarok szerezték, akik így harmadik csoportmérkőzésüket is megnyerték.


Az U17-es válogatott a jövő hétfői negyeddöntőben a D csoport második helyezettjével – Olaszországgal vagy Spanyolországgal – csap össze, győzelme esetén pedig biztosan kvalifikálja magát az őszi, brazíliai világbajnokságra.


A kontinensviadalon 16 válogatott vesz részt, a döntőt május 19-én rendezik. A négy csoportból az első két-két csapat jut a negyeddöntőbe, a torna első öt helyezettje pedig szerepelhet a vb-n.


U17-es Eb, C csoport, 3. forduló:
Magyarország-Oroszország 3-2 (1-1)
—————————–
gól: Németh (34., 94.), Major (71., 11-esből), illetve Sapovalov (20.), Mutalijev (87.)

a másik mérkőzésen:
Portugália-Izland 4-2 (1-1)

A csoport végeredménye: 1. Magyarország 9 pont, 2. Portugália 6, 3. Izland 3, 4. Oroszország 0

kedden játszották:
Magyarország-Izland 2-1 (1-0)
Portugália-Oroszország 2-1 (1-0)
szombaton játszották:
Magyarország-Portugália 1-0 (0-0)
Izland-Oroszország 3-2 (3-0)

MTI/origo.hu

Egy 2624 éves amerikai mocsárciprus az Egyesült Államok keleti felének legidősebb ismert fája

Képtalálat a következőre: „amerikai mocsárciprus”

Egy legalább 2624 éves amerikai mocsárciprus (Taxodium distichum) az Egyesült Államok keleti felének legidősebb ismert fája – közölték kutatók az Environmental Research Communications című folyóiratban publikált tanulmányukban, amely szerint az észak-karolinai mocsárvidéken felfedezett növénymatuzsálem egyike a világ legidősebb, ivaros módon szaporodó fáinak.

    Képtalálat a következőre: „amerikai mocsárciprus”A kutatók akkor bukkantak rá a különleges fára, amikor évgyűrűket tanulmányoztak az állam dél-keleti részén futó Black River mellékfolyó men-tén, hogy feltárják Észak-Amerika keleti felének klímatörténetét. A fák korán kívül az évgyűrűk szélessége és színe ugyanis arról is árulkodik, hogy mennyire volt csapadékos vagy száraz egy adott év – írja a LiveScience című ismeretter-jesztő hírportál.
A területen végzett korábbi terepmunkálatok-ból a szakemberek már tudták, hogy a térség ad otthont az Egyesült Államok egyik legöregebb amerikai mocsárciprus-csoportosulásának. A ku-tatók korábban számos 1000 és 1650 év közötti fát azonosítottak a területen.

A most felfedezett 2624 éves amerikai mocsárcipruson vagy más néven fésűs mocsárcipruson kívül egy 2088 éves példányt is találtak, és a szakemberek szerint nagyon valószínű, hogy a csaknem 100 kilométer hosszan futó Black River mentén még jó néhány 2000 évnél idősebb fa magasodik.
A tanulmány szerint az amerikai mocsárciprus immár bizonyítottan a Föld legöregebb ismert, vizenyős területen élő fafaja, és ötödik helyen áll az ivaros módon szaporodó, legöregebb fák világranglistáján. (Az egyetlen egyedről, ivartalan szaporodással létrejött növények – klónok -, amelyek az anyanövénnyel teljesen azonos genommal rendelkeznek, több tízezer évig is elélnek.)

Kapcsolódó kép
A kutatók szerint a most felfedezett ősi fák védett területen élnek, ám a fennmaradásukra mégis így is fenyegetést jelent a folyó más szakaszain zajló fakitermelés és egyéb munkálatok, valamint az ipari környezetszennyezés és a klímaváltozás.

MTU/Wikipédia