Kiállok érted!

Szegénység, kiszolgáltatottság, szeretethiány, és az ebből fakadó sebek – a Láthatatlan Csoport és a K. V. Társulat közös előadásában a Kiállok érted című színházi előadást mutatták be április 30-án a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. A darab a fiatalokat szólítja meg, amelyhez egy feldolgozó program is párosul. Az előadást Romankovics Eda rendezte, és a Névtelen Utak Alapítvány támogatta.

Az 55. előadást megélt Kiállok értedet elsősorban gyermekotthonokban játsszák immár 3. éve. Határon túl eddig Temesváron, Komáromban és Zentán mutatták be. A darabot egyéves kutatómunka előzte meg, amely során a színészek az esetmunkák megismerésén túl szakemberekkel és volt áldozatokkal is konzultáltak. Az előadás prevenciós céllal készült, amely hűen bemutatja a prostituálttá válás és az emberkereskedelem folyamatát.

– Több olyan jelenet van az előadásban, ami felkavaró lehet – mondta Feuer Yvette az előadás elején. – Azt gondoljuk, hogy arról a témáról, amiről az előadás szól, fontos beszélni, mert tabutéma, és rengeteg fiatalt érint.

A darab a Nyíregyházáról Budapest felé tartó Intercity első osztályán játszódik, a 16 éves Sunny (Kőszegi Judit), a gyermekotthonból szökött leány új életet akar kezdeni Hollandiában, ahová a terv szerint barátnőjével, a 18 éves Kittyvel (Háda Fruzsina) utazik. Útközben Sunny megkéri Kittyt, hogy mondja el kedvenc meséjét a hányattatott sorsú cigánylányról, Marlenkáról. Marlenka tragédiájában Sunny élete vetítődik le. A történet felháborítja útitársukat, Eleonórát (Urbanovics Krisztina), aki értetlenül áll azelőtt, hogy olyan témák, mint a családon belüli erőszak vagy a prostitúció, hogyan szövődhetnek egy mesébe. Sunny és Kitty viszont Eleonórát nem értik, hiszen az intézetben nevelkedett leányok napi szinten találkoztak abúzussal. A vonaton Kitty találkozik a volt nevelőjével, Ildikóval (Feuer Yvette), akinek azt hazudják, hogy egy budapesti McDonald’sban fognak dolgozni. Itt derül ki a szörnyű igazság, hogy a két fiatalra prostitúció vár, amit segítőkész útitársuk, Eleonóra – minden igyekezete ellenére – nem tud megakadályozni. Az út végén már várja a két lányt Kitty barátja és futtatója (Hajmási Dávid), aki csupán pénzt remél kapcsolatából. Egy alapítvány segítségével Sunny 1 évvel később, megtörten kerül vissza a gyermekotthonba.

Az elsősorban fiatalokat megszólító darabot feldolgozó program követte, amelyen a résztvevő diákok feltehették kérdéseiket a színészeknek. A két csoportban zajló fórumon a középiskolások a prostituálttá válás és az emberkereskedelem témakörét járták körül.

Az előadást támogató Névtelen Utak Alapítvány a bántalmazást elszenvedőknek és függőségben lévőknek nyújt segítséget. Az alapítvány programjának célja bántalmazásból és/vagy függőségből való felépülés,
valamint munkahelyen való elhelyezkedés és továbbtanulás segítése. A társulat következő előadása Beregszászban, az Ablak, május 6-án lesz látható a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma

Kárpátalja.ma

„Ez a föld az enyém” – szólt a dal Párkányban

Írta:

A Kormorán Párkányban (Fotó: Csáky Pál, facebook)

Május elsején színes majális volt Párkányban is, melyet a művelődési ház szervezett. A nap folyamán gyermekeknek és felnőtteknek szánt programokból válogathatott a közönség.

Délután fellépett a párkányi születésű Szekér Gergő is, aki a legutóbbi X faktor sikeres versenyzője volt. Sok-sok szurkolója tapsolt neki megérdemelten a szülővárosában. Műsorát követte az esti program, a fergeteges Kormorán-koncert a sétálóutca szabadtéri színpadán.

Nem véletlen, hogy itt és most… Mert nincsenek véletlenek. Egy héttel a városkába erőszakkal behozott, kedélyeket borzoló Štúr-szobor felállítása előtt zengett a dal, lengett a magyar és a felvidéki zászló.

A koncert a magyar himnusszal kezdődött, majd az ismert régi és új Kormorán-dallamok csendültek fel nagy taps kíséretében.

Csáky Pál és Szabó Eugen, Párkány polgármestere a közönség soraiban (Fotó: Csáky Pál, Facebook)

Vadkerti Imre a legnépszerűbb dalaikkal üdvözölte a Felvidék  és Párkány közönségét. S a megérdemelt vastaps sem maradt el a hálás közönség részéről. Hazádban nem lehetsz idegen, Magyar Golgota,… amit ismert a közönség, együtt énekelte velük, mert érezte, ez most ebben a városban nagyon nekik szól. Vendégként jelentették be az oroszkai tehetséges középiskolás diákot, ifj. Zsákovics Lászlót, aki már a délutáni majális programjában is szerepelt. A zenekar tagjaival énekelte az egyik legnépszerűbb dalukat, kissé zavarban bátortalanul ugyan, de csodálatos hanggal.

Jimmy a színpadról Csáky Pál EP-képviselőt is üdvözölte, aki szintén végig ott volt a koncerten. Köbölkútról érkezett a kora esti órákban, s volt lehetősége beszélgetésre is, többek között a párkányi polgármesterrel, Szabó Eugennel is szót váltottak.

A koncert zárásaként a közönség már állva énekelte a legkedveltebb és legismertebb számot a Honfoglalás című filmből. A vastaps után újra felzengett a magyar és a székely himnusz is. Jó volt együtt énekelni, magyarnak lenni itt, ebben az ősi magyar kisvárosban.

Ez a koncert mintegy intő jelként szolgált a május 12-i, a várost és saját nemzetét is megalázó emlékműállítás előtt.

Az első szlovákiai magyar hírportál

Az írás eredetileg a felvidek.ma oldalon jelent meg.

Egy tragikus magyar szívdobbanás a komáromi áttörés századik évfordulóján

(Fotó: Gubík László, facebook)

Idén május elsejétől  zarándokhellyé válhat a Duna jobb partján, a vasúti híd déli hídfőjénél elhelyezett  Emlékkereszt, amely a „Magyarország területi épségéért életüket áldozottakra” hívja fel az utókor figyelmét.

A komáromi áttörés 1919. május elsején történt, miután 1919. január kilencedikén a csehszlovák hadsereg két legionárus százada bevonult az akkor még egységes Komáromba. Abba a városrészbe, amely a folyam bal partján fekszik.

Az egy évszázaddal ezelőtti május elsején több mint száz komáromi, tatabányai, tatai és győri hős próbált kiállni a két Komárom egysége mellett, hasonlóan balassagyarmati, soproni, somoskőújfalui testvéreikhez, akiknek sikerült hazájuk területén maradniuk.

A komáromi áttörési kísérlet sajnos fegyveres konfliktussá váló tömegmészárlásba torkollott. Az idegenek kihasználták, hogy az első világháború utáni zűrzavarban, a Tanácsköztársaság vezetői árulásának köszönhetően  szabad préda lett a történelmi haza földje: nem volt, aki megvédje. Így esett el száznál is több magyar hős a lélekben ma is egységes Komáromban;

ezért őrzi önfeláldozásuk, hazaszeretetük, helytállásuk emlékét szerda óta a  hatalmas kereszt, Bruncz János dél-komáromi fafaragóművész alkotása.

Napjainkban  is  két országban fekszik ugyan Komárom, de egyre nyilvánvalóbb az összetartozása. Aki felkeresi az Emlékkeresztet, a Duna-part magasából kigyönyörködheti magát az épülő, jövőre forgalomba kerülő, korszerű új hídban, amely két, egymás felé közelítő kéz látványaként is felfogható.

Az Emlékkereszt előtt állva az is felvillan a szemlélő tudatában, hogy napjainkban is akadnak még, akik elárulnák nemcsak a hazájukat, hanem akár Európát is! Lehet, hogy sohasem derül ki: a tudatlanság, a gyűlölködés vagy a kapzsiság, a pénzszerzés vágya alakítja-e gyilkos életszemléletüket?

Annyi bizonyos, hogy az eltelt száz esztendő alatt sem változott  a helyzetünk: a magyarság ma is Kelet és Nyugat között, a tűzvonalon fekszik.

Az Emlékkereszt ezért nem csak az évszázada elesett hősök emlékére hívja fel a figyelmet. A kereszt eszünkbe juttatja azt a kozmikus eseményt is, amely az emberré vált Isten megjelenése volt.

Krisztusunk  köntösben, saruban, fegyver nélkül érkezett közénk, hogy megmutassa  számunkra a boldogulás egyetlen útját: a békét. Tanítását követve remélhetjük, hogy a magyarság és az emberiség sok-sok „tragikus szívdobbanása”,  mint amilyen a száz esztendővel ezelőtti  áttörés is volt,  már csak emlékként él tovább, mert egyre több lesz az összetartozást szolgáló híd.

És végezetül álljon itt a történelmi egyházak részvételével megvalósult gyönyörű ünnepség néhány szereplője: védnökség és avatóbeszéd: Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Történelmi áttekintés: Popély Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Köszöntők: Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke; Czita János alpolgármester. Közreműködtek: Tolcsvay Béla és Boráros Imre Kossuth-díjas művészek. Az ünnepségen megjelent Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere, Molnárné dr. Taár Izabella, a Komáromi Járási Hivatal, illetve Nemes Andrásné, a Kecskés László Társaság elnöke; Hamrák Zsófia, a Komáromi Önkormányzat tanácsnoka és Knirs  Imre, a révkomáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke, valamint sokan, lelkes és felelősségtudó magyarok. Szervezők: az Endresz Csoport Egyesület, (Dél-Komárom); az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás; (Révkomárom) és Komárom Város Önkormányzata.

Az első szlovákiai magyar hírportál

A cikk eredetileg a felvidek.ma oldalon jelent meg

Kép, szöveg, Budapest

A Budapest100 idén kilencedik alkalommal irányítja a figyelmet a minket körülvevő épített környezet értékeire, az épületek és lakóik történeteiből kirajzolódó városi emlékezetre. A fesztiválhoz a Fiatal Írók Szövetsége és a B32 Galéria és Kultúrtér egy közös, kétnapos programmal csatlakozik május 3-én és 4-én.
budapest100
Forrás: sozialmarie.org

Szilágyi Zsófia pénteki előadása időutazásra hív: a 30-as és 40-es évek irodalmának Budapest-reprezentációjáról ad átfogó képet, különös tekintettel Móricz Zsigmond Bauhaus-rajongására. Ezt követően Térey János és Poós Zoltán beszélgetnek a kilencvenes évek underground irodalmi és klubéletéről.

A pénteki program záróeseményén Gáti György Budapest-sorozatát a FISZ tagjai „fordították le” novellákra és versekre, ezeket a Nézőművészeti Kft. színészei, Scherer Péter, Katona László és Simkó Katalin olvassák fel az ez alkalomra születő produkcióban.

budapest_immersion_-_gati_gyorgy
Gáti György: Budapest Immersion
Forrás: sajto-foto.hu

Szombaton délután 4-kor Zeke Gyula Kávéházak és eszpresszók Budapesten című előadását hallgathatjuk meg, majd Budapest, a kortárs címmel ad elő Hermann Veronika és Smid Róbert a kortárs magyar szerzők Budapest-képéről.

A mai magyar filmsorozatok Budapestje a témája annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyen Gelencsér Gábor, Gyárfás Dorka és Huber Zoltán vesz részt.

grecsokollar-original-89312
A greCSÓKOLlár formáció
Forrás: jegy.hu

Szombaton fél 8-kor nyílik kiállítás a MOME hallgatóinak Bauhaus-stílusú illusztrációiból a Bortnyik Sándor tervezte Uj francia költők című kötethez. A rendezvényt Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László greCSÓKOLlár című zenés irodalmi estje zárja.

Az esemény programjai ingyenesek.

Helyszín: B32 Galéria és Kultúrtér (1113 Bp., Bartók Béla út 32.)

kultúra.hu

Talány Akusztik: Ady-puzzle Albertirsán

A Belvárosi Fesztiválról, az Óbudai Társaskörből és a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban működő Legendák Színházából is ismert Talány Akusztik május 2-án Albertirsán, a Móra Ferenc Művelődési Házban ad koncertet a település híres szülötte, az elkötelezett pedagógus Tessedik Sámuel, és a 100 éve elhunyt Ady Endre tiszteletére.
 
Korponay_Zsofi

Az Újnyugat Irodalmi Kör Legendák nyomában-előadásain alakult formáció Szabó Zoltán Attila (költői nevén: Schwalm Zoltán) verseit zenésíti meg, Az együttes zeneszerzője: Zöld Csaba, aki a Madách Színház őszi szuperprodukciójában (Once / Egyszer…) ugyancsak látható lesz.

A Talány Akusztik énekesnője: Korponay Zsófi, gitáros-énekese: Blazsovszky Ákos. A ritmusszekcióért Németh-Szabó Tamás felel. A produkció igazi kuriózummal is szolgál: elhangzik majd ugyanis az Ady-puzzle, amely a jelen és a múlt között egyfajta „párbeszédet” képző játék, kortárs válasz, avagy: kollázs; amellyel Zöld Csaba idézi elénk a 100 éve elhunyt költőgéniuszt.

Amikor a gyerek alszik

Május 5-én, vasárnap 13 órakor mutatják be Klenyászki Csilla: Pillars of Home című anyák napi fotókönyvét a Capa Központban, amely az azonos című sorozat képeit tartalmazza.
nr76
Pillars of Home
Forrás: Capa Központ

Pillars of Home kilencvennyolc „egyensúly-szobrot” ábrázoló fényképe Klenyánszki Csilla fotográfus saját otthonában készült, azokban a harmincperces idősávokban, amelyekben a kisfia éppen aludt. A bébi bioritmusa által megszabott munkafázisokban rövid időre a nappali, a konyha, a hálószoba, sőt még a lépcső is műteremmé vált. Ezekben a szobákban épültek a fotókon látható ideiglenes, folyton billegő installációk, amelyek azt szimbolizálják, hogyan tud egy anya egyensúlyozni a legfontosabb teendői között.

Pillars of Home című könyv anyák napi bemutatóján az alkotóval, valamint Fabricius Anna fotográfussal és a kötet tervezőjével, Bogyó Virággal beszélget Mucsi Emese, a Capa Központ kurátora.

A könyvbemutató alatt gyerekfoglalkozást is tartanak, amely során a kicsik a Pillars of Homeihletésében készíthetnek mini „egyensúly-szobrokat”. A foglalkozást Somogyi-Rohonczy Zsófia művészettörténész tartja az 1–12 éves gyerekeknek.

kultúra.hu

Vegyél hangszert a kezedbe!

Harmincadik állomásához érkezik Szentendrén az NKA Hangfoglaló Program Hangszert a kézbe sorozata, amelyen mintegy száznegyven különböző hangszert és zenei eszközt lehet kipróbálni. A különleges tárlatnak szombat estig a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár ad otthont Szentendrén.
bajnai_andrasi_R

Amikor öt évvel ezelőtt elindult a Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program (még Cseh Tamás Program néven), az NKA kollégiumban kitaláltunk egy zenészi életpályamodellt, amihez a pályázatainkat igazítani lehet. Két éven belül kiderült, hogy nem elég akkor megfogni a kezdő zenészek kezét, amikor már hangszer van benne, és olyan szinten játszanak, hogy akár a színpadra is fel mernek állni. Sokkal előbb, már a könnyűzenei oktatásban is szerepet kell vállalnunk. Sőt, azt is, hogy minél több gyereknek és felnőttnek legyen lehetősége hangszereket kipróbálni, azaz kedvet kapni a zenéléshez, a zenetanuláshoz – mondta el Bajnai Zsolt, az NKA Hangfoglaló Program Kollégiumának vezetője.
190501-HAK5
Már a könnyűzenei oktatásban is szerepet kell vállalni.

Az első Hangszert a kézbe rendezvényt 2017 februárjában, Szolnokon rendezték. Előtte az NKA Hangfoglaló Program Kollégiuma a Hangszeresek Országos Szövetségének (HANOSZ) írt ki meghívásos pályázatot nyolc állomás lebonyolítására. Ők nemcsak a megfelelő szakmai tudással rendelkeztek, de azt is vállalták, hogy a kiállításhoz szükséges hangszereket a tagjaik kölcsönzik. A hét megyeszékhelyet és a fővárosi Várkert Bazárt érintő kiállításokon kiderült, hogy a szervezők elképzeléseit messze meghaladja az érdeklődés, hiszen a 29 kiállítási napon közel harmincezren próbálták ki a gitárokat, basszusgitárokat, ütősöket, billentyűsöket, elektronikus eszközöket és stúdióberendezéseket.

andrasik
Andrásik Remo

A kiállítás különlegessége, hogy a bolti kínálatból sokszor hiányzó hangszereket is ki lehet próbálni – ráadásul a hangszerboltokban sem lehet csak úgy egy gitárt a nyakunkba akasztani –, emellett a hangszerekkel utazó zenészek, zenetanár szakemberek is segítik az érdeklődőket. Rendhagyó zeneórákat is tartunk, ahol zenéről, könnyűzenéről, a hangszeres muzsikálás öröméről beszélünk egy kicsit máshogy – mondta el Andrásik Remo, a HANOSZ főtitkára, egyben a Hangszert a kézbe rendezvénysorozat főszervezője. Ezek a kiállítások nemcsak a látogatóknak fontosak, de a könnyűzenei szakmának is, hiszen kutatás bizonyítja, hogy a jövő tudatos zenei vásárlói azokból lesznek, akik maguk is zenélnek vagy zenélni tanulnak. Márpedig aki felkeres egy Hangszert a kézbe kiállítást, nagy eséllyel kedvet kap a muzsikáláshoz – tette hozzá.

190501-HAK2
A jövő tudatos zenei vásárlója azokból lesz, aki maguk is zenélnek vagy zenélni tanulnak.

Az első nyolc sikeres állomás után a Hangfoglaló Program félévente írt ki újabb meghívásos pályázatokat a HANOSZ számára, hogy minden megyébe eljuthasson a kiállítás. Tavaly ősz óta pedig az a cél, hogy a megyeszékhelyek mellett a kisebb városok művelődési intézményeiben is ki lehessen próbálni az állandóan utazó, körülbelül 140 hangszert. Debrecenben és Egerben már kétszer is járt a kiállítás, mivel az ottani intézmények az első rendezvények sikerét látva saját költségükön hívták vissza egy évvel később a hangszereket.
Nagyon sok múlik a kiállítást befogadó intézményeken, hogy ők mennyire tudják megmozgatni a települést. A tizennyolcezres Balassagyarmaton három és félezer látogatónk volt, a legutóbbi helyszínen, Törökszentmiklóson pedig annyian jelentkeztek, hogy a végén már nem is tudtunk mindenkit fogadni – árulta el Andrásik Remo, aki elmondta azt is, hogy az eddigi 29 helyszínen több mint hetvenötezren próbálták ki a hangszereket. Nemcsak iskolások, hiszen sok szülő is eljön a gyerekei élménybeszámolója után, sőt Gyöngyösön egy idősek otthonából is érkezett több tucat látogató.

190501-HAK6
Az eddigi 29 helyszínen több mint hetvenötezren próbálták ki a hangszereket.
A Novák Katalin család- és ifjúságügyekért felelős, valamint Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár fővédnöksége mellett létrejött Hangszert a kézbe kiállítás 30. állomásának a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár ad otthont, ahol csütörtöktől szombatig, reggel nyolctól este hatig várják a látogatókat. Szentendre után pedig Gyál és Dunaharaszti lesznek a következő állomásai a sorozatnak, ami ősszel folytatódik.

Verseghi-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere a Kultúra.hu kérdésére, hogy milyen eredményeket hozhat a kezdeményezés, elmondta: Szentendrén komoly hagyománya van a zenetanulásnak, elég csak az itt működő, közel ezer diákkal rendelkező zeneiskolára gondolnunk. Kitért rá, hogy a legváltozatosabb hangszerekkel ismerkedhetnek meg a diákok, és ha a későbbiekben nem is zenei pályán mennek tovább, a zenetanulás mindenképp hozzájárulhat a fejlődésükhöz.

kultúra.hu

Százhét évig lappangott a kubista remekmű

Több mint száz év lappangás után került elő a belgiumi Bruges-t ábrázoló Dénes Valéria-kép, amelyet a Virág Judit Galéria többek között Gulácsy Lajos, Kádár Béla, Scheiber Hugó és a londoni Tate Modernben hamarosan önálló kiállítással jelentkező Maurer Dóra alkotásai mellett bocsát árverésre május 15-én a Budapest Kongresszusi Központban.

denes_valeria

Dénes Valéria festőművész életművéből alig több mint egy tucat festményt ismerünk, éppen ezért ha egy műve felbukkan a műkereskedelemben, akkor az általában 30-50 millió forintért talál gazdára. Galimberti Sándor második felesége a 20. század első felének legdrágább magyar festőnőjének számít.

A százhét év lappangás után előkerült, Bruges-t, a belga kisvárost ábrázoló monumentális festmény minden kétséget kizáróan az életmű legkiemelkedőbb darabja. A szakértők véleménye szerint talán évtizedenként egyszer bukkanhat elő az ismeretlenségből a magyar festészetet gazdagító, hasonló kaliberű remekmű.

Denes_Valeria_-_Roofs_in_Paris_ca_1912
Dénes Valéria: Párizsi háztetők, 1912 körül

A csúcsdarab, amely felvillantja a torzóban maradt életmű elementáris erejét, a fauvizmus és a kubizmus szintéziseként jött létre. A felülnézetből megfestett mű, amely egyúttal a legnagyobb magyar kubista képnek tekinthető, átírja az eddigi ismereteinket a magyar kubizmusról.

1914-ben a Nemzeti Szalonban Dénes Valéria hetvenhét képet állított ki. Az első világháború kitörése után a házaspárnak menekülnie kellett Franciaországból, párizsi műtermükben maradt képeiket a francia rendőrség lefoglalta. 1915-ben tragikus körülmények között elhunytak, életművük megmaradt darabjai Dénes unokanővéréhez, a MA és a Nyugat holdudvarához tartozó Dénes Zsófiához kerültek, közülük 1944-ben huszonyolc mű bombázások áldozatául esett.

A festményt a Virág Judit Galéria kiállításán lehet megtekinteni május 2. és 14. között. Az árverést május 15-én a Budapest Kongresszusi Központban rendezik.

kultúra.hu

Hol van a sehol?

Van abban valami jelképes, hogy éppen ötven évvel ezelőtt jelent meg Bodor Ádám Kossuth-díjas író első novelláskötete A tanú címmel, amelyet azóta könyvek sokasága követett. A Sehol című új novelláskötete hét elbeszélést tartalmaz, melyek a fülszöveg szerint abszurd balladák. A könyvfesztiválon Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője igyekezett vallomásra bírni a köztudottan szűkszavú szerzőt új munkájáról.
Bodor_Konyvfesztival
Bodor Ádám, Szegő János, Pataki Ferenc
Fotó: litera.hu/Pozsonyi Janka

A beszélgetés során elhangzott, hogy a kötet nem csupán új szövegeket tartalmaz. A kezdetekkor az volt az írói koncepció, hogy egy könnyedebb hangvételű mű szülessen, amely időnként összekacsint az olvasóval. Az írás folyamán azonban Bodor Ádám rájött, hogy ez a stílus nem a sajátja, ezért változtatott rajta. A kötetben szereplő első és negyedik történet hangvétele eltér a megszokottól. Bodor véleménye szerint akkor ír jól a szerző, ha közben nem gondolkodik különösebben a történet vezetésén.

Bár a fikció és a valóság mindig az íróasztalán dől el, előfordult már vele, hogy egy elképzelt helyszínéről kiderült, hogy a valóságban is létezik. Ugyanez történt emberek egy bizonyos csoportjával is, akik később kérték, hogy írja át történetüket a valóságnak megfelelően. Ő természetesen visszautasította a kérésüket.

Berlinben élt, amikor az ottani telefonkönyvben rátalált egy Mukkerman nevű személyre, akit a Sinistra körzet című művében fiktív alakként nevezett el így. Örömmel hívta fel a könyv szerkesztőjét és újságolta el felfedezését, ugyanis a közös munka során a szerkesztő határozottan állította, hogy így bizony nem hívnak senkit, és arra szerette volna rábírni a szerzőt, hogy változtassa meg a szereplő nevét.

Sehol

Arra a kérdésre, hogy az eddigi írásokat jellemző E/1-es elbeszélési mód most miért változott egyes szám harmadik személyre, a szerző elmondta, hogy általában kerüli az alanyiságot a szövegeiben, nem szereti, hogy konkrét személyekre vonatkoztatható áthallások legyenek bennük. Az ÉN-t a tárgyilagos leírásokban mintegy ellensúlyként használja, bizonyos írások pedig kifejezetten igénylik ezt a fajta megszólalást, és ezzel az író könnyebben fér hozzá a mögöttes tartalmakhoz.

A beszélgetés kitért arra, hogy lényegesek-e a novellák helyszínei, illetve az is szóba került, hogy hol tartózkodik általában a szerző, amikor ír. Megtudhattuk, hogy a novellák többnyire Budapest belvárosában születnek, a helyszínek szempontjából pedig felbukkannak rokon elemek a művekben. Pitvarszk például egy olyan irodalmi város, amit Bodor Ádám kezdett felépíteni a novelláiban. Az általa kitalált helységnevek akár földrajzi kutatás témáját is képezhetnék. Táj szempontjából Máramaros a szíve csücske, sok minden innen indul ki a történeteiben.

Szegő János szóba hozta, hogy nem csak kitalált színterek, de kitaláltnak tűnő ételek is felbukkannak a novellákban – ilyen például a podlenka. Bodor Ádám elárulta, hogy ebben az esetben valós ételről van szó, és még a receptet is megosztotta a hallgatósággal. A közönség lelkesen jegyzetelt, amikor a fánkszerű tészta savanyú káposztával, csípős túróval és kolbásszal való megtöltését ecsetelte a szerző.

bodor-adam._2
Fotó prae.hu/Bach Máté

A Bodor Ádám írásaira jellemző dramaturgia a szerkesztő szerint még tökéletesebbé válik a Sehol novellakötetben. Véleménye szerint az író kis időzített bombákat helyez el a szövegben, melyek idővel felrobbannak. Bodor Ádám kiemelte, hogy egy kósza neutronra szükség van ahhoz, hogy ezek a bombák felrobbanhassanak. A banális helyzetek például ilyenek, de ezeket a bizonyos neutronokat nem tudatosan helyezi el a szövegekben.

Szegő János arra hívta fel a figyelmet, hogy Bodor Ádám írásai idővel egyre tömörebbek, zártabbak, miközben szereplői beszédesek maradnak. A szerző úgy válaszolt, hogy számára az irodalom arról szól, hogy a legképtelenebb dolgokat is el lehet hitetni bizonyos eszközökkel – ebben a folyamatban kiemelt jelentősége van a beszédnek és a párbeszédnek.

Bodor Ádám a beszélgetés végén kitért az elől a kérdés elől, hogy min dolgozik most, mert véleménye szerint nem szerencsés a jövőben megszülető írásokról beszélni. Pataki Ferenc színművész olvasott fel a könyvből egy olyan részletet, mely érzékletesen adta vissza az írások hangulatát, és igazi kedvcsináló volt a mű elolvasásához. Bár addigra a hallgatóság nagy része már kezében tartotta a Sehol című kötetet, és türelmetlenül várta, hogy dedikltathassa a szerzővel.

Rácz Anna

A cikk eredetileg a kultúra.hu oldalon jelent meg.

A jó történet tükör

A Mindenki Oscar-díjas rendezője egész estés tévéfilmet forgatott az ötvenes évekről a mecenatúraprogram támogatásával. Az ősszel debütáló Foglyok alapja egy abszurd, de igaz történet. Deák Kristóf új filmjéről, a kollektív önismeretről és álmai történelmi sorozatáról mesélt.
deakk
Fotó: Brozsek Niki / Médiatanács

Rendezői munkáid mellett sokat dolgoztál vágóként is. Ez egy tudatos építkezés része, vagy egyszerűen egy párhuzamos munka?

Abszolút tudatosan szegődtem el vágónak. A Szabadság, szerelem forgatásán Goda Krisztina asszisztenseként, majd, az utómunka supervisoraként ébredtem rá, mennyire meghatározó munkafolyamat a vágás. 2007-ben elkezdtem vágóként is dolgozni, és azt hiszem, ez sokat ad ahhoz, hogy rendezőként is tudatosabb legyek, hogy már a forgatás közben is pontosan tudjam, hogyan lesz majd összevágva, amit felveszünk. A színészek és a stáb is jobban bízik egy olyan rendezőben, aki tudatosan irányítja a munkát, nem kér felesleges dolgokat, és aki tisztán látja maga előtt a végeredményt. Ebben a vágói tapasztalat nagyon sokat segített.

deak
Deák Kristóf a Mindenki szereplőivel
Fotó: MTI

Kívülállóként úgy képzelem, hogy egy rövidfilmnél még fontosabb és látványosabb a vágói munka, mint a nagyjátékfilmben, ahogy egy novellában is hangsúlyosabb egy-egy mondat szerepe, mint egy nagyregényben, mert a történetből arányosan nagyobb súly nehezedik rá.

Ez így igaz, bár annyiban korrigálnám a hasonlatot, hogy az én szememben a rövidfilm egy egypercesnek vagy egy versnek felel meg. A nagyjátékfilm a novella, a regény pedig a sorozat.

Ha megnézzük a regények adaptációit, azt látjuk, hogy egy mozifilmbe nagyon nehéz egy regényt betuszakolni, útközben el is vész a lelkük. Közben pedig a sorozatok is elkezdték hozni a mozifilmek színvonalát, egy sokkal jobb formát nyújtva a regényadaptációknak.

alegjobbjatek_werk_brozsekniki167_kris_meg_szineszek
Deák Kristóf, Rétfalvi Tamás és Szabó Irén
Fotó: Brozsek Niki / Médiatanács

Tehát a szakmai ambíciód csúcsa nem is a nagyjátékfilm, hanem egy sorozat.

Igen, úgy érzem, a Foglyok a maga 87 percével már nagyjátékfilmként működik, tehát ehhez a szinthez már nagyon közel vagyok. És valóban van a fejemben egy sorozatötlet: egy nagy, epikus magyar történelmi sorozaté. A 19 században játszódik, a kiegyezés utáni korszakban. Találtam egy történelmi alakot, akinek az élete elég jól dokumentált és hihetetlenül izgalmas, ideális sorozatnyersanyag lehet.

Úgy tűnik, vonzódsz az „igaz történet alapján” készült filmekhez.

Igen, szeretek valós alapokról indulni. Az alkotói folyamat közben persze minden fikcióvá válik, a játékfilm szabályaihoz igazodik, de az igaz kiindulópontot fontosnak tartom. Így született a Mindenki és a Foglyok is.

deakkristof
Jelenet a Mindenki című rövidfilmből

Mindenki történetének ismerjük a hátterét. A Foglyok esetében mi volt ez a háttértörténet?

Vörös András, a Foglyok írója egy internetes történelmi szájhagyomány-adatbankban keresgélt, ami a kilencvenes években készített interjúk gyűjteménye volt. Itt talált rá egy különös történetre, amelynek a még életben levő szereplőit később felkerestük, és tovább faggattuk őket. Ebből állt össze az a történetkincs, amin végül elkezdtünk dolgozni. Meghökkentően abszurd sztori, szinte végig egy lakásban játszódik, sok-sok finom, nagyon emberi helyzettel. Tökéletes alapanyag egy tévéfilmhez.

Mintha az elmúlt években egyre több olyan film készült volna, ami a huszadik századi diktatúratapasztalat mindennapi oldalát meséli el. Összefügghet ez azzal, hogy most, a rendszerváltás után harminc évvel színre lépett egy nemzedék, aki egy távolabbi perspektívából tekint a korszakra?

Pont ellenkezőleg: az utolsó pillanatban élünk ahhoz, hogy első kézből halljuk ezeket a történeteket, hogy úgy írjunk meg egy filmet például az ötvenes évekről, hogy ahhoz tanácsot tudjunk kérni olyanoktól, akiknek még élő emlékeik vannak erről a korról. Ebben az értelemben, bár távolodik, de még elég közelmúlt ahhoz, hogy tudjunk kapcsolódni hozzá. Az emberek ekkor már villamossal és autóval jártak, telefonáltak, közben meg megkötötték a maguk kompromisszumait, hogy élni tudjanak. Ez a történet igazából van annyira közel hozzánk, hogy mint egy tükörbe, belenézhetünk. Bátorítani szeretném az embereket a filmmel, hogy beszélgessenek a még élő idősebb rokonaikkal.

foglyok_ny
Sodró Eliza, Szamosi Zsófia és Lengyel Ferenc a Foglyok forgatásán
Forrás: szinhaz.org

A film így egy kollektív terápia részévé is lehet?

Inkább az önismeret szót használnám, ami minden gyógyulás felé az első lépés. Muszáj kicsit kérlelhetetlennek lenni magunkkal: az erényeink mellett a hibáinkat is észrevenni, beszélni róluk. Magunkra ismerni, akár nevetve, de meglátni azt is, amin még dolgoznunk kell.

Ha az eddigi filmjeid egymás mellé teszem, a közös szálnak az egyén és a közösség konfliktusa tűnik.

Mindenki sztorijában kezdettől ezt a dilemmát láttam: a közösség érdeke a fontosabb, akár egyéni szenvedés árán is? Vagy ha egyesekkel nagyon igazságtalan egy rendszer, akkor jogos-e lebontani? A legjobb játék már az egyének közös cselekvésének lehetőségét vizsgálja egy mindent elsöprő változással szemben. A Foglyokban egy szűk térbe zárunk össze nagyon különböző embereket, és az ő egymáshoz való viszonyuk a fontos – meg az az elnyomó közeg, amiben élnek, és a kérdés: lehetséges-e nem venni róla tudomást? 1951-ben vagyunk, még friss élmény a béke, a propaganda pedig harsogja az ötéves terv sikereit, közben – bár a háború nyomai még látványosan jelen vannak – Budapest újjáépül.

fogylok
Fotó a Foglyok forgatásáról
Forrás: magyar.film.hu

Sára, a főhős egy ideig ki tudja zárni a rendszer súlyos valóságát: tudja, mit mondhat ki hangosan és mi az, amiről csak suttoghat, és közben azt gondolja, hogy a fekete autó úgyis csak a rossz emberekért jön… aztán hamar rádöbben, hogy egy ilyen rendszerben bárkit megtalálhat a hatalom.

Csak 1951-ben több mint 100 ezer embert fogtak perbe. Nyilván nem mindből született halálos ítélet, de a mennyiség beszédes. Mindeközben a visszaemlékezések jelentős része arról szól, hogy milyen nagy dolog volt, hogy véget ért a háború, és volt mit enni. Engem ez nagyon meglepett, hiszen ezt a kort mindig egyöntetűen nagyon sötétnek képzeltem. Ezt a paradoxont igyekszünk megfogni a filmben.

a-legjobbjatek_
Jelenet A legjobb játékból
Forrás: magyar.film.hu

Foglyok nemrég készült el, és úgy tűnik, azóta sem pihensz. Min dolgozol épp?

A legjobb játékot hálistennek még mindig hívják fesztiválokra, és mostanában belekezdtünk a nemzetközi forgalmazásába is. Nemrég készült el egy rendhagyó négyperces kisfilmem egy nagyvállalat támogatásával, a halogatás témájáról, Hajdani és Majdani címmel. Közben pedig írok egy nagyjátékfilmet is. Erről még nem tudok többet mondani, de napjainkban játszódó történet, ami egy kortárs társadalmi jelenséget dolgoz fel.

A teljes interjú a Médiatanács blogon olvasható.